Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 200. évfolyam, 133. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1971. június 8. Á Szojuz—11 űrhajósai a Szaljut űrállomáson Emberekké! a fedélzetén szovjet orbitális tudományos állomás kering a kozmoszban A Szojuz—11 kabinjában. Balról—jobbra: Georgij Dob- rovolszkij alezredes, parancsnok, Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök és Viktor Pacajev kísérleti mérnök. (Képtávírónkon érkezett). irányítását a világűrben. Olyan berendezések is vannak az űrállomáson, amelyek biztosítják a személyzet munkájának és pihenésének normális feltételeit. Ezenkívül az űrhajóvok a Szojuz űrhajó kabinjait is használhatják munkára és pihenésre — a tudományos kísérleti berendezések egy része az űrhajóban van. A Szaljut—Szojuz űrrendszer súlya meghaladja a 25 tonnát. A Szaljut orbítalis űrállomás repülési ideje alatt a személyzet tudományos-technikai vizsgálatokat és kísérleteket végez. Georgij Dobrovolszkij, a Szaljut űrállomás parancsnoka jelentette, hogy az űrhajósok jól érzik magukat és megkezdték a tervezett repülési program végrehajtását. így a Föld körüli térségben létrejött és megkezdte működését az első lakott orbitális tudományos űrállomás, a Szaljut. Fontos lépést tettek meg aa űrtechnika és az ember által irányított űrutazás fejlődésé-» ben. Az új kozmikus komplexum — a Föld körül keringő űrállomás és az azt kiszolgáló szállító űrhajó —- fel- használása széles távlatokat nyit meg a világűrnek a tudomány és a népgazdaság érdekében történő további kutatása és meghódítása előtt. Tudás és alkotás Az első szakmunkásavató ünnepség Szekszárdon Vasárnap reggel, moszkvai idő szerint 7.55 órakor a Szovjetunióban, a Föld körüli kozmikus térség kutatási programjának megfelelően, felbocsátották a Szojuz—11 elnevezésű űrhajót, lunely 8.04-kor rátért az előre meghatározott Föld körüli pályára. Az űrhajó parancsnoka Georgij Dobrovolszkij alez- Vlagyiszlav Volkov űrhajós, redes, fedélzeti mérnöke kísérleti mérnöke Viktor Pacajev, Emberlakta keringő űrállomás A hosszú ideig működő. Fold körül keringő űrállomások létrehozása szovjet programjának megfelelően június 7-én a Szaljut űrállomás megkezdte működését az első emberlakta keringő űrállomásként. Moszkvai idő szerint 10.45 órakor a Szojuzon űrhajó személyzete átszállt a tudományos űrállomás helységébe, miután sikeresen kapcsolta össze a Szojuz—11 űrhajót a Szaljut űrállomással. Első ízben oldották meg azt a mérnöki-technikai feladatot, hogy a mesterséges holdként keringő tudományos űrállomás fedélzetére szállító űrhajóval juttassák el a személyzetet. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolása két szakaszban történt. Az első szakaszban a Szojuz—11 űrhajó automatikus vezérléssel 100 méterre közelítette meg a Szaljut űrállomást. A további megközelítést az űrhajó személyzete hajtotta végre A megközelítés befejeztével végrehajtották a Szojuz— U űrhajó és a Szaljut űrállomás durva összekapcsolását és ösz- szekapcsolták a berendezéseket, az elektromos és hidraulikus rendszereket. . Ezután az űrhajósok ellenőrizték az egyes részlegek légmentes elzárását, továbbá azt, hogyan működnek az űrállomás fedélzeti berendezései, milyen a mikroklíma az ösz- szekapcsolt. űrjárművekben. Ezután kinyitották a két űrjárművel összekapcsoló légzáró átjáró fedelét, és átmentek a tudományos űrállomás helyiségébe. Kifogástalanul működnek a Szaljut műszerei A telemetrikus adatok és az űrhajósok jelentése szerint a Szaljut űrállomás fedélzeti berendezései, áramforrásai és tudományos műszerei normálisan működnek a hosszú automatikus működésű repülés után» A Szaljut orbitális űrállomás több szekcióból áll. Felszerelésében olyan műszerek és rendszerek vannak, amelyek lehetővé teszik a tudományos kísérletek és vizsgálatok elvégzését, az űrállomás repülésének és helyzetének Az idén közel ezer tanuló végez a szekszárdi 505. számú Ady Endre Szakmunkás- képző Intézetben. Közel ezer fiatal kapja meg a szakmunkás-bizonyítványt, s közel ezer fiatal erővel gyarapszik megyénk szakmunkástábora. Szekszárdon először került sor évzáróval egybekötött szakmunkásavató ünnepségre tegnap délelőtt 9 órakor, melyen az iskola tanárain és diákjain kívül részt vett Szenczi László, a megyei művelődési osztály vezetőhelyettese, Kedves Henrik, a pedagógus-szakszervezet megyebizottságának titkára, valamint a megye több üzemének, vállalatának igazgatója. — A szakmunkásképzés célja és feladata, ami jelszavunk is lehet: a tudás és alkotás. E két fogalom a szakmunkásképzésben kölcsönösen összetartozik, feltételezik és kiegészítik egymást. A ma fiataljaira vár az a nagyszerű feladat, hogy a megszerzett és továbbfejlesztésre váró tudós birtokában alkotó részesei legyenek a harmadik évezred óriási és be nem látható nagy technikai és társadalmi feladatai megvalósításának. A szakmunkásképzés öröme az alkotás, —■- mondotta Kaszás Imre, az iskola igazgatója, ünnepi beszédében majd Illyés Gyula szavait idézte „Légy hű magadhoz., olyanokat alkoss, ne fogja a halál!” Az ünnepi beszédet követően Gál József, a TOTÉV Kiváló dolgozója köszöntötte a fiatalokat, majd az építők kék-fehér emlékzászlaját adta át az iskolának, melyre a végzős diákok szalagot kötöttek. Kedves és megható jelenete volt az ünnepségnek, amikör a szekszárdi III. számú általános iskola úttörőcsapatának tagjai virágcsokrokat adtak át az el. köszönőknek. A sportpályán megtartott ün. népség után a díszruhába öltözött fiatalok, szülők, — akik közül többen sióagárdi vagy decsi népviseletben jöttek el — a belső udvarra vonultak, ahol Kaszás Imre leleplezte Bakó László, szekszárdi szobrász „Fiatal szakmunkás” című alkotását, mely a fiatalok szilárdságának, erejének jelképe. Az iskolába való visszatérés jelképeként egy fatörzset állítottak fel az iskola előcsarnokában, melybe ezentúl min« den útnak induló osztály szöget ver, és az új „vasfára” kis (Folytatás a 2. oldalon)
