Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-04 / 130. szám
Párizs Vietnami értekezlet A vietnami helyzet békés rendezésének lehetőségeivel foglalkozó párizsi tárgyalások 115. plenáris ülése Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK küldöttségének vezetője felszólalásával kezdődött meg. A DIFK küldötte elmondotta. hogy a márciussal befejeződött kétéves időszak alatt 350 000 amerikai katona vált harcképtelenné Dél-Vietnam- ban. A szabadságharcosok az említett időszakban több mint egymillió ellenséges katonát ejtéttek foglyul, sebesítettek meg, vagy öltek meg. .Az Egyesült Államok magatartása következtében azonban a párizsi tárgyalások zsákutcába jutottak — állapította meg a A leglényegesebb kérdés — továbbiakban. hangsúlyozta —. hogy az Egyesült Államok jelölje meg az ' amerikai csapatok végleges és teljes kivonulásának időpontját. Ezt követően sor kerülhet a koalíciós kormány megalakítására és az amerikai foglyok szabadon bocsátására is. Az ülés második felszólalója Xuan Thuy, a VDK küldöttségének vezetője megállapította, hogy azok a javaslatok, amelyeket a VDK és a DIFK a tárgyalóasztalra helyezett, megoldást kínálnak két döntő jelenljpségű és egyben elválaszthatatlan kérdésre: az amerikai és más külföldi csapatok teljes és végleges kivonáséra, valamint a délvietnami nép önrendelkezési jogának biztosítására. Pakisztán Támadás az indiai állások ellen ' Állásfoglalások a lakbér-hozzájárulásról A pakisztáni hadsereg szerdán heves tüzérségi tüzet zúdított Assam indiai állam határa mentén az indiai megerősített állásokra — közölte csütörtökön a PTI indiai hírügynökségre hivatkozva az AFP. A tüzérségi támadások sorozata reggeltől a késő délutáni órákig tartott. Az indiai határőrség viszonozta a tüzet. 1 . Tadzsuddin Ahmed a magát függetlennek nyilvánított KeLisszabon Lehel Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Csütörtök délelőtt tíz' órakor a portugál nemzetgyűlés épületében megnyitották a NATO miniszteri tanácsának tavaszi ülésszakát. A nyilvános megnyitó ülésen mondott rövid beszédében Manlio Brolet-Pakisztán, a Bangla Desh illegalitásban levő miniszterelnöke a Statesman című Calcuttái lapnak adott interjújában határozottan elutasította ^ a pakisztáni hatóság ’kkal folytatandó tárgyalások gondolatát. A PTI arról számol be, hogy a nyugat-bengáliai menekült- táborokban kirobbant kolerajárványnak legalább ezer halálos áldozata van. sió, a NATO főtitkára, az atlanti tanács elnöke a többi között kijelentette, hogy a Nvugat-Bcrlin kérdésében folyó négyhatalmi tárgyalásokon gyakorlati és pozitív irányú haladás mutatkozik, bár kielégítő megállapodás még nincs közvetlen kilátásban. Aldo Moro olasz külügyminiszter, az ülésszak soros elnöke megnyitó beszédében ugyancsak hangsúlyozta a kelet—nyugati tárgyalások szükségességét és fejlesztését, ahogyan a kérdések erre megérnek. Marcello Caetano portugál miniszterelnök házigazdaként üdvözölte a megjelenteket, majd a\ tanácskozót zárt ajtók, mögött folytatták az Aju- da palotában, az, egykori királyi rezidencián. Miről tanácskoznak Lisz- szabonban? A francia Les Echo című lan két pontban foglalja össze a legfontosabbakat: 1. hogyan erősítsék a közös védelmet és hogyan osszák fel egymás között a terheket és 2. milyen választ adjanak Brezs- nyevnek a katonai erők kölcsönös csökkentéséről szóló javaslatára? > Megfigyelők általában egyetértenek abban, hogy látványos döntések nem várhatók, mert a kelet— nyugati kapcsolatok átmeneti állapotban vannak, s a NATÖ-tanácsnak azt is > el kell döntenie: mit értenek „berlini előfeltételeken”? Vajon meg lehet-e kezdeni az európai fegyveres erők kiegyensúlyozott csökkentéséről a tárgyalásokat, valamint az európai biztonsági értekezlet előkészítését, amíg lényeges előrehaladás nem történik "Nyugat-Berlin státusa n:tk kérdésében? — kérdezi a francia Figaro, s hozzáteszi: Párizsban úgy vélik, nem lehet jogi értelemben vett merev előfeltételről beszélni, bár „ténybeli összefüggést” látnak, mint ezt Pompidou elnök kifejtette sajtóértekezletén. Az NSZK szemében a nyugat-berlini kérdésben a haladás szűk-1 séges próbakő, míg Washingtonban kevésbé vannak erről meggyőződve, A NATO-ülésszakra egyébként nehéz árnyéket vet a Csütörtök hajnali robbanás, s az ülés színhelyet hatalmas rendőri készültség veszi körül: A Pénzügyminisztérium, más illetékes állami szervekkel egyetértésben az egységes értelmezés érdekében, állást foglalt a lakbér-hozzájárulással kapcsolatos néhány kérdésben. Az állásfoglalás a többi között rámutat, hogy A BEDOLGOZÓ KISIPARI SZÖVETKEZETI TAGOK ugyanúgy megkapják a lakbérhozzájárulást, mint bármely más ktsz-tag, feltéve, hogy a szövetkezetnél rendszeres munkát végeznek. Ilyen szempontból a bedolgozó szövetkezeti tagok munkáját akkor tekintik rendszeresnek, ha a lakbérhozzájárulás kifizetése előtti hónapban legalább 250 forintot keresnek a szövetkezetnél. Egy másik állásfoglalás azt . a helyzetet tisztázza, amikor a személyes tulajdonban lévő lakást haszonélvezeti jog terheli. s így a lakás használatával kapcsolatos jogok a haszonélvezőt illetik. Ilyen esetben SEM A TULAJDONOS, SEM A HASZONÉLVEZŐ NEM KAP LAKBÉR- HOZZÄJÄRULÄST. Lakbér-hozzájárulás ugyanis csak lakásbérlet esetén, s csak az 1971. július 1-én sorra kerülő lakbéremeléssel járó terhek ellensúlyozására adható. TULAJDONKÖZÖSSÉG ESETÉN sem jár lakbér-hozzájárulás, mivel itt sincs lakásbérleti jogviszony: " * A JAVÍTÓ-NEVELŐ MUNKÄRA ÍTÉLTEKNÉL azt kell figyelembe venni, hogy az ilyen ítéletek nem létesítenek munkaviszonyt, illetve a javító-nevelő munka végrehajtása alatt a munkaviszony szünetel. Ha a javító-nevelő munkára ítéltnek nincs munka- viszonya* s 1971. július 1. a bünitetésvégrehajtás idejére esik, akkor az illető,nem kaphat lakbér-hozzájárulást. Ha viszont 1971. július 1-én az illetőnek van kereső foglalkozása, s később ítélik javítónevelő munkára, akkor folyósítani kell számára a lakbérhozzájárulást, mivel munka- viszonya fennáll, csupán szünetel, hasonlóan a szülési, vagy fizetés nélküli szabadságon lévő, vagy katonai szolgálatot teljesítő dolgozókéhoz. A FEGYELMI ÜTŐN ELBOCSÁTOTT DOLGOZÓ • elbocsátása után is jogosult a lakbér-hozzájárulásra, de annak folyósítása mindaddig szünetel, amíg az illető újabb munkaviszonyt nem létesít. Ha azonban egy éven belül nem jön létre új munka- viszony, akkor az elbocsátott dolgozó már nem jogosult a lakbér-hozzájárulásra. AZ ÖRABÉRES KERESETEK SZÁMÍTÁSÁNAK EGYES ESETEI. A rendelkezések szerint a* a kereső számít időbéresnek, akit az év utolsó három hónapjában azonos munkáltatónál, személyi órabér, illetve havi bér szerint soroltak be. Viták voltak azonban akörül, hogy a fix órabérrel besorolt és prémiumban részesülő dolgozó időbéres-e és akörül, hogy a fix órabérrel besorolt, de teljesítménybérrel elszámolt dolgozó a nem időbéresek kategóriájába tartozik-e. A mostani állásfoglalás szerint időbéresnek számít az a kereső, aki 1971. utolsó három hónapjában ténylegesen fix órabérben részesült. Az esetleges prémiumot az időbéres kereseten felül kapja, s ennek havi átlagát hozzá kell számítani az egyhavi fix keresethez. Az így kiszámított keresetet kell összehasonlítani az 1971. június hónapra azonos módon megállapított keresettel. Nem időbéresnek számít az a kereső, aki 1971. utolsó három hónapjában — fix órabére ellenére — teljesítménybérben dolgozott és a Npljesít- mény alapján megállapított munkabérekből fix órabére arányában részesül. (MTI) Az első munkásévek Megnyílt a KATÓ ülésszaka Csütörtökön délelőtt Mao Ce-tüng, a KKP Központi Bizottságának • elnöke és Lin Piao, a központi bizottság elnökhelyettese fogadta Nicolae Ceausescut, az FKP főtitkárát, az államtanács elnökét, feleségét és az általa vezetett román párt-'és kormányküldöttséget. A találkozó az Uj Kína jelentése szerint rendkívül szívélyes légkörben zajlott le, a felek biztosították egymást a két párt, a két ország és a két nép harci egységéről. * Sajtóértekezletet tartott Washingtonban az „Egyesült Államok vietnami háborús bűneit kivizsgáló polgári bizottság”. Képviselői arról adtak tájékoztatást, hogy az Egyesült Államok által Vietnamban elkövetett háborús bűnök nem „elszigetelt incidensek”, hanem a kormánypolitika tervszerű megvalósításának logikus következményei. * Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi min'szter május 31. és június 2. között a francia korr-hi > ne «hívására látogatást tett Franciaországban. A szovjet miniszter párizsi tartózkodása idején megbeszéléseket folytatott Valery Giscard d’Estaing gazdasági és pénzügyminiszterrel, s találkozott Francois Xavier Ortolival, az iparfejlesztés és a , tudományos kutu'ások ügyeinek miniszterével. A látogatásról kiadott közlemény szerint a felek részletesen megvitatták az 1970— 74-es évre szóló szovjet— francia kereskedelmi és gazdasági együttműködés keretében tervezett árucsere-forgalom lebonyolítását és érintették a két ország közötti gazdasági együttműködés további fejlesztésének kérdéseit, * I A szovjet fővárosban tartózkodó llku Pál művelődés- ügyi miniszter csütörtökön beszélgetést folytatott Vja- cseszlav Jeljutyinnal, a Szovjetunió felsőoktatási és középfokú szakoktatási miniszterével, s megvitatta vele a két ország oktatási együttműködése fejlesztésének időszerű kérdéséit, ' > Gyümölcslevet iszunk és várjuk, hogy valaki majdcsak megtöri a csendet. — Bátran, őszintén, tessék — mondja a párttitkár és az asztalt körülülő fiatal szakmunkások tétován egymásra néznek. Belátom, a kérdés, amivel a beszélgetést indítani szeretnénk nem könnyű, illetőleg túlságosan elvont, és a fiatalokat váratlanul érte. Valamennyien szakmunkások, ' a legidősebb 21 éves, a legfiatalabb alig múlt 18. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói, egy 1800 főt foglalkoztató dél-dunántúli középüzem résztulajdonosai, olyan fiúk és lányok, akik kétezerben lesznek a meglett kor küszöbén. > A párttitkár elvtárs azt mondja: nemcsak azokat hívták meg erre a beszélgetésre, a Népújság vitaasztalához, akik mindennel elégedettek,- hanem azokat is, akik szeretnek kritizálni, vagy éppenséggel elégedetlenek. Most, a hosszan tartó csend kezd kínos lenni. Hát ki szólal meg először? Senki ? Az volna a kérdés; Érzik-e, hogy a hátamon lévő osztály tagjai, s ha igen, hogyan, miből? Egyelőre nincs válasz. A fiúk, a lányok gondolkodnak, hallgatnak, s csak jó sokára Rózsa Imre töri meg a csendet. Amit elmond, abból kitűnik, a fiatal munkásban külső hatásokra nem igen tudatosodhat az, hogy a hatalmon lévő osztály tagja. Ha érzi, inkább a gyáron belül érzi. A konkrét környezet, a szülők, a rokonok többnyire még ma is rangosabbnak tartják sz adminisztrátori beosztást, mint a szakmunkát. A számlamá- söló, a buzgón körmölő írnok ínár „vitte valamire”. Az irodai divatcicáknak a folyóson kézit csókolom jár, de az új értékeket előállító fiatal szakmunkásnak nem. A fodrásznál, az üzletekben, a mozipénztár előtt, a hivatalokban más „hang” jár a sokszor pózoló, affektáló és butácska írnoknak, s más hang, kevesebb előzékenység jár a munkásnak, a munkásnőnek. Sokszor még csak szavakban nyilvánul meg a környezet részéről az a tény, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, s oda tartozni rang, pozíció. Ez van. Maga a munkásélet — ifjú beszélgető társaim többször nyomatékosan aláhúzták — gyakorlatilag már tanuló korban mégkezdődik, akkor kezd ■az ifjú ember beilleszkedni as üzem rendjébe, amely olykor különleges kívánalmakat támaszthat a dolgozóval szemben. Hogy egy fiatal szakmunkás műszakkezdés előtt szívessen, jókedvűen induljon el a gyárba, hogy ' derűs hangulatban lépje át az üzem küszö/
