Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
A Szállodaépítési láz Londonban TOE FINANCIAL TIMES t írja: A szállodaipar jó része, az országos idegenforgalmi hatóságok és bizottságok beleestek a „George Young-féle tünetek” csapdájába. Sir George, a fiatal közgazdász ugyanis azt jósolta, hogy szégyenletes csőd ' vár a brit idegenforgalomra, ha a jelenleginél jóval gyorsabb ütemben nem építenek újabb szállodai szobákat. Szerinte csupán a tengerentúlról érkező látogatóknak, egyedül Londonban 200 ezer új ágyra lesz szükségük engedélyezett szállodákban. „Ha a belföldi kereslet növekedését is számba vesszük, London esetében, az 1967-es éUáootot véve alapul, az 1980-as' évekre összesen valószínűleg 250 ezer új ágyra lesz szükség az engedéllyel működő londoni szállodákban.” d Első pillantásra Sir George meggyőzően érvel. Nagy- Britanniában a külföldi turisták száma meglepő mértékben emelkedik. Az egész idegenforgalom az üzleti forgalomhoz hasonlóan állandóan nő, WO-ten — több éves pangás után — hirtelen emelkedett a belföldi idegenforgalom is; a brit üzletemberek fokozatosan egyre mozgékonyabbá válnak. Néhány jel azonban arra mutat, hogy ezekből az adatokból rossz következtetésekre lehet jutni. De az idegen- forgalom akadálytalan fejlődésé esetén is sor kerülhet arra, hogy a brit szálloda- iparra az Egyesült Államokban jól ismert sovány napok köszörűsének. Kifizetődő lehet alaposabban szemügyre venni' az okokat, amiért a Trust Houses Forte például félbehagyta az egyik, London nyugati részén megkezdett építkezést, részben pedig azért kerülhetett erre sor, mert a szobák túlzott bőségétől tartottak. Világos, hogy a Trust Houses Forte, valamint Maxwell Joseph, Grand Metropolitan vállalkozása ,nem szakította volna félbe az építkezést, ha nem merült volna fel valami szokatlan lehetőség. A Trust Houses Forte cégnek a Heathrow nemzetközi repülőtér közelében háromezer szállodai szobája épül fel a közeljövőben, és valószínűleg nem szívesen tesz fel mindent egyetlen kártyára — a fővárosra. Maxwell Josenh már korábban hasonló döntésre jutott, különösen miután a tekintélyes Woolands-i telkén folytatott építkezések költségei olyan összeget értek el, hogy kiderült, nem tudja folytatni piackutatásának alapjául szolgáló mérsékelt árpolitikáját. Nyugat-London- ban, a repülőtéri autóbuszok végállomása közelében épülő szálloda az Európai Hotel Szervezet nevű repülőjáratokhoz kapcsolódó társasággal közösen készül és ez nem az egyetlen ilyen jellegű vállalkozás. Az ösztönző rendszer úgy látszik túl jól működött. Az Angol Idegenforgalmi Bizottsághoz több mint kétezer kérvény érkezett be, ez körülbelül 250 millió font befektetésértéket jelent. Ennek szubvenciói az adófizető polgároknak 40 millió fontba kerülnek. A telíes beruházásokból 130 millió font esik Londonra. Valóságos roham indult meg. mivel a minősítések megszerzésére kénytelenek még márciusban megkezdeni az építkezéseket, (még néhány évig lehet pótlólagos kérvényeket beadni, így a számadatok változhatnak). Ladbrokes például nemrégiben hirdetést adott fel egy olyan telekre, amelyen az építkezés megkezdésére minden készen áll. A jelekből arra következtethetünk, hogy a terv kereteiben Londonban 86 új szálloda épül, összesen 