Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

R epülőgcp-elíéríícs, diplomatarablás KI VOLT DANIEL MITRIONE? Montevideóba, Uruguay fő­városába érkezve, egy olasz újságíró először egy egyetemi hallgatótól kérdezte meg, hogy kik is azok a tupamarók, az uruguay-i városi gerillamozga­lom tagjai. „A Tupamaros' itt van közöttünk. Itt vannak kö­röskörül, együtt élünk velük, ismerjük őket. Uruguay kicsi. A Tupamaros tagjai diákok, tanárok, szakemberek, szabad­foglalkozásúak. Ha húsz fiatal­lal beszél, közülük legalább tíz Tupamaros-tag, vagy ro­konszenvez a Tupamarossal... Ók az ország jobbik, dinami­kusabb része, ők akarják fel­építeni az új Uruguayi. Véget akarnak vetni a korrupciónak, a hamis demokráciának; ve­zetőink tönkretették Uruguayi és legfőbb ideje a pokolba küldeni őket” — mondta a diák. Constanzo, a politikai rendőrség főnöke, akit a hír­lapíró szintén felkeresett, egy­szerűen „bűnözők csoportjá­nak” nevezte a Tupamaros- gerillaszervezet tagjait. 1970. júliusában a Tupama­ros egyik osztaga elrabolta Dániel Mitrione USA-diploma- tát. Montevideóban régóta tudják, hogy az egyik leg­Borsod megye északi csücs­kében, a magyar—csehszlovák határtól alig 30 méterre, Bód- vaszilas község fölött az Alsó­hegy-fennsík több mint 550 mé­ter magas vecsembükki részén építette ki táborhelyét június 12-én az ország legjobb hegy­mászóiból és barlangkutatóiból álló 30 tagú expedíció. Itt talál­tak rá két esztendeje hazánk legmélyebb barlangaknájára. Mint ősidők óta, ennek a tá­borhelynek is középpontja a kövekkel koszorúzott állandóan égő tűz. Körülötte a fiatal tölgy- és gyertyánfák alatt az élénkpiros, zöld, sárga, kék sát­rak, itt táboroznak a budapesti, miskolci és pécsi hegymászók­ból és barlangkutatókból álló expedíció tagjai. Szenthe Ist­ván, az expedíció vezetője geo­lógus, alpinista, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem föld­rajz tanszékénél: tudományos munkatársa. Alacsony, erős, szívós, nagy akaratú, tudós em­berrel ismerkedhettem meg. El­mondotta. hogy az expedíciót a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet finanszírozza, de segíti több budapesti vállalat, a Magyar Természetbarát Szö­vetség, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság is. Az expedíció tervezett időtartama két hét. A kutatás célja; a barlang­akna továbbmélyítésével el akarják.érni a karsztvízszintet. Az ország, de egyben a Kárpát­medence legmélyebb, 280 méter mélységű barlangaknájában kiépítették a közlekedést biz­tosító csörlőket, kötélhágcsó­kat és az összeköttetést szolgá­ló hírközlő eszközöket. A felté­telezések szerint a földfelszín­től 300—320 méter mélységben a karsztvíz, a zsomboly alatt vízszintes, nagy kiterjedésű cseppkőbarlang, vagy barlang- rendszer van. Elérése tudományos és gya­korlati szempontból is fontos. kisebb latin-amerikai ország­ban tulajdonképpen, teljesen fölösleges több mint száz ame­rikai diplomata jelenléte, az erődítményszerű USA-nagykö- vetségen. S csak Mitrione el­rablása— majd agyonlövése — után derült ki, hogy nem min­denki diplomata az amerikai épületben. Mitrione például a CIA és az FBI Uruguayban dolgozó embereinek legfőbb főnöke volt', sőt az uruguay-i politikai rendőrségnek (főnök: az előbb idézett Constanzó úr) is főtanácsadója „felforgatási ügyekben”, azaz a Tupamaros- gerillák elleni harcban is. A XVIII. században élt Pe­ruban Tupac Amaru inka fel-, kelővezér (elfogták, Cuzco fő-* terén lefejezték) — az ő bevét választotta szervezete nevéül a mai Uruguay szinte kizárólag értelmiségiekből álló gerilla­szervezete. A szervezet egy ideig fogságban tartotta Dá­niel Pereira Manelli vizsgáló- bírót