Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

Gyerekek az utcán Uj alumíniumöntöde Közutainkon sajnos gyakori az ilyen látvány és még 'sze­rencse, ha a gépkocsi vezetője, utasai a balesetet megússzák néhány karcolással, kisebb-na- gyobb ijedséggel. A napilapok fekete krónikái "a megmondha­tói, hány és hány esetben'kö­vetkezik be halálos tragédia felelőtlen könnvelműsködés, vagy pillanatnyi figyelmetlen­ség miatt. Elgondolkoztató, megdöbben­tő néhány számadat. Az el­múlt évben a közutakon 23 225 baleset történt — tizenhét és fél ezer a járművezetők hibá­jából, a közlekedési szabályok enyhéb b- du r v ább m eg sértésé­ből; szabálytalan előzésből, gyorshajtásból, kötelező el­sőbbség meg nem adásából, it­tasságból. Ezúttal nem térünk ki részletesen arra, mi moti­válja ezeket a bűntetteket, szabálysértéseket, miután la­punk a közelmúltban foglalko­zott a közlekedési erkölcs kér­déseivel, amely a törvény szankcióin túl a társadalom értékítéletét fejezi ki. A múlt évben a gépjármű­vek 6.5 ezer gyalogost ütöttek el — köztük 413 hat évnél fia­talabb gyereket. Erre a szám­ra azért kell felfigyelni, mert a baleset bekövetkezésében négyezernél több esetben volt hibás a gyalogog. Arra nincs számadat, hogy a járművezető lélekjelenléte hány balesetet előzött meg. A balesetet elő­idéző gyalogosok között is sok a gyerek és a hatvan éven fe­lüli — tehát az olyan, aki élet­koránál fogva nem képes fel­fogni azt a veszélyhelyzetet, amelyet eleve, az úttestre lé­pés jelent. (A képen illuszt­rált baleset is azért követke­zett be Zoriibán, mert egy kis­gyerek átszaladt az úttesten. A Wartburg vezetője, hogy a gyereket el ne gázolja, féke­zett. Viszont a hirtelen féke­zéstől a kocsi fejtetőre állt. Szerencsére a vezető . néhány karcolással megúszta... Ä gyéréit figyelmetlenségét akár kettős tragédia is követhette volna). • • On gondolná ? Ha az ember fellapozza a biz­tosító most megjelent statisztikai kimutatásait bizony alaposan meg­lepődik, hiszen ol^an dolgokat tud meg, amiCe álmában sem gondolt volna. Mert ki állítaná, hogy a felsorolt szakmák veszélyesek? Munkahelyén 2469 fodrászt, koz­metikust, kirakatrendezőt, fény­képészt, kereskedelmi alkalmazot­tat ért súlyos baleset. De arra sem számít a földi ha­landó, hogy munka közben 562 or­vost, ügyvédet, tanárt, mérnököt, közgazdászt és 761 adminisztrátort ért jelentős baleset. Megdöbbentő az is, hogy mun­kája végzése során 14 7U0 segéd­munkáit, 22 617 szakmunkást, és 17 348 mező- és erdőgazdasági dol­gozót ért baleset. 149 315 embernek volt csonttöré­se a munkahelyén. Figyelmet érdemlő adat az is, hogy a nemrég bevezetett —• ma­gasabb szolgáltatást nyújtó — CSEB biztosítások alapján 2 749 000,— Ft kórházi ápolási térí­tést fizettek ki 6320 önsegélyező csoport tagnak. A biztosító statisztikája azt is elárulja, hogy a halálos balesetek szempontjából a legkritikusabb kor nőknél a 45—49 és 75—85 év közötti időszak. Férfiaknál pedig a 15—19 ést a 45—49 évesek vi­gyázzanak a szokottnál is jobban, s legyenek nagyon óvatosak! Tehát nem kevésszer óvo­dás, iskolás korú gyerek a közúti baleset előidézője, szen­vedő, vagy tragikus alanya. Most, ezekbert a napokban, a szünidő kezdetével csak nö­vekszik ez a veszélyforrás, a tanulás fáradalmaitól fel­szabadult gyerekek —különö­sen faluhelyen —, többet mo­zognak az utcán, vagy éppen az utca a játszóhely, örül a gyerek a jó bizonyítványért ajándékba kapott kerékpárnak, — de egyáltalán nem meg­nyugtató látvány, hogyan bű­vészkednek alig tízévesek, még felnőttnek való ; kerékpárokon is. Sokszor kénytelen az ember arra gondolni, hogy kevés fo­ganatja volt az iskolai KRESZ- ok tatásnak. Vagy inkább azt tételezzük fel, hogy nem elég­gé „gyerekekre szabott” az is­kolai köalakedési oktatás? Itt most tényleg a szülők, a közvetlen környezet felelőssé­gére kell apellálni, a gyerek­nek akár naponta többször is a szájába kell rágni, miért kell óvatosnak, körültekintő­nek lenni az utcán. Néhány éve megjelent egy plakát, amelyen a gépkocsivezetőket figyelmeztette egy kisgyerek: „Apu, hazavárlak!”