Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
4 kiváló tanár A bonyhádi járáshoz köti minden. Bátaapátiban született, Bonyhá- don érettségizett. 1944-ben végezte az egyetemet Szegeden, s még ugyanabban az évben doktorált Disszertációját Perczel Mórról írta. Dr. Kolta László történelem— földrajz-szakos tanár. — Szeged után visszatértem Eony- hádra, a gimnáziumba. Ezután három esztendeig köztanár, majd kollégiumigazgató, azután pedig a közgazdasági technikum, majd a gimnázium igazgatója lettem. 1960 óta vagyok járási szakfelügyelő, és tanár a Perczel Mór Köz- gazdasági Szakközépiskolában Jó ez a heti tíz óra a tanítványokkal, mert tanítás nélkül nem tudnék élni. Egy pedagógusnak az órák élménye adhatja a legtöbbét, Koltáék udvarán egy világoskék Trabant áll. S nem is akármilyen. Érdekessége: „tanügyi Trabant”. Ugyanis dr Kolta Lászlónak, mint szak- felügyelőnek rengeteget kell utaznia, s hogy munkáját jól ellássa — lehetőleg mindig hamar érkezzen haza a családhoz is — autóbusszal, vagy vonattal lehetetlen megvalósítani. Ezért mondja nevetve a házaspár, hogy „a kizárólag tanügyi célokat szolgáló Trabant”. — Szép, de nagyon nehéz a szakfelügyelői munka. Az ember egyszerre kapja és adja át a tapasztalatokat. Ezért is jó, ha á szakfelügyelő tanít is mert gyakran kell érvelni a saját tapasztalatokkal. S ez a meggyőző. Hogy rr.i a szép és mi a nehéz ebben a munkában? Mindkettőre egy a válasz: mindenben, amit egy- egy órán látunk, otthon kell lenni, Nem szabad szűkmarkú- an bánni sem a jótanácsokkal, sem az elismerő szóval. E rövid beszélgetés kapcsán feltétlenül el kell mondani — amikről dr. Kolta László olyan szerényen éppen csak említett valamit — hogy megyénk jól ismert tanára, aki az ötvenes évek közepén lett az oktatásügy kiváló dolgozója, hely- történeti dolgozataival, pályázataival, iskolatörténeti kutatásaival is öregbítette és öregbíti megyénk hírnevét. Szerinte a fiatalok tanításának legfontosabb célja: — A logikus gondolkodásra nevelés. Nem az ismeretanyag nagy mennyiségének bezsúfo- lása a fejekbe, hanem, hogy az a kevés, amit tudnak, azt tudatosan tudják. ,— mondja dr. Kolta László, aki tegnap délelőtt 10 órakor vette át Budapesten, a. Művelődésügyi Minisztériumban, a „Kiváló, tanár” kitüntetést. — hm — Megállapodás éri 10—15 ezer tonna finn papír importjáról A Magyar Papíripari Vállalat és a Lignimpex vezetői hazaérkeztek Finnországból, ahol tárgyaltak a finn papíripar és kereskedelem vezetőivel, meglátogattak több cellulóz- és papírgyárat. A tapasztalatcsere során elvi megállapodást kötöttek az együttműködés módjáról, valamint a személyes kapcsolatok ápolásáról. A kereskedelmi tárgyalások befejeztével hosszú lejáratú megállapodást kötöttek, amelynek értelmében az 1972—74-es években évente 10—15 ezer tonna mélynyomópapír érkezik a kaipolai papírgyárból. (MTI) érdeklődést, hogy a fiatal szakmunkások mindegyike számon tartja, hogy kik tekinthetők a munkahelyen lógósnak, kik szeretnek úgy dolgozni, hogy „fogjuk meg és vigyétek”. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e jól dolgozni: a húsz fiatal szakmunkás és segédmunkás közül kettő natáro- zott nemmel válaszolt. De legyünk ebben az esetben is kifejezetten pontosak. A Bonyhádi Cipőgyárban egy szakmunkás, a pincehelyi építkezésen egy segédmunkás mondta azt, hogy „nem”. Érdekes, hogy ezeket a fiúkat és lányokat már nem a sport érdekli első helyen. Változatlanul keresik a lapokban az idősebbekhez hasonlóan a bűnügyi tudósításokat, megmosolyogják a gyermekded szájbarágást és első helyre teszik a fiatalok életével foglalkozó őszinte, szókimondó írást. Az ilyenekre visszaemlékeznek. Az első munkásévek tájait bejárva szakmunkásokkal, segédmunkásokkal beszélgetve mindössze egyetlen segédmunkás mondta azt, hogy könyvet még soha nem olvasott. Azért kár lenne itt most lelkendezni, mert a magyar iro^ dalom számukra egyelőre még kizárólag Rejtőt és Szil- vásit jelenti. A szakmunkások, hisz éz természetes: egytől egyig elvégezték az általános iskola 8 osztályát, majd a szakmunkásképző iskolát Azok a segédmunkások meg, akikkel Pincehelyen beszélgettem, három, öt, esetleg hat osztályt végeztek. Utólag nagyon