Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
Szocialista brigádok között A szocialista brigádokról jobbára annyit tudunk, hogy pontokba szedett vállalásaik vannak, hogy szervezetten látogatják a betegeket, hogy a brigádtagok hány százaléka jár iskolába, hogy közös színház- mozilátogatást, kirándulást szerveznek. Lényeges dolgok ezek is, de nem ezek a szocialista brigádok legfőbb jellemzői. a szocialista brigádok minőségileg többek mint a többi munkabrigádok, masabb, nemesebb az ötvözetük, egymásrautaltságuk folytán szorosabb a brigádtagok kapcsolata. A minőségi többlet nehezen rögzíthető napló bejegyzéssel. A szocialista brigádmozgalom a vállalati, üzemi munka „hajtómotorja”. Az Grion Tamási Gyáregységében négy szocialista brigádvezető mondta el, hogy mit jelent számukra a brigádmozgaíom, mennyiben többek azzal, hogy elnyerték a szocialista címet? Á szerelőrészleg hattagú szocialista brigádjának vezetője Kovács Józsefné. — 1968-ban nyertük el a szocialista címet. A „régi brigádból” 71-re ketten maradtunk. Azt hiszem nemcsak a mi brigádunkban, de másokban is elég nagy a mozgás. Ezt különösen az első időkben tapasztaltuk, hisz rövid idő leforgása alatt lényegesen megnőtt a munkatempó. A brigád már eleve úgy szerveződött, hogy a legjobb munkásokat vettük, és vesszük magunk közé. Ilyen alapon aztán nem fordulhatott elő. hogy a 3 év alatt el kellett volna küldenünk valakit. Mi idősebb brigádtagok a fiatalok nevelésével, tanításával foglalkozunk, hisz az igaz, hogy a jó teljesítmény alapfeltétele a brigádba való bejutásnak, — de még nem minden. Olyanná igyekszünk formálni őket. hogy megfeleljenek a szocialista brigádtagokkal szemben támasztott alapkövetelménynek. A munkánkra nem igen hallunk panaszt. . Igyekszünk, hogy jól és se- lehmentesen dolgozzunk. Selejt nélkül dolgozni persze lehetetlen. Ez sokszor az alapanyag hibája, nem a mienk. — Munkabrigádban vagy szocialista" brigádban lénni lényeges különbség. .M,i fudjpk, hogy miért dolgozunk, van célja a munkánknak. Nem másra, hanem egymásra számítunk. Azelőtt is dolgoztunk, de most más. Hatással va- gyünk egymásra. — A brigádból nem tanul senki. Ketten hat elemit végeztünk, a többiek 8 osztályt. A fiatalok férjnél vannak. Vidékről járnak be, le vannak kötve. Nem tudok róla, hogy a gyárban valamelyik munkásnő is továbbtanulna. Férjhez megy az ember, és lehúzzák a redőnyt. Újságot, könyvet se igen olvasunk, tévét inkább nézünk. A politikai eseményeket megbeszélgetjük, nem folyamatosan, de ha történik valami nagyobb esemény, arról szó esik. Szabad óráinkból közös programra időt áldozni nem igen tudunk. Színházban együtt két éve voltunk. Dolgozunk, dolgozunk, ha jtunk, örül az ember. ha pihenhet. A trafó-műhely 9 tagú szocialista brigádjának vezetője Illés Mártonná. — Friss még a lendület. Egy hónapja nyertük el a szoci'ista címet. Hatvankiír ‘ n alakultunk, s egy egész évig harcoltunk a cím elnyeréséiig. Ez alatt az egy év alatt négyszer lettünk első helyezettek, s háromszor kaptunk pénzjutalmat. Negyedszerre azért nem, hogy ne mindig csak mi kapjunk. A pénzen megnéztük a BNV-t és kirándultunk Pécsre. Kilenc nő Van a brigádban. Hajtás brigád. Szalagban dolgozunk, egymás keze alá. A trafókészítés a tekercseléstől a meózásig nálunk zajlik. A brigádban mindenki minden munkafolyamatot ismer, s ha valaki hiányzik, nincs miatta kiesés. Ha nincs- mit csinálnunk. segítünk a másiknak. A ‘189 nercet maximálisan kihasználjuk. — Állítom, hogy sok ilyen brigád kellene a gyárba. Mi élvezzük a munkát Sem a munka terén, sem a fegyelem terén senki ellen semmi .kifogás. Csak példaképpen: fél évig dolgozott Velünk egy asszony, 30 százaléknál nem tudott többet keresni. A brigád egy darabig dolgozott helyette, aztán megelégelték. „Kilökte” magából a társaság. Sokfelé próbálkoztak vele, de sehol sem vált be. — A vállalásaink között van 108 százalékos termelés elérése és megtartása. Betanított munkások vagyunk és alacsony az iskolai végzettségünk. Ehhez képest elég magas színvonalú