Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
Amiről beszélni kell Felvilágosítást! Felvilágosítást! A több mint kellemetlen igazság közismert: ismét terjedőben vannak világszerte, nálunk is a nemi betegségek, a szifilisz és a gonorrhea, bár az ellenük folyó küzdelem egyetemes, az orvostudománynak pedig összehasonlíthatatlanul gazdagabb e küzdelemben felhasználható, alkalmazható eszköztára, mint volt egy fél évszázaddal ezelőtt. Az emberiség az ötvenes évek elején csaknem biztosnak könyvelhette el a győzelmet a vérbaj, a gonorrhea és a lágyfekély fölött, a penicillin és a többi antibiotikum elterjedt alkalmazásának eredményeképpen. Világszerte, csakúgy, mint hazánkban, megritkult a nemibetegségekben szenvedők száma. Valamivel több mint egy évtizeddel később a rettegett bajok közül az első kettő, — amelyekről az álszemérem még ma is szemlesütve hajlandó csak beszélni —, visszatért, emelkedik a megbetegedések száma, még az olyan magas egészségügyi kultúrával rendelkező országokban is, mint amilyenek a skandináv államok. Csődöt mondott volna a penicillin és a többi antibiotikum? Nem erről van szó! A nemi betegségek megállapítására, gyógyítására szolgáló eljárások biztonságosak, hatásosak. Régen a szifilisz gyógyítása heti kétszeri orvosi kezelés mellett, eltartott két évig, ezután következett még a megfigyelési idő. Ma, három hónap a kezelési idő és az utógondozás, a megfigyelés időtartama két év. Nem a gyógyszerek, a bajmegállapítás módszerei váltak hatástalanokká! Egyéb okai vannak a nemi betegségek újbóli terjedésének. íme, az okok közül néhány: korunk emberének a szélsőségek irányába változott meg a szexuális magatartása. Okolható az urbanizáció, az ennek kapcsán felgyorsult életritmus, a koraibb nemi érés. a személyiségfejlődés környezet okozta zavarai, a nemi magatartás formálásának, a nemi nevelésnek a hiányosságai is, hogy csak a legtöbbet idézetteket említsük. Hazánkban hovatovább, küldetését teljesítve változik meg a tbc-gondozók munkájának a tartalma. Nem úgy a bőr- és nemibeteg-gondozóké! Anemi- beteg-gondozás hálózata Magyarországon a harmincas évek elején alakult ki. Ingyenessé a nemi betegségek gyógyítása a forszabadulas után lett. Ma az országban több mint 120 gondozó intézet tevékenykedik, az Országos Bőrés Nemi-Kórtani Intézet elvi irányítása, ellenőrzése alatt, végezve a bőr- és nemi betegek egészségügyi ellátását, ami természetesen nemcsak a gyógykezelésből áll. A megyei bőr- és nemibeteg- gondozó főorvosát, dr. Horváth Máriát kértük arra, legyen segítségünkre az intézmény munkájának bemutatásában, válaszoljon — mint legilletékesebb — a szakorvos arra a kérdésre, hogy megyénkben mi a helyzet a nemi betegségek terjedésében? — A gondozás munkája kettős célú. Először a nemi betegségek terjedésének megakadályozása a cél, másodszor pedig a népbetegségnek számító bőrbetegségek (oőrgennye- dés, gombásodás, foglalkozási bőrbetegségek) gyógyítása, megelőzése. Munkánk valóban nem merül ki csak a gyógykezelésben. Figyelemmel kísérjük a nemi betegségek álla- po.at a gyógyulásig, és azt követően is. Visszatérítjük — mert hiszen ez nemcsak egyéni, hanem társadalmi, közegészségügyi érdek is —, a kezelésről elmaradókat. Szűrő- vizsgálatainkkal pedig — ezekből évente 11—12 ezret végzünk — felkutatjuk azokat, akik nem tudnak betegségükről, Működésünk — úgy vélem —, közismert követelménye a titoktartás, a diszkréció. Továbbá, a nagyon szoros együttműködés az országos gondozói hálózat minden intézményével. Az intézetek egymást segítve kutatják föl és veszik gondozásba a friss nemi beteg fertőző forrásait és mindazokat, akiket ilyenek megfertőztek? — Igen. Valahány intézet köteles felkutatni a fertőzés forrásait, mert csak így küzdhető le a betegség terjedése, az újabb gócok kialakulása. Sajnos, munkánkat gyakran nehezíti meg férfibetegeink „lovagiassága”. A kapcsolatok felderítése. a gondozásra szorulók mielőbbi gondozásba vétele gyakorta késik a hölgy, sőt hölgyek nevének elhallgatása miatt. S míg a „lovag” hallgat, volt partnerei tovább fertőznek. Itt emlékeztetünk arra, ami híven érzékelteti, milyen pontosságot, kitartást, ötletességet kíván a nemibeteg-gondozás felderítő munkája. Sokan emlékeznek még arra. hogy míg hazánkban 1955 és 1963 között alig fordult elő szifiliszes megbetegedés, 1963 őszén robbanásszerűen jelent meg a vérbaj és terjedt tova. A négy éven át nyomon követett láncolatnak 1639 szereplője volt; fertőződtek 453-an; megelőző kezelésben kellett részesíteni 423 személyt és megfigyelés alá vonni —» nagyfokú veszélyeztetettség miatt — 763 nőt és férfit. A fertőző vérbaj „importként”, külföldről került hazánkba. Útját, a fertőzés továbbterjedésének körülményeit aligha lehetett volna így felderíteni, a magasan szervezett gondozói hálózat nélkül. Miért nevezzük nemi betegségnek a nemibetegségeket? — Nagyon egyszerű a válasz. Azért, mert a nálunk előforduló szifilisz (vérbaj) és gonorrhea (kankó) kórokozói nemi érintkezéssel jutnak a szervezetbe. A fertőzés közvetlen, a tárgyak közvetítette megbetegedés olyan ritka, hogy az elmúlt 15 évben egyetlen egyszer sem fordult elő. Közvéleményünk a külföldről felénk áromló turizmust tartja a nemi betegségeit újbóli terjedése főbűnösének. Mi erről a főorvos véleménye? — A valósághű magyarázat ennél bonyolultabb. Kétségkívül van jelentősége a magno- vekedett bel- és külföldi turizmusnak is a nemi betegségek terjedésében. De sokkal „rangosabb” szerep jut a szélsőségek felé hajló nemi magatartásnak. Két ember zárt szexuális közösségében nem jelenhet meg sem a szifilisz, sem a kankó, míg be nem hurcolja egy harmadik. A nemi betegségek terjedésének vizsgálatában nem mellőzhető az a tény sem, amit akceleráció néven emlegetünk. A mai gyerekek nemi érése hamarabb következik be, korábban kezdik a némi életet és zömük megfelelő szellemi, lelki érettség híján. Ezek közül a többnyire érzelemszegény, sőt értelmileg sem valami kultúrált fiatalok közül kerülnek ki a promiszkuálók, a nemi partnereiket sűrűn cse- rélgetők, akik nem ritkán különféle szex-csoportosulásokhoz csapódva adják és veszik a nemibetegségeket. Svédországban 1961-ben a nemi betegség miatt gondozásba vett nőknek kb. több mint a fele a 15—18 éves korosztályokban fordult elő. Az USÁ-ban évente százezer 11—17 éves korú fiatal fertőződik gonorrheával. A probléma tehát sóidra! összetettebb, mint azt a laikus gondolja. Hazánkban, ezen belül megyénkben mi a helyzet? — Szifiliszes beteganyagunk két csoportra oszlik, a régi és friss betegek csoportjára. A régiek zöme különféle szövődmény miatt áll gondozásunk alatt. Számuk 300—400 között mozog. Friss betegünk két ívvel ezelőtt az egész megyében hat volt. Tavaly négy. A gc- norrheás megbetegedéseknél viszont háromszoros emelkedést figyelhettünk meg. Ez az emelkedés 1959-ben kezdődött, 1970-ben, országosan 11990 megbetegedést tartottunk számon. Megyénkben 269-et. Előkelő közepes helyet foglalunk el. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején az egész országban mindössze 8—10 szifiliszes fertőzés fordult elő. Most csak a mi törzsanyagunk tehető 400- ra. Mennyi a gondozó évi beteg- fórgalma? — A gondozóhálózatban három szakorvos tevékenykedik. Van szakrendelés Bonyhádon és Dombóvárott is 6—6. Pakson 2 órában. Évi betegforgalmunk 54—56 ezer. Hosszú rendelési napokon, amikor este 6- ig dolgozunk, megfordul nálunk 150—180—240 beteg. Az úgynevezett csendesebb napokon átlag 130—140 beteget látunk el. Aki nem járt a gondozóban, közérdekű híradásainkból, krónikáinkból tudja, hogy egészségügyi intézményeink között talán a legkedvezőtlenebb a Bőr- és Nemibeteg Gondozó elhelyezése. Már nem sokáig, mivel egy megyei tanácsi vb-ha- tározatra rövidesen elköltözik innen a gondozó a régi kórház Széchenyi utcára néiő, különálló részébe. Mikor költöznek? — Fájdalom, nem rövidesen. Az említett épületrészt át kell alakítani. Ezt a munkát tulajdonképpen el lehetett volna kezdeni már a tavasszal, de ekkor nem volt építőipari kapacitás. Talán az ősszel akad vállalkozó. Érthető okokból, türelmetlenül várjuk a költözést, mivel új helyünkön mód lesz két párhuzamos rendelő működtetésére, ahova könnyebben átjöhetnek gondozói gyakorlatra a kórház bőrosztályán dolgozó fiatal kollégák is, lesz kis laborunk, fizikoterápiánk, megfelelő váróhelyiség és zuhanj o- zó a gondozó dolgozóinak. Itt ezt is nélkülöztük. Dr. Horváth Mária főorvos tájékoztatását abban a reményben köszöntük meg, hogy a legközelebbi beszélgetésre — aminek témája ismételten az lesz, amiről nem tudunk elég sokat beszélni — már a gondozó új otthonában kerül sor! LÁSZLÓ IBOLYA Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központja SZÁMVITELI DOLGOZÓKAT felvesz. Jelentkezés: Szekszárd, Széchenyi u. 30. (227) Ki nyilatkozhat? A címben foglalt kérdésnek hovatovább porlepte levéltári iratokéra emlékeztető szaga van, annyiszor felvetették mór a hazai sajtóban. A kérdés úgy látszik mégsem avul és nem évül el. A közelmúltban Szegeden jártunk, ahová a legközelebb jövőben nagyon sokan látogatnak majd el megyénkből. Csak a szekszárdi IBUSZ- iroda ezerkétszáz körüli érdeklődőről tud, akik valami'yen formában a Szegedi Szabadtéri Játékokat óhajtják hosszabb- rövidebb időre felkeresni. Éppen ezért nem tűnt indokolatlannak, hogy a helyi Idegenforgalmi Hivatalnál próbáljunk értesüléseket szerezni, milyen elszállásolási lehetőségekkel kecsegteti a Tisza-parti nagyváros az ide látogatókat. Tervünk nem sikerült. A hivatal vezetőnőjének távollétében, helyettesének nem állt jogában, hogy a sajtónak nyilatkozzon. Nem ájlamtitpkról és nem magánügyekről, hanem egy másik megye közvéleményét joggal érdeklő kérdésről. Marad tehát a régi kérdés, mely végre már valamilyen hatályos jogszabályban történő lerögzítést is érdemelne, ki nyilatkozhat tulajdonképpen ? Szeged csak egyetlen példa, azért idézzük, mert praxisunkban a legfrissebb, de egyáltalán nem háttér nélküli. Valamiféle szemléletbeli hibáról árulkodik ugyanis, méghozzá alapvetőről. Természetes, hogy ha ráér és jelen van egy vezető, szívesebben szól maga a rábízott intézmény működéséről, terveiről, mintsem, hogy ezt a feladatot másra ruházza. De vajon milyen egymás iránti bizalom lehet egy testületben, ahol a felelős adatközlést egyetlen személy szigorú privilégiumaként kell * őrizni? Véleményünk szerint az ilyesfajta tilalmak, melyek az ország gazdáját, a dolgozó népet informálni akarókat zárják el a tájékoztatás lehetőségétől, idejétmúltak, ellentétesek a szocialista demokratizmussal és mindenhogyan fel- számolandók. Végtére is a honi légvédelem elhelyezése iránt kíváncsiskodni valóban enyhe túlzás lenne. Szeged idegenforgalmi befogadóképességét a helyszínen tudakolni azonban aligha az. O I. A Tolna megyei AGROKER VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz 1 közgazdászt, • 1 építésztechnikust, 1 szakképzett raktárvezetőt (vasszakmában Jártas előnyben), 1 gyakorlott gyors- és gépírót és raktári segédmunkásokat. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat telephelyén, Szekszárd, Mátyás kir u. 63. (242)
