Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
-teaS. • -v»- *► TOLNA MESyEí VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI RIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 111. szám ARA: 90 PILLÉR Csütörtök. 1971. május 13. Az országgyűlés megválasztotta az Elnöki Tanácsot, a kormányt, a parlament tisztségviselőit Az Elnöki Tárnics elnöke: Losonczi Pál, a kormány elnöke: Fock Jenő, az országgyűlés elnöke: Apró Antal Megnyerjük a béke csatáját A nemzetközi békemozgalom mintegy 800 küldötte érkezett Budapestre, hogy megvitassa a békeharcosok új feladatait. A Béke-világtanács — mint Bornes Csandra, a BVT indiai főtitkára bejelentette — új, nagyszabású megmozdulások programját dolgozza ki, új békeakciókat kezdeményez, együttműködve a legkülönbözőbb békeszerető erőkkel, az átfogó antiimperialista világfront erősítésének jegyében. A nemzetközi békemozgalom húszegynéhány éves fejlődése során páratlan sikerekét ért el. A magot a haladó értelmiség legjobbjai vetették el. még 1948-ban, amikor a lengyelországi Wroclawban megtartották a világ íróinak, művészeinek, tudósainak első békekonferenciáját. Határozatukat „békés hadüzenetnek” nevezték, a békét újra fenyegető imperializmusnak címezték,. Aláírói között a nemzetközi tudomány és művészet olyan ragyogó alakjai szerepeltek, mint Jollot-Curie, Picasso, Aragon, Lukács György, Martin Andersen Nexő, Solo- hov, olyan világnagyságok küldtek szolidaritási üzenetet, mint Chaplin és Einstein. Ezen a konferencián Fagye- jev, a szovjet írók küldötte ezt mondta;- „Nem elég nem akarni a háborút, hanem cselekedni is kell a békéért”. uA passzívaktól, a pacifistáktól, a háborút nem akaróktól az évek harcai során olyan békeharcosok mozgósításáig jutottak el, akik cselekednek, mozgósítanak, tüntetnek, szerveznek a béke védelmében, minden alkalmat és eszközt megragadnak, hogy síkra- száll hassanak a háború ellen, az emberiség békéjének védelmében. A wroclawi kezdeményezés után egy évvel már összeült Párizsban az első'„béke-világkongresszus, immár 72 nép küldöttének részvételével. Ekkor Aragon, a nagy francia költőfejedelem fogalmazta meg a programot: „Eltökéltük, hogy megnyerjük a béke csatáját”. Ezen a kongresszuson határozták el, hcigy állandó béke- bizottságot szerveznek, létrehozzák a nemzetközi békemozgalom központi irányító szarvét. Ennek a bizottságnak történelmi érdeme a stockholmi felhívás: 1950 tavaszán felszólították a világ valamennyi, becsületes emberét, aláírásával csatlakozzék ahhoz a követeléshez, hogy tiltsak .be az atombombát. Szakági ts' Árpád, a magyar bé- kemozgalom egvik vezetője később úgy méltatta ezt a felhívást, mint a békeharc első nagy hadparancsát. A népek eleget tettek ennek a parancsnak, hat hónap leforgása" alatt több mint 500 millió alnfrás gyűlt össze a békeíveken. Olyan erőténvező lépett ezzel a nemzetközi küzdőtérre, amellyel számolniuk kellett az imperialista hatalmaknak is. Az . atomr bombái erkölcsileg törvényen kívül helyezték. Ez az állandó békebizottság volt a magva a Béke-világta- nácsnak, amelyet a IT. Békevilágkongresszus hívott életre. „ Varsóban több mint 70 ország másfélezernyi békeharcosa |oVe|eité a. koreai háború befejezését, sürgette a tömegpusztító fegyverek betiltását, ítélte ,el a háborús propagandát. Ezen a kongresszuson mondta Ehrenburg szovjet író: „Meg, kell változtatni a világ éghajlatát, ki kell szorítani az emberek tudatából a háború elkerülhetetlenségének és közelségének gondolatát’". A BYT megszámlálhatatlan Szerdán délelőtt összeült az április 25-én megválasztott 352 tagú új országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke; Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, , Nyers Rezső,; az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára; áz Elnöki Tanács és az ügyvezető kormány tagjai. Pontosan 11 órakor Losonczi Pál nyitotta meg az ülést. — A választások eredménye világosan tanúsítja, hogy népünk döntő többsége helyesli és magáévá teszi a Magyar Szocialista Munkáspárt X. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. gyűlést, értekezletet, találkozót, tüntetést, rendezvényt rendezett, sok*száz kiáltványt, nyilatkozatot, felhívást tett közzé „a világ éghajlatának megváltoztatása” érdekében. Ennek a szívós szervező munkának elévülhetetlen érdeme, hogy , sikerült csapást mérni a háborús uszítókra, megváltoztatni a hidegháborús viszonyokat. Történelmi érdeme a békemozgalomnak, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok oldalán, a békéért síkraszálló erők hatalmas táborát szervezve segített elkekongresszusán elfogadott politika lényegét, a Hazafias Népfront programját. A választók, a módosított választójogi törvény kiszélesített demokratikus keretei között, döntöttek arról is, hogy személy szerint az itt jelenlevő képviselők legyenek azok, akik az ország- gyűlésben ezt, a milliók szavazataival megpecsételt politikai programot végrehajtják. Azt hiszem, mindannyiunk nevében szólok, amikor a választóknak, az ország népének megköszönöm a megtisztelő bizalmat. Ez a bizalom egyben határozottan körvonalazott megbízatás is. Részünkről elkötelezés arra, hogy minden dolgunkban, együtt és egyenként, a nép érdekeit képviseljük. Népünk érdeke és akarata az, hogy még hatékonyabb munkával, még céltudatosabban Fock Jenő, a kormány elnöke. rülni a jóvátehetetlent: a nukleáris katasztrófát. Konfliktusok egész sora rázkód- tatta meg a világot, de egyik sem torkollott pusztító atomháborúba. Ebben része," szerepe volt a békemozgalomnak, amint jelentős szerepet vállalt a békét és biztonságot fenyegető mesterkedések elleni tiltakozásban, az agresszió áldozatául esett indokínai és közel-keleti népek iránti szolidaritásban, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásában, a gyarmati rendszer bomlásának siettetésében. A BYT hozzászólt minden sorsés eredményesebben folytassuk a szocialista Magyarország teljes felépítésének közös történelmi művét. Népünk érdeke és akarata az, hogy szövetségben a testvéri szocialista országokkal, olyan nemzetközi tevékenységet folytassunk, amely hozzájárul a szocialista országok egységének szilárdításához, a haladó erők tömörüléséhez, a nemzetközi béke és biztonság ügyének erősítéséhez, — mondotta Losonczf*. Pál, majd kijelentette, hogy az ügyrend 4. Elmondotta, hogy hazánk választópolgárainak 98,7 százaléka élt alkotmányos jogaival, tett eleget hazaíias köApró Antal, az országgyűlés elnöke. kérdéshez; minden alkalmat megragadott, hogy a háború ellen, a béke pártján sorakoztassa fél az embereket, s nem egyszer az imperialista kormányok ellenére, közvetlenül szólt azokhoz a tömegekhez, amelyeket ugyanezek a kormányok megpróbáltak a maguk céljaira felhasználni... A legkülönbözőbb világnézetű, hitű és fajú emberek találták meg a közös nyelvet, és vállalták a közös cselekvés felelősségét a BVT által meghirdetett megmozdulásokban, hiszen a legfontosabbról, az emberiség sorsáról volt szakasza értelmében az alakuló ülést — a tisztségviselők megválasztásáig — a korelnök, dr. Stark Janka vezeti. A korelnöki megnyitó után dr Stark Janka felkérte az országgyűlés két legfiatalabb tagját, Burka Ilona Szabolcs megyei, illetve Milován Ildikó budapesti képviselőt, hogy lássa el a körjegyző tisztét. A két körjegyző elfoglalta helyét az elnöki emelvényen, majd dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke számolt be az április 25-i általános választásokról és az elnökség munkájáról.. telességének. A szavazás az egész országban rendben, nagy közéleti felelősséggel, az alkalomhoz méltó ünnepélyességgel történt. — Az 1967. évi választásokkal összevetve, a lakosság nagyobb aktivitása voit tapasztalható. A jelölő gyűlések, mint döntési jogkörrel felruházott közéleti fórumok, valamint a választási gyűlések iránt nagy érdeklődés mutatkozott meg. Növekedett a felszólalók száma, a mintegy 70 ezer .jelölő gyűlésen két és fél millió választópolgár jelent meg, közülük minden tizedik élt a felszólalás jogával. — Növelte a közéleti érdeklődést a jelölés új módja és az a követelmény, hogy — több jelölt esetén — a szavazóknak meg kellett jelölniük, kire adják szavazatukat. Több jelöltet állítottak 49 országgyűlési és 3014 tanácsi választókerületben. Ott, ahol több jelölt kapott bizalmat, a leadott szavaztok aránya általában igen közel szó. Évtizedek múltán is érvényesek az emlékezetes wroclavi nyilatkozat szavai: „A népek nem akarnak háborút, és elég erejük van ahhoz, hogy megvédjék a békét”. Lényegében ma is ez a Béke-világtanács jelmondata. A BVT budapesti közgyűlésén ennek szellemében keresik a békeharcnak az eddigieknél is hatásosabb módszereit, készítik elő az újabb akciók programját. Ezért üdvözöljük békeharcos vendégeinket és kívánunk sikert munkájukhoz. R. I. (Folytatás a 2. oldalon) Hetvenezer jelölő gyűlésen két és fél millió résztvevő
