Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

Javult az ellátás, de még mindig kevés a tégla — nincs parkett és betongerenda Megszokni a közösséget Három évvel ezelőtt csök­kent a beruházási kedv, a la-' kossági építtetés szinte telje­sen megszűnt. Most ismét nagy az építési kedv, a hitelfelvételi lehetőségek kedvezőek, Tolna megyében nagyon sok építő­anyag kellene. A Pécs—Szek­szárdi Tüzép Vállalatot keres­tük fel: milyen az ellátás, mit Várhatnak az építők, építtetők. A Tüzép vezetői az építő­anyag-ellátást jónak ítélik, két-három anyag kivételével lényegesen több árut tudnak a lakosságnak kínálni, mint az elmúlt évben. Körülbelül ti­zenhat százalékkal több építő­anyagot forgalmaznak, mint 1970-ben. Az alapvető építőanyagok azonban A HIÁNYCIKKLISTÁN SZEREPELNEK Legtöbb gondot a folyami kavics hiánya okozta. Az uszó- di tsz vállalkozása csődbe ju­tott, a vízi járműveket eladta a hajózási szövetkezetnek és csak május közepétől, végétől lehet számítani, hogy rendsze­resen érkezik a megyébe ka­vics. A TÜZÉP részére nyolc­ezer köbméternyit raknak ki a paksi sóderkikötőben, Dombo- riban pedig több mint húsz­ezer köbmétert. Most folyik a tárgyalás, hogy a dunaföldvári községi tanács brigádja is ter­mel a Tüzépnek kavicsot. Te­hát az év második felében jó lesz az ellátás, az igényeket ki tudják elégíteni. Változatlanul kevés a tégla. Tavaly az év első öt hónapjá­ban 33 millió téglát adtak . el, idén csak 23 milliót. így osz­lott meg a két megye között: tavaly az első öt hónapban 14,5 milliót, idén pedig 9,9 milliót forgalmaztak Tolna me­gyében. Nem érheti vád a Tüzépet, hogy megkülönböz­tetik bármelyik megyét. Saj­nos, a téglaipar a továbbiak­ban nem sok jót ígér. A ta­valyi árvíz miatt a „téglaipar teljesen kimerült”. Nem volt áthúzódó nyerskészlete, s vég­eredményben csak a májusban égetett téglát lehetett az idén forgalomba hozni. Szóvá tet­tük, hogy a Tüzép miért nem vesz át, egy-két leállított tégla­gyárat, hisz a dombóvári be- tonelemgyártó üzem kifogásta­lanul működik. „Nincs a Tüz­épnek olyan terve, hogy bővít­se termelőkapacitását, keres­kedni akarunk, ez a felada­iuih — monajaK. Teljes jog­gal. A téglagyárak problémá­ját sürgősen meg kell oldani. Tarthatatlan, hogy egyre- másra állítják le az üzeme­ket, létszám- és anyaghiányra hivatkozva. Ismeri a Tüzép vezetősége, hogy Paks térségében milyen mahinációk történnek a téglá­val. Sajnos, nincs hatalma, hogy az üzérkedésgyanús ese­teket leleplezze, megszüntes­se. Ezt a téglaipar Bács megyi kötelezettségéi szinte lehetet­lenné teszik. Ha a paksi Tüz­ép nem tud adni téglát, csak Soltra kell átutazni — ott vá-' súrolható és felárral tovább­adható a paksi vásárlóknak... A téglahiányt nem javítja az import sem. Romániából érke­zik tégla, de ezt főleg a határ- - menti Vidéken használják fel. Somogyból kerül „import” Si- montornya térségébe. JÖ AZ ELLÁTÁS CEMENTBŐL, mintegy tízezer tonnával for­galmaztak többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ele­gendő meszet is tudnak a vá­sárlóknak kínálni. A mész- ellátás további javulása vár­ható. A Tüzép ötéves szerző­dést kötött a bátaszéki áfész- szel. Eszerint az összes meszet felvásárolják, sőt, öt-, és hu- .szonöt kilós nylon zsákokban oltott meszet, is forgalmaznak majd. Tavasszal hiányzott a mészhidrát. Ennék oka, hogy az ausztriai gyárbán géptörés volt — most már rendszeresen érkezik mészhidrát isaTüzép- telepakre. A fűrészáru-ellátás jó, ugyan-* csak van bőségesen gömbrúd, faragott fa. Sőt, a beton­gerenda-hiányt most egyre töb­ben fagerendával enyhítik: a házakhoz ismét fa födém- szerkezetet terveznek, építe­nek, mert betongerenda egy­szerűen nincs. A gyártó cégek sorra szüntetik meg a beton­gerenda-készítést. mert — állí­tólag — .ráfizetnek. Nincs arra remény, hogy a közeljövőben kielégítsék a betongerenda­keresletet. Ugyanez a helyzet a mozaiklapokkal is. — leg­utóbb a pécsi gyár szüntette be gyártását. így most már csak román és jugoszláv mo­zaiklap kapható a telepeken, lényegesen magasabb áron, mint a hazai. Nyári tudnivaló autósoknak A gépjármű „veszélyes üzem”, így aKaraiunkon kívül esetleg má­son hibájaoöl, szenvedői' lehetünk egy kuzuu balesetnek. a kárt legkésőbb a következő munkanapon be kell jelenteni az Állami Biztosító kárielvevő helye­in: Budapesten (XI., Hamzsabégi ut 60. — IX., Toronyház u. 3. — XII Magyar Jakobinusok tere 2/3. — XIII., Révész u. 1/3) vidéken pedig az AUarni E*ztosítónak az üzembentartó lakóhely szerint il­letékes megyei igazgatóságon — kivétel Zala megye, ahol Nagyka­nizsán kell a karbejelentést meg­tenni. A nyári idényben a Balaton mellett Siófok, Fő u. 26., Fonyód, Ady Endre u. 2., Keszthely, Kos­suth L. u. 7., Veszprém, Vörös Hadsereg tér 9. Jelenthetők be gépjármű károk. A leghelyesebb, ha a károsult és a kárt okozó együttesen jelentik be a kárt. A kárbejelentéshez vi­gyük magunkkal a felelősségbiz­tosítási díj befizetést igazoló postai feladóvevényt,— és a Cas- biztosítási kötvényt, — a for­galmi engedélyt, — a vezetői jo­gosítványt — és (amennyiben ilyen készült) a rendőrségi jegy­zőkönyvet,, határozatot, esetleg bí­rósági végzést. Ha a kár 5000 forintnál kisebb# és aN jogalap tisztázódott, a kár­szakértő számításai alapján — amennyiben az ügyfél ez ellen nem emel kifogást — a biztosító a kárösszeget azonnal készpénzben kifizeti. Ha a kár 5000 forintnál magasabb, a biztosító — a káro­sait kérésére — a javítóműJw*­lyeknek címzett hitellevelet ad­hat ki, vagy előleget fizet, a jó­váhagyott számla alapján. A biztosító a kár megtérítését készpénzben és nem természet­ben vállalja. At javítást az ügy­félnek kell elvégeztetnie. De se­gítségül a biztosító az ügyfelek rendelkezésére bocsátja a gépjár­műjavítással foglalkozó állami vállalatok, szövetkezetek, kisipa­rosok címjegyzékét. Az ügyfél vá­lasztja ki, hová kívánja vinni a járművét javításra: a biztosító ál­tal a műszaki szemle alapján ki­állított kárfelvételi jegyzőkönyvet is ő viszi magával. Amennyiben a baleset alkalmá­val személysérülés is történt (utas, gyalogos), és emiatt a sé­rült betegállományba került, ke­resetveszteségének rendezéséhez a következő igazolások szükségesek: 1. Orvosi igazolás: mikortól med­dig, milyen kórismével volt be­tegállományban ? 2. Munkaadói igazolás: a bal­esetet megelőző évben mennyi volt havi bontásban a keresete? 3. Betegállományának ideje alatt összesen milyen összegű táp­pénzfolyósításban részésült? Ha a sérült személynek a ke­resetveszteségén kívül további Icá­ra is keletkezett, arról számlákat, igazolásokat, kell beküldeni. A megrongálódott ingóságokat az ÁB lakóhely szerinti igazga­tósága szemlélteti meg a kár­szakértőiével-, akinek becsül 4si jegyzőkönyve alapján megállapí­tott kár kerül kifizetésre* Szinte érthetetlen, hogy miért nem lehet parkettát vásárolni a gyáraktól. A parketta-friz gyártó üzemek szóba sem áll­nak a belföldi kereskedőkkel — az összes terméket külföld­re küldik.' így a hazai piacot nem tudják kielégíteni. Idén alig több, mint tízezer négy­zetméter parkettát tudtak a Tolna megyei és a Baranya megyei TÜZÉP-telepeken for­galomba hozni, a szükséges száznyolvanezer négyzetméter­rel szemben. Nincs remény, hogy az idén a parkettigények negyven százalékát kielégítsék. Az NDK-ból érkező, néhány vagon parkettát percek alatt elkapkodják. AZ ÉPlTÖANYAG-ELLÁTÁS ILYEN. A Tüzéf) vezetőinek számos intézkedése, keveset enyhít a bajokon. (Legutóbb például hiánycikk volt a horganyzott palaszeg, ráfizetéssel, de hor- ganyoztattak szeget, hogy a vevők a palát is megvegyék). Néhány építőanyag-féleségből azonban csak akkor lesz több, ha a megyei kereskedelmi szervek — Pécsett és Szek- szárdon is — erélyesebben fel­szólítják a gyártó cégeket, ha intézkedéseket tesznek az el­látás sürgős javítására. *— Tanító néni! Miért én. kaptam utoljára ceruzát? Az előbbi kérdésben az utol­só előtti szón volt a hangsúly, A kérdező azt érezte'méltány­talannak, hogy ő, aki otthon mindenben az első, valahol utolsó is lehet a sorban. — Gyerekek! Hogyan osszuk el ötünk között ezt az egyetlen körtét? —1 Mindenki egyötöd részt kap! Ez csak egyszerű? A válaszadó ugyanaz volt, aki az előző esetben a kérdező. Egy kisfiú, aki szeptemberben kezdi az általános iskola első: osztályát, de óvodás sosem volt, otthon viszont" a szülei bő­séges időt szenteltek neki, it- meretkincse, tárgyi tudása messze az életkori szinten fe­lül van. Ö maga pedig nincs egyedül. Április 18. óta hetente három alkalommal tizenkilenc hasonló, óvodai múlttal nem rendelkező „iskolásjelöli” tölti a délutánt Szekszárdon, a Zrí­nyi utcai általános iskolában. „Tanfolyamuk” — hiszen így is nevezhetnénk, e hó 18-án zá­rul. — Mi volt a célja? — kér­deztük Balogh Andrásnét, az iskola egyik pedagógusát, akiké a kis csoport gondja hárult. — Közösséget nem szokott gyerekekkel megismertetni az együttélésnek legalább elemi szabályait, úgy is mondhatnám, erkölcsi normáit. A pedagógus-pártszervezet másfél éve beszámoltatta az egyik szekszárdi óvoda vezető­nőjét. Itt derült fény arra, hogy milyen hátránnyal indulnak az iskolai életnek azok, akik nem jártak óvodába. ( — Nem a tudás híja jellem­ző rájuk, hanem valami végte­len önzés, a saját személyük előtérbe helyezése, szinte mo­nomániás ragaszkodás a saját tulajdonhoz, tehát tulajdonkép­pen közösségellenes mentalitás. Nem kell külön részletezni, hogy milyen törést szenvedhet az a gyerek, aki ilyesféle lelki alapállással kerül az iskolába és ütközik össze előbb-ulóbb óhatatlanul a többiek közössé­gével. — Itteni munkánk tehát nem az oktatás volt, hanem az együttes tevékenységre neve­lés. Közös játék, ének, beszél­getés, egymás személyének és jogainak tiszteletben tartása. Önállóság. A gyerekek eleinte például szülői kísérettel jöttek, ide, most már önállóan. Eleinte volt aki pityergett, a minap pe­dig már ugyanezek felháborod­tak, mert a nyári festésre ké­szülve le kellett szedni az osz­tályterem díszítéseit. Ezt már az „ö” saját osztályuknak érez­ték. Beiratkozáskor a város min­den iskolájában megkérdezték! a leendő iskolások szüleit, hog& a gyerek járt-e óvodába. Akié nem, annak rövidesen névre szóló, nagyon kedves levelet kézbesített a posta, melyben» meginvitálták a' Zrínyi utcád általános iskola előkészítő tan­folyamára. Azért ide, mert itt> jók a technikát feltételek, ezen­kívül pedig mert a felmérések* nél kiderült, hogy ennek az is­kolának a körzetében laknak a legtöbben azok közül, akiknél! kimaradt ez a nevelési — igtt is mondhatjuk — alapfeltételi Az előkészítés befejeződik tizenkilenc kisgyerek megszok­ta a közösséget. O. f W/V'FTíi 4 Az öreg gulyás haja, a szeme, a bőre színSK Négy éve, május harmincadé- kán is könnyű szívvel ment őrségbe egy bajtársával. Éjjel tizenegykor ütötte agyon-a Vil­lám mindkettőjüket. Tizenöt tehenet legeltet az öreg gulyás a vasútpart mel­lett, a gémeskút közelében. Ha süt a nap, a kalapját a szemé­be húzza és hunyorít, ha esik az eső, a vasúti töltés melletti fák alá húzódik. Az öreg gu­lyás nem szereti az esőt. Hat­vanhét éves korában az em­ber mindig napfényt szeretne. A síneken szabályos idő­közökben vonatok haladnak el. Az ablakokból emberek inte­getnek, megcsodálják a lege­lésző teheneket. Az öreg le­akasztja a tarisznyáját a fáról és szalonnát reggelizik, szalon­nát ebédel. A töltés pora rá­száll a kalapjára. Egy tehén túl messzire téved. — Bodri — kiáltja és a ku­tya máris teszi a dolgát. Vissza­hívja a tehenet. Az ostort már csak akkor pattogtatja, ha va­laki megkéri rá. A vasúti töltésen most kato­nák dolgoznak, az öreg gulyás nézi és félti őket. Nem szereti az esőt, mert a tehenekkel ak­kor is kint kell lenni, a vona­ton utazókat sem szereti, mert ő nem utazhat el, vigyázni kell a tizenöt tehénre, mind­egyik őrzéséért százhatvan fo­BALATONFENYVESEN ÉPÜLŐ TÁRSASÜDÜLŐBEN GARZON, EGY- ÉS MÁSFÉL SZOBÁS LAKRÉSZEK ELŐJEGYEZHETÖK a pécsi 2. sz. ügyvédi munkaközösségnél, Pécs, Kossuth L u. Ti. Telefon: 23—13. Érdeklődni: Budapesten: 318—886. . B alatonfenyvesen: K öl­csey u. 86. sz. alatt. KÉRJEN DÍJTALAN TÁJÉKOZTATÓT! (119) rintot kap' hávon-ta. Kell a pénz. A katonákat mégis félti, s fél a vihartól, pedig nyá­ron a legjobb kínt lenni a mezőn. Eszébe jut a fia* huszonegy éves volt, fekete hajú, fekete szemű, sötét bőrű és új ruhát hordott. Egyformát a többiek­kel. Szabályos időközökben, minden megkülönböztetés nél­kül rá is sor került, ha őrség­be kellett • menni. Szívesen ment, mert mióta fölhúzta a többiekkel egyforma ruhát, senki sem vette többé észre a Az öreg gulyás nézi a kato­nákat és félti őket, pedig bét ke van. A felesége beteg, megoperáí* ták, a másik három gyerela már nincs otthon, dolgoznak, a lány férjhez . ment. Házuk van és rádiójuk. Négy éve nem kapcsolták be, ne éneked jen most már abban a házban Kovács Apollónia, se vidámat# se szomorút. Üjság, minek jár­na, az öregek nem tudnak 0*4 vasni. Egyszer egy évben, májuS harmincadikán , nem . hajtja ki az öreg a tizenöt tehenet, fői- veszi az egyetlen ünneplő ni-* háját, autóval viszik a fia síp* jóhoz. * — Több mint húszán jönneüá és megemlékeznek a fiamról, meg a bajtársáról. Jöjjenek el, nézzék meg egyszer, milyen szép a sír és az a sok fiatal katona. Az öreg gulyás Merkó PéJ tér Lajvérpusztán lakik, Báta- szék határában őrzi a tizenöt tehenet, a fia, ifjú Merkó Pé­ter, a bátaszéki temetőben nyugszik. IHÁROSI IBOLYA Társulatunk felvételre ke­Szekszárdi vállalat keres rés felvételre AUTŐ­GYORS- ÉS GÉPÍRŐNŐT, MOTORSZERELŐT ÉS TITKÁRNŐI VILLAMOSSÁGI BEOSZTÁSBA, SZERELŐKET, július I-i belépés set a Szekszárd Bogyiszlói úti telepre. Munkabér Jelentkezésekét: megegyezés szerint. Je­„Pontosság 305 836” lentkezés: Szekszárd, Rá­jeligére, írásban kérünk. kóczi út 96. sz. munka­a szekszárdi hirdetőbe. ügy. (231) (91)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents