Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

V New York City hanyatlása □ER SPIEGEL trjas ii. Számos olyan, épülettömb van, ahol két szomszédos bérház egy kis udvart zár közre. A lakók, alak részben Puerto-Rico-iak, részben szí- nesbőrűek, és akik közül so­kan szociális segélyből élnek, nemigen veszik a fáradságot, hogy hulladékaikat eltávolít­sák a házból. Egyszerűen ki­hajítják a felesleges holmikat az ablakon. Áz udvarban ma­gasan áll a szemét, amelyben zavartalanul játszanak a gye­rekek. Ki törődik vele? „Én vagyok a háziúr” mond­ja a háztulajdonos, „de ez nem az én udvarom. Ez egy városi udvar. Ha ugyanis az enyém lenne, vagy a másik ház tulajdonosáé, akkor ugye­bár a mi feladatunk volna a szemételtakarítás. Ugyanez vonatkozik a városra is. Vi­gyázzanak rá, hogy ezek itt ne dobják a szemetet az ud­varra. Világos? De persze ma­napság senki sem törődik az ilyesmivel.”' Vagy mégis? Röviddel ez­előtt megalakult a „Szövetség a jobb New Yorkért” nevű egyesület, egy privát egyesü­lés, amelyet New York-i üz­letemberek saját pénzükön és saját embereikkel hoztak lét­re, hogy valamit javítsanak a város képén. Első ütemként egy magán-gárdát szándékoz­tak kialakítani, amelynek se- gí^égével Manhattan köz­pontjában köztisztasági prog­ramot készítenek elő. Tekintettel arra, nogy en­nek az egyesületnek a tagjai á városnak ebben a részében a legtöbb épületnek vagy tu­lajdonosai, vagy bérlői, saját apparátusukkal azt próbálják elérni, hogy nemcsak a jár­dákat, hanem az úttestet és a csatornákat is tisztán tartsák saját házaik előtt. Hasonló intézkedések már más városrészekben is történ­tek, de természetesen csak a gazdagok negyedeiben. Ennek a nem remélt kezde­ményezésnek az indítéka azonban rögtön világossá vá­lik, ha megnézzük a tagok összetételét. Az egyesülésnek ugyanis szinte minden tagja olyan vállalkozást vezet, amelynek üzletmenetét a rossz körülmények kedvezőtlenül befolyásolták. A fentiekből tulajdonkép- , pen már érthetővé válik, hogy a privát lakásépítés ma New York City-ben egyálta­lán nem üzlet többé. Az emel­kedő telekárak, az emelkedő építési kéltségek, az egyre ne­hezebb financiális viszonyok, az 1969-ben hozott lakbérbefa- gyasztási törvény, és a jobb módú középosztály menekülé­se az elővárosokba a Privát ' lakásépítést kedvezőtlenül be­folyásolták. 1969. óta New York City­ben valamivel több, mint 3000 lakást építettek évente ma­gánberuházás formájában. A város, mint építtető évente 17 000 lakást finanszíroz. Ha most ebbe beleszámítjuk, hogy évente kb. 10 000 lakást kell lebontani, akkor az éves növekedés 10 000 lakásra adó­dik. Ez a számítás azonban ha­mis képet ad. Nem vettük ugyanis itt figyelembe azokat a háztulajdonosokat, akik nem akarnak többé háztulajdono­sok lenni, akik feladják há­zaikat, egyszerűen otthagyják, mint egy tönkrement autót az út szélén tele utasokkal. Ily módon New York City évente 30 000 lakást veszít el; amelyek több mint 80 000 em­bernek adtak hajlékot. Ez kb. annyit jelent, mintha évente 10—15 közepes erősségű hur­rikán pusztítana a városban, legalább három éven át. A New York-i lakásállomány tönkremenetele olyan mérete­ket öltött, ami fölér egy ter­mészeti katasztrófa hatásával. Uj sztyeppe keletkezik — sztyeppe a város közepén. Félórás utazás a földalatti­val a Times Squaretől és olyan utcákat találúnk, ame­lyek úgy néznek ki, mintha szétbombázták volna őket. Nem a szemét, a törmelék halmozódik hegyekké. A szél csapkodja a leborotvált fala­kon függve maradt ajtókat, egy színes függönydarab len­gedezik a puszta kövek kö-‘ zött. A polgárháború kulisz- szája. Emberekkel nemigen talál­kozunk. Néhány barlanglakó maradt a romok között bizal­matlanul, ellenségesen, rossz­kedvűen. Valaki vörösre fes­tette romlakása beja:atát. Egy gyerek hirtelen egy szé­ket hajít ki valamelyik elha­gyott lakás ablakából az utcá­ra. Az 1965-ig tartó építési kon­junktúrával szemben paradox módon megkezdődött a pusz­tulás. A jpmódúak elköltöz.