Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
Család as erdőiben Mandel Messiás című oratóriumának szekszárdi bemutatójáról Vavra István kerületvezet.ő erdész kilenc kilométernyire lakik Mucsitól (ahová adót fizetni jár), hat kilométernyire Kúrától (melynek legutóbb a választási körzetéhez tartozott), három kilométernyire Mekényestől, ami már Baranyában van, de ahová a postáját címezik; és ugyancsak hat kilométernyire Lengyeltől (ahol házat épített a nagy fiának). Húsz éve él a lázi kerület vezetőjeként egy erdészházban, melvnek kora kideríthetetlen. — Az elődóm, Schatt- mann bácsi, negyven évig ugyanitt, öolőtte egy Jehm n'evű erdész lakása volt ez a ház. A ház romantikus, vagy ha úgy tetszik, festőién szép fekvésű, és nedves. Vályogház. az előbbi adatokat hozzávetőlegesen összeadva, legkevesebb száz éves. Villany nincs, televízió nincs. — Telefon se, hála az égnek! Ebből az egyetlen m g jegyzésből is következik, hogy Vavra István nem érzi híját a világgal való azonnali és közvetlen érintkezésnek. Legalábbis személyes ügyekben. Ugyanis rádió öt van a háznál, és ahogyan a felesége mondja: — Valamelyik mindig szól I Az istállóban jószág nincs, motorkerékpár viszóht Öt darab. (Az ólban disznó annál több.) A motorkerékpár késő távásztól őszig jármű, később dísz. Az egyébként jó autóbuszközlekedés, nagyobb tál esetén, mint a tavalyelőtti, csak menetrendbeli nyomtatott sorokat jelent. — Lisztet tartalékolunk, petróleumot úgyszintén, — így az asszony. — Gázpalackunk mindig három van. Munkájuk pedig sok. Vavra Istvánra 662 hektár ' gondját bízta az erdőgazdáság. A háztáji csak földet-jószágot nem ismerők fantáziájában terem magától. Munkát ad, sokat, a háziasszonynak. — És amikor nem? — Olvasok. Húsz év az erdőben három gyerekkel gyarapodott családot jelentett, sok munkát és sok olvasást. Az első könyv, ami a háromszobás lakás két' zsúfolt könyvszekrényéből a kezünkbe kerül, a „Szép versek” 1969-es kötete. — Az újat még nem tudtam megvenni! De ott a teljes Arany Könyvtár, a Világirodalom Klasszikusai sorozat, és az Olcsó Könyvtárból igen sok, főleg az első évek kiadványai: — Az utóbbi években már ellaposodott. Jobb könyveket is lehet venni! Az erdészházba öt újság jár, a heti és napilapokat is egybevetve. Utóbbiak egynapos késéssel, mert Mekényes ugyan csak három kilométernyire van, de ez a szám csak leírva csekély, a mögötte rejlő métereket az egy szem postásnak megtenni már szép turisztikai teljesítmény. — Utaznak? — Minden szabadságunkon. — Hová? — Többnyire Ausztriába: A Rax és a Schneeberg kömyé kén sok a zerge, oda járunk egy rokonunkhoz, vadászni. . Zergekampók sora kerül elő. Ezenkívül a „Sexy” és a „Bravo” című nyugati sajtótermék számos példánya Valamennyi „importcikk”. 1971 tavaszán, 9 kilométernyire Mucsitól, 6—6 kilométernyire Kurdtól és Lengyeltől, háromra Mekényestől. Ennyit villanthat fel egy gyorsfénykép az erdészházból. (ordas) Foto: G. K. Elfecsérelt . A. Babits _ művelődési . központ színháztermében került sor az 1970—71. évi szekszárdi hangversenyévad záró hangversenyére. Ebből az alkalomból több mint 600 jegy gazdára talált és hogy a széksorokban csak kb. Ö00-an foglaltak helyet és azok között is közel 150 vidéki volt, az a bérleteseknek a „bűne”. Elöljáróban állapítsuk meg, hogy a hangverseny méltó befejezése volt az idei évadnak. Ezt bizonyította a szinte szűnni nem akaró vástabs és az a lelkes hangulat, amely a második résztől kezdődően a késő éjszakai órákba nyúlott hangverseny egészén végig uralkodott. Antal György Liszt-díjas karmesterünk, a vidéki zenei élet egyik apostola. Nagy érdeme, hogy az oratórium irodalmat megmentette a porosodástól. Neki oroszlánrésze van az est sikerében és nem kétséges, hogy a hangverseny eddigi legjobb produkciója volt. Meglátszott a lelkiismeretes felkészülés és az, hogy két