munkát végzünk. — Olyan nagyon nem vagyunk tájékozottak a politikai dolgokban. Faluról bejáró munkásnők között nem igen szokás politikáról beszélni. Vállaltuk, hogy havonta elolvasunk egy könyvet, most az „Üvöltő szélek’’ jár körbe. — A bakelitüzemben 1968-ban nyerte el Ág Mihályié 10 tagú brigádja a szocialista címet. ..... — Közben öten cserélődtek. A legfőbb feladatunk, hogy a munkahelyen helytálljunk, így csakis a legjobbakat fogadtuk magunk közé. Három műszakban dolgozunk, s ez már nagyon sok mindent meghatároz. Meghatározza a kö- zö? Programok készítését, a művelődés lehetőségeit. Olvasásra, művelődésre legfeljebb télen kerülhet sor, amikor már a ház körüli munka is kevesebb. — A brigádban ketten vagyunk párttagok, s hatan vettünk részt politikai oktatásban. összeülni politizálni nem szoktunk, — nincs mikor. Bennünket leginkább a munkánk, és az azzal kapcsolatos szakmai dolgok érdekelnek. Minden évben felmegyünk Pestre az Orionba, s kértük, hogy szakmai továbbképző előadásokat nekünk is tartsanak. Az első negyedévben a teljesítményünk 111,2 százalék volt. A présmühelyben dolgozik Makai űyuláné 6 tagú szocialista brigádja. — Ha minden jól megy, nem sokára két taggal bővüi a brigádunk. A magatartásukkal, viselkedésükkel elégedettek vagyunk, a teljesítményük viszont még nem éri el a kívánt százalékot. Az első negyedévi átlag tel iesítményünk 107,8 százalék volt. — Más üzemben is néztük a szocialista brigádok életét. Az a tapasztalatunk, hogy sok helyen nehezebben tudják összefogni a brigádéletet, mint nálunk. — Nem csupán az anyagiak fontosak. Nehéz munkát végzünk, állandó zajban dolgozunk. Ehhez képest nem va- . gyünk megfizetve. De az anyagiakon túl is van valami, ami miatt szívesen dolgozik az. ember: az összetartás. — Ha nem is teljesíti az ember a szocialista brigáddal szemben támasztott féltételek egyikét-másikát, azért a brigádösszhang igen jó lehet. És ez a lényeg: szocialista módon éljünk és dolgozzunk. * Mitől szocialista egy brigád? Nyilvánvaló attól, hogy szocialista módon élnek, tanulnak és dolgoznak, tagjai az önként vállalt közösségben jobban kötődnek egymáshoz, mint más brigádokban. Az Orion Gyár tamási gyáregységének négy brigádja any- nyiban több egy átlagos munkabrigádnál, hogy magasabb a teljesítményük és differenciáltabb az érdeklődésük. Az, hogy különböző megmozdulásokat vállaltak, már a szocialista címből adódik. A kérdés az, hogy lehet-e pusztán az átlagosnál magasabb teljesítményszint elérése az alapja a „szocialista” cím elnyerésének. Hisz a tudás növelése, nagyobb teljesítmény elérése a vállalati érdeken kívül egyéni érdek is: anyagiakban járnak jól a dolgozók. A szocialista brigádok éppen attól is szocialisták, hogy a gyár alapvető érdekeinek szem előtt tartása mellett önmaguk gyarapításáért is többet tesznek. Az már újabb kérdés, hogy a körülmények lehetővé teszik-e a szervezett tanulást. Akarnak-e és ha akarnak — tudnak-e az adott körülményeken változtatni. Az Orion- gyári asszonyok többsége vidékről jár be, s ez már eleve sok mindent meghatároz. A munka természeténél és az emberi igények sokrétűségénél fogva nem lehet egy mindenhol érvényes szintet íelállítahi, ami alatt még nem, de fölötte már szocialista brigád egy brigád. Mindenesetre az Oriongyári asszonyokkal folytatott beszélgetés után úgy tűnt: az összes körülmények figyelembe vételével egy meghatározott közegben „több”, másutt meg „kevesebb” a tartalom, a „szocialista" cím mögött. — VM — „Azért mert cigány vagyok!” Tv-riport és demagógia Mindenki tudja, mégsem, árt újból leszögezni: Magyar- országon nemcsak általános tankötelezettség van, hanem mindenkinek megvan a joga is a tanuláshoz. Dolgozók iskolája, levelező oktatás, népfrontsegédlettel folyó tanfolyamok., — mind megannyi lehetőség, hogy aki akar, tanulhasson. Tegyük hozzá: egyre többen akarnak is tanulni, amire egy személyes példával kell előhozakodnom. Nemrég Uzdra hívtak, az általános iskolai vizsgák előkészítőjére. A legkülönbözőbb korú parasztemberek — 16-tól 