Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-02 / 128. szám
Huszonöt élte történt Mezőgazdasági szakpropaganda Tolna megyében 2. 1966-ban 11 bemutató üzem tevékenykedett Számuk 1967- te 10-re, 1969-re 9-re csökkent. Az 5 év alatt szervezett 638 bemutatón 16 418 érdeklődő vett részt. A bemutató üzemekben szervezett 36 szak- és betanított-munkásképző tanfolyamnak 1158 hallgatója volt A bemutatók nagyjából arányosan oszlottak meg a gazdaságok között, de e tevékenységből messze kiemelkedik a Hőgyészi Állami Gazdaság 142 bemutatójával, ugyanakkor a bemutatók színvonala is az átlagosnál magasabb volt. A termelőszövetkezetekben átlag 4—8 bemutatót tartottak évente, ami ideálisnak mondható. Tanulságosabb a tervidőszakban tartott bemutatók témák szerinti vizsgálata, hisz itt kell tükröződniük az érdeklődési köröknek. Míg 1966- ban és 1967-bén a növénytermesztés, állattenyésztés nagyjából azonos számú bemutató témája volt, 1968-ban az állat- tenyésztési témához viszonyítva kétszeresére emelkedett a növénytermesztés bemutatóinak száma. Ha részletesebben elemezzük a növénytermesztési témákat -— kiderül, hogy több mint 50 százalékban a kukoricatermesztéssel voltak kapcsolatosak. 1969- ben és 1970-ben fordul a ely- zet, és az állattenyésztés és a komplex állattartási telepek iránt nő meg ugrásszerűen az érdeklődés. Kiváltója a hústermelés fokozására életbe léptetett ösztönzők hatása. És még egy érdekes mutató! A gépesítési témák után az érdeklődés fokozatosan, évről évre csökken. A megtartott bemutatók nagy része is gépjavítással, karbantartással, felújítással kapcsolatosak. 'Meg kell jegyezni, hogy — bár az előző megállapításnak ellentmond — a vállalati bemutatók témáinak zöme gépes jellegű volt.) Mit mutat ez? Azt, hogy az erőteljesen ható ösztönzők egyoldalú tendenciát szültek, és a gazdaságok az épületberuházások oltárán feláldozták a növénytermesztés alapvető érdekeit szolgáló gépesítést. Az új módszerek elterjesztésében, a mezőgazdasági szakismeretek bővítésében jó kapcsolataink álapján biztosan támaszkodunk a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetén és a termelőszövetkezetek területi szövetségein kívül a TIT-re, a megyéi • könyvtárra, a Tolna megyei Népújságra, az állami gazdaságokra és a mező- gazdasági jellegű vállalatokra, közönségszervezésben a Hazafias Népfrontra, a RIS.Z- re. 1970-ben a TIT 211 mező- gazdasági ■ témájú előadást szervezett 9156 hallgató részvételével. Kiemelkedő munkát végzett a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésében a megyei könyvtár. A megye könyvtáraiban összesen 23 065 db mezőgazdasági könyv van. amely az összes ismeretterjesztő könyvnek 15 százaléka, az összes könyvállomány 4 százaléka. A könyvtárakba beiratkozott mezőgazdasági dolgozok száma 6970 fő. 1970- ben Szekszárdon gazdái voltunk az országos mezőgazda- sági könyvhónap megnyitó ünnepsége rendezésének melyet mezőgazdasági könyvkiállítással és a hagyományos gaz- dászbállal kötöttünk össze és tettük a résztvevők számára emlékezetessé. A könyvhó- nappal kapcsolatosan február hónapban a megyei könyvtár szervezésében 8 megyei rendezvény, 13 szakíró—olvasó találkozó, 24 könyvismertetés — szakelőadás volt a megyében, közel 1500 résztvevővel, és 77 helyen (könyvtárakban, művelődési otthonokban stb.) volt mezőgazdasági szákkönyv- és szakfolyóirat-kiállítás. összességéből! á rendezvényeket és kiállítá'sdkaf’'800Ö' érdeklődő látogatta. Felvilágosító és prop^anda- munkánk szerves részét képezi a szaksajtó-, szakkör.yv- terjesztés. Míg az utóbbi téren komoly sikereket könyvelhetünk el és a termelő- szövetkezetek zömében korszerű szakkönyvtár, kézikönyvtár áll a szakemberek rendelkezésére, a szakfolyóiratok terjesztésében egyhelyben topogás van már évek óta, és komoly előrelépést az elmúlt évben sem sikerült tenni. A közös cél érdekéber együttműködők közül ki kell emelni a Tolna megyei Nép„Tulipános" tsz Szegeden A szegedi Uj Élet Tsz 700 ezer tulipánt — főleg Hollandiából importált új fajtákat — nevel. A virágokból csak keveset szednek le, a különleges fajták hagymáit tevabb- szaporításra értékesítik. Képünkön: munka a tulipánmezőn. jfŰTI foto — Tóth Béla felvétete ~ JSÄj újság hatékony segítségét és támogatását. Figyelemfelhívó, tudósító, vitára