Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
V New York City hanyatlása □ER SPIEGEL trjas ii. Számos olyan, épülettömb van, ahol két szomszédos bérház egy kis udvart zár közre. A lakók, alak részben Puerto-Rico-iak, részben szí- nesbőrűek, és akik közül sokan szociális segélyből élnek, nemigen veszik a fáradságot, hogy hulladékaikat eltávolítsák a házból. Egyszerűen kihajítják a felesleges holmikat az ablakon. Áz udvarban magasan áll a szemét, amelyben zavartalanul játszanak a gyerekek. Ki törődik vele? „Én vagyok a háziúr” mondja a háztulajdonos, „de ez nem az én udvarom. Ez egy városi udvar. Ha ugyanis az enyém lenne, vagy a másik ház tulajdonosáé, akkor ugyebár a mi feladatunk volna a szemételtakarítás. Ugyanez vonatkozik a városra is. Vigyázzanak rá, hogy ezek itt ne dobják a szemetet az udvarra. Világos? De persze manapság senki sem törődik az ilyesmivel.”' Vagy mégis? Röviddel ezelőtt megalakult a „Szövetség a jobb New Yorkért” nevű egyesület, egy privát egyesülés, amelyet New York-i üzletemberek saját pénzükön és saját embereikkel hoztak létre, hogy valamit javítsanak a város képén. Első ütemként egy magán-gárdát szándékoztak kialakítani, amelynek se- gí^égével Manhattan központjában köztisztasági programot készítenek elő. Tekintettel arra, nogy ennek az egyesületnek a tagjai á városnak ebben a részében a legtöbb épületnek vagy tulajdonosai, vagy bérlői, saját apparátusukkal azt próbálják elérni, hogy nemcsak a járdákat, hanem az úttestet és a csatornákat is tisztán tartsák saját házaik előtt. Hasonló intézkedések már más városrészekben is történtek, de természetesen csak a gazdagok negyedeiben. Ennek a nem remélt kezdeményezésnek az indítéka azonban rögtön világossá válik, ha megnézzük a tagok összetételét. Az egyesülésnek ugyanis szinte minden tagja olyan vállalkozást vezet, amelynek üzletmenetét a rossz körülmények kedvezőtlenül befolyásolták. A fentiekből tulajdonkép- , pen már érthetővé válik, hogy a privát lakásépítés ma New York City-ben egyáltalán nem üzlet többé. Az emelkedő telekárak, az emelkedő építési kéltségek, az egyre nehezebb financiális viszonyok, az 1969-ben hozott lakbérbefa- gyasztási törvény, és a jobb módú középosztály menekülése az elővárosokba a Privát ' lakásépítést kedvezőtlenül befolyásolták. 1969. óta New York Cityben valamivel több, mint 3000 lakást építettek évente magánberuházás formájában. A város, mint építtető évente 17 000 lakást finanszíroz. Ha most ebbe beleszámítjuk, hogy évente kb. 10 000 lakást kell lebontani, akkor az éves növekedés 10 000 lakásra adódik. Ez a számítás azonban hamis képet ad. Nem vettük ugyanis itt figyelembe azokat a háztulajdonosokat, akik nem akarnak többé háztulajdonosok lenni, akik feladják házaikat, egyszerűen otthagyják, mint egy tönkrement autót az út szélén tele utasokkal. Ily módon New York City évente 30 000 lakást veszít el; amelyek több mint 80 000 embernek adtak hajlékot. Ez kb. annyit jelent, mintha évente 10—15 közepes erősségű hurrikán pusztítana a városban, legalább három éven át. A New York-i lakásállomány tönkremenetele olyan méreteket öltött, ami fölér egy természeti katasztrófa hatásával. Uj sztyeppe keletkezik — sztyeppe a város közepén. Félórás utazás a földalattival a Times Squaretől és olyan utcákat találúnk, amelyek úgy néznek ki, mintha szétbombázták volna őket. Nem a szemét, a törmelék halmozódik hegyekké. A szél csapkodja a leborotvált falakon függve maradt ajtókat, egy színes függönydarab lengedezik a puszta kövek kö-‘ zött. A polgárháború kulisz- szája. Emberekkel nemigen találkozunk. Néhány barlanglakó maradt a romok között bizalmatlanul, ellenségesen, rosszkedvűen. Valaki vörösre festette romlakása beja:atát. Egy gyerek hirtelen egy széket hajít ki valamelyik elhagyott lakás ablakából az utcára. Az 1965-ig tartó építési konjunktúrával szemben paradox módon megkezdődött a pusztulás. A jpmódúak elköltöz.