pécsi előadás után 'került .előadásra a mű Szekszárdon. Jól tartotta össze a 120 tagú együttest és ha sokszor úgy tűnt, hogy az énekkar és a zenekar hangereje között nem tartotta meg az összhangot, ez a változatlanul fennálló akusztikai problémákkal van összefüggésben. A szólisták közül Réti József vitte el a pálmát. Nemcsak azért, mert csengő tenorjával csak Elizabeth Breul tudta felvenni a versenyt a hang tisztaságában, tömörségében, hanem azért is, mert ezúttal is azt bizonyította, hogy kevés van hozzáfogható az oratóriuménekesek között nemcsak az országhatáron be*i lül, de azon kívül is. Elizabeth Breul, a Lipcsei Állami Operaház szólóénekese szintén kitűnő teljesítményt nyújtott. Ha vele szemben elhangzottak is kifogások énektechnikáját illetően, ez a hangjának tisztaságában, színében és csengésében egyáltalán nem érződött és kétségkívül, hogy Réti József után ő volt az, aki a legtöbb felemelő percet szerezte a hallgatóságnak. A másik két vendég énekes valamivel halványabb teljesítményt nyújtott. Käthe Rösch- ke és Johannes Künzel Haliéból, Händel városából érkezett hozzánk. Közülük Rösch- ke stílusos előadásmódjával hívta fel magára a figyelmet. Kár, hogy hanganyaga nem volt olyan gazdag, mint Breulé. Künzel viszont kissé keménynek tűnt és nem tudott ora- tóriumi hangulatot teremteni maga körül, bár jó orgánummal rendelkezik. A Pécsi Filharmónia Zenekar egyenletes és szinte hibátlan teljesítményt nyújtott. Tömör hangzása és pianói arattak elsősorban elismerést. A Liszt Ferenc kórus, amelynek fegyelmezetlensége ellen több ízben hangzott el bírálat Szekszárdon, ezúttal mind hangzásban, mind fegyelmezettségben kielégített, kivéve a tenor szólamot, amely nem tudott megbirkózni feladatával, még kevésbé azzal a problémával, hogy a színpad hátsó fele elnyeli a hangot. Mindent egybevetve feledhetetlen esttel zárult az idei hangversenyévad és a szűnni nem akaró tapsokra az együttes megismételte a második rész zárókórusát, a Haliéi úját. Szakmai továbbképzés és frizurabemutató Szekszárdon Milyen öröm érte ? — Ez a mi örömünk, ez a ház. A gyerekek és a h-'z. Ez a kettő a mi boldogságunk. ... Az öröm kedvünk szerinti dolognak reánk való lelki hatásával kapcsolatos . . — Hatvanháromban esküdtünk. Én húsz voltam, a fér jem huszonkettő. Dolgoztunk, az ember is, én is. Én már 15 éves koromtól a komlói anyagellátó vállalatnál, aztán Nagymányokon, majd Mázán, legutóbb meg Bonyháöon a zománcgyárban. Tizenöt éves koromtól mindig. De most gyermekgondozási szabadságon vagyok. — Majos szép hely. A telkünk is szép helyen van. A dombról messzire ellátni. Bonyhád még 10 perc se a busszal. Ha éjszakára mentem, este kilenckor még aludhattam egyet, ha délelőttös voltam, ráértem ötkor indulni. Jó volt dolgozni. ... egész lényünket átható derűs, vidám, kellemes érzés ... — Minden évben tudtunk örülni valaminek, örültünk hatvanötben, mert megvettük a telket, hatvanhatban, mert megvettük az anyagot, hatvanhétben kezdtünk alapozni, hatvannyolcban tető alá került a ház, hatvankilencben vakoltunk, hetvenben, pünkösdkor, pedig már restellünk. És szeptemberben már beköltöztünk. — Össze se lehet számolni, hogy a ház mennyibe ke ült. Már csak azért sem, mert rokoni összefogással mi építettük. Ennek lehet örülni. A megértésnek, a rokoni összefogásnak, hogy vállaltuk egymás gondjait és letepertük. — Nem vettünk még bútorokat, nem tellett. Van egy hálószoba- és egy konyhabútorunk. Majd szép lassan. A kettőnk keresete 3200—3400 forint. Nem örülünk a fizetésnek — megdolgoztunk érte. De várjuk És "helye .van minden fillérnek. A kosztra any- nyi jut, amennyi marad, mert spórolunk; bútorra, kerítésre. Alii épített, az tudja, hogy van Mindig kell valamire a pénz. Tizennyolc évig havi 400 forint a részlet. — Az nem öröm, az adósság az nem öröm. — Mióta férjhez mentem, nem vettem