. Fordítsuk meg a figyelmeztetést akként; az apu a gyereket épségben, életben várja haza. Minden tragédia megdöb­bentő, de sokszorosan az, ha gyermek az áldozat. A gyerek, életkoránál fogva nem képes felfogni, felismerni a veszély- helyzetet — és nem lehet min­dig olyan gyorsan fékezni, hogy ne következzen be a bal­eset. BI. Bővül a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Az új alumí­niumöntöde a szélesszalag-hengermű nyersanyagellátását biztosítja majd. Az első kemencében már próbatermelésre ol­vasztják az alumíniumot, majd megfelelő pihentetés után. hét méter hosszú tuskókká öntik. A tömbök fűrészelve ke­rülnek a szélesszalag-hengerműbe. Képünkön a próbagyár­tás tekercselt alumíniumszalagai. (MTI foto — Szilágyi Pál felvétele — KS) — Tessék elképzelni, 126 darabból áll az a parányi óra, ami a karján van. Bevallom, még sosem tűnődtem azon, vajon hány darabból állították össze a karórámat, de most, hogy Kuszka Rezső bonyhádi órásmester erre felhívta a fi­gyelmemet, elképedtem. Számomra hi­hetetlennek tűnik, hogy ilyen parányi darabkákat ilyen pontossággal meg tud­nak munkálni és összeállítani. Ráadá­sul ez nem . is lehet valamiféle ördön­gösség, mert hiszen manapság már alig akad a civilizált országokban olyan em­ber, akinek a karján, vagy zsebében ne ketyegne ilyen sok apró darabból álló időmérő. Ahogy visszaemlékszem a nem is oly túl régi gyermekkoromra, faluhelyen még falióra sem tiktakkozott minden házban, karórával legfeljebb a doktor úr rendelkezett, és külön rangot jelentett, ha valaki mondjuk egy örökölt zsebórát tudhatott magáénak. Körülnézek Kuszka Rezső műhelyé­ben. A falon néhány ingás óra lóg. A mester pontosan ismeri valamennyi szer­kezetéit, hiszen amikor tanulta a mester­séget — több mint fél évszázaddal ez­előtt! —, mindenekelőtt e fali ketyégő­két kellett megismernie, mert ebből akadt a legtöbb. Az egyiket a mester azért tartja, mert nagyon pontosan mu­tatja az időt, és ahhoz mérheti a javítás alatt álló órákat. A másikat valaki be­hozta meg javíttatni, de ittfelejtette. A harmadik, negyedik, ötödik ... Számom­ra mind egyre megy. Csupáwa régiségek közt tudom elképzelni őket, és mivel közismert, hogy manapság előkelő do­log a legkülönbözőbb régiségeket gyűj­teni, s azzal emelni a lakások — víkend- házak, tanyák — hangulatát, felőlük csak egy kérdést tartok érdekesnek: — Mennyit lehet kérni és adni egy ilyen ükapánk korabeli óráért? — Az ilyennek nincs kialakult ára. Ezek csak régiségek. Időmérésre na­gyobb részük már nem alkalmas. Annál több az üzletben a karóra. — Csak győzze az ember ... Éppen fél évszázada vagyok magánkisiparos, és most öregségemre bejött a karóra-döm- ping. Amikor tanultam a szakmát, és valaki beállított az üzletbe karórával, Órásműhelybeit vagy zsebórával, mindjárt tudtuk, hogy az nem akárki. Mostanság pedig a leg­szegényebb néprétegben is természetes a karóra. Ezt mi nagyon jól tudjuk, mert azon keresztül sok minden megfigyel­hető, hogy ki mit hoz hozzánk javíttatni. — Mindig Bonyhádon javította az órá­kat? — Nem. Pestén tanultam, aztán vis­szakerültem a szülőföldemre, Kiskőrös­re. 1931-ig ott dolgoztam kisiparosként, majd eljöttem ide Bonyhádra. Itt tehát négy évtizede dolgozom. Egyébként a nagyapám is, apám is órásmester volt. •— Manapság nem jelent rangot a kar­óra, és annak a megvásárlása egyáltalá­ban nem elérhetetlen még az átlagos életszínvonal alatt élők számára sem. Javítanivaló azért akad? Nem inkább új órát vásárolnak az emberek? — Minden órával előfordulhat olyan apró-cseprő probléma, amin csak az órásmester tud segíteni. Az órák számá­nak a növekedésével érthetően szaporo­dik a javítanivaló is. A környéken töb­ben is dolgozunk kisiparosként ebben a szakmában, de alig győzzük a munkát. * Fellapozom a lexikont. Az időmérő eszköz nagyon régi. Kezdetben homok-, víz- és napórával mérték az időt több­kevesebb pontossággal. Ezt követték a gépszerű szerkezetekkel való kísérlete­zések. Megannyi típus készült belőlük. Majd felmerült annak az igénye, hogy ezt az időmérő gépet jó lenne hordoz­hatóvá tenni, hogy állandóan kéznél le­gyen. Elkészültek a nürnbergi tojások, így nevezték az első zsebórákat, mért Nürnbergben készültek, és tojásdad alakúak voltak. Az első nürnbergi tojá­sok elkészítése óta azonban már nagyon sok idő eltelt. Jó pár évszázada annak, hogy hordozható órákat tudnak készí­teni. Az első gyűrűbe épített órát is év­századokkal ezelőtt készítették el. Évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy tömegméretűvé vájék a kar- és zsebórák használata. A tömegméretűvé válás történetében mindenesetre az utóbbi negyedszázadunk többet adott, mint korábban egész évszázadok. BODA FERENC FŐSZEREPLŐK: Hans Jürgen BAÜMLF.R (NSZK) Manfred SCHNELLDORFER (NSZK) Mary Ann HELMERS (USA) Peter VOSS (NSZK) John WERTZ (USA) ....40 V Aii'iiih i-ÍNi 1ASKE IN BLAU (A kék álarcos hölgy) ílevü-operett a jégen KISSTADION augusztus 11-től 22-íg, minden este 8 órakor. A jegyárusítás a jegyirodákban megkezdődött. (258)

Next

/
Thumbnails
Contents