Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

Beszélgetés a megye kereskedelmi távlatairól LMORGMAS-71 Szocialista országok a kereskedelmi gépek Horváth János MESZÖV- elnökhelyettes most a harma­dik ciklusban lett megyei ta­nácstag. A megye kereskedel­mi életében több mint két évtizede tölt be vezető tiszt­séget. Mint közéleti embert és mint a megye kereskedelmi helyzetének igen jó ismerőjét, felkértük egy kis beszélgetés­re. — Hogyan Útja a megye ke­reskedelmi perspektíváit, felada­tait? Ezúttal természetesen nem az áf ész-kereskedelemre gondo­lunk, hanem a megye egész kis­kereskedelmére. — Ahhoz, hogy a holnapot valamennyire is körvonalazni tudjuk, mindenekelőtt a jelent kell felmérni, számba vennh Úgy látom, hogy az előző években erőteljesen fejlődött a megye kiskereskedelmi há­lózata. Jó példa erre a szek­szárdi Otthon Áruház, a pak­si, dunaföldvári, bonyhádi, hőgyészi vegyes áruház. Szek- szárdon és Dombóváron most épül új áruház, közben az előkészületek stádiumában van több jelentős kereskedelmi egység építése. Ugyanakkor a hálózatfejlesztés üteme nem tart lépést a reális igények­kel. Az egyik oldalról ez ha­tározza meg az általános fel­adatokat. — Amint az köztudott, napja­inkban nem a legkönnyebb egy- egy beruházási elképzelés , sín­re juttatása".., — Éppen erről van szó. A beruházási lehetőségek szűkö­sek, s ez a helyzet belátható időn belül nem valószínű, hogy megváltozik. Mi hát a teendő. Jól meg kell fontolni minden fejlesztési pénz hova- fordítását. Tolna megyében már korábban hozzáláttunk a koncentrált fejlesztéshez: a centrálisabb helyekre össz­pontosítjuk az anyagi erőket, kereskedelmi központokat igyekszünk kialakítani. Ezt a törekvésünket igazolja a gya­korlat is: ma már könnyű be­látni, hogy jóformán sehol nem lett volna kellő látszat­ja, ha a pénzt elaprózzuk. Ebből kiindulva a jövőben is a koncentrált hálózatfejlesz­tés a járható út, de úgy, hogy közben korszerűsíteni kell a megye különböző pontjain el­szórtan lévő több száz kisebb, a helyi lakosság napi ellátását biztosító egységet. Tehát fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy mindenütt fogyasztók élnek, és ellátásuk a keres­kedelmi szervek feladata, de a valóságban felmerülő vá­sárlási igények differenciált­sága és az anyagi lehetőség sze­rint súlypontozni kell a kü­lönböző helységeket. Majdnem minden kereske­delmi tanácskozáson elhangzik, hogy a kereskedelem-fejlesztés nem csupán beruházást jelent.. • Építőipari Szállítási Vál­lalat 512-es számú ANYAGÁTVEVŐ BÉLYEGZŐJE ELVESZETT, ÉRVÉNYTELEN. (50) Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett édesapánk, id. sArosi János temetésén részt vettek és fájdalmunkat részvétük­kel enyhítették özvegye, gyermekei, unokái, dédunokája. — Igen, elhangzik, és nem is véletlenül. A belső éssze­rűsítések, korszerű eladói for­mák alkalmazása rendszerint kisebb anyagi ráfordítást igé­nyelnek, ugyanakkor a ter­melékenység jelentősen javít­ható általuk. Következéskép­pen bizonyos mértékig pótol­ható velük a beruházás. Úgy vélem, e tekintetben is soka kihasználatlan lehetőség Tolna megye kiskereskedelmében. Én ezzel valahogy úgy vagyok, hogy a beruházásokat csak akkor van erkölcsi jogunk sürgetni, ha közben legalább akkora hangsúlyt teszünk a belső intézkedésekre, a ter­melékenység növekedésével járó ésszerűsítésekre. — Az utóbbi években kezd elő­térbe kerülni Tolnában is a kis­kereskedelem többcsatornás rendszere. Mi erről a vélemé­nye? — Ez olyan tény, amely összhangban áll gazdasági rendünk új koncepcióival, és a fogyasztók mindenképpen élvezik a hasznát. Uj szervek kapcsolódtak bele a kiskeres­kedelembe, és ez a lövőben is fokozza az egészséges konkur­enciát. De talán még ennél is nagyobb kihatású, hogy megszüntették a korábbi te­rületi kötöttségeket. Végered­ményben éppen ennek alap­ján bontakozhat ki az igazi több csatornás kereskedelem, vagy amint az előbb említet­tem, az egészséges konkuren­cia. . „ ,YÍ*SIa'v síza*^r® Problem a kellő választék hiánya, é gyakran tapasztalható, hogy e2 sem lehet kapni, azt sem. pe dig a lakosság igényelné. . . — Nekünk Kereskedelmi szakembereknek emiatt fáj legtöbbet a fejünk. Sajnos, számos jelentős áruféleségből a hiányt az utóbbi években, tehát az új gazdálkodási rend közepette sem sikerült meg­szüntetni. Az most külön kérdés, hogy egyes részlegek vezetőinek, szakembereinek szemfülességén sok múlik, de amiből nem gyárt elegendőt az ipar, nem segít a szem- fülesség sem. Viszont kezde­nek kialakulni azok a mód­szerek, amelyek révén bővít­hető a választék és csökkent­hető a hiánycikkek száma. Véleményem szerint e tekin­tetben az egyik leg járhatóbb ut a helyi iparra való foko­zottabb támaszkodás. Termé­szetesen abból kiindulva, hogy a helyi iparnak is megvan­nak a maga belső érdekei, amelyeket semmiképpen sem lehet keresztezni. Az a ta­pasztalatom, hogy ha a kis­kereskedelem kellő időben jelentkezik a megrendelésével és hajlandó megfelelő meny- nyiségű áru átvételére szer­ződést kötni, a helyi ipar rendszerint kedvezően reagál a kereskedelem kezdeménye­zésére. Hallottam, hogy egyes he­lyeken megadott célú üzemfej- 1^Síífhe* kÖ7fts fedezeti for­rásból biztosították a pénzt, vaffyls a kereskedelem és az ipar szoros kooperációba lép a gvár- tástó! kezdve egészen az érté­kesítésig. Járható ez az út? — Valóban, szülelett már ilyen megállapodás Tolna me­gyében is. és az eddigi ta­pasztalatok alapián úev vé­lem. hogy ez a jövő útja. Je­lenleg a termelés és a kis­kereskedelmi értékesítés közt nincs mindig szoros érdek- azonosság. Nos. ezt a távolsá­got az ilyen kooperációkkal, közös üzem fejlesztéssel nagy­mértékben lehet csökkenteni, és az egyik oldalon jól jár a vevő, a másikon pedig jól jár a termelő és a kereske­dő — a korábbnn gyakran előforduló végnélküli viták helyett. Az ipar és kereske­delem régebbi kapcsolatának formája és tartalma nem bi­zonyult minden teKintetben időtállónak: hiába volt a leg­jobb távlati tervezés, piac­kutatás, igény-előrejelzés, va­lahogyan, valahol mindig ér­dekellentét keletkezett az ipar és a kereskedelem közt. Most éppen az a feladatunk, hogy a minden eddiginél szorosabb együttműködéssel elejét ve­gyük ezeknek az érdekellen­téteknek. — Hogy állunk jelenleg a bol­tok szakosításával? — Az üzletek szakosítását illetően hosszú időn keresztül népgazdasági szinten bizonyos túlzás mutatkozott, bár ami­kor elkezdtük, több szempont­ból indokolt volt a szakosí­tási törekvés. Csak nem kel­lett volna túlhajtani. Figye­lembe véve a nemzetközi tapasztalatokat és a helyi meg­figyeléseinket, most arra törekszünk, hogy a vevő a napi cikkeit lehetőleg egy helyben vásárolhassa meg. Ennek az előnyeit most nem részletezem, mindenesetre enélkül ma és holnap nem képzelhető el kulturált kis­kereskedelem. De hadd tegyem hozzá, hogy bizonyos jellegű szakboltokra ma is szükség van, holnap is szükség lesz. Tehát a mostani, a ..lehetőleg mindent egyhelyben” tenden­cia semmiképpen sem jelent­heti a szakboltok teljes fel­számolását. Annak minden­esetre örülünk, hogy nem azon kell vitatkoznunk: ennek vagy annak a boltnak az árucikk­listájára ez vagy az a cikk­féleség felvehető-e. — Külföldön igen elterjedt a prospektusok alapján postán ke­resztül, tehát nem az üzlethelyi­ségekben folytatott kiskereskede­lem. Tolna megyében mikor fog­nak kielégíteni ilyen alapon Is vásárlói igényeket. Arról van szó ugyanis, hogy az emberek, mint vevők mindinkább Igénye­sebbek, de a bevásárláshoz, vá­logatáshoz mind kevesebb az ide­jük. — A közeljövő kiskeres­kedelmében az ilyen igények­kel is számolnunk kell. Egye­lőre azonban olyan nem le­becsülendő problémák akadá­lyozzák ennek a bevezetéséi, mint a vásárlói bizalom gyak­ran nagyon is megalapozott hiánya. Amikor a vásárló a boltban maga is körülnéz és rámutat egy tartós fogyasz­tási cikkre, hogy azt szeret­né megvenni, még akkor sem mindig biztos, hogy azt kifo­gástalan, használható állapot­ban kapja meg. Nem egyszer azért, mert az eladó maga sem ért hozzá, vagy éppen nem törődik vele. A boltos sok esetben számolhat azzal is, hogyha az egyik vevő nem viszi el, fél óra múlva a következő vevő ki sem bon­tatja, csak fizet és viszi... Ez tehát kapcsolatban áll a hiánycikkekkel is És a vevő otthon bosszankodhat, mert hiába adta ki a sok pénzt, nem működik a szerkezet, és ha az üzletbe visszamegy, ott már nem biztos, hogy törőd­nek vele, elküldik a garan­ciális szervizhez, ott pedig azt mondják, hogy majd talán két hét múlva... Ahhoz tehát, hogy ilyen időt megtakarító eladási módszereket is beve­zethessünk, elejét kellene ven­ni az ilyen bizalmat rontó gyakorlatnak, és megteremte­ni annak technikai és szemé­lyi feltételeit, hogy mondjuk az eladó, vagy az üzlet kép­viselője a^ vevő lakásán üzem­biztos működés Közben adja át az árut. Sajnos, technikai lehetőségeink, szakember­utánpótlásunk egyelőre még nem teszik lehetővé az ilyen kereskedelmet — fejezte be nyilatkozatát Horváth János. BODA FERENC kiállításán Mint erről a sajtó már hírt adott — a moszkvai Szokol- nyiki parkban az INTORG- MAS—71 nevű nemzetközi gépkiállítás nyílt, amelyen 22 ország több mint 600 cége mu­tatja be a legújabb kereske­delmi és vendéglátóipari tech­nikát. A szocialista országok kö­zül a Szovjetunió mellett ott van a kiállításon Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia és természetesen Ma­gyarország is. A szovjet kereskedelmi gép­gyártás viszonylag fiatal, de sikeresen fejlődő iparág. Leg­újabb eredményeit hétezer ki­állítási tárgy tárja a látoga­tók elé. A bemutatott gépe­ket, berendezéseket 90 város­ban 180 vállalat állította elő. Találhatók itt különböző berendezések a kereskedelem­ben előforduló összetett fo­lyamatok gépesítésére: ital- és darabáru-árusító automaták, presszógépek, hűtőberendezé­sek- Különleges automaták sütik a pirogot, az orosz kony­ha ismert különlegességét, vannak palacsintasütő r.uto- maták, burgonyapirító gépek, adagoló és csomagoló auto­maták. Valamennyi nagy ter­melékenységű, üzembiztos és tetszetős külsejű. _A Togliatti városban műkö­dő élelmiszeripari kombinát futószalagos sütője óránként 2500 vagdalt húst állít elő. Van olyan szovjet mosogatógép, amely óránként 2 ezer tányért mos el. A Szovjetunióban jól isme­rik a magyar kereskedelmi be­rendezéseket. A nagy moszk­vai „Leningrád” élelmiszer­áruház igazgatója nemrég így nyilatkozott: „Áruházunk négy éve magyar berendezésekkel dolgozik. Ez idő alatt egyet­len kifogás sem volt ellenük.” Az áruház most költözködik és újra magyar berendezése­ket rendel... Kedveltek a Szovjetunióban a magyar ká­véfőző és 'kávéőrlő gépek is. A kiállításon többek között lát­hatók magyar grillcsirkesütök, italhűtő és sok más érdekes újdonság. A bolgár termékek között igen sok az elektromos készü­lék: az elektromos serpenyőtől az elektromos kolbászszelete­lőn át az elektromos hűtő- berendezéssel ellátott bárpul­tig. Mindez korszerű kivitel­ben, tartós, modern anyagok­ból. Az NDK komplex szállodai, vendéglői és kávéházi beren­dezéseket, élelmiszeripari és könnyűipari csomagológépeket, hűtő- és kondicionáló készü­lékeket, kereskedelmi helyisé­gek gyors kitakarítására szol­gáló berendezéseket mutat be. Csehszlovákia 2500 négyzet- méteren állít ki, s ez a Szov­jetunió részlege után a legna­gyobb kiállítóterület. Hűtőpul­tok, fagyasztóberendezések, élelmiszer- és iparcikküzletek önkiszolgáló berendezései von­ják magukra a figyelmet. A jugoszláv pavilonban nagy pontosságú mérlegek, hentes- és pékárut csomagoló gépek, a lengyel pavilonban hűtőszekrények, zöldség- és sajtszeletelők, billenőüstök, a román cégek részlegében komplex önkiszolgáló beren­dezések, dagasztógépek, fény­reklám-berendezések sorakoz­nak. Gyors segítség A lengyeli szakiskola szarvasmarhatelepének építkezésé­hez hordott anyagot az a vontató, melyet éppen árokba csúszása pillanatában kapott „lencsevégre” fotoripnrí erünk. A gyors segítséget a betonelemek kiemeléséhez rendelt autódaru nyújtotta, mely ebben az esetben nem betont emelt, hanem —- vontatót. Foto: G, K.

Next

/
Thumbnails
Contents