Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

Huszonöt élte történt Mezőgazdasági szakpropaganda Tolna megyében 2. 1966-ban 11 bemutató üzem tevékenykedett Számuk 1967- te 10-re, 1969-re 9-re csökkent. Az 5 év alatt szervezett 638 bemutatón 16 418 érdeklődő vett részt. A bemutató üze­mekben szervezett 36 szak- és betanított-munkásképző tanfo­lyamnak 1158 hallgatója volt A bemutatók nagyjából ará­nyosan oszlottak meg a gaz­daságok között, de e tevékeny­ségből messze kiemelkedik a Hőgyészi Állami Gazdaság 142 bemutatójával, ugyanakkor a bemutatók színvonala is az átlagosnál magasabb volt. A termelőszövetkezetekben átlag 4—8 bemutatót tartottak éven­te, ami ideálisnak mondható. Tanulságosabb a tervidő­szakban tartott bemutatók té­mák szerinti vizsgálata, hisz itt kell tükröződniük az ér­deklődési köröknek. Míg 1966- ban és 1967-bén a növényter­mesztés, állattenyésztés nagy­jából azonos számú bemutató témája volt, 1968-ban az állat- tenyésztési témához viszo­nyítva kétszeresére emelkedett a növénytermesztés bemuta­tóinak száma. Ha részleteseb­ben elemezzük a növényter­mesztési témákat -— kiderül, hogy több mint 50 százalék­ban a kukoricatermesztéssel voltak kapcsolatosak. 1969- ben és 1970-ben fordul a ely- zet, és az állattenyésztés és a komplex állattartási telepek iránt nő meg ugrásszerűen az érdeklődés. Kiváltója a hús­termelés fokozására életbe léptetett ösztönzők hatása. És még egy érdekes mutató! A gépesítési témák után az ér­deklődés fokozatosan, évről évre csökken. A megtartott bemutatók nagy része is gép­javítással, karbantartással, fel­újítással kapcsolatosak. 'Meg kell jegyezni, hogy — bár az előző megállapításnak ellent­mond — a vállalati bemuta­tók témáinak zöme gépes jel­legű volt.) Mit mutat ez? Azt, hogy az erőteljesen ható ösz­tönzők egyoldalú tendenciát szültek, és a gazdaságok az épületberuházások oltárán fel­áldozták a növénytermesztés alapvető érdekeit szolgáló gé­pesítést. Az új módszerek elterjesz­tésében, a mezőgazdasági szakismeretek bővítésében jó kapcsolataink álapján biztosan támaszkodunk a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetén és a ter­melőszövetkezetek területi szövetségein kívül a TIT-re, a megyéi • könyvtárra, a Tolna megyei Népújságra, az álla­mi gazdaságokra és a mező- gazdasági jellegű vállalatok­ra, közönségszervezésben a Hazafias Népfrontra, a RIS.Z- re. 1970-ben a TIT 211 mező- gazdasági ■ témájú előadást szervezett 9156 hallgató rész­vételével. Kiemelkedő mun­kát végzett a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésében a megyei könyvtár. A megye könyvtáraiban összesen 23 065 db mezőgazdasági könyv van. amely az összes ismeretter­jesztő könyvnek 15 százalé­ka, az összes könyvállomány 4 százaléka. A könyvtárakba beiratkozott mezőgazdasági dolgozok száma 6970 fő. 1970- ben Szekszárdon gazdái vol­tunk az országos mezőgazda- sági könyvhónap megnyitó ün­nepsége rendezésének melyet mezőgazdasági könyvkiállítás­sal és a hagyományos gaz- dászbállal kötöttünk össze és tettük a résztvevők számára emlékezetessé. A könyvhó- nappal kapcsolatosan február hónapban a megyei könyvtár szervezésében 8 megyei ren­dezvény, 13 szakíró—olvasó találkozó, 24 könyvismertetés — szakelőadás volt a megyé­ben, közel 