Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

Mezőgazdasági szak propaganda Tolna megyében Június 2-án és 3-án Tolna Kettős felelősség megyében tartja a MÉM tá­jékoztatási főosztálya, a me­gyei mezőgazdasági propagan­da-szakfelügyelők kétnapos országos tanácskozását és ta­pasztalatcseréjét. Ez adja ■ak­tualitását annak, hogy foglal­kozzunk megyénk mezőgazda- sági munkájával főbb vona­lakban.- Azért sem töreked­hetünk az ismertetés teljessé­gére, mert ez a munka sok­rétű, szerteágazó és a lap ter­jedelme nem ad módot egy — szinte ' tanulmánysíámba me­nő — részletes elemzésre.' ‘ Tolna megyében a mezőgaz­dasági propaganda • tevékeny­ségét már. évek óta az jellem-, zi, hogy minden feladatot az érdekelt szervekkel összhang­ban, tervszerűen,, az ' átfedése­ket kiküszöbölve; igyekszünk megoldani. E koordináció kö­vetkeztében a rendezvények szervezettsége és hatékonysá­ga állandóan növekedett és növekszik, a mennyiség mel­lett a • minőségi előrehaladás is szembetűnő. A feladatok gondos megtervezése mellett egyetlen évben sem mulasz­tottuk el a számvetést a fel­adatok teljesítéséről, és alapos elemzésnek vetettük alá mind az eredményeket, mind a hiá­nyosságokat, hogy helytálló következtetéseket . tudjunk le­vonni. . gzekkel igyekeztünk javítani a következő év fel­adatainak megoldását, és így évről évre több nehézséget si­került leküzdeni, hiányosságot kiküszöbölni. De nem mindet! Részben maradtak a régiek­ből, részben újak jelentkeznék. Ezek megszüntetésé,- elhárítása nagyrészt meg is szabja az fel­következő időszak — ezen be­Ünnép volt vasárnap. A nemzetközi gyermeknapot ün­nepeltük. Ezen a május végi vasárnapon köszöntötték gyer­mekeiket a szülők, unokáikat a nagyszülők, tanítványaikat a pedagógusok, ünnepelte őket az ország. Szombaton és vasárnap közel háromezer út­törőt és ugyanennyi kisdobost avattak fel megyeszerte ün­nepélyes csapatgyűléseken,, s mindenütt gazdag, színvonalas programokon szórakozhattak az ünnepeltek. Vasárnap délelőtt 10 órakor 300 díszruhába öltözött piros és kék nyakkendős pajtás so­rakozott Szakoson az általános iskolában: az 1432. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai. Az ünnepségen részt vett Varjas János, a KIS2 .Tolna megyei Bizottságának titkára, valamint a község po­litikai , és gazdasági Vezetői. Tékauer Péter, a KISZ' KB munkatársa átadta a csapat-' nak a KISZ KB vörös selyem­zászlaját, melyet minden esz­tendőben valamennyi megye­beli egy, a legjobb eredmé­nyeket elért úttörőcsapat kap meg. A szak'csi pajtások évek óta kiemelkedően végzik mun­kájukat, kiválóan működik a csapat gyermekkormányzati szerve, az úttörőtanács; jeles kultúr- és sporteredményeket érnek el. Az úttörőmozgalmi kutató munkájukat pedig mél­tón reprezentálja a vasárnap délelőtt megnyitött emlékkiál­lítás. Az úttörőmozgalom meg­alakulásának 25. évfordulója tiszteletére „Egész évben szü­letésnap” akciót szerveztek. A szakcsi pajtások tettekkel is adóztak a születésnapnak, de igen kedves mozzanata lül az 1971. 'év — feladatait is.' ■ Az 1970. évi pröpaganda- munka .elemzése során előre kell bocsáíánuhk, hogy ebben .majdnem kizárólag a megyei . szervek munkája jelentkezik, a bemutató gazdaságok mun­kája jnellett. A jövőben még szélesebb' alapokra kell helyez­ni a propagandamunkát, hogy hatékonyságáét ' 'tovább' lehes­sen növelni. Ezt követeli még gazdaságirányítási rendszerünk is, mely mind- pozitív, mind negatív 'Irányban éreztette ha­tását Ez egyrészt megnyilvá­nult abban, hogy bizonyos té­mák iránt, nőtt az érdeklődés, jobban kellett alkalmazkodni a pillanatnyilag felmerülő igé­nyekhez, gyorsabbá kellett tenni az információáraijnlást, ugyanakkor nehezebbé Vált a szervezés, az összehangolás, az élesedő verseny egyes üze­mekben háttérbe szorította az önzetlen ségítőkészséget. A tapasztalatcseréket, be­mutatókat-' — mint minden más rendezvényt — a" Magyar Agrártudományi ' Egyesület Tolna megyei Szervezetével, a TIT-tel, ■ a, termelőszövetkeze­tek területi szövetségeivel,, a megyei könyvtárral és a vál­lalatokkal összehangolva szer­veztük és rendeztük.