- nek, először csak a környékről, majd a városból. A régi házakban visszamaradnak a szegények, négerek, Puerto- Rico-iak. Az ilyen negyedek telekárai süllyednek, a házak kopása, tönkremenetele egyre nyilvánvalóbb. A háztulajdonosok kezdik elveszteni érdeklődésüket tulajdonuk megtartása iránt Ehhez jött a bérbefagyasz- tás, amely valamennyi 1947. előtt épült lakásra vonatkozik, és amely miatt a régi épületekben levő lakások bereit mesterségesen olyan alacsonyan lehet tartani, hogy a bevétel egyáltalán nem fedezi a költségeket. Ha ugyan- • is a város engedélyezné a bérek emelését, akkor mintegy 600 000 kis keresetű család, nagyrészt szociális segélyből élők részére lakbértámogatást kellene fizetnie. Mivel azonban a város ezt pénzügyileg nem győzi, kb. 722 000 lakás bére nem elegendő ahhoz, hogy a kötelező karbantartást ép a legminimálisabb állagmegóvást biztosítsák. Ugyanakkor a legtöbb háztulajdonos, számára olcsóbbá vált, ha feladja a házát, mintha bérbe adja és karbantartja. Példaképpen vegyünk egy New York-i háztulajdonost, akinek 12 régi bérháza van Bronx-ban. Ezek közül az egyik, egy 24 lakásos 6 emeletes épület, amely átlagosnak vehető, a legutóbbi béremelés óta évente 20 800 dollárt jövedelmez. Ebből 800 dollár a megemelkedett adóra megy. Ezen kívül a legújabb New York-i környezetvédelmi törvény következtében a háztulajdonost kötelezik jobb fűtőolaj használatára, ami a fogyasztást 20 százalékkal emeli és jóval drágább is. A tűzbiztosítás a mutatókat ismét Oááitosmnk védelme A Tolna megyei Népújság és az Állami Biztosító k'jzös rejtvény pályázata. / fi |f 2 W3 f 4 W5 fi6 W1 f 8 R 9 fio fii Wl2 • 1 m SÍ5 V [fi 6 2 r ir19 iP® p0 a IP21 f22 BjF jf23 f25 f26 ^27 Ip1 jf28 f29 W* f3° l?32 W33 jp34 ff95 f36 p7 1/38 Ip9 |p40 fii Jf42 • w f44 Ú ,c. |p46 fi7 •p8 If49 iSJ föl [% J Vízszintes: 12. Milyen károk ellen nyújt anyagi védelmet az Épület- és háztartási, valamint a Háztartási biztosítás? Zárt betűk: S. A. G. A. 13. Ilyen a falevél és az öreg kéz. 14. A túrókészítés mellékterméke. 15. Cukrozott, cukortartalmú. 16. Nézetek, ismeretek összessége. 17. Ennyiféle kár ellen nyújt biztonságot az Epület- és Háztartási biztosítás. 18. Borsó közepe! 19. Hatnál kevesebb. 20. Eiliárdbot. 21. Vissza: a Halotti beszéd első szava. 22. Csacsihang. 23. Jobbágyparaszt. 24. Nagy Sándor. 25. Japán művészeti korszak. 27. Tizenkéthavi. 28. Tova. 29. Ajtóban van. 30. Csúf. 31. Téli sport. 32. A vízszintes 12. folytatása. 33. Varróeszköz. 34. Teniszkellék.. 35. Szántás szerszáma. 36. AN. 37. H20 , 38. Hibát követ el. Rangot jelez. 40. l\fongóliai és tibeti háziállat. 12. IgeKötő, távozást jelent. 43. Vissza: üt. bánt. 44. Jó. vagy rossz., példaként felhasznált történet. 45. A csehszlovák pénz rövidítése. 46. Filmben felhasznált ötlet. 47. Könyvet, újságot előállító intézmények. 48. Vissza} latin útjelzés: valami felé. 49. Pénzt kifizet. 50. A VDK fővárosa, az első kockában 2 betű. 51. Ezévi. Függőleges: l. a vízsz. 12. folytatása, az 52. alatt folyamatosan tovább. Zárt betűk: R. V. Z. A. 2. Gabonát vág. ‘3. Rostjából vászon készül. 4. Eskü fele. 5. Zuhog az eső. 6. Kártyaietét, például az ultiban. 1. Svédország, Vatikán és Spanyolország autójele. 8. Szakasz, övezet, kisadag. 9. VE. 10. Az államnak járó illeték. 