Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

Párizs Szovjet—francia közlemény Június 14-től 20-ig Francia- országban tartózkodott a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa kül­ügyi bizottságainak küldöttsé­ge, Borisz Ponomarjovnak. a legfelső tanács nemzetiségi ta­nácsa külügyi bizottsága elnö­kének a vezetésével. A szovjet delegáció a francia nemzetgyű­lés külügyi bizottságának meg­hívására látogatott el Francia- országba, ahol találkozott Mau­rice Schumann külügyminisz­terrel is. A szovjet küldöttség látogatásáról közleményt adtak ki. A ^közlemény megállapítja, hogy a szovjet küldöttség a bi­zalom és az őszinteség légkö­rében folytatott eszmecserét vendéglátóival. A francia par­lamenti képviselők nagy érdek­lődéssel meghallgatták Pono- márjov beszámolóját, amely megvilágította az SZKP XXIV. kongresszusának a nemzetközi kérdésekre vonatkozó fő javas­latait. Oslo Ami a külpolitikai kérdése­ket illeti, a felek megelégedés­sel állapították meg, hogy fej­lődnek és mélyülnek a kelet - és nyugat-európai országok kö­zötti kapcsolatok. A felek úgy vélik, hogy a kellőképpen előkészített össz­európai biztonsági és együtt­működési értekezlet elősegítené a feszültség enyhítését Euró­pában. A felek kifejezik azt a remé­nyüket, hogy kedvezően, zárul­nak a Nyugat-Serlinrőí folyó négyhatalmi tárgyalások, ami hozzá fog járulni az európai helyzet további javulásához. A küldöttek megelégedéssel nyug­tázták álláspontjuk azonosságát a közel-keleti és az indokínai kérdésben. Megállapodtak, hogy ezentúl rendszeressé teszik a szovjet és a francia parlament külügyi bi­zottságai közötti eszmecseréket és találkozókat. Indokínai háborús bűntettek Vasárnap délután Oslóban, a város szívében lévő Folkéts Húsnak, a norvég munkás- szakszervezetek székhazának impozáns kongresszusi termé­ben megkezdte munkáját az Egyesült Államok Indokínában elkövetett háborús bűntetteit kivizsgáló nemzetközi bizott­ság második ülésszaka. A június 20-tól 25-ig tartó ülésszakot Gunnar Myrdal professzor, svéd közgazdász, a nemzetközi bizottság elnöke nyitotta még. Beszédében leszögezte: a svéd kormány véleménye szerint az ENSZ alapokmányának „ko­moly fogyatékossága” az, hogy nem irányozza elő olyan ál­landó törvényszék létrehozá­sát, amely a háborús bűntet­tekkel, az emberiség ellen el­követett bűncselekményekkel foglalkoznék. „Mivel nincs ilyen jellegű nemzetközi bíró­ság — fűzte'hozzá —. magán- személyek és független szerve­zetek erkölcsi kötelessége, hogy az Egyesült Államok Indo­kínában elkövetett, súlyos há­borús bűntetteivel kapcsolat­ban. felderítsék az igazságot”. Myrdal professzor rendkívül bíztató tényezőnek nevezte, hogy magában az Egyesült Államokban is egyre többen bírálják és ellenzik a Nixon- koimányzat indokínai katonai agressziója nyomán kialakult „szörnyű erkölcsi és politikai helyzeteit”* j i Ezután Hans Göran Franck svéd ügyvéd, a nemzetközi bi­zottság főtitkára számolt be a Stockholmban 1970. októberé­ben tartott első ülésszak óta végzett tevékenységről. A nemzetközi bizottság ál­landó tagjai közé beválasztot­ták hazánk képviselőjét. Ken­de Istvánt, a budapesti Mars Károly Közgazdaságtudományi Egyetem professzorát, a Ma­gyar Országos Béketanács el­nökségének tagját is. Az oslói ülésszakon meg- döbbentő adatokat tártak a világ elé az amerikaiak há­borús bűntetteiről. 1970-ben 125 000 dél-vietnamit gyilkol- ' tok meg, akiknek egyharma- da 10 év körüli gyerek volt. 1969 elejétől 1970 augusztu­sáig 2,1 millió tonna bombát, 2,3 millió tonna lövedéket használtak fel az indokínai népek elleni harcban. Egy másik összesítés sze­rint 1970 júniusától 1971. áp­rilis végéig, tehát tíz hónap alatt 13 000 kémrepülést és 1900 bombázást hajtottak végre a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területe el­len. Az Oslóban ülésező nem­zetközi bizottság munkáját világszerte nagy figyelemmel' kísérik, amit az is mutat, hogy a különböző országok hírközlő szerveinek harminc­nál több tudósítója tartózko­dik a norvég fővárosban a bizottság ülésezése idején. Washington Elnapolták a tárgyalást A 2. számú amerikai körzeti fellebbviteli bíróság elnapolta a tárgyalást a vietnami hábo­rú titkos dokumentumait közlő New York Times ügyében. A tanácselnök közölte a kormány és a lap ügyvédeivel, hogy — tekintettel az ügy fontosságára — a bírói testület mind a hét tagjának együttesen kell eldön­tenie, joga van-e az Egyesült Államok kormányának betilta­ni az okmányok publikálásét. Mindazonáltal — ideiglenes betiltó végzés alapján — továb­bi rendelkezésig a lap nem folytathatja az indokínai hábo­rú kirobbanásának hátterét le­leplező dokumentumok közlé­sét. Miközben a bíróság előtt jogi, sajtóetikai és „nemzet­biztonsági" vonatkozásokról folyik a szócsata, az 1972-es elnökválasztási esélyeket la­tolgató politikusok a CBS te­levízió szavai szerint — „egy­más torkának esve” vitatják, kit igazolnak es kit diszkre- ditálnak a titkos okiratok. Robert Dole szenátor, a republikánus párt elnöke ki­jelentette: az amerikai nép most megtudta, hogy „a de­mokrata párti Johnson-admi- nisztráció, amelynek tisztség­viselői nem átallják a háború befejezésére törekvő Nixon- kormány vietnamizálási poli­tikáját támadni, a nép és a kongresszus háta mögött szőtt összeesküvést, hogy belevi­gye az USA-t ebbe a tragikus háborúba". Edmund Muskie szenátor, a demokrata párt esélyes el­nökjelöltje megbélyegezte a republikánus párt elnökének azt a kísérletét, hogy kortes­előnyök szérzésére aknázza ki a „tragikus háborút”, ame­lyért mindkét vezető ameri­kai párt felelős. Kairó Diplomáciai lépések Mozgalmas volt a hétvége az egyiptomi politikában. A Szadat elnök, illetve Fejszál király vezette delegációk meg­tartották első tanácskozásukat, amelyet mostantól kezdve hét napon át több követ majd, — összeült az arab köztársaságok szövetségének alkotmányterve­zetén munkálkodó magasszin­tű egyiptomi—líbiai—szíriai— szudáni bizottság, — rendeletet hozott az EAK főügyésze ar­ról, hogy a Szadat elleni össze­esküvéssel vádolt volt vezető politikusok közül hétnek min­den ingó és ingatlan vagyonát foglalják le. Kairót megelégedéssel tölti el, hogy két vezető nyugat- európai diplomata, Hermel belga külügyminiszter és Lip- kowski francia külügyi állam­titkár a robbanékony közel- keleti helyzetre a Biztonsági Tanács határozatának végre­hajtásában, illetve az ezzel összefüggő nagyhatalmi erő­feszítésekben kereste az or­voslást Harmel kairói és I-ipkowski bejrúti nyilatkoza­ta egyiptomi fölfogás szerint Kairó álláspontját támogatja és Izrael növekvő elszigetelő­désének bizonyítéka. Ezt a fo­lyamatot megállítandó — mondják Kairóban — Izrael újabb manőverekhez folya­modik: Dajan hadügyminisz­ter pl. azt állította, hogy „az arab fővárosokból a háború szele fúj” s Egyiptom „egy hónapon belül felújítja a har­cokat” — így akarva olyan látszatot kelteni, mintha Iz­rael a békét, az arab fél pe­dig a háborút akarnád Az Izraellel szemben álló arab országok egysége és a közös arab fellépés hatékony­sága szempontjából az egyip­tomi sajtó nagy — vagy ép­pen döntő fontosságúnak ítéli Fejszál szaudi uralkodó láto­gatását. A király, aki az arab országok egy részében nagy tekintélynek örvend, kétféle­képpen is kiveszi részét a harc terheiből: egyrészt Egyiptomnak folyósít összege­ket az 1967. évi khartoumi csúcs határozata értelmében a Szuezi-csatorna lezárása miatt elszenvedett veszteségek pót­lására, — másrészt a Palesz­tinái ellenállási mozgalmat — pontosabban az El Fatah-t tá­mogatja jelentékeny eszközök­kel, , . : . '-s-.ii.vat9ttiaAys& . ' A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására Miroslav Zavadil főtitkár vezetésével Budapestre érkezett a Csehszlovák Nemzeti Front delegációja. (Képtávírónkon érkezett.) [NEMZETKÖZI LAPSZEMLE A ZSENMIN ZSIPAO vasár­nap „Piszkos alku, hitvány csa ­lás” címmel kommentárt fűz az Okinawáról kötött japán—ame­rikai egyezményhez. A lap rámutat, hogy az ame­rikai imperialisták és a japán reakciósok a közelmúltban ti­tokban folytatott hosszú alku­dozás után piszkos alkut kö­töttek az okinawai támaszpont ügyében. A június 17-én alá­irt egyezmény hivatalosan „visszaadja” Okinawát Japán­nak, a valóságban azonban csak az Okinawa feletti „köz- igazgatási jogát” adják vissza Japánnak, az Egyesült Államok továbbra is fenntartja ottani támaszpontjait, amelyeket az ázsiai népek forradalmi harcá­nak elfojtására és az indokínai agresszív háború céljára kíván felhasználni. Befejezésül a lap hangsúlyoz­za, hazugság az az állítás is, hogy Okinawát „atommentesí­tik”. Köztudott, hogy sok atomfegyvert tárolnak az Egye­sült Államok legnagyobb tá­vol-keleti nukleáris támasz­pontján. A NEWSWEEK amerikai hetilap most megjelent szá­ma interjút közöl ilr. Daniel Ellsberg tudományos kutató­val, azzal a volt külügymi- nisztériumi és hadügyminisz- tériumi tanácsadóval, aki a jelentések szerint eljuttatta a New York Timeshoz a McNamara-iratokat. Kijelentette: az indokínai háború kiterjesztésének kulisz- szatitkait leleplező okmány „jó kiindulási pont a háború iga­zi megértéséhez, amerikai megfelelője a nürnbergi há­borús bűnökről szóló doku­mentumoknak”. Hozzáfűzte: „Az iratokból kiderül, hogy az elnöki tanács­adóknak és más hivatalos sze­mélyeknek gyakorlatilag kor­látlan felhatalmazásuk van ar­ra, hogy hazudjanak a köz­véleménynek. Most azonban azoknak, akik felelősek a há­ború eszkalálásáért, számot kell adniok arról, amit alá­írtak.” A Newsweek elmondja, hogy dr. Ellsberg magas rangú tiszt­ségviselőknél kilincselt, meg­próbálva rávezetni őket az ok­mányok fontosságára. Szep­temberben például K.issinger- nél, az elnök tanácsadójánál járt. Most Ellsberg maga mondot-' ta az interjúban: örül, hogy kinyomtatták az anyagot, s hízelgőnek érzi, hogy őt gya­núsítják az okmány tartalmá­nak kiszivárogtatásával. Luxemburgban hétfőn dél­után ismét folytatódtak a tárgyalások Anglia közös pi­aci belépéséről a hatok és az angol küldöttség között. A. mostani ülésszakon még há­rom nyitott kérdést kell meg­oldani: 1. A közös piaci ter­vekhez való angol hozzájáru­lás mértékének megállapítását; 2. az új-zélandi vajimport problémáját és 3. a halászati jogok kérdését. A hétfői francia lapok egy­öntetűen derűlátóan cikkeznek: a tárgyalások kilátásairól és általában valószínűnek tart­ják, hogy 48 óra alatt sikerül e kérdésben is kompromisz- szumos megoldásokra jutni. A COMBAT szerint lehetséges, hogy a mostani ülésszak „az utolsó menetnek” bizonyul és szerda estére már kibontakoz­nak a végső megegyezés kör­vonalai. A FIGARO ugyan­csak ezt a véleményt hangoz­tatja és azt írja, a legnehe­zebb problémákat már meg­oldották s minden jel arra mu­tat, hogy be lehet tartani a tervezett menetrendet s 1973 január 1-ére „a tizek Európá­ja’ lép majd a „hatok Euró­pája” helyébe. PANORAMÜ Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra hétfőn fogadta Raul Roa-t, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, külügyminisztert, aki hivata­los baráti látogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban. A megbeszélésen a szívélyes­ség és a teljes kölcsönös meg­értés légkörében megvitatták a Szovjetunió és Kuba közötti testvéri, baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés to­vábbi fejlesztésének és elmé­lyítésének kérdéseit, valamint a feleket kölcsönösen érdek­lő Időszerű, nemzetközi prob­lémákat. Leszögezték, bogy a felek nézetei teljesen meg­egyenek. Hétfőn — magyar idő szeri 14.50-kor — megnyílt az Afi kai Egységszervezet 41 tagáll mának 8. csúcsértekezlete, l elnöki tisztséget Kaunda zár biai elnök töltötte be. Brüsszelben aláírták az 1972 —73. évekre szóló magyar- belga kulturális munkaterveU • Folytatódnak a néger lakos­ság megmozdulásai az ameri­kai Florida államban levő Jacksonville városában. A hatóságok a megmozdulá­sok elfojtására jelentős rend­őri erőket vezényeltek a vár

Next

/
Thumbnails
Contents