1500 résztvevővel, és 77 helyen (könyvtárakban, művelődési otthonokban stb.) volt mezőgazdasági szák­könyv- és szakfolyóirat-kiál­lítás. összességéből! á rendez­vényeket és kiállítá'sdkaf’'800Ö' érdeklődő látogatta. Felvilágosító és prop^anda- munkánk szerves részét ké­pezi a szaksajtó-, szakkör.yv- terjesztés. Míg az utóbbi té­ren komoly sikereket köny­velhetünk el és a termelő- szövetkezetek zömében kor­szerű szakkönyvtár, kézi­könyvtár áll a szakemberek rendelkezésére, a szakfolyó­iratok terjesztésében egyhely­ben topogás van már évek óta, és komoly előrelépést az elmúlt évben sem sikerült tenni. A közös cél érdekéber együttműködők közül ki kell emelni a Tolna megyei Nép­„Tulipános" tsz Szegeden A szegedi Uj Élet Tsz 700 ezer tulipánt — főleg Hol­landiából importált új fajtákat — nevel. A virágokból csak keveset szednek le, a különleges fajták hagymáit tevabb- szaporításra értékesítik. Képünkön: munka a tulipánmezőn. jfŰTI foto — Tóth Béla felvétete ~ JSÄj újság hatékony segítségét és támogatását. Figyelemfelhívó, tudósító, vitára késztető, har­cos cikkei erősen formálják a megye mezőgazdasági közvé­leményét A mezőgazdasági szakpropaganda hatékony esz­közeként értékeljük — és ér­tékelik a megye szakemberei is — a havonta megjelenő megyei szaklapunkat, a Tol­na megyei Mezőgazdasági Szemlét Az egész 1970. évi tevékeny­ségünk kiterjedt a 67. Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vá­sár kiállítóinak, látogató kö­zönségének és a szakmai na­pok résztvevőinek szervezé­sére. A szakmai rendezvénye­ken a megyéből 1710 szakem­ber vett részt. A megye sze­replése a nyert díjak tükré­ben a ’ kiállítások történeté­ben a legjobb volt. Ez annak következménye is, hogy a nagyszámú jelentkezőből sike­rült a legjobbakat szerepel­tetni és a kiállítási anyago­kat a lehető legjobban elő­készíttetni a kiállításra. Ered­ményeinkkel igyekeztünk ki­érdemelni az 1972-ben ren­dezendő mezőgazdasági és élelmiszeripari regionális kiál­lítás rendezési jogát. A kiál­lítás Szekszárdon 1972 augusz­tusában négy megye — Bara­nya, Fejér, Somogy, Tolna — részvételével kerti megrende­zésre. A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szer­vezetébe tömörült szakembe­rek régi óhaja teljesült azzal, hogy az új kultúrközpont megépülésével helyet kapott és megalakulhatott a megyei agrárklub. Működése még nem mentes a kezdeti hiá­nyosságoktól, de célkitűzései, munkaprogramja biztató pers­pektívát nyújt. A klub a szervezeti életnek csak a ke­retét, lehetőségét adja, tartal­mát a tagoknak kell kitólteni- ök. Jó példaként szolgálhat­nak a más, már régebben mű­ködő agrárklubok tapasztala­tai, így a megyében is a ta­mási szervezeté és a dunaföld- vári klubé. Az 1971. évi rendezvényi és propaganda-munkatervek idő­ben elkészültek és elkészült az összehangolás után az egységes megyei munkatere is. Ennek alapján végzik tevé­kenységüket a bemutató üze­mek, intézmények, szerveze­tek. Az indulás és az I ne­gyedévi eredmények biztató­ak, és remény van arra, hogv munkánkban sikerül kiküszö­bölni néhány olyan hiányos­ságot, melyek akadályozták előző évi munkánk hatékony­ságát. Balogh András okt. prop. szakfelügyelő Az úttörők zászlóbontása Czínes, derűs évfordulót ünnepel az ország: 25 