magamnak jóformán semmi ruhát. A cipőt is meg lehetne számolni Alakítgatok a lányoknak is, meg magamnak is. Számtalanszor le lett tervezve ez az, aztán nem lett belőle semmi. Gépem sincs, se mosógép, se porszívó. Nagymosáskor kölcsönkérek, felcipelem ide a dombra, aztán vissza. — A gyerekeknek nagyon lehet örülni. A nagyobbik hatéves, a kicsi kettő. Már beszél. Elvagyunk itthon egész nap. Főzök, mosok, kapálok reggel öttől, amíg tart. Sok örömöm van. A magam gazdasszonya vagyok, házam van, a gyerekek egészségesek, önálló vagyok. ... Az öröm lelkiállapot, s ennek arcunkon szemünttben való megnyilvánulása ... Rövid hajú, barna szemű; erős kezű, 28 éves asszony Gyakran nevet, nem kapkod, nyugodt, kiegyensúlyozott. Sántha Józsefné zománc- gyári felíró, Majos. y. m. százezrek Felépült Szekszárd legmodernebb lakóháza, a 160 lakásos tömbház. 80 család már be is költözött, nem kis örömmel, hiszen a város lakásgondjai — éppúgy, mint az országos gondok — égetőek. Nyolcvan család problémája megoldódott, és a költözés idején az ő boldogságukban osztozva, mi is örömmel üdvözöltük az új lakótömböt. Jogos büszkeséggel tettük ezt, mert Szekszárd városképét emelte az új épület. örömünk korai volt. Hiába a finom ebéd, ha hiányzik belőle a só, hiába a szép lakás, ha a hetedik, nyolcadik emeletre gyalog kell felmászni a lakóknak, naponta többször. A lift ugyanis rossz. Pontosabban: újból rossz, több mint egy hónapja. A nyolcvan család közül sok a kisgyerekes, esetleg több kisgyerekes asszony, sok az idős, nyugdíjas házaspár is. öregek, betegek, gyerekek, akiknek még inkább nehezükre esik a lépcsőfok megmászása, ha ugyan képesek erre egyáltalán. Ha nem, kénytelenek a modern betonbörtönben úgy élni, mint egy szigeten a ten- gen közepén. Elzárva a külvilágtól. Mindez csak azért van, mert a lift nem működik. Megépült, több mint 408 ezer forintért, tizenötször javították, a javítás költsége, addig, amíg garanciális a felvonó, 400 forint havonta. Az egyenlet végeredménve: nulla. A sokezres ráfordítás ellenére a lift használhatatlan, a százezrek fecsérlodnek. A beköltözéskor jó volt a lift. De a 80 család egyikét sem okították ki arról, hogyan kell kezelni a felvonót. Félig-mcddig szenzáció volt, amit ki-ki saját belátása szerint kezelt, a gyerekek pedig egyenesen játéknak tekintették. Uj játéknak, és miután senki sem szólt rájuk, a felső- és alsóvárosi tizenévesek is ide jártak játszani, föl s alá utazni, 400 ezer forinttal. Ma a lift rossz. Jó lenne sürgősen helyrehozni a hibát! S pótolni a hiányt, ismertetni a lift kezelésének fortélyait. — rá — Vasárnap délelőtt — a szeptemberben rendezendő megyei fodrászverseny előzeteseként — frizurabemutatót rendezett a Tolna megyei Szolgáltató Kisipari Szövetkezet kilenc női és férfifodrásza. A közönség részéről nagy érdeklődéssel fogadott bemutatónak kettős célja volt: egyrészt a megye fodrászainak szakmai továbbképzése, másrészt az új női és férfi- frizura-divat bemutatása. A közönséget mindenekelőtt az idei év divatja érdekelte, ami az eddigihez képest anynyit változott, hogy a lágy, laza, természetes hullámok uralkodnak a nőknél, a férfiaknál változatlanul az angolos, „szögletes” fej a divat, a beat-frizura új változata; a rövid hajból fésült, de hosz- szúnak tűnő haj. A bemutató után Pálinkás István, a ksz elnöke mondott köszönetét a szövetkezet KISZ-szervezetének a bemutató megrendezéséért és arra kérte a fiatalokat, hogy a ksz 20 éves fennállásának alkalmából rendezendő szeptemberi versenyen mindenki tudása legjavát adja. Cegléden, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat üzemében nagy teljesítményű hagymaszárító gép kezdte meg működését. A szárítógép használható még sárgarépa, petrezselyem, paprika, zöldség- és gyümölcs- félék porítására. \z üzemből ezer tonna szárított hagyma indul exportra is.