60 évig — ültek az iskolapadban, mert egyetlen vágyuk volt, hogy pótolják sok év mulasztását, s megkaphassák a nyolc általánosról szóló bzonyítványt. Per sze nemcsak Uzdon, másutt is. A statisztika ugyan előreszaladt, vitatható, hogy olvasó ország lettünk-e, az viszont nem vitatható, hogy tanuló ország vagyunk. S így ugyancsak hamisan cseng a monoki cigányasszonyt bemutató tv-riport, melynek alanya az adás végén egy drámai hősnő pátoszával kiált fel: „Azért, mert cigány vagyok!” Ügy látszik, ebbe a rendezők által kellőképpen meg nem fontolt rubrikába minden belefér, az is, hogy elmarasztalják egész oktatásügyünket, sőt az is, hogy négerkérdéssé züllesz- szék a körülbelül háromszázezernyi cigányság egy részének sorsát. Csak a tudatlanság, vagy rosszakarat vitathatja azokat a példátlan szociális, egészségügyi kedvezményeket, amiket a cigányság — vitathatatlanul a társadalom peremén — kapott az elmúlt években. Csak az üres demagógia mondathatja egy nem is idős cigányasszonnyal, hogy „azért, mert cigány vagyok!” nem végezhette el a nyolc általánost, sőt ugyanezzel a jelszóval — szegényt — még vízhordónak sem alkalmazták. Ne tagadjuk, van ellenszenv a cigánysággal szemben, s ha valahol eltűnik egy tyúk, rendszerint a faluszéli cigányok között keresik a tettest. Az is igaz, hogy sajnos nem egyszer, nem is egészen ok nélkül. De nemcsak ellenszenv van, hanem nagyon sok segíteniakarás is, amire hadd legyek magam is személyes tanú. Talán nem is alaptalanul: évekig voltam cigányok között. Tudom, más is tudja, hogy épp az elmúlt esztendők törvényes intézkedései megnyitották az utat a cigányság előtt is, s legtöbb helyen épp azt panaszolják, hogy a bank könnyebben ad házépítési hitelt a cigánynak, mint másnak. A panaszlók csak azt felejtik el, hogy többet kell segíteni annak, aki valóban a mélyről jön és végre meg akarja mutatni, hogy egyenjogú bárkivel. A monoki cigányasszony, a tv-riport végén, drámai hangon kiáltott felt „Azért, mert cigány vagyok!” Hát nem és százszor nem! Ha a tv jóvá is hagyja ezt az oktalan faji megkülönböztetési, a valóság ellentmond neki: a monoki cigányasszony 1946. óta legalább tízszer elvégezhette volna az általános iskolát, aminek hiányára most — a tv segédletével — úgy hivatkozik, mint Isten csapására. Holott csak egy Isten csapása van, ha valaki nem él azzal a valóban bőkezű lehetőséggel, amit a magyar állam megad, hangsúlyozottan faji megkülönböztetés nélkül. A monoki cigányasszony — ás sok van ilyen — egyszerűen nem élt azzal a lehetőséggel, amit elébe tártak. S most azt mondja, „azért, mert cigány vagyok". Nem azért. Azért, mert lusta volt, s azért, mert a tv felült egy babonának, hogy nálunk a cigányság nem élvez egyenlő jogokat. A tv nagyon rossz szolgálatot tett a monoki cigányasszonynak, az egész cigányságnak. S rossz szolgálatot tett nekünk is, midőn azt próbálta bizonyítani, hogy a lustákért, azokért, akik vágyaikat tekintik valóságnak, mi is felelősek vagyunk. S rossz szolgálatot tett — de ezt már félve írjuk ide — művelődési politikánknak, amelyről feltételezi, hogy egy m.onoki cigányasszony előtt bezárja az általános iskola kapuját. CSÁNYI LÁSZLÓ Égfiái a „Szarvas pp Szekszárdi ól 12 kilométerre, a gemenci erdő keselyűsi szélénél javában épül a vadászati Világkiállítás gemenci bemutatóira érkező vendégeket is fogadó „Szarvascsárda”, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. A stílusos csárdát a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat tervezte, Váczi Imre építész-főmérnök alkotta. Földszintjén étterem, vadászterem és egy sárközi szoba, első emeletén étkezőnek is használható hall, három kétágyas, reprezentatív hálószoba kap helyet, második emeletén pedig kilátót képeznek ki. A tájba illeszkedő, modern stílusú épület tetőzetét a mohácsi Dunavölgye Tsz nádazó- brigádja csinálja. Előtte kerthelyiséget is kialakítanak, fűrészelt fatörzsekből készülő asztalokkal és ülőkékkel. Az építők tájékoztatása szerint július végén elkészül Gemenc vendéglője. Foto: G. K,