18 500 új ággyal. Ezenkívül 104 hotelt bővítenék; ezekben további háromezer új ágy lesz. Az a kérdés, vajon a hotelszobák számában bekövetkező ugrásszerű emelkedést — amelynek jórészt a következő néhány évben a brit piacon az új cégek biztosítanak — nem lesz-e túl sok a piac számára. Sajnos, a szállodák többsége a közép- vagy felső kategóriákba esik. Bár a tulajdonosok jóságos hangon arról beszélnek, hogy 6 font egy éjszakára csodálatosan alacsony ár, csak meg kell szorozni ezt az összeget egy család tagjainak számával és észrevesszük; egy turista számára ez is éppen elég drága. A szubvenció ellenére is igen nehéz alacsony összeget kikalkulálni. Egy szoba építésének ára (beleértve a telek és a közművesítés költségeit) a fővárosban rendes körülmények között ma már eléri a 10—12 ezer fontot. Helyes beszélni az olcsó elhelyezési lehetőségek szükségességéről. de sokkal nehezebb ezt biztosítani. A Centre Hotels és hasonló szervezetek jutnak e célhoz legközelebb. A Trust House a városszéleken keresett régi házakat, hogy biztosítsa a szükséglet kielégítését. Világos, tehát, hogy a London körzetében épülő szállodák nem nyújtanak majd szállást a társasutazások résztvevőinek, akikről azt jósolták, hogy az 1970-es években szinte özönleni fognak az Egyesült Királyságba. A piac felső kategóriáiba tartozó egykét szállodatulajdonos már kezd aggódni a növekvő kon- kurrencia várható hatása miatt. Eg}.'éhként az sem biztos, hogy a turistacsoportok a várt ütemben érkeznek majd a szigetországba. A légitársaságok megszüntették a csoportok számára eddig biztosított árengedményeket az Atlanti-óceán térségében, így az utazási irodák az 1970-es költségeket jóval meghaladó áron tudnak csak társasutazásokat szervezni. Ez ellentmondásosnak tűnhet, ha figyelembe vesszük milyen jelentős részesedést vállaltak a légitársaságok a szállodákban. Londonban a Hilton-szálló a TWA társaságé, a BOAC és a Pan American érdekeltek a Portman- ban. a BEA, az Alitalia, a Swissair, a Lufthansa és a KLM az Air Terminal Grant Met. építésében. De gyakran építenek szállodákat azért is, hogy utasokat biztosítsanak a légijáratokra, tehát nemcsak arról van szó, hogy a repülőjáratok utasainak szálláslehetőséget teremtsenek. Egy új, nagy városi szálloda csaknem 5 millió font bevételt biztosíthat járulékos jegyeladások formájában egy-egy légitársaságnak. A Hilton egyik igazgatója mondta el mindezt és egyúttal közölte, hogy a 400 szobás szállodában évente a vendégnapok száma eléri a 146 ezret. így 80 százalékos telítettség 116 800 vendégnapot jelent. Átlagosan háromnapos tartózkodási időt számítva ezek szerint 38 933 szállóvendéget jegyeznek be (5o százalékos dupla-foglaltság esetén 58 400 vendéget). Ha a szálloda tulajdonosa egy légitársaság, akkor például csak 40 százalékos forgalom biztosításával is nyilvánvalóan magas haszonra tesz szert. Van néhány hiba ebben az érvelésben — feltételezni például, hogy a 40 százalék új forgalom, tehát nem más hotelektől elhódított vendégeket jelent. Mindenesetre ezek az érvek megmagyarázzák, miért fektetnek olyan valószínűtle- nül nagy összegeket a repülő- társaságok szállodákba. De térjünk vissza Londonba a következő néhány évVilághírű, világjáró karmesterek eszköz”. 83. Olasz karmester, nálunk, is sűrűn vendégszerepelt. FÜGGŐLEGES: 1. 1925—35. között a berlini operaház fCzereigazgató- ja, majd Amerikába költözött. Budapesten is többször vendégszereV1ZSZTNTES: 1. A 40-es évek végén hazánkban is működött (Ottó). 8. Adtak nekik. 13. Mértékegység röviden. 14. . . . Jürgens. 15. Farsangi mulatság, 16. Szovjet folyó. 17. Spanyol és portugál autók jelzése. 13. Becézett női név. 20. Tesz. 22. AR. 23. Női név és község neve. 25. Vércsatornája. 27. Női név. 29. Olasz kikötőváros. 30. ... Fereiic, az Atlaszegyüttes szólóénekese. 32. Tüzelőfaj_ ta. 3?. Spanyol ex- kiráiynő. 34. Itt nem szabad megállni. 36. Szovjet olimpiai sakkbajnok nevének betűi keverve. 37. Irén páros betűi, 38. Az étlapon többféle is szerepel. 40. Indulatszó fordítva. 42. A közepén gurul!! 43. Kevert sík-! 44. Mező- gazdasági' Értékesítő .Központ. 47. Elcipel., 49. Ondrej . ^ csehszlovák , korcso- lyato'ajnok: 50. Csendes román. 51. Ruhát -tisztít. 53. Gamb. rinus itala. 54. Gallium. 56. Kétszeres Kossiiih-díjas, kiváló - művész, az Operánúz' főzene- igazgatftfa. 59. IB. 60. üssze-vissza ken! 62. Magasra emelt. 63. Kis Ágnes. 64. Téli betűi keverve. 66. A nagy Garbo keresztneve. 67. Rágcsáló'. 68'. Az ember testének váza, de rántva is finom. 70. EU^7LTOŰkan Ily én'"sarcot fizetett a vesztes fél. zelétéfioWhyT B2," Rendőri’ »sesédpelt. 2. Eritz. . ~ (1899. Amerikai biokémikus, Nobel-díjas). 3. Latin kötőszó. 4. Jugoszláv kikötőváros 5. Görög párt. 6. Vés. 7. Rubidium. 8. Ezt mondja a varjú. 9. Forma. 10. Állóvíz. 11. Határozott kívánsága. 12. A Bécsi Filharmónikusok, a Salzburgi Ünnepi Játékok karnagya (Herbert von. . . .). 18. Becézett női név. 19. Osztrák karmester, Richard Strauss tolmácsolásáról volt híres (Clemens). 21. KLO. 24. Az időt mutatja. 25. Attila fia. 26. MTI, ahogy ejtjük. 28. Nem mozog. 30. FÉJ. 31. Tom. fordítva. 34. A párizsi Conservatoire zenekari karmestere (Jean). 35. Fákat, növényeket beolt. 38. Adu. 39. Előrehaladok. 41. Az amsterda- mi Concertgebow zenekari karnagya volt (Wiliem). 42. Német óra. 45. Kereskedelmi rövidítése. 46. Olasz származású angol karmester, jelenleg Manchesterben él. 48. 1911- től Gyagyilev társulatának karmestere volt, Debussy és Ravel müveit elsőként mutatta be (Pierre). 51. Hová? 52. Walter. . ., angol utazó. 55. Costashe. . . (1900, román színművész). 57. Nyelvtani fogalom. 58. Az egyik vezér nevének betűi keverve. 59. Saját részére valamit szeretne. 61. Óhajtott. 63. Fának részé. 65. Korjélző röv. 67. Fagylalt németül. 69. Afrikai nép. 71. Fizikai mértékegység. 74. Mesterséges nyelv. 75. Latyak. 78. Hivat, régiesen. 79. Fordított személyes névmás. 80. Kicsinyítő. 81. Egymásután! betűk. — SZEREK — Beküldendő a vízsz. 1. 56 . 83, a függőleges 1, 12, 19. 34. 41. 46 és 48 számú sorok megfejtése, 1971. május 17-én 12 óráig, a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címére. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. ápr. 25-i rejtvény helyes megfejtése: Szavazzunk arra a politikára, amely eddig is országunk békéjét, felemelkedését szolgálta. Könyvjutalmat nyertek: Boncz Pálné Szeged, Gutenberg u. 18. Diósi Ágnes Tamási, Szabadság u. 7, Halász Akosné Tolna, Damjanich u. 41, Pellion Ervin Gyönk, Rákóczi út 86, Porga Józsefné Iregszemcse, Szabadság utca 8. A könyveket postán küldjük el. ben várható forgalomhoz: Ä légitársaságok itt is jelentős tényezőt képeznek. Az üzletágban újoncnak számítóki gyakran nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a repülőgépek nemcsak hozzák az utasokat, de el is viszik őket. Az az üzletember, aki korábban Glasgowban, vagy Párizsban töltötte az éjszakád ma már hazatér Londonba. Kiváló példa erre New York: ahol a javuló közlekedési lehetőségek negativ hatást gyakoroltak a szállodaiparra. New Yorkban ma kétezer szállodai szobával van kevesebb, mint 1945-ben. A telítettség fokozatosan 75—80 százalékra esett vissza, ami alacsonyabb a londoni várakozásoknál. Ez azt jelenti, hogy New Yorkban minden éjszaka átlagosan 25 ezer üres szállodai ágy található. Ezzel szemben 1945-ben — igaz, hogy meglehetősen szokatlan körülmények uralkodtak abban az időben — a telítettség elérte a 95 százalékot. Ezután csaknem húsz éven keresztül ősökként, míg elérte a 64 százalékot New Yorkban az a probléma, hogy repülőgéppel elérhető Washingtonból, Bostonból és Chicagóból. A város egyik nagy szállodájának tulajdonosa mondta: „A nagyobb repülőgépek forgalomba kerülésével csökkent a szállodai szobák iránti kereslet New Yorkban. Ezért nehezen tudunk hinni a légi- társaságoknak, amikor azt hangsúlyozzák, hogy a közeljövőben hiány lesz a szállodai szobákban.” Aki az utóbbi időben New Yorkba látogatott, talán nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, de itt ismét a turisták vagy üzletemberek részéről mutatkozó kereslet és a tulajdonosok szükségletei közötti, nehezen megfogható különbséggel találjuk szemben magunkat. Ha a szállodák üresek a hétvégeken és télen, a tulajdonosokat egyáltalán nem nyugtatja meg az, ha szerda este sorbaáilnak a vendégek az ajtók előtt. fis itt ismét elérkeztünk az egyik nyugtalanító tényezőhöz. A következő néhány évben a szobafoglalás rendszere radikális változáson megy át a komputer-rendszerek bevezetésével. Az International Reservations és az Amerikai Express és más hasonló cégek már jelentős eredményeket értek el abban, hogy hálózatuk számára hoteleket toborozzanak. Elvben ezek a rendszerek, minden megerőltetés nélkül 90—95 százalékra emelhetik a telítettséget. Ezek azok az okok, amelyek miatt egyes szállodatulajdonosok nem szívesen bonyolódnak bele a londoni szálloda- építési hullámba. Egyelőre azonban az optimisták vannak túlsúlyban. Végül is, ami ma még drágának tűnik, mondjuk három év múlva viszonylag olcsó lesz. Ahogy emelkednek a jövedelmek, úgy nő az emberekben az utazási kedv. Az elmúlt néhány évben láthattuk az országon belül jelentős mértékben megnőtt a második üdülés szokása. Ha ez az irányzat folytatódik, sokat segíthet az idényjellegű pangáson. Elképzelhetetlen — mondják az optimisták —, hogy az utazások számának általános emelkedése átmeneti pangásnál többre adjon lehetőséget A kérdésben csupán az 1970-es évek közepén láthatjuk világosan az igazságot. Addigra az Egyesült Királyságban épülő új szállodák már fehér elefántoknak mutatkozhatnak, sőt ez a jellegük már előbb is jelentkezhet. Nagy-Britannia fizetési mérlegének kedvéért reméljük. hogy az előbbi feltételezés helyes.