sajnálják, főleg azért, mert semmi reményük nincs az előbbrejutásra, a szakma- szerzésre. Feltűnő még, hogy a segédmunkások 13—14 éves korukban már dolgoztak, fizikai munkát végeztek. Most 18— 20 éves korukban az építkezés számukra már a második, harmadik munkahely. Mindig keresik a jobbat,’ j úgy látszik, nehezen találnak rá. Az egyik segédmunkás szakmunkásvizsgára készül, 20 éves, nős, van egy családja és „végre meg akarok állapodni” — mondja. Beszélgető társaim egytől egyig azt állították, hogy őket a politika nem érdekli. Ez így elég lehangoló, de felesleges lenne pánikba esni, mert csupán arról van szó, hogy politizálás alatt ők egy élettől elvont fogalomra gondolnak Nemi következtetéssel rájön az ember, hogy a .poliÁ 1 i-es Volán negyedik ötéves terve Nagyobb gépkocsik—Kevés a pénz — Nem győzik a munkát Egy hónappal ezelőtt interjút közöltünk, melyben olvasóinkat arról tájékoztattuk, hogy 1971—1975 között Tolna megyében milyen útépítés, korszerűsítés, javítás várható. Milyen tervei vannak a tervidőszakra a 11. Szekszárdi Volán Vállalatnak, a közúti szállítás lebonyolítójának? Elkészült a Volán negyedik ötéves, végleges terve, ennek lényegéről kérdeztük Piegl Ferenc vállalati igazgatót. — Tervünk fő célja, hogy az élőmunkával takarékosan bánjunk, a jövedelemszabályozó rendszereket üzemegységekre kidolgozzuk, és a megyei szállítási igényeket a lehető legtökéletesebben kielégítsük. — Van-e elegendő erő a koncepció megvalósításához? — Annyi pénzünk, emberünk nincs, hogy százszázalékosan ellássuk Tolna megye személy- és teheráru-szállitá- sát. Kevés a gépkocsivezető, csak annyi új járművet tudunk venni, amennyi pénzt magunk termelünk e célra, sőt keretszámokat kaptunk, mennyi gépkocsit vásárolhatunk. — A negyedik ötéves terv nemcsak ilyen borongós gondolatokat ébreszt az emberben. Hisz a fejlesztés, a korszerűsítés programja a 11-es Volánnak. — Igen. De mi jobban, gyorsabban szeretnénk előre haladni. Sok bírálat ér1 általában a közlekedést. Mi azt szeretnénk, ha 1975-ig jelentősen javulna Tolna megyében a közlekedési helyzet — Nézzük kicsit közelebbről, mit várhat a megye lakossága a személy- szállítás területén? — A tervidőszak kezdetén gépjármű-állományunk .54.3 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben. A IV. ötéves tervben hasonló lesz a fejlesztés. Százhét autóbusz vásárlására van lehetőségünk, tizálást összetévesztik a vonalasnak látszó halandzsá / il, a gondolatszegény frázispi ílogta- tással, a kész gondolatklisével, a demagóg szócsepiéssel, a „szövegeléssel”. Ettől viszo- lyognak. S hogy valójában érdekli őket a politika, azt éppen azzal bizonyították, amiről beszélgettünk. Megkérdeztem: érdekli őket a léma? „Vastagon” — mondták, s meglepődtek, talán meg is konnyebbültek, amikor erre azt válaszoltam: hisz akkor szeretnek politizálni, mert mi itt most tulajdonképpen politizálunk. Olykor társadalmi méretekben is általánosítható gyengéinket véltem felfedezni a válaszokból. Ha igaz, az amit elmondtak a szakszervezet és a fiatalok „viszonyáról”, akkor a kép lehangoló. Néhá- nyan még a nevét sem tudták annak a szakszervezetnek, amelyiknek a tagjai. A kontroll ugyanaz. A TOTÉV pincehelyi építkezésén dolgozó fiatalok szerint: annyi csupán a szakszervezet, hogy tagdíjat fizetnek, illetőleg a íize- tést már a tagdíj levonásával kapják. (Folytatjuk.) SZEKULITY PÉTER ugyanakkor 91 autóbuszt kellene selejtezni, de csak 76 kocsi jut erre a sorsra, így a tervidőszak végén 201 autóbusszal dolgozhatunk. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 25 százalékkal több utast tudunk a következő öt évben elszállítani, mint a harmadik ötéves tervben. — Kevés a gépkocsi, a kocslvezető, viszont sok az áru. Győzi majd a Volán a munkát? — Nem tudjuk az összes árut elszállítani. Bár az a tervünk, hogy nagy teljesítményű teherautókat vásárolunk, főleg Tátra kocsikat. Egy ilyen kocsival 23,5 tonna árut tudunk egyszerre továbbítani, négy ZIL rakományát. Lényegében három gépkocsivezetőt, meg az ehhez tartozó költségeket spóroljuk meg. Negyvenhat százalékkal több súlyt kívánunk elszállítani, mint a harmadik ötéves tervben. Ugyanakkor korszerű, nagy teljesítményű rakodógépeket