- Ameny- nyiben a--feltételek biztosítot­tak voltak, igyekeztünk- a- be­mutató üzémi tevékenységgel megbízott, gazdaságökbán le­bonyolítani. Természetesen ez sok esetben nem .volt .lehetsé­ges, és ilyénftór más — a fél- téfelekkél rendelkező''— • gaz­daságokat* kértünk fel a 'be­mutatók 'szervezéséró. ‘ A bemutató üzemek munká­jának elemzéséhez az adato­volt -gyermeknapi rendezvé­nyüknek a jelképes születés­nap. A csapat hatalmas tor­tát készített; melyen gyertyán­ként , az őrsi zászlók kicsinyí­tett rná'sji szolgáltak. A negyedszázados évforduló alkalmából a, vörös - selyem­zászló tulajdonos csapatok kö­zül (11 van a. megyénkben) a legjobb csapat nyerté el a KISZ KB zászlószalagját. Te­hát a kétszeresen kitüntetett zászlószalag-tulajdonos a zombai 803-as számú II. Rá­kóczi Ferenc’ csapata lett. Ök a vörös selyemzászló kitünte­tést 1966-ban -kapták 1 meg, s munkájuk azóta i$ kiegyensú­lyozott, s legalább olyan szín­vonalú, mint akkor, vagy előtte volt. A zombai pajtá­sok nagyon sok társadalmi munkát.. végeznek a község­ben. , , , »: Á 25.' évfordulóra új kitün­tetést alakított' a Magyar Út­törők Szövetsége Országos El­nöksége. Az 1919-ben meg­alakult Marx Károly nevét viselő első úttörőcsapat zászló- csillagát Tolna megyéből öt csapat .-nyerte el , az elmúlt esztendőben végzett, jó mun­kájukért és az ez. évi kiemel- kedőv úttörő kutató, munká­jukért: Dombóvár 328. sz. Zrí­nyi Ilona, Tolnanémedi' 1327 számú' 11. Rákóczi Ferenc, Tolna íl?l számú U Rákóczi Ferenc, .Majos'- 808 számú Kossuth Bajos- és a Szekszárd 27-13 számú Babits Mihály csapatok. ’ ­Megyénk ■ minden iskolájá­ban megemlékeztek a gyer­meknapról, több üzem és vál­lalat hívta még vasárnap dél­után uzsonnára a pajtásokat —_ iM» “ kon kívül személyes tapaszta­latokkal is rendelkezünk, mi­vel a rendezvények egy részén — többször, mint rendezők is — részt vettünk. Megállapítha­tó, hogy az'előző évekhez ké­pest némileg nőtt a bemuta­tók száma, fejlődött színvona­la, finomodott a bemutatók módszere, szemiéletessebbé, több oldalúvá váltak a bemu­tatók. A fejlődés nem szem­betűnő, de jól érzékelhető. Az üzemek jól látják el feladatu­kat, szívesen tesznek eleget a rájuk háruló kötelezettségek­nek. A 9 bemutató üzem 1970. évben rendezett 148 bemuta­tóján, 3355 résztvevő szerezhe­tett munkájához megfelelő ta­pasztalatot. A rendező üzemek a tartalmas bemutatókon min­den , esetben biztosították a megfelelő körülményeket és kívánságra az étkezést is. Az adatokból megállapíthatók, hogy aránylag sok a nem me­gyebeli — külföldi, más me­gyéből jövő — érdeklődő. Ez­zel szemben tudomásunk van arról, hogy megyénk szak­emberei az ország más részé­ben — nem egy esetben a mi javaslatunkra — kerestek üzemi problémáik megoldásá­ra választ. Jó segítséget adott ehhez az .Agroinform tájékoz­tató kiadványa. Ha a bemutatók témák sze­rinti megoszlását vizsgáljuk v- kiderül, hogy pontosan .kétszer annyi az állattenyésztési té­májú, mint a növénytermesz­tési. Nem véletlen ez! A hús­program végrehajtására irá­nyuló törekvések' állították már az előző évben is az ér­deklődés homlokterébe az ál­lattenyésztést. Az 1970. év a III. ötéves terv befejező éve volt, ezért felvetődik \annak szükségessége, hogy elkészít­sük a bemutató üzemi tevé­kenység III. ötéves tervre eső mérlegét. (Az írás befejező részét hol­nap közöljük). BALOGH ANDRÁS okt. prop. szakfelügyelő A termelőszövetkezetek kol­-f*- lektív vezetése a szövet­kezeti demokrácia döntő al­kotóeleme. A tagság a közös vagyon gazdája. A kollektíva felel a közös gazdaság életéért, fegyelméért. A közgyűlés, mint legmagasabb fórum határozza meg a termelés rendjét és dönt a közösség minden fontos dol­gában. Ez a magas fokú 'közös fele­lősség azonban csakis a kol­lektíva tagjainak egyéni fele­lősségén alapulhat. A közösség minden tagja ugyanis nem le­het ott egyszerre mindenütt. Éppen ezért valamennyi posz­ton