késztető, harcos cikkei erősen formálják a megye mezőgazdasági közvéleményét A mezőgazdasági szakpropaganda hatékony eszközeként értékeljük — és értékelik a megye szakemberei is — a havonta megjelenő megyei szaklapunkat, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szemlét Az egész 1970. évi tevékenységünk kiterjedt a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kiállítóinak, látogató közönségének és a szakmai napok résztvevőinek szervezésére. A szakmai rendezvényeken a megyéből 1710 szakember vett részt. A megye szereplése a nyert díjak tükrében a ’ kiállítások történetében a legjobb volt. Ez annak következménye is, hogy a nagyszámú jelentkezőből sikerült a legjobbakat szerepeltetni és a kiállítási anyagokat a lehető legjobban előkészíttetni a kiállításra. Eredményeinkkel igyekeztünk kiérdemelni az 1972-ben rendezendő mezőgazdasági és élelmiszeripari regionális kiállítás rendezési jogát. A kiállítás Szekszárdon 1972 augusztusában négy megye — Baranya, Fejér, Somogy, Tolna — részvételével kerti megrendezésre. A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetébe tömörült szakemberek régi óhaja teljesült azzal, hogy az új kultúrközpont megépülésével helyet kapott és megalakulhatott a megyei agrárklub. Működése még nem mentes a kezdeti hiányosságoktól, de célkitűzései, munkaprogramja biztató perspektívát nyújt. A klub a szervezeti életnek csak a keretét, lehetőségét adja, tartalmát a tagoknak kell kitólteni- ök. Jó példaként szolgálhatnak a más, már régebben működő agrárklubok tapasztalatai, így a megyében is a tamási szervezeté és a dunaföld- vári klubé. Az 1971. évi rendezvényi és propaganda-munkatervek időben elkészültek és elkészült az összehangolás után az egységes megyei munkatere is. Ennek alapján végzik tevékenységüket a bemutató üzemek, intézmények, szervezetek. Az indulás és az I negyedévi eredmények biztatóak, és remény van arra, hogv munkánkban sikerül kiküszöbölni néhány olyan hiányosságot, melyek akadályozták előző évi munkánk hatékonyságát. Balogh András okt. prop. szakfelügyelő Az úttörők zászlóbontása Czínes, derűs évfordulót ünnepel az ország: 25 éves az úttörőmozgalom, a Magyar Úttörők Szövetsége. A mozgalom születése, eredete visszavezethető a . Tanácsköztársaság idejére, akkor a kommunista párt ifjúsági szervezetén belül, a KIMSZ mellett alakultak meg az első úttörőcsapatok, közöttük is az országban a legelső, 52 esztendővel ezelőtt, 1919. március 23-án a Rottenbiller utcai polgári iskolában. A legelső alapítók „Marx” csapatnak nevezték magukat, Marx Károly nevét írták csapatzászlójukra. Azok a kommunista szülők, pedagógusok, ifjú kommunisták, akik a fetszabadulás utáni első hónapokban újra kezdték, elkezdték a mozgalom életre hívását arra vállalkoztak, hogy megtanítják nevetni, játszani, közösséget alkotva élni, tanulni a gyerekeket. A kommunista párt kezdeményezésére a Gyermekbarátok Országos Szervezetének keretei között vetették meg az alapjait a mai mozgalomnak, amely a haladást szimbolizálva kapta az „úttörő” nevet, s lett a köszönése: „Előre”. Jelképeit a szabadságharcos elődöktől nyerte a mozgalom: így született meg 1947 tavaszán a 12 pont — az úttörőélet alkotmánya; s még akkor ősszel megjelent az első úttörőpróba és a fogadalomtétel szövege. Az első csapatok a Gyermekbarátok Országos Egyesületének napközi otthonaiban szerveződtek. Az úttörő- szervezet első, nyilvános szereplése 1946, június 2-án volt — ez a tulajdonképpeni születésnap. Azon a.napon — a budapesti ifjúság juniálisán — először vonultak fel szervezetten a vidám úttörőcsapatok, kék ingben, piros szegélyű kék nyakkendővel. Negyedszázada ennek. Az egykori kék nyakkendősök ma már szocializmust építő hazánk felnőtt állampolgárai; apák és anyák. Sokan lehetnek közöttük, akik ezekben a napokban saját gyermekeik kisdobossá avatásán vesznek részt meghatottan, vagy a jubileumi ünnepségek, események méltó megszervezésében, ünneplésében segítik úttörő gyerekeiket, gyermekeik iskoláját. Ök, az alapítók, ma már veteránjai a legifjabbak mozgalmának — az úttörők több mint egy és negyedmilliós szövetségének. Ma a KISZ, az egységes ■LT* ifjúsági szervezet részeként, működnek az úttörőrajok, -őrsök, -csapatok az egész országban. Képtelénség lenne akárcsak vázlatosan is összegezni azt a sokrétű tevékenységet, amely az úttörő- csapatok keretében folyik: sport, tanulás, munka, hagyoÜttörőszemle — Úttörőmozgalmunk most ünnepli 25. születésnapját. Ennek tiszteletére jubileumi vetélkedők, sportrendezvények harci túra, üzemi és gyárlátogatások, különböző ünnepségek kerültek megrendezésre. Május 23-án színpompás ifjúsági felvonulásra került sor Szekszárdon. Az eseményt természetesen nagyon sok munka és készülődés előzte meg, melyben a megye úttörői szinte hiánytalanul kivették részüket. A felvonulás színes, érdekes, ötletes volt. A megyeszékhelyen összegyűlt pajtások nagy lelkesedéssel vonultak el a tribün előtt, ahol megyénk párt-, állami, társadalmi és KISZ-vezetői foglaltak helyet. Nagyon jó érzés volt, hogy részt vettek a mi ünneplésünkben. A felvonulók között néhány szovjet pajtás és katona is menetelt. Külön csoportokban vonultak fel a szakrajok és a szakköri tagok. S mi úttörők nagyon jól tudjuk, hogy a felvonuló csopor* tok — Kwiúfa'rií, barkócfiotfife mányápolás, nemzeti és mar- galmi tárgyi emlékek, személyes élmények gyűjtése, zene, tánc, modellezés, táborozás, ismerkedés az otthontól távolabbi' hazai tájakkal, a béke, a barátság, a hazaszeretet és az internacionalista szellem ápolása, erősítése — mindez élő, eleven valóság az úttörőközösségek hétköznapjaiban és ünnepeiben. Bennünket, felnőtteket olykor meglep milyen nagy teljesítményekre, milyen szerteágazó érdeklődésre képesek a gyerekek. S mennyire tudnak örülni a közösen végzett, a közösségért végzett munka eredményeinek, egy- egy akció sikereinek. Egyre inkább valósággá válik a mozgalomban a 12 pont egyik szép elve: „Az úttörő, ahol tud, segít.” A negyedszázados jubileum különleges élményekkel, akciókkal gazdagíthatja a mozgalmat Már országszerte lezajlott a jubileumi úttörőhét. mindenütt színes, látványos, eseménydús programja. Vetélkedőkön mérik össze képessé* geiket a legjobbak tudásban; zenében, néptáncban, képző- művészeti alkotásokban. Túrázó, táborozó, gyűjtő csoportok járják az országot, pedagógusok, muzeológusok segítségével összegyűjtik a 25 éves úttörőtörténelem tárgyi és írásos emlékeit Nyitva állnak az ’úttörő- házak minden gyerek és minden felnőtt előtt, akik a helyi kiállításokon, a szövetség múltjával, mai életével kívánnak ismerkedni. A mozgalom gondjairól sem illik azonban hallgatni a jubileum alkalmából. Még mindig, minden eredmény ellenére is kevés az ifjúsági játszótér, a sportpálya; szűkösek, ósdiak, helyenként omladozók am úttörőházak, amelyeknek ugyancsak nem vagyunk bővében. Előfordulnak unalmas, formális úttörő- foglalkozások, s nem árt hangoztatni: a KISZ-szervizeleknek jobban, életszerűbben kellene törődniök utánpótlásukkal, az úttörőkkel. Sok helyen* egy kis figyelemmel, törődéssel sokat segíthetnének a pártszervek, a tanácsok is. högv a gyerekek még több lehetőséget kapjanak a teljesebb, ér» telmesebb közösségi élethez. A törekvésben, hogy az úti törőélet még szebb, vonzóbb, romantikusabb, színesebb legyen, sokan jóhiszeműen csak a mozgalom ünnepélyes eseményeit tartják szem előtt; az ünnepélyek érzelmi hatóerejét igyekeznek fokozni. Talán a negyedszázados jubileum kapcsán a legjobb, a legméltóbb hangsúlyozni: ne csak a ritkább, rendkívüli alkalmakra gondoljanak, hanem mindenekelőtt: az úttörők, a gyerekek ezer és ezer hétköznapjára. gyerekszemmel lekedési járőrök, vízi úttörők stb, — jól összekovácsolódott gárdák, 6 hogy e napon részt vehettek a díszszemlén, azt tartalmas, komoly munkával érték el. A menet végcélja a Felszabadulás tér volt. Itt rövid műsorra került sor. Pontosabban csak került volna, mert a zászló behozatala és egy szavalat elhangzása után közbeszólt az időjárás. Hirtelen olyan vihar tört ki, hogy a rendezők kénytelenek voltak félbeszakítani az ünnepséget. Mindenki rohant, hogy minél előbb fedél alá érjen. Sajnos az ünnepséget nem tudtuk befejezni, ahogy terveztük. De így is nagyon szép, kellemes élményt nyújtott mindannyiunknak ez a szemle, melynek vége nem az ünneplés végét jelenti, ugyanis az „Egész évben születésnap” akcióban még sok hasonlóan szép, gazdag programmal adózunk az úttörőmozgalom negyedszázados évfordulójának. I Király Agnes úttörőn# or .ser