is — Manelli a letartóz­tatott tupamarók elleni ügyek felelőse volt. Elrabolták Diaz Gomide brazil konzult, majd Claude Fly amerikai gazdasá­gi szakértőt (az USA-nagykö- vetség tagja, a kormány meg­hívott tanácsadója volt) — s legutóbb Gorffrey Jackson an­gol nagykövetet. Minden al­kalommal politikai foglyok szabadon , bocsátását követelik A megfigyelések lehetővé te­szik, hogy adatokat kapjanak a kitermelését nehezítő vízről. A Vecsem-expedíciő fárad­hatatlan, megszállott fiatalok­ból áll, akik naponta 14—16 órát dolgoznak a föld mélyé­ben, kapkodva étkeznek, és ke­veset alszanak a mostoha tábo­ri viszonyok között, s mindent megtesznek a kutatás sikeréért. Mohás, kis bokrokat nevelő, függőlegesen meredek, hidegen, vizesen fénylő mészkősziklafal veszi körül azt a sötét „sem­Jorge Pacheco Areco elnök­től. S bár — Mitrione és Fly esetében — az amerikai kor­mány megpróbálta rávenni az elnököt a cserére, Pacheco ne­met mondott. — A Tupamaros, bocsánat, a bűnözők, nem égy csoport szabadon bocsátását kérték, mint a brazil gerillák — ma­gyarázta az idézett olasz új­ságíróknak Costanzó, a politikai rendőrség főnöke — hanem valamennyi társuk szabadon bocsátását. Ez a kormány ré­széről teljes mégadás lett vol­na... A kis Uruguay (kétmillió­hétszázezer ember, 190 000 négyzetkilométer) egy évtize­de súlyos gazdasági nehézsé­gekkel küzd.; az államadósság négyszázmillió dollár fölé emelkedett. Az olasz. L’Euro- peo cikkéből: ,,Az ország egy­re csak azt látta, hogy vissza­csúszott az elmaradott orszá­gok közé. Sok bank, sok vál­lalat bezárta kapuit, sok pol­gár elproletarizálódott. A fia­talok úgy érzik, elárulták őket, Jövőiük borongós. A diploma legfeljebb kivándorlásra jó. Ezért lázadtak fel a fiatalok”! Az olasz újságíró hossza­san beszélgetett a Pacheco elnökkel szembenálló ellenzék egyik vezetőjével. .Ferreira Al- dunta volt mezőgazdasági mi­niszterrel, aki ugyan nem ért mit”, amely a mélybe vezet. A zsomboly szája fölött frissen kivágott faácsolat ível. át. A csigák egyikébe lép az ember, aki a mélybe igyekszik. Én az­zal a csoporttal szálltam le, amelyet Holler Huba vezetett. A vékony, szökés hajú, 28 éves géplakatos, az ország égyik leg­jobb hegymászója. 1969-ben a Pamírt meghódító nemzetközi expedíció magyar tagjaként ju­tott fel a 7134 méter magas Lenin-csúcsra, és tűzte ki ha­zánk nemzeti lobogóját, ö kö­egyet a Tupamaros nézetéivé?, de tudja, milyen kiterjedt a szervezet. (Állítólag több tíz­ezren vannak és amikor 1970 tavaszán megtámadtak egy ka­szárnyát, 9000 lőfegyvert zsák­mányoltak.) Uruguay kommunistáinak az az álláspontja, hogy tömegek aktív részvételével kell és le­het változtatni az ország hely­zetén. Rodney Arismendi, az Uruguay Kommunista Párt első titkára mondotta: „tatin- Amerika kegyetlen és véres harcok közepette a forradalmi harc új, egyre magasabb ren­dűszakasza felé ha^d, e körül­mények között a párt vezető szerepe, a munkásosztály és az antiimperialista erők egy­sége és a nemzetközi szolida­ritás határozhatja meg az ese­mények alakulását” — mon­dotta az Uruguay-i kommu­nista vezető, hozzátéve, . hogy az utóbbi években a párt tag­létszáma megtízszereződött. A Tupamaros az Uruguay-i helyzet megváltoztatásában a merényletek és az emberrab­lások útját választotta; a kom­munisták a tömegharc, a mun­kásosztály más dolgozó osz­tályokkal összekötő akciók, sztrájkok, megmozdulások, tün­tetések útját, amelyek so­rán természetesen nem kerül­hető el az elnyomó erőkkel való összetűzés sem. (Következik; Zürich, La Paz és Hamburg) főtt be a különböző hevederek­be, aztán jelentett: — Bekötés megtörtént! — Jó. Lógj rá! Elengedtem magam. Alattam a