11. Becézett Teréz. 14. Ezeket rögtön be kell jelenteni az illetékes AB-kirendeltségen. 15. S7ellős pásztormeriedekhélvek. 17. Enekhang. 18. Idősebb, röv. 20. A 3.. 14. közismert rövidítéssel. 21. Vásznat készít. 22. To be... not to be. lenni,, vagy nem lenni. 23. Világifjúsági találkozó. 24. Taszít.- 25. Eladási értéké. 26. Van ilyen könyv, élelem, sőt kaland is. 29. Angolok itala. 32. Derékra kötött bőrpánt. 33. VK. 35. A pataknál is kisebb. 36. Földre ejt hajít. 37. AT. 30. Lejegyez. 39. A vízsz. 12. folytatása, harmadik kockában 2 betű. 40. Vissza- ilyen készítmények az új mosószerek, ziz alapszó életet , jelent. 4L Költőien szép táj. 43. Az első űrhajós neve kezdődik így. -m közepe! 45- Adta valá! 47. DA. 48. Izomvégződés. Megfejtésül beküldendők a vízsz. 12., 32., 17. és a függ. í., i4. és 39. alatti meghatározások. Beküldési határidő: 1971. június 26. Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához (Szek- szárd, Mártírok tere 5.) kérjük a megfejtést beküldeni. megduplázza. Az általános fenntartási költségek az építési árakkal együtt növekedtek. A tulajdonos, saját becslése szerint évente 1800 dollárt veszít a házon. „Ez azt jelenti”, mondja, „hogy kénytelen vagyok elhanyagolni a tetőt, amelynek szigetelése rossz”. Ez viszont megint azt jelenti, hogy a régi, megbízható bérlők kiköltöznek, helyettük szegényebb, népes családok jönnek: a ház mindig jobban rászorul a javításra, és fenntartása mindig drágább lesz. Be se kell látni, hegy ezt a házat a tulajdonos előbb-utóbb feladja. Egy napon majd elköltözik a házmester, leállítják a fűtést, kikapcsolják a vizet, majd megszűnik az áramszolgáltatás. A bérlők szétszélednek, mindent magukkal visznek, amiből valami pénzt lehet csinálni, alvadnak, akik még tüzet is raknak a lakásban. A vége az, hogy vandál módon tönkreteszik az egész házat. I Olyan ez, mint a rák. Nö^ vekszik, terjed, benyomul az utcába, májd a hátsó udvaron a következő tömbbe. 60—^ 90 napon belül a tapasztalatok szerint egy egész utca kihalhat ilyen módon. Az utóbbi időben már a Fifth Avenuen is a pusztulás jelei mutatkoznak. Ez tulajdonképpen nem a forgalom hiányában rejlik — gazdag emberek, sznobok is, varrnak még a városban elegen. Inkább abban rejlik az ok, hogy az egyes vállalkozók nagyobb profitra tesznek szert, ha becsukják üzletüket és az egész telket és ingatlant eladják egy vállalatnak, amely a helyére irodaházat akar építeni. Manhattannak ezen a részén ugyanis a telekárak olyan mértékben emelkedtek, hogy az öt-tíz emeletes épületek, amilyenek a régi jó üzletek a Fifth Avenuen voltak, már nem kifizetődők. Sokkal kifizetődőbb ugyanazon a telken egy felhőkarcolót építeni, amelyet aztán bérbe lehet adni. Kb. huszonöt olyan vállalkozóról tudnak jelenleg, akik telekspekulációval felszámolják régi épületeiket. A Fifth. Avenue-hoz hasonló sors fenyegeti a Park Ave- • nue-t is, és nemcsak a Park Avenue-t. Valójában az egész város csaknem folyamatosan, megszakítás nélkül változik egy másik várossá. New York közel háromszáz éves, de erről már csak könyvek tanúskodnak. New York csak a jelenben létezik. Múltja nem érdekli ezt a várost, és hogy jövője van-e, azt csak az ördög tudja. Amelyik üzlet, vagy iroda becsuk, azt-azonnal le is bontják, és a profit határozza meg, hogy mi új épüljön — és hogyan. A Park Avenue központján található csillogó üveghomlokzatú irodaépületek nem építészeti meggondolásokból jöttek létre, hanem (kevés kivétellel) abból kiindulva, hogy minél kedvezőbb adófeltételek mellett tudják őket felépíteni. Első az adó, azután jönnek az emberek. (Folytatjuk^