- nek, először csak a környék­ről, majd a városból. A régi házakban visszamaradnak a szegények, négerek, Puerto- Rico-iak. Az ilyen negyedek telekárai süllyednek, a házak kopása, tönkremenetele egyre nyilvánvalóbb. A háztulajdo­nosok kezdik elveszteni ér­deklődésüket tulajdonuk meg­tartása iránt Ehhez jött a bérbefagyasz- tás, amely valamennyi 1947. előtt épült lakásra vonatko­zik, és amely miatt a régi épületekben levő lakások bereit mesterségesen olyan alacsonyan lehet tartani, hogy a bevétel egyáltalán nem fe­dezi a költségeket. Ha ugyan- • is a város engedélyezné a bé­rek emelését, akkor mintegy 600 000 kis keresetű család, nagyrészt szociális segélyből élők részére lakbértámogatást kellene fizetnie. Mivel azonban a város ezt pénzügyileg nem győzi, kb. 722 000 lakás bére nem ele­gendő ahhoz, hogy a kötelező karbantartást ép a legmini­málisabb állagmegóvást bizto­sítsák. Ugyanakkor a legtöbb háztulajdonos, számára ol­csóbbá vált, ha feladja a há­zát, mintha bérbe adja és karbantartja. Példaképpen vegyünk egy New York-i háztulajdonost, akinek 12 régi bérháza van Bronx-ban. Ezek közül az egyik, egy 24 lakásos 6 eme­letes épület, amely átlagosnak vehető, a legutóbbi béreme­lés óta évente 20 800 dollárt jövedelmez. Ebből 800 dollár a megemelkedett adóra megy. Ezen kívül a legújabb New York-i környezetvédelmi tör­vény következtében a háztu­lajdonost kötelezik jobb fűtő­olaj használatára, ami a fo­gyasztást 20 százalékkal emeli és jóval drágább is. A tűz­biztosítás a mutatókat ismét Oááitosmnk védelme A Tolna megyei Népújság és az Állami Biztosító k'jzös rejtvény pályázata. / fi |f 2 W3 f 4 W5 fi6 W1 f 8 R 9 fio fii Wl2 • 1 m SÍ5 V [fi 6 2 r ir19 iP® p0 a IP21 f22 BjF jf23 f25 f26 ^27 Ip1 jf28 f29 W* f3° l?32 W33 jp34 ff95 f36 p7 1/38 Ip9 |p40 fii Jf42 • w f44 Ú ,c. |p46 fi7 •p8 If49 iSJ föl [% J Vízszintes: 12. Milyen károk el­len nyújt anyagi védelmet az Épület- és háztartási, valamint a Háztartási biztosítás? Zárt betűk: S. A. G. A. 13. Ilyen a falevél és az öreg kéz. 14. A túrókészítés mellékterméke. 15. Cukrozott, cu­kortartalmú. 16. Nézetek, ismere­tek összessége. 17. Ennyiféle kár ellen nyújt biztonságot az Epület- és Háztartási biztosítás. 18. Borsó közepe! 19. Hatnál kevesebb. 20. Eiliárdbot. 21. Vissza: a Halotti beszéd első szava. 22. Csacsihang. 23. Jobbágyparaszt. 24. Nagy Sán­dor. 25. Japán művészeti kor­szak. 27. Tizenkéthavi. 28. Tova. 29. Ajtóban van. 30. Csúf. 31. Té­li sport. 32. A vízszintes 12. foly­tatása. 33. Varróeszköz. 34. Tenisz­kellék.. 35. Szántás szerszáma. 36. AN. 37. H20 , 38. Hibát követ el. Rangot jelez. 40. l\fongóliai és ti­beti háziállat. 12. IgeKötő, távo­zást jelent. 43. Vissza: üt. bánt. 44. Jó. vagy rossz., példaként fel­használt történet. 45. A cseh­szlovák pénz rövidítése. 46. Film­ben felhasznált ötlet. 47. Köny­vet, újságot előállító intézmények. 48. Vissza} latin útjelzés: valami felé. 49. Pénzt kifizet. 50. A VDK fővárosa, az első kockában 2 be­tű. 51. Ezévi. Függőleges: l. a vízsz. 12. foly­tatása, az 52. alatt folyamatosan tovább. Zárt betűk: R. V. Z. A. 2. Gabonát vág. ‘3. Rostjából vá­szon készül. 4. Eskü fele. 5. Zu­hog az eső. 6. Kártyaietét, pél­dául az ultiban. 1. Svédország, Vatikán és Spanyolország autó­jele. 8. Szakasz, övezet, kisadag. 9. VE. 10. Az államnak járó il­leték. 11. Becézett Teréz. 