Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

Á pérón innen és tűi i

Tavaly ősszel négy cigány- család Nagyszékelybe költözött. Valamennyi házat vett, erszényüknek megfelelően elavult, rozoga, majdhogynem düledező házakat. Az épületek állagát ezúttal figyelmen kívül kell hagyni. A lényeg az,

, hogy házak, és nem putrik. Az • áruk 6—8—10—15 000 forint volt. Igaz, Nagyszékelyben olcsók a házak. A falu egyik legnagyobb háza 100 000- ert talált új gazdára. Városhelyen három-négyszerese lett volna az ára. Annyira azért nem olcsók itt sem a házak, hogy pár ezer forintért” korszerű lakáshoz lehetne jutni. Pe akik az ilyen házakat megveszik, azoknak ez a lakás is nagy szó. Nem véletlenül vetődött Nagyszékelybe sem valahonnan a Tiszántúlról ez a négy cigánycsalád, mint ahogyan sorra szivárognak a többi ilyen eldugott, éppen ezért olcsó házvételi lehetőséget kínáló településre is.

Ennyit elöljáróban.

Ahogyan telt-múlt az idő, egyesek arra kezdtek felfigyelni, hogy e négy cigány- családnak nincs stabil megélhetési forrása: nem dolgoznak & munkaképes férfiak.

Talán nem akarnak?

Érről a jelek szerint szó sincs. Egyszerűen nem tudnak elhelyezkedni. Pedig már támogatókra is akadtak: bizonyos felsőbb fórumokon. Elhelyezkedési szándékuk valahol mindig zátonyra jut, és ma már mind többen háborodnak emiatt. A helyi posta- frsesternő. Mészáros Etelka jelezte a sorsukat a jó szándékú segítség reményében. Ez ugyan nem hivatali kötelessége, de egyszerűen nem judta elnézni, hogy hiába törekszenek dolgos megélhetésre e cigányok. Nem is volt hiány a meghallgatásban, a jó szándékban, csak éppen a helyzet nem változott semmit. A hat munkaképes férfiból mindeddig egynek van tisztességes keresetet nyújtó munkahelye.

Ha mindehhez hozzávesszük hogy az újságok tele vannak munkaerőt toborzó hirdetésekkel, és nem hiszem, hogy Magyarországon akadna üzem, amelyik ne küszködne munkaerőhiánnyal, nem kétséges, hogy valahol, valami nem stimmel. De hol és mi?

Azt senki sem mondta ki, hogy azért nem veszik fel őket munkára, mert cigányok. De valamilyen

elutasító indokot

eddig még mindenütt találtak, és hát persze minden üzemnek a legbelsőbb ügyei közé tartozik, hogy saját maga döntse el, kit vesz fel munkásként és hit nem. Lehet valakit protezsálni, de ha egyszer az üzem arra illetékese azt mondja, hogy nem, akkor senki nem tehet semmit. Ez a lehetőség egyben annak is a lehetősége, hogy a cigányok hiába kilincseinek. Rebesgetik, hogy az egyik helyről azért utasították el őket, mert állítólag némelyik dolgozó kijelentette, hogy nem lenne hajlandó egy vontatóra ülni velük A másik helyen a kanász — pardon, sertésgondozó — állítólag azt mondta, hogy ha cigány lesz a társa, ő már másnap ki sem hajt. A harmadik helyről a negyedikre küldték őket, hogy talán ott szükség lenne rájuk. A pontos helyeket azért rém írjuk meg, mert végeredményben nincs nekünk sem jogunk ahhoz, hogy bárkit is elmarasztaljunk azért, mert X-et, vagy Y-t nem hajlandó alkalmazni. Meg az idő múltával azt sem lehetne pontosan tisztázni, hogy e szóbeszédekből mennyi igaz és mennyi nem. Egy azonban tény: társadalmilag nézve ez semmiképpen sem megoldás. A cigányok helyzetére vonatkozóan megannyi magasabb szintű határozat — és hadd hangsúlyozzam, igen megalapozott, jó határozat is — született. Ezek mindenekelőtt arra teszik a hangsúlyt, hogy mindent meg kell tenni a fog lalkoztatásuk, munkába való bevonásuk érdekében. Szükséges ugyan a megkülönböztetett szociális megsegítésük, de életmódjukban csak akkor várható döntő fordulat, ha rendszeresen dolgoznak A határozatok azt is hangsúlyozzák, hogy a cigányprobléma megoldását társadalmi ügyként kell kezelni. A nagyszékely] esetre vetítve nyugodtan kimondhatjuk, nem elég séges csupán munkaerőként tekinteni őket, éppen ezért már eleve rossz úton jár az a vezető, alkalmazott, amelyik

ilyen esetben inkább valamilyen kibúvót keres, minthogy figyelembe venné a dolog másik oldalát is.

Hiába vannak jó határozatok,

elképzelések a cigányprobléma felszámolására, azt sok helyen, ha nyíltan nem is utasítják vissza, de nem tartják be.

A falubai: nagy ellenszenvvel fogadták e négy cigány család megjelenését, és ma is minden lehető rosszat mondanak róluk. Amikor elindultam az egyik családhoz, és megálltam érdeklődni, a felvilágosítást adó asszonytól azt is megkérdeztem, hogy vajon miből élnek a cigányok, ha nem dolgoznak.

— Lopnak, amit csak érnek — vágta rá.

— Megfogták már őket? Tudnak pontos eseteket is?

— Nem. De miből élnének másból, mint a lopásból.

Odébb a nyájat őrző juhászt kérdeztem meg, és kértem meg, hogy jöjjön velem az egyik cigánycsalád házához. Készségesen útbaigazított, jött velem, s közben odasúgta a fülembe:

— Én nagyon jól tudom, hogy maga honnan jött... Én is láttam már, amikor hozták a száj rét.

Ezek után sem mutatkoztam be neki, hagytam, hadd legyen olyan hitben, ami neki tetszik Amikor elköszöntem tőle, a viszontlátás után még utánamszólt:

— Jó lesz, ha egy kicsit megpiszkálják őket.

Egy szegény öregasszony, a szomszédjuk, aki ugyanolyan rozoga kis viskóban éldegél, mint amilyet most a cigányok megvettek, ugyancsak panaszkodik rájuk, s a hetedik falun is túlra kívánja őket.

Cigányok, tehát csak lopásból élhetnek — így a közvélemény. És ha valaki keresi őket, az csak lopás-ügyben lehet ...

Nem tudom, hogy loptak-e. Nem teszem értük tűzbe az ujjamat. Fogadjuk el az állítást, hogy a „szajréból" élnek. De ezt vessük csak össze az imént vázolt helyzetükkel.

HÍSL .

Ok dolgozni szeretnének !

Becsületes keresetből élni. De nem állnak szóba »elük. Legfeljebb egy kis alkalmi munkára.

Éz az a szituáció, amikor úgy is fel kell tenni a kérdést, hogy vajon van-e erkölcsi alap a „szajreért” megvetni őket, amikor a tisztességes megélhetési törekvésüket elgáncsolják. Persze, nem fogadhatjuk el a „szükségből lopott” megbocsátó elvet. Ha őket elkapják, a törvény szerint őket is kérlelhetetlenül meg kell hogy büntessék. A lopásra nincs elfogadható mentség. De ne felejtsük el, hogy a gyomor nagy úr: az éhség a legnagyobb kényszerítő.

Akárhogyan is vesszük, a pérónak van egy innenső és egy túlsó oldala.

BODA FERENC

t

A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek ebben a kiképzési évben is utolsó gyakorlati foglalkozásként lövészeten vettek részt, ott adtak bizonyságot az elmúlt hónapokban végzett elméleti és gyakorlati munkáról. A tantermi elméleti foglalkozások után, és a június utolsó napjaiban esedékes zárófoglalkozás közötti esemény sokakat csalt ki a munkásőrség Konyhád melletti lőterére, ahol a lövészetet az MHSZ Szekszárd járási és városi szervezete rendezte. Igen jelentős segítséget adtak a lövészetet Vezető hivatásos katonatisztek és tényleges katonai szolgálatukat töltő fiatal katonák. A lövészeten több mint ötszáz tartalékos tiszt és tiszthelyettes vett részt és hajtotta végre az előirt lőgyakorlatok u. Két napig fegyverdörgéstől volt hangos a környék, szinte szünet nélkül ropogtak a fegyverek. Példás fegyelem, jó felkészültség, szervezettség jellemezték az eseményt, és az ilyen esetekben szinte törvényszerű jó eredmény most sem maradt el. A lövészetet vezető tisztek és az MHSZ vezetői a két napig tartó \ ci ropogás után eléged íten állapíthatták meg a jó eredményt.

PROGRAM

MÜZEUMOK: A Balogh Adám Múzeum Szekszárdon naponta 9—13 és 14—18 óráig látogatható. Állandó tárlatai: Szekszárd és Tolna megye a magyarországi munkásmozgalomban. valamint régészeti és néprajzi anyagok. Időszakos: a régi harci és díszfegyverek EuMOZI

BONYHÄD: Az' állatnak meg kell halnia. (Francia—olasz film. 16). ,. .

DOMBÓVÁR: Szerelmem, segíts! (Olasz film. 14).

PAKS: Staféta. (Magyar film. 14).

SZEKSZÁRD : Elkésett virágok. (Szovjet film).

TAMÁSI: Isadora. (Angol film. 14).

TOLNA: A kezdet. (Szovjet film).

répától a Távol-Keletig és a Zsol- nay-kerámia kiállítások. A Babits- emlékház 9—13 és 14 17 óráig van nyitva. Állandó tárlata: Ba- bits-Aemlékek.

KÖNYVTARAK: A megyei könyvtár keddi nyitva tartása: felnőtteknek 13—19, gyermekeknek 14—18 óráig, 9—19 óráig olvasóterem. Tájékoztató szolgálat: 9—18 óráig.

Bonyhádi Járási Könyvtár: 10— 12-ig és 12.30—18 óráig van nyitva.