éves az úttörőmozgalom, a Magyar Úttörők Szövetsége. A mozgalom születése, ere­dete visszavezethető a . Ta­nácsköztársaság idejére, akkor a kommunista párt ifjúsági szervezetén belül, a KIMSZ mellett alakultak meg az el­ső úttörőcsapatok, közöttük is az országban a legelső, 52 esztendővel ezelőtt, 1919. már­cius 23-án a Rottenbiller ut­cai polgári iskolában. A leg­első alapítók „Marx” csapat­nak nevezték magukat, Marx Károly nevét írták csapatzász­lójukra. Azok a kommunista szülők, pedagógusok, ifjú kommunis­ták, akik a fetszabadulás utá­ni első hónapokban újra kezd­ték, elkezdték a mozgalom életre hívását arra vállalkoz­tak, hogy megtanítják nevet­ni, játszani, közösséget alkot­va élni, tanulni a gyerekeket. A kommunista párt kezde­ményezésére a Gyermekbará­tok Országos Szervezetének keretei között vetették meg az alapjait a mai mozgalomnak, amely a haladást szimbolizál­va kapta az „úttörő” nevet, s lett a köszönése: „Előre”. Jel­képeit a szabadságharcos elő­döktől nyerte a mozgalom: így született meg 1947 tava­szán a 12 pont — az úttörő­élet alkotmánya; s még akkor ősszel megjelent az első út­törőpróba és a fogadalomtétel szövege. Az első csapatok a Gyermekbarátok Országos Egyesületének napközi ottho­naiban szerveződtek. Az úttörő- szervezet első, nyilvános sze­replése 1946, június 2-án volt — ez a tulajdonképpeni szü­letésnap. Azon a.napon — a budapesti ifjúság juniálisán — először vonultak fel szerve­zetten a vidám úttörőcsapatok, kék ingben, piros szegélyű kék nyakkendővel. Negyedszázada ennek. Az egykori kék nyakkendősök ma már szocializmust építő ha­zánk felnőtt állampolgárai; apák és anyák. Sokan lehet­nek közöttük, akik ezekben a napokban saját gyermekeik kisdobossá avatásán vesznek részt meghatottan, vagy a ju­bileumi ünnepségek, esemé­nyek méltó megszervezésében, ünneplésében segítik úttörő gyerekeiket, gyermekeik isko­láját. Ök, az alapítók, ma már veteránjai a legifjabbak moz­galmának — az úttörők több mint egy és negyedmilliós szö­vetségének. Ma a KISZ, az egységes ■LT* ifjúsági szervezet ré­szeként, működnek az úttörő­rajok, -őrsök, -csapatok az egész országban. Képtelénség lenne akárcsak vázlatosan is összegezni azt a sokrétű tevé­kenységet, amely az úttörő- csapatok keretében folyik: sport, tanulás, munka, hagyo­Üttörőszemle — Úttörőmozgalmunk most ünnep­li 25. születésnapját. Ennek tisz­teletére jubileumi vetélkedők, sportrendezvények harci túra, üzemi és gyárlátogatások, külön­böző ünnepségek kerültek meg­rendezésre. Május 23-án színpompás ifjúsá­gi felvonulásra került sor Szek­szárdon. Az eseményt természe­tesen nagyon sok munka és ké­szülődés előzte meg, melyben a megye úttörői szinte hiánytala­nul kivették részüket. A fel­vonulás színes, érdekes, ötletes volt. A megyeszékhelyen össze­gyűlt pajtások nagy lelkesedéssel vonultak el a tribün előtt, ahol megyénk párt-, állami, társadal­mi és KISZ-vezetői foglaltak he­lyet. Nagyon jó érzés volt, hogy részt vettek a mi ünneplésünk­ben. A felvonulók között néhány szovjet pajtás és katona is mene­telt. Külön csoportokban vonul­tak fel a szakrajok és a szakköri tagok. S mi úttörők nagyon jól tudjuk, hogy a felvonuló csopor* tok — Kwiúfa'rií, barkócfiotfife mányápolás, nemzeti és mar- galmi tárgyi emlékek, szemé­lyes élmények gyűjtése, zene, tánc, modellezés, táborozás, is­merkedés az otthontól távo­labbi' hazai tájakkal, a béke, a barátság, a hazaszeretet és az internacionalista szellem ápolása, erősítése — mindez élő, eleven valóság az úttörő­közösségek hétköznapjaiban és ünnepeiben. Bennünket, fel­nőtteket olykor meglep milyen nagy teljesítményekre, milyen szerteágazó érdeklődésre ké­pesek a gyerekek. S mennyire tudnak örülni a közösen vég­zett, a közösségért végzett munka eredményeinek, egy- egy akció sikereinek. Egyre inkább valósággá válik a moz­galomban a 12 pont egyik szép elve: „Az úttörő, ahol tud, se­gít.” A negyedszázados jubileum különleges élményekkel, ak­ciókkal gazdagíthatja a moz­galmat Már országszerte le­zajlott a jubileumi úttörőhét. mindenütt színes, látványos, eseménydús programja. Vetél­kedőkön mérik össze képessé* geiket a legjobbak tudásban; zenében, néptáncban, képző- művészeti alkotásokban. Tú­rázó, táborozó, gyűjtő csopor­tok járják az országot, peda­gógusok, muzeológusok se­gítségével összegyűjtik a 25 éves úttörőtörténelem tárgyi és írásos emlé­keit Nyitva állnak az ’úttörő- házak minden gyerek és min­den felnőtt előtt, akik a helyi kiállításokon, a szövetség múltjával, mai életével kíván­nak ismerkedni. A mozgalom gondjairól sem illik azonban hall­gatni a jubileum alkalmából. Még mindig, minden ered­mény ellenére is kevés az if­júsági játszótér, a sportpálya; szűkösek, ósdiak, helyenként omladozók am úttörőházak, amelyeknek ugyancsak nem vagyunk bővében. Előfordul­nak unalmas, formális úttörő- foglalkozások, s nem árt han­goztatni: a KISZ-szervizelek­nek jobban, életszerűbben kel­lene törődniök utánpótlásuk­kal, az úttörőkkel. Sok helyen* egy kis figyelemmel, törődés­sel sokat segíthetnének a párt­szervek, a tanácsok is. högv a gyerekek még több lehetősé­get kapjanak a teljesebb, ér» telmesebb közösségi élethez. A törekvésben, hogy az úti törőélet még szebb, vonzóbb, romantikusabb, színesebb le­gyen, sokan jóhiszeműen csak a mozgalom ünnepélyes ese­ményeit tartják szem előtt; az ünnepélyek érzelmi hatóerejét igyekeznek fokozni. Talán a negyedszázados jubileum kap­csán a legjobb, a legméltóbb hangsúlyozni: ne csak a rit­kább, rendkívüli alkalmakra gondoljanak, hanem minde­nekelőtt: az úttörők, a gyere­kek ezer és ezer hétköznap­jára. gyerekszemmel lekedési járőrök, vízi úttörők stb, — jól összekovácsolódott gárdák, 6 hogy e napon részt vehettek a díszszemlén, azt tartalmas, ko­moly munkával érték el. A me­net végcélja a Felszabadulás tér volt. Itt rövid műsorra került sor. Pontosabban csak került vol­na, mert a zászló behozatala és egy szavalat elhangzása után közbeszólt az időjárás. Hirtelen olyan vihar tört ki, hogy a ren­dezők kénytelenek voltak félbe­szakítani az ünnepséget. Minden­ki rohant, hogy minél előbb fe­dél alá érjen. Sajnos az ünnep­séget nem tudtuk befejezni, ahogy terveztük. De így is nagyon szép, kellemes élményt nyújtott mind­annyiunknak ez a szemle, mely­nek vége nem az ünneplés vé­gét jelenti, ugyanis az „Egész évben születésnap” akcióban még sok hasonlóan szép, gazdag prog­rammal adózunk az úttörőmoz­galom negyedszázados évforduló­jának. I Király Agnes úttörőn# or .ser

Next

/
Thumbnails
Contents