14. Eze­ket rögtön be kell jelenteni az illetékes AB-kirendeltségen. 15. S7ellős pásztormeriedekhélvek. 17. Enekhang. 18. Idősebb, röv. 20. A 3.. 14. közismert rövidítéssel. 21. Vásznat készít. 22. To be... not to be. lenni,, vagy nem len­ni. 23. Világifjúsági találkozó. 24. Taszít.- 25. Eladási értéké. 26. Van ilyen könyv, élelem, sőt kaland is. 29. Angolok itala. 32. Derékra kötött bőrpánt. 33. VK. 35. A pa­taknál is kisebb. 36. Földre ejt hajít. 37. AT. 30. Lejegyez. 39. A vízsz. 12. folytatása, harmadik kockában 2 betű. 40. Vissza- ilyen készítmények az új mosó­szerek, ziz alapszó életet , jelent. 4L Költőien szép táj. 43. Az első űrhajós neve kezdődik így. -m közepe! 45- Adta valá! 47. DA. 48. Izomvégződés. Megfejtésül beküldendők a vízsz. 12., 32., 17. és a függ. í., i4. és 39. alatti meghatározások. Beküldési határidő: 1971. június 26. Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához (Szek- szárd, Mártírok tere 5.) kérjük a megfejtést beküldeni. megduplázza. Az általános fenntartási költségek az épí­tési árakkal együtt növeked­tek. A tulajdonos, saját becs­lése szerint évente 1800 dol­lárt veszít a házon. „Ez azt jelenti”, mondja, „hogy kénytelen vagyok elha­nyagolni a tetőt, amelynek szigetelése rossz”. Ez viszont megint azt jelenti, hogy a régi, megbízható bérlők kiköl­töznek, helyettük szegényebb, népes családok jönnek: a ház mindig jobban rászorul a ja­vításra, és fenntartása min­dig drágább lesz. Be se kell látni, hegy ezt a házat a tu­lajdonos előbb-utóbb feladja. Egy napon majd elköltözik a házmester, leállítják a fű­tést, kikapcsolják a vizet, majd megszűnik az áramszol­gáltatás. A bérlők szétszéled­nek, mindent magukkal visz­nek, amiből valami pénzt le­het csinálni, alvadnak, akik még tüzet is raknak a lakás­ban. A vége az, hogy vandál módon tönkreteszik az egész házat. I Olyan ez, mint a rák. Nö^ vekszik, terjed, benyomul az utcába, májd a hátsó udva­ron a következő tömbbe. 60—^ 90 napon belül a tapasztala­tok szerint egy egész utca ki­halhat ilyen módon. Az utóbbi időben már a Fifth Avenuen is a pusztulás jelei mutatkoznak. Ez tulaj­donképpen nem a forgalom hiányában rejlik — gazdag emberek, sznobok is, varrnak még a városban elegen. In­kább abban rejlik az ok, hogy az egyes vállalkozók nagyobb profitra tesznek szert, ha be­csukják üzletüket és az egész telket és ingatlant eladják egy vállalatnak, amely a helyére irodaházat akar építeni. Man­hattannak ezen a részén ugyanis a telekárak olyan mértékben emelkedtek, hogy az öt-tíz emeletes épületek, amilyenek a régi jó üzletek a Fifth Avenuen voltak, már nem kifizetődők. Sokkal kifi­zetődőbb ugyanazon a telken egy felhőkarcolót építeni, amelyet aztán bérbe lehet ad­ni. Kb. huszonöt olyan vállal­kozóról tudnak jelenleg, akik telekspekulációval felszámol­ják régi épületeiket. A Fifth. Avenue-hoz hasonló sors fenyegeti a Park Ave- • nue-t is, és nemcsak a Park Avenue-t. Valójában az egész város csaknem folyamatosan, megszakítás nélkül változik egy másik várossá. New York közel háromszáz éves, de er­ről már csak könyvek tanús­kodnak. New York csak a je­lenben létezik. Múltja nem érdekli ezt a várost, és hogy jövője van-e, azt csak az ör­dög tudja. Amelyik üzlet, vagy iroda becsuk, azt-azonnal le is bont­ják, és a profit határozza meg, hogy mi új épüljön — és ho­gyan. A Park Avenue köz­pontján található csillogó üveghomlokzatú irodaépületek nem építészeti meggondolá­sokból jöttek létre, hanem (kevés kivétellel) abból ki­indulva, hogy minél kedve­zőbb adófeltételek mellett tudják őket felépíteni. Első az adó, azután jönnek az embe­rek. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents