Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

Egy új nagyközség tervei izekszárdi pengik 10 10 , % H tíz pengő SZEKSZÁRD M. VÁROS ÁLTAL KIBOCSÁTOTT UTAL- “ vantjeo í, MttTtr wyán atra a város pénztára 1945 DECEMBER 31 -IGTÖRVÉNVES PÉNZRE BEVÁLTAN! köteles­aFOOAOÁSA SZEKSZÁRD M. YÁROS TERÜLETEN MINDEN «ETéSNÉt KÖT&HÓ­...... »»*<■ 1 971. április 30-án az ünne­pélyes alakuló tanácsülésen ad­ta át Szabó József, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak tagja az oklevelet, melyben Pincehelyt nagyközséggé nyil­vánították. Pincehely lakóinak száma, a közigazgatásilag hozzá csatolt Belecska, Keszőhidegkút és Nagyszékely lakóival együtt — a legutóbbi népszámlálás ada­tai szerint — 5555. Ebből Pin­cehelyen él három és fél ezer ember. A község közlekedés szem­pontjából jó fekvésű, ezért vonzáskörzet, mivel a környező települések lakói vagy itt, vagy ezen keresztülutazva találnak munkát. A kedvező fekvés in­dokolja az ipartelepítést is. A termelőszövetkezeiben dolgozó­kon kívül a legtöbben MÁV-al- kalmazottak, mintegy három­százötven ember dolgozik a vasútnál. Gondoskodtak a köz­ségben élő csökkent munkaké- pességűekről és a tovább nem tanuló fiatalokról is. A terme­lőszövetkezet keretein belül működő üzemben szárazeleme­ket készítenek. További száz—százötven em­bernek biztosít munkalehetősé­get a gáztöltő 'állomás, amely százmilliós beruházással épül, és a tervek szerint augusztus­ban indul a próbaüzemelés. Délkelet-Dunántúl körülbelül negyvenezer családjának pro­pán-bután gáz igényét fogja kielégíteni az állomás. A negyedik ötéves terv része a bútorösszeszerelő üzem, amely 1972-ben kezdi a terme­lést. A Tisza Bútorgyár a tele­pen összeállított bútorokkal az egész Dunántúl ellátását kí­vánja biztosítani. Az orvosi ellátás a két kör­zeti orvossal, jó. 1973-ban gyer­mekorvosi státust kap a köz­ség, ami az egészségügyi ellá­tás színvonalát tovább emeli. A helyzet természetesen távolról sem ideális, hiszen több mint ötezer ember orvosi ellátása nem kis feladat. Nehezíti a helyzetet, hogy Keszőhidegkút a gyönki körzetbe tartozik és a téli időszakban onnan jóformán megközelíthetetlen, az orvos Tamásin és Pincehelyen keresz­tül éri el a körzetet. Ugyanez a helyzet a keres­kedelemben. A körzeti áfész- hez tartozik Nagyszékely és Pincehely, Keszőhidegkút és Belecska viszont Gyönkhöz, közigazgatásilag pedig egy te­rület valamennyi. Ha probléma adódik az ellátással, a közös tanács sem járhat közvetlenül el, csak a gyönkin keresztül. Márpedig fennakadás könnyen adódhat, mivel az áfész egy igen rossz állapotban levő ma­szek bolthálózatot vett át, amelynek egy részét át kellene építeni, vagy helyette újat lét­rehozni. Ehhez a feladathoz ki­csi a szövetkezet, nem rendel­kezik elég pénzzel. Javulna a helyzet, ha az említett két köz­ség is ide tartozna, mert fel­sőbb kategóriába kerülne a szövetkezet, jobb ellátást tud­na biztosítani a másik két köz­ségnek is. Ugyanezen okból nem mond le Gyünk a két te­lepülésről. A pincehelyi ellátás jobb lesz, ha elkészül az ABC áruház, az áfész és a tanács közös költsé­gén. Az új községi tanács elnöké­nél, Schwáb Györgynél most nagy az ügyfélforgalom, min­denki felkeresi, akinek vala­milyen elintézetlen ügye van a tanácsnál. Alig tud a tanács­elnök számunkra időt szakíta­ni. Nagyon szép községrendezési tervet vesz elő. Sajátos pince­helyi helyzet — és szerencse —, hogy a falu közepén egy kuko­ricatábla terül el. Ezt kisajátít­ják és itt épül fel az új köz­pont. Ide kerül az említett ABC áruház, a tanács új épülete és a régen tervezett művelődési ház. A terv megvalósítása kö­rülbelül tíz évet „csúszott”, de ebben az ötéves tervben talán megvalósul, a többi létesít­ménnyel együtt. A központ környékén lesz egy szolgálati lakástömb, itt épül­nek föl a gáztöltő telep jöven­dő dolgozóinak a társasházai. Az ötéves terv végére telje­sen megváltozik a nagyközség arculata. A tervek az új „rang­hoz” méltó fejlődést ígérnek Pincehelynek. — ii — Érdekes fényképfelvételeket bocsájtott rendelkezésünkre Bakó Jenő a Tolna megyei Levéltár főelőadója, melyekből egyet közlünk, de a régebbi szekszárdiak közül bizonyára sokan vannak még, akik a többire is emlékeznek. A vá­ros által kibocsájtott, kettő-, öt-, tíz- és ötvenpengős „bank­jegyekről” van szó, melyek egyes példányait gonddal őrzik a levéltárban. A papírpénze­ket nem az Állami Nyomda gépein készítették, hanem a szekszárdin, kibocsájtásának oka pedig a szükség volt. Szekszárd városának egész egyszerűen nem volt pénze. Ezért hozta Senye Sándor ak­kori polgármester és Gergely István számvevőségi főnök a rendelkezést, mely szerint a „Szekszárd M. város által ki­bocsátott utalványjegy, melyet kívánatra a város pénztára 1945. december 31-ig törvé­nyes pénzre beváltani köteles. Elfogadása Szekszárd M. vá­ros területén minden fizetés­nél kötelező”. A papírpénz hátoldalán a város címere díszlett, továbbá egy enyhén kétes értékű fenyegetés: „Az utalványjegy utánzásáért a törvényszabta büntetés jár” — és a kibocsátás időpontja: —> 1945. január hó 31.-s. -n. Növekedett a termelékenység, nagyobb lesz a nyereség M szomoruflu eneke Orosz nyelvi tábor Domboriban Az új gyáríástervezési módszer tapasztalatai a Faipari Vállalatnál Mint arról már hírt adtunk, tavaly a Faipari Gyártás- és Gyártmánytervezési Iroda munka- és műheiyszervezési vizsgálatokat végzett a szek­szárdi Faipari Vállalatnál. A múlt év elején elméletileg ki­dolgozott módszerek gyakor­lati bevezetésére 1970 augusz­tusában került sor az intézet munkatársainak a közremű­ködésével. — A Faipari Gyártás- és Gyártmánytervezési Irodával a kapcsolatot az új gyártás­szervezési módszerek beveze­tése után sem szakítottuk meg — mondja Bus Ambrus, a szekszárdi Faipari Vállalat igazgatója. Az intézet az ál­tala bevezetett módszerek vég­rehajtásának gyakorlatát he­tente ellenőrzi. A szervezési A matematikának új ága az in­formációelmélet, a negyvenes években . indult fejlődésnek; első­sorban a híradástechnika és szá­mítógépek által felvetett problé­mákkal összefüggésben. Megalko­tása C. Shannon és U. Wiener ne­véhez fűződik. Az információelmélet alapvető kérdése; hogyan lehet mérni az információ mennyiségét? Az in­formáció mennyiségének egysége egy igennel vagy nemmel meg­válaszolható kérdésben foglalt in­formáció mennyisége. Ez az egy­ségnyi információ kifejezhető egyetlen kettes számrendszerbeli számjeggyel (pl. az igenhez az 1- et, a nemhez a 0-t rendelve hoz­zá). Ezért nevezik az információ­mennyiség egységét „bit”-nek, az angol bihary unit rövidítéseként. (Jegyezzük azonban meg, hogy a bitnek, mint szónak az angolban jelentése is van: falat, kis darab.) A hatvanas évek közepétől vizs­gál iák az információ tartalmának, tehát nemcsak mennyiségének, matematikai problémáit is. Ezek a vizsgálatok merőben más, el­sősorban nem valószínűségszá- mltási, hanem halmazeln«életi, matematikai, logikai eszközöket igényelnek. Az információelméletnek eddig legrészletesebben a zajos csator­kérdések megoldása után to­vábbi feladatunk a minőség javítása. Ennek a kidolgozá­sa során szintén a Faipari Gyártás- és Gyártmányterve­zési Iroda segítségére támasz­kodunk. A nemrég bevezetett gyártásszervezési módszerek következtében vállalatunknál növekedett a termelékenység, hatása megmutatkozik a nye­reség alakulásában is. Az egy munkásfőre eső termelési ér­ték 130 ezer forintról 206 ezer forintra emelkedett. Tavaly a termelési érték éves szintje 23,6 millió forint volt, a ter­vek szerint ebben az évben 32 millió forint lesz, ugyanazzal a munkáslétszámmal. A múlt évi egész éves nyereséget várhatóan már ez év első fe­lében produkálni tudjuk. nán át való információtovábbítás­sal foglalkozó részét dolgozták kj. Ebben azt vizsgálják, hogy ha egy információforrás (pl. egy ember, vagy egy távírógép) által leadott jeleket a továbbításra alkalmas módon átalakítva egy megfelelő eljárással továbbítjuk az ún. csa­tornán (pl. telefonvezetéken, az emberi beszéd esetében a levegőn stb.); a továbbítás folyamán azon­ban a leadott jelek zavaró hatá­sokkal, úgynevezett zajokkal ke­verednek: akkor ennek követ­keztében a csatorna másik végén a felvett jel nem lesz azonos az eredetileg leadottal. Az információelméletnek ez a zajos csatornákra vonatkozó ré­sze, a zajok hatásának csökken­tésével, amely tehát eltorzítja, megváltoztatja az eredeti jeleket, az információtovábbítás lehetsé­ges sebességével és más hasonló problémákkal foglalkozik. Az információelméletnek jelen­tős szerepe van a genetikában (az átöröklésben, a sejtek sza­porodási folyamatában lejátszódó információátadásban» u nyelvtu­dományban (pl. a fordítással összefüggő kérófésekóí n) • » g^pi adatfeldolgozásban, a matematikai statisztikában stb. Figyelmet keltő kezdeménye­zés színhelye volt tíz napon át a Tolna megyei KíSZ-oizott- ság dombori vezetőképző tele­pe. Negyven magyar és 23 szovjet iskolás táborozott együtt, a megyei tanács műve­lődési osztálya, a TIT és az MSZBT által június 17-től 27- ig rendezett orosz nyelvtanfo­lyamon. Bucher Flóriánnal, a TIT megyei szaktitkárával együtt, rövid időre felkerestük a nyel­vi szaktábort, amely valójában nem új, hiszen már nem elő­ször tartották a megyében. Új­donsága az, hogy az idén ilyen szép számban vettek részt orosz gyerekek — köztük pio­nírok és komszomolisták is — az orosz nyelvi versenyeken legjobban szerepelt általános- és középiskolás Tolna megyei lányok és fiúk kitüntetés­számba menő továbbképzésén. Ök minden eddiginél tökélete­sebb nyelvgyakorláshoz segí­tették a magyar gyerekeket, akik így nemcsak gyakorlás, hanem játék és sportolás köz­ben is sokkal könnyebben ta­nulhatták a világnyelvet je­lentő oroszt. — A nyelvtanulásban a leg­lényegesebb az intonáció, a nyelvlüktetés, a hangsúly, az eredeti kiejtés megfigyelése és elsajátítása. Ez csak úgy megy, ha orosz anyanyelvűektől hall­ják a tanulók — vélte Betlehe­mi Antal, a paksi II. számú általános iskola fiatal tanára, a nyelvi tábor vezetője. — De nemcsak a gyerekek, hanem az orosz nyelvet oktató magyar tanárok számára is nagyon je­lentős — tette hozzá. Ebben kollégáinak is igen értékes segítséget nyújt a tá­borvezetők körében Rózának becézett Kiss Imréné, a szek­szárdi gimnázium tanára. A szőke fiatalasszony orosz anya­nyelvű, Moszkvában ismerke­dett meg, akkoriban egyetemis­ta férjével, akit követett Ma­gyarországra. A tábor tantesületében mun­kálkodott Köroer Mária, a bonyhádi gimnázium tanára* Horváth Júlia tanárnő szitua- tív beszédgyakorlatokat veze­tett, Kizakisz Janisz pedig a sportolás tanáraként működött közre. Ott jártunkkor az ebédlő te­raszán a folyamatos és befeje­zett igealakok használatát gya­korolta az egyik csoport. A másik csoport a benti terem­ben az egyik haladóleckét vet­te át a Guberina zágrábi pro­fesszor által összeállított mód­szerrel. A szemléltetőeszközök­ről a TIT gondoskodott. A haladó csoport témája „az étterem” volt. Ehhez szovjet vendéglők étlapjainak mását készítették el az orosz diákok. A legidősebb, szőke vendégfiú: Grisa tehetségre valló rajzzal, egymásba kulcsolódó kézzel díszítette cirillbetűs étlapját, mely magyarra fordítva a „Ba­rátság étterem” nevet viselte. Az órán társalogva, orosz és magyar gyerekek kölcsönösen elmagyarázták és összehasonlí­tották egymás ételeit, italait. Pompás ízű pecsenyéket „et­tek”, üdítő italokat „szolgáltak ki” egymásnak. A táborban délután is tar­tottak foglalkozásokat, az ok­tatás lényege az emlékezetre építés volt — Betlehemi Antal szavai szerint. De jutott idő a játékra, a fürdésre — bár az A 11/1971.111. 16. ÉVM-PM szá­mű együttes rendelet a lakbér­közléssel és a lakbérhozzájárulás igazolásával kapcsolatban statisz­tikai feldolgozáshoz kötelező adat­szolgáltatást ír elő. A feldolgozás célját szolgáló nyomtatványok beküldési határ­ideje a felülvizsgálati kérelem be­nyújtására előírt határidő után folyamatosan, lehetőleg 1971. jú­nius 30-án került megállapításra. Az ÉVM-től kapott tájékoztatás alapján a nyomtatványok bekül­dése nem a rendeletben előírt mó­don történik. Továbbá a jelentés beküldése sem folyamatos, illető­leg ez ideig nem történt olyan ütemben és mértékben, ahogyan arrA a lakbérek közlésével kapcso­idő morcoskodott — és a spor­tolásra, s barkochbázásra is. Szovjet filmeket is néztek, s vendégeikkel szabad idejükben is oroszul beszélgettek. Az üzbegisztáni bájos, ki­csi Rita lett a tábor kedvence, s a leningrádi Tányával, az ukrajnai Vaszjával és társaik­kal, még a távol-keleti Iman- ba való ifjúval is barátságot kötöttek a Tolna megyei fia­talok, akik közül néhányan — köztük Huba Csilla és Török Ágnes — máskor is voltak már ilyen táborozáson. Sudár Zsu­zsa, aki most érettségizett Tol­nán és kétszer vett részt a táborozáson, így nyilatkozott: —. Egyetemre készülök, né­met—orosz szakra. Ehhez so­kat tanultam a táborban, min­dennap új orosz énekeket da­loltunk, szókincsem bővült, s a helyes kiejtést és a hétköz­napi beszédet is gyakorolhat­tam .; Kérésünkre elénekelték a táborban tanult orosz dalokat. A magyar fiataloknak az „Ivuska”, a Szomorúfűz szép­séges dala tetszett a legjob­ban. S amikor elbúcsúztunk, a gépkocsiban utazva is sokáig fülünkben csengett a végtelen szovjet rónák, erdők, hegyek és folyók hangját zengő ének. BALLABÁS LÁSZLÓ latos munkálatok befejezése és a felülvizsgálati kérelmek alacsony száma lehetőséget adna. Kérek minden érdekelt szervet, hogy az előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek a rendeletben előírt módon —- a felülvizsgálati kérelemmel érintett lakbérközlések kivételével — lehetőleg 1971. jú­nius 30-ig tegyenek eleget. A nyomtatványokat az Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitelgé- Desítési Vállalat (Budapest, XI. Bartók Béla út 152.) címére küld­jék meg. Fábián Imre Tolna megyei Tanács VB építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője A modern tudomány és technika lexikona Információelmélet Felhívás!

Next

/
Thumbnails
Contents