is vásárolunk. A gépi rakodás arányát kétszeresére növeljük a következő tervidőszakban. — Milyen a negyedik ötéves tervben a Volán beruházási programja? — Felépítjük a paksi üzemegységet 14 millió forintos költséggel. A központi telep fűtését hőközpontról oldjuk meg, ez félmillióba kerül. Bővítjük a járműbontót. Itt étkezdét, a szakmunkástanulóknak műhelyt építünk, körülbelül tízmillió forintért. A tamási kirendeltség építésére 2,5 millió forintot tervezünk, hozzájárulunk a bonyhádi autóbusz-pályaudvar építéséhez, 1,9 millió forintot e célra mór átutaltunk a községi tanácsnak. Indokolt a duna- földvári autóbusz-pályaudvar építése is, az előirányzott ösz- szeg két és fél millió forint. — A dolgozók jövedelme hogyan alakul a tervidőszak alatt? — Amennyiben az 1970. évi tényeket vesszük alapul, akkor az egy dolgozóra jutó személyes jövedelem 1975-ig — nyereségrészesedés nélkül — 17,6 százalékkal növekszik. Az egy dolgozóra jutó nyereség- részesedés összegét a bázishoz viszonyítva csaknem kétszeresére kívánjuk növelni. Különösen jelentős bérnövekedést tervezünk a szállítómunkásoknál, a karbantartóknál és a tehergépkocsi-vezetőknél. A személyes jövedelem növelését és egyéb céljainkat csak úgy tudjuk elérni, ha a tervidőszak minden évében eredményesen megvalósítjuk feladatainkat — mondotta Piegl Ferenc igazgató. _ Pj ülést tartott a Hazafias Népfront A Hazafias Népfront várost bizottsága csütörtökön délután ülést tartott Szekszárdon a megyei népfront helyiségében. Az ülésen az országgyűlési képviselő és tanácstagok választásának tapasztalatairól, valamint a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok közérdekű bejelentések témájáról tartott ismertetést Eszenyi An- talné városi titkár. Elismeréssel szólt a választási munkában részt vevő aktivisták ügybuzgalmáról és támogatásukat kérte a további munkához. A jelölőgyűléseken — mondotta — 320 közérdekű bejelentés hangzott el. Jó része a város lakosságának olyan igényét fejezi ki, amelyet jogosnak kell tekinteni. Járda, útépítés, helyi közlekedés, ivóvízellátás javítása, szennyvíz és csapadékvíz-elvezetés, parkosítás stb. A lakosság reálisan értékeli az eddigi fejlődést, de látja a hiányosságokat és azokat a tennivalókat is, amelyek a városiasodás folyamatára kedvezőtlenül hatnak. A téma nagy aktivitást váltott ki. Többen javasolták, jó lenne, ha a jelölőgyűléseken elhangzott „nyitott” kérdésekkel foglalkoznának az illetékesek. A felszólalók abból a meggondolásból indultak ki: az újonnan megalakult tanács várospolitikai munkája akkor lesz és lehet igazán eredményes, ha a lakosság továbbra is támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a város fejlődését szolgálják. Pozsonyi Ignácné „BNV-okleYél“ a szekszárdi rádiósoknak A Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt az ország rádióamatőrei is akcióba léptek, hogy az éterben zajló „budapesti napok” alatt újabb összeköttetésekkel, újabb oklevelekkel gyarapítsák gazdag gyűjteményüket. Ez alatt a tíz nap alatt minden rádióamatőr, minden állomás budapesti összeköttetésre vadászott, hajnali négy órától este tizenegyig. A szekszárdi városi rádiósklub amatőréi ezen a versenyen kilenc oklevelet szereztek; a klub kollektív állomásán Weisz János irányításával öt operátor öt oklevelet, az egyéni állomások közül Val- kay Lajos és Paál Géza két- két oklevelet szerzett Az oklevél megszerzésének feltételeit az teljesítette, aki negyven pontot ért el, vagy húsz kerületből igazolt összeköttetést. A rádiósklub másik eredménye a most befejeződött angol nyelvű rádióamatőr nyelvtan- folyam. Az amatőrök Létai Menyhértné tanárnő segítségével készültek fel a vizsgára. A nehézségeket az fokozta, hogy ez volt az első ilyen, speciális tanfolyam, a tanárnőnek is külön meg kellett tanulni a szakkifejezéseket. A nehézségektől többen meg is hátráltak, így nyolcán vizs- fJáztak a KPM-vizsgabizottság előtt A követelményeknek valamennyien megfeleltek, már meg is kapták a bizonyítványt. A jövőben így már nyolc szekszárdi rádióamatőr rádiózhat angol nyelven a világ bármely amatőrállomásával. A sikereken felbuzdulva, a szekszárdi amatőrök most német nyelvű vizsgára készülnek fel.