Dombóvári Járási Könyvtár: felnőtteknek és ifjúságiaknak is 12— •18 óráig kölcsönöz.

Tamási Járási Könyvtár: 13—18 óráig látogatható.

Paksi Járási Könyvtár: felnőtteknek 8—19 óráig, gyermekeknek pedig 9—12 és 13—18 óráig látogat- ható.

SZEKSZÁRD, Babits Mihály megyei művelődési központ: Az ol‘

_' _____ -in .1 o A í rf 1 6 tki a+ó

k

önyvkölcsönzés.

SIMONTORNYA: Könyvkölcson(Á programban szereplő műsorok megváltoztatásának jogát az illetékesek fenntartják).

Á rádió és a televízió műsora

KOSSUTH RADIO JUGOSZLÁV TV

8.20: Népdalok. 8.30: Az alvajáró. Opera. Közben: 10.05: Édes anyanyelvűnk. 11.15: Harsan a kürtszó! 11.50: Vásárhelyi: II. népdalszvit. 12.30: Melódiákoktól. 13.49: Uj Georgikon. 14.04: Pol- beat. 14.14: A rút kis kacsa. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.10: Rádióiskola. 16.05: Az oktatási gyakorlat és a társadalmi igény. I. 16.20: Régi csárdajelenet. 16.38: Két ország- gyűlés között. 17.20: Uj operalemezeinkből. 17.45: Szilárd alapon. 18.00: Könnyűzenei híradó. 18.30: A Szabó-család. 19.30: Nóta- és népdalest. 20.27: Esti beszélgetés. 21.00: Házimuzsika. 22.20: Beszélgessünk zenéről. 22.40: Hírlapolvasó. 22.55: Századunk mesterműveiből. 0.10: Filmzene,

PETŐFI RADIO

8.05: Rahmaninov-prelüdök. 8.30: Nagy siker volt. 9.00: Külpolitikai figyelő. 9.15: Népek zenéjéből. 9.40: Roberto Obregon Morales guatemalai költő versciklusa. 10.00: Zenés műsor. 12.00: Zenekari muzsika. 13.03: Jogi műsor. 13.20: Csajkovszkij operáiból. Kettőtől—hatig... 18.10: Emlékezzünk régiekről. 18.35: Zenekari muzsika. 19.30: Gondolatok filmekről. 19.45: Polkák. 20.25: Uj könyvek. 20.28: A tragédiák tragédiája, avagy a nagy Hüvelyk Matyi élete és halála. Színmű. 21.44: Nóták. 22.20: Zenés játékokból. 23.15: Tánczene éjfélig.

URH

. ,_ ö3 iigj’cicin, íö.od;

Zenei élet Katalániában. 19.30: Láttuk, hallottuk. 19.47- Uj felvételek. 20.45: Az Ifjúsági Rádió folyóirata. 21.20: Teli Vilmos. Részletek. 22.10: A dzsessz ked- vekűnek. 22.30: Schumann: Kar, -'V.-ÍSB5** ;

MAGYAR TV !ív'"=

9.00: Iskola-tv. (Alt. lsk. 4. oszt.) 14.00: Rajz. 17.18: Hírek. 17.25:

Hurrá, lógunk! Kisfilm. 17.45:

Hétvégi birodalom! I. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradő. 20.00:

Naplemente előtt. Színjáték. 22.05: Sanzonról—sanzonra.,« 22,251 JVi híradó — 2, _______ ......

1

6.45: Magyar nyelvű kulturális panoráma. 17.40: Távcső. 18.30: Riport. 19.00: Szép zöld hegyeim. (Népi muzsika). 19.20: Tv-posta. 20.35: Dr. Jerry csodatevő itala. (Amerikai játékfilm).

OSZTRÁK TV

I. programs ,,,

18.00: Angol nyelvlecke. 18.20: Jó éjszakát, gyerekek! 18.25: Kulturális aktualitások. 18.50: Y aney Derringer. „Az utolsó vendégjáték”. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Randevú állatokkal. 21.00: Egy boldog válás. Filmkomédia. 22.25: Tv-híradó.

II. program;

18.30: Iskolatelevízió. 19.00: A muzsika útján. (9. rész). 19.40: Tv- híradó. 20.00: F.gy este a Magyar’ Televíziónál. 20.15: Hét kérdés á szerelemről. 21.25: Dargay Attila rajzfilmjei. 21.35: Bartók: Fából faragott királyfi. 22.15: Kulturális aktualitások. ,___...--------...

V

állalatunk azonnal felvesz:

garázsmestert autó- motorszerelői képesítéssel, 8—10 éves gyakorlattal. Gépkocsiszerelőt 5—10 éves gyakorlattal és gépkocsivezetőt.

Helybeliek előnyben! Jelentkezni lehet: Sütőipari Vállalat Szekszárd, Rákóczi u. 10.

St*?!-#«*: 7 *40)

Június 1-től

új külsővel, régi jő ételeivel

szeretettel várja Ünt és családját

a

baracsi

halászcsárda