olyan embernek kell áll­nia. aki a közös felelősség ré­szeseként jó gazdája a maga munkaterületének is. s ami az ő hatáskörében történik, azért elsősorban ő vállalja a fele­lősséget. Ahol ez nem így van, ott tu­lajdonképpen nincsen felelős. Hiszen a traktor állapotáért elsősorban a traktoros felel, az elraktározott gabona minő­ségéért a raktáros, s ha egy tehenész gondatlansága foly­tán. tűz támad az istállóban, ezért nem terheli közvetlen fe­lelősség a hetedik határban kukoricát kapáló növényter­mesztőket, bár. a közös vagyo­nért ők is felelősek. A kollektív vezetésnek — ha valóban kollektív —, éppen az a legfontosabb tennivalója, hogy meghatározza az egyéni felelősség mértékét. Ezt pedig csak azzal kezdhetik, hogy a vezetés megbízik az emberek­ben. a különböző poszton ál­lóknak hatáskört ad. s önálló­ságot a feladatok megoldásá­hoz. Akinek ugyanis nincs ha­tásköre, akinek mindent elő­írnak, aki nem maga dönti el, hogyan végezze dolgát, az nem tudhat gazdaként, a kö­zös felelősség részeseként helytállni a közös munká­ban. Éppen ebben a kettős fele­lősségben mutatkozik meg leg­markánsabban a szövetkezet! demokrácia ereje, ez garan­tálja a szövetkezetek erkölcsi szilárdságát és anyagi boldo­gulását is. A szövetkezeti tag­nak éreznie kell. hogy csak akkor válhat a közös jó gaz­dájává, csak akkor lehet a legjobbákkal egyenértékű tu­lajdonos, ha a maga posztján is teljes felelősséggel áll helyt* végzi a dolgát. A kollektív vezetés — se? nem a bizalom hiányát jelenti, — nem bízhatja a helytállást csupán a jószándékra. Szünet nélkül igazságosan és nagyon határozottan ellenőriznie is kell, ki, hogyan teljesíti meg­határozott feladatait. Ez az ellenőrzési kötelezettség éppen úgy vonatkozik az elnök, a fő­könyvelő. a főagronómus mun­kájára. mint a brigádvezetőre, vagy a többi tsz-tagra. Ha az ellenőrzés hiánya miatt éri kár a közöst, akkor baj van a szövetkezeti demokráciával és a kollektív vezetéssel is. J ó néhány tsz-ben még ma is divatban van az egyéni felelősség elkenése: „Közösen' csináltuk, közösen kell vállalnunk a kárt” — mondják. így történt ez az egyik jó nevű közös gazdaság­ban is, ahol tönkrement 150 hold kukorica, mert a főagro­nómus a megállapodás ellené­re „elspórolt” néhány munka- folyamatot. Végül is a tagság nem nyugodott bele, hogy természeti csapásként könyvel­jék el a. kárt, kiderítették a mulasztót és felelősségre is vonták. A szövetkezeti demokrácia nem játék. A kollektív vezetés nem arra való, hogy elmossa az egyéni felelősség határait és búvóhelyet nyújtson a hibák elkövetőinek. A társadalom, a közösség adta bizalmat és le­hetőséget az egyénnek foko­zott felelősségvállalással és helytállással kell megszolgál­nia. Csakis így valósulhat meg maradéktalanul a kettős, a szorosan kapcsolódó egyéni és közös felelősség. Fővárosi üzemek települnek Dunaföldvárra Fővárosi üzemek építkeznek Dunaföldvá- ron. Elkészült a budapesti Dux Ktsz kötő­üzeme, amelyet egy volt óvodaépület át­alakításával építettek. Az új üzemrészben félszáz dunaföldvári nödolgozót foglalkoz­tatnák majd. A nagyközség határában, az előszállási országút mellett épül a budapesti Oxigén- és Dissousgázgyár dunaföldvári 7. számú te­lepe, ahonnan egy országrészt látnak el majd az építkezések lánghegesztéséhez szükséges gázzal. Amint Rottler Antal építésvezető kö­zölte, az új te lepen a csatornázás nagy részéi elvégezték, s folyik a magasépítési létesít­mények — így az 54 méter hosszú töltő­épület és az ugyanolyan hosszú karbid- raktár — szerkezeti elemeinek az össze­szerelése. Már elkészültek a gázfejlesztő­üzem kehelyalapjai is, ezekbe a következők­ben hatalmas daruval emelik be a csaknem 15 méter magas betonpilléreket. A telepen az idén húszmillió forint értékű építési mun­kát végeznek el, s a terv szerint, a jövő év végén fejeződik be az építkezés. Az Oxigén- és Dissousgázgyár építkezése Dunaföldvár határában. Gottvald Károly felvétele Gyermeknapi ünnepségek, kitüntetések

Next

/
Thumbnails
Contents