kiszámíthatatlan, sötét, hide­get lehelő mélység. — Rálógtam! — s jelentet­tem. — Mehet! — mondtam még, és hallottam a csörlőke­zelő hangját: . — Vigyázz! Indul. Egy szál drótkötélen hevede­rek óvó szorításában a lábam és a hónom alatt, a védősisak áll-alatt kínzó szorításában zu­hantam lefelé. Lassan elsötéte­dett fölöttem a világ. Elhaltak a kinti hangok. Hozzásúrlódtam a függőleges mészkőfalhoz. Ke­zemmel, lábammal taszítottam el magam. Aztán megperdült a kötél, és vele én is, függőleges tengelyem körül. Felrántottam a fejem. S ekkor láttam, hogy fölöttem a napvilág tányér- nyira zsugorodott. Földet, pad­kát értem. Sár, víz, hideg és egy őztetem fogadott. Télen, vagy tavasszal zuhanhatott a 63 méteres mélységbe ... Kes­keny, vizes, sáros vaslétrákon botorkáltam lefelé. 83 méter mélységbe, arra a helyre, ame­lyet eddig alig húsz ember lá­tott. Keskeny kürtő mellett ül­tem le, amely még tovább ve­zet lefelé, ott a velem leszál­lók dolgoztak. A lámpák fé­nyében olajosán csillogtak a csodálatos cseppkőképződmé­nyek.. Az út fölfelé sem volt köny- nyebb. A csúszós vaslétrákon minden mozdulatra ügyelni kellett. Aztán, amikor megin­dult a csörlő, a kötél úgy rán­tott a tányérnyi napvilág felé, mint egyetlen fényes napsugár. Felértem. Ott lógtam még egy darabig az űr fölött, és tudtam, hogy nem volna szabad lenéznem, de mégis lepillantot­tam. ORAVECJÁNOS A századforduló óta megkétszereződött az átlagos'életkor A Népességtudományi Ku­tató Intézet és a Statisztikai Kiadó Vállalat közreadta az elmúlt 70 esztendő halandósági adatait. A nagyszabású adat- gyűjtemény és tanulmány a maga nemében egyedülálló Európában, ilyen hosszú idő távlatában az elhalálozás elem­zésével, annak tendenciáival és törvényszerűségeivel még egyetlen országban sem foglal­koztak. A tanulmány megállapítása Szerint a századfordulótól ha­zánkban megkétszereződött a várható, átlagos életkor. Amíg a 900-as évek elején születet­tek várható életkora férfiak­nál 37 év, nőknél 38 év volt, addig a napjainkban született férfiaknál 67, nőknél 72 év lett. A századfordulóban szüle­tett 100 000 csecsemő közül 25 ezer meghalt, a legutóbbi ada­tok szerint pedig négyezer. Minimálisra csökkent a 1® év körüli gyermekek elhalá­lozása, arányuk alig néhány tizedre-ezrelékre tehető. Annak éllenére, hogy MaJ gyarország kis terület, igen el­térő a várható életikor alaku­lása községenként, városon­ként, illetve tájegységenként. Az összegyűjtött adatok sze­rint a városokban tovább él­nek az emberek, bár a fér­fiaknál a késői öregkor a ki­sebb településeken gyakoribba Legtovább élnek az ország délkeleti részén és Vas megyé­ben, legalacsonyabb a várható életkor Heves, Somogy ésSza- bolcs-Szatmár megyékben. Az életkörülmények, táplálkozási szokások mellett a munka­helyek távolsága is befolyásol­ja az életkort. Azokon a he­lyeken, ahol a bejáró munká­sok száma magasabb, az élet­kor alacsonyabb. A sok utazás, a gyakori helyzetváltoztatás gyorsabban koptatja a szerve­zetet. (MTI) Betonüzemünkbe gyártő, lehordó munkakörökbe FÉRFI SZAKMUNKÁ­SOKAT ÉS BETANÍ­TOTT MUNKÁSOKAT felveszünk. Jelentkezés: Paks, Beton­üzem üzemvezetőjénél. (363) Mészégető üzemünkbe FÉRFI MUNKAERŐT felveszünk. Jelentkezés: Keszőhideg- kút, mészégető üzem ve­zetőjénél. (365) Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerülete felvesz HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐT azonnali belépéssel. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés a kerület üzemelő mérnökénél. (408) Á Kárpát-medence legmélyebb barlangját kutatják m­Munkában az expedíció (MTI-foto — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents