Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
Több szellemi tökét beruházni Munkásfiatalok találkozója A mezőgazdasági üzemek — termelőszövetkezetek és állami gazdaságok egyaránt — a termelés fejlesztése érdekében — és főleg a szakosítás érdekében — tekintélyes összegeket ruháznak be. Viszont az anyagi lehetőségek különbözők. Vannak gazdaságok, amelyek képesek húsz-, ötven- milliós összegeket is beruházni —, de van másfajta tőke is, amely minden anyaginál hathatósabban segíti a termelésfejlesztést. Ez az erőforrás a szellemi tőke, a gazdasági vezetők, beosztottak szakmai felkészültsége, általános műveltsége, amelyet szinte korlátlanul lehet gyarapítani. Eár sajnos, jelenleg még vannak korlátok, de azokat áttörni szabad... A Gerjeni Állami Gazdaság sajátos helyzetben van a megye állami gazdaságai között, ötezer. holdat meghaladó területe kisebb ió néhány, megyebeli termelőszövetkezeténél is. Viszont előnyére válik, hogy már évekkel ezelőtt felismerték a szakosítás jelentőségét. Tehenészeti telepe — néhány éve épült, a hagyományos építészeti mód szerint — minden korszerű tartási, tenyésztési követelménynek megfelel. A sertéstartás épületei — külön malacnevelő és külön hizlalótelepék — nem a legmodernebbek, a szakembereknek ettől függetlenül határozott elképzeléseik vannak; olyan sertés-törzstenyészetet kialakítani, amelyből más gazdaságokat elláthatnak megfelelő te- nyészanyággal. Anyagi beruházások tekintetében a gerjeniek nem versenyezhetnek háromszorta-négy- szerte nagyobb gazdaságokkal. Ezért tulajdonítanak különösen nagy jelentőséget a szellemi tőkének, annak, hogy a termelés irénvító szakemberei.' és a termelésben közvetlenül részt, vevők egyaránt gyarapítsák tudásukat, általános műveltségüket, itt kell visszatérni arra, hogy miért vannak korlátái a szellemi tőke gyarapításának. Lehoczki Ferenc, a gazdaság szemészeti vezetője elmondja, milyen gondct jelent náluk az általános, és a szakmai ismeretek bővítése. — Gazdaságunk az átlaghoz képest fiatal üzem, négy- százötven dolgozónk átlagos életkora 36.8 év. (A kereset havi 2200 forint.) A termelési ágazatok vezetői is fiatalok, egyetemet, főiskolát, technikumot végzett fiatalok. A gépesítés vezetője. Kiss János itt végezte a gyakornoki időt, onnan került a máshova költözött főmérnök helyére. Viszont figyelemmel kísérjük azt is. hogv az egyetemi, főiskolai diploma gyorsan elévül, ezért az ágazatvezetőknek — évente öt-hat embernek kötelező a Mérnöktová bbkéóző Intézet tanfolyamain részt venni. —1 A magasabb képzettségűekkel nincs is különösebb gondunk, annál nagyobb viszont a középvezetők és a munkások továbbképzése. Említettem már, hogy az átlagos életkor S6,8 év. De ezt a kedvező képet lerontja az, hogy kilencvennél több embernek, munkásállományunk egyötödének nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Közülük is vannak, akik csak négy-öt osztályt végeztek. Viszont ha valakit szakmunkástanfolyamra el akarunk küldeni. meg kell követelni a nyolc általánost. Félreértés ne essék. munkásaink nagyon szorgalmas, becsületesen igyekvő emberek. De ahhoz, hogy a vezetők megvalósítsák elképzeléseiket, ahhoz a munkásoknak is többet kell tudni. Eredménvt elérni tudtak a régi uradalmak fei.őgulyásai, göbölyösei, akár néhány elemivel, vavv akár írástudatlanul is. Nekünk ez ma nem elég, nem elég a hat elemi, gondolni kell arra, hogy a mostani munkásgárda jó része itt dolgozik húsz év múlva is, és ki tudná ma, hol tart majd akkor a mezőgazdasági technika. Igyekszünk is minden lehetőséget kihasznain' ahhoz, hogy munkásaink tudását minden téren gyarapítsuk. — Például? — Egyik ilyen lehetőség a szocialista brigádmozgalom. 12 brigád 160 tagja vállalta tudásának, ismereteinek bővítését. (Megjegyzem, közülük 72- nek van oklevéltől •kormánykitüntetésig' terjedően valamilyen erkölcsi elismerése.) — Jó, jó, vállalták és a szocialista brigádokban mindenütt vállalják a tudás az ismeretek fokozását. De erre itt, Gerjenben milyen lehetősetek vannak, avagy, milyen feltételeket teremt a tanuláshoz a gazdaság vezetése ? — Szólammal könnyű lenne válaszolni, a megoldás viszont számunkra is nehéz, mert vannak olyan dolgok, amelyek kívül esnek a mi hatáskörünkön. Ezért jelenleg csak a könnyebb oldalát foghatjuk; azt, hogy a hetedik- nyolcadik osztály elvégzéséhez, teremtjük meg a feltételeket. Az ősszel akarjuk indítani, mintegy tizenöt—húsz résztvevővel Figyelembe kell vennünk azt, hogy a tanulásban érdekeit dolgozók nem egy helyen laknak, nem egyugyanazon munkaterületen, munkabeosztással' dolgoznak. Az oktatást részben a községbeli pedagógusok végzik, részben azok a fiatal szakemberek, akik friss tudással, rendelkeznek ahhoz, hogy a számtant, a történelmet, a magyar nyelvet, Vagy -a többi tárgyát általános iskolás fokon oktassák, illetve, segítsenek a pedagógusoknak, így két-három év múlva a kilencven munkásunk jó része elvégzi a nyolc általánost, könnyebben tanulhat majd szakmunkás fokon. — De mi lesz a hárem, négy, öt osztályt végzettekkel? — Sajnos, ez a kérdés az, amelynek megoldása a mi hatáskörünkön kívül esik. — Számukra ezek szerint lezárul a tanulás lehetősége? — Ez aggaszt bennünket is... Mindesetre, téli időszakban évről évre tartunk olyan szakmai előadásokat, tanfolyamokat, amelyekből mindenki — tehát még a négy—öt elemivel rendelkezők is — szerezhet új, szakmai ismereteket. Ezekre részben olyan előadókat hívunk meg, akik az adott termelési ágazat tudományos művelői, másrészt az előadásokat a termelési ágasatok vezetői tartják. Ez utóbbit azért tartjuk hasznosnak, mert az adott szakterület munkásai részletesebben is megismerik a vezető elképzeléseit. Hogyan is van ez? A napi munkában tudásuk, szakmai felkészültségük szerint végrehajtják a vezető utasításait. Ezeken az előadásokon keresztül viszont már megismerik a „miért”-et is, és azt, hogy a ma elvégzett munka hogyan gyümölcsözik két-három, öt, vagy tíz év múlva. Abban viszont, hogy ténylegesen mit produkálunk tíz év múlva, része lesz annak is, hogyan lesz kevesebb a mai kilencven. Mi anyagiakban nem versenyezhetünk a nagy gazdaságokkal, ezért akarunk több szellemi tőkét beruházni, hogy megvalósíthassuk termelésfejlesztési céljainkat. B1 A Tolna megyei szakszervezeti napok egyik kiemelkedő programja volt tegnap Bonyhádon, a cipőgyár klubkönyvtárában megrendezett munkásfiatalok találkozója, melyet az SZMT, a KISZ Tolna megyei Bizottsága és a cipőgyár szakszervezeti bizottsága rendezett. A találkozó ünnepélyes megnyitója után Hohmann József, a megyei KISZ-bizottság titkára tartott vitaindító előadást a munkásfiatalok élet- és munkakörülményeivel, valamint érdekvédelmével összefüggő feladatokról, tennivalókról. Az előadást követő érdekes, izgalmas vita során a fiatalok számtalan problémát vetettek fel. Többek között szóltak az üzemi négyszög szükségességéről, s hiányolva állapították meg, hogy a KlSZ-veze- tést még mindig gyakran mellőzik a vállalatok például a kollektív szerződés előkészítésénél. Egyik hozzászóló az ipari tanulók felszabadulás utáni foglalkoztatásáról beszélt. Elmondta, hogy gyakori eset, hogy a fiatal szakmunkásokat nem megfelelő munkakörben helyezik el, ami a fiatalok, el- kedvefclenedését okozza. Ezenkívül javasolták, hogy szorgalmazni kellene a harmadéves ipari tanulók szalagmunkába bevonását, hogy megszerezzék a kellő gyakorlatot már fel- szabadulásuk előtt. A munkásfiatalok találkozója a bonyhádi cipőgyár irodalmi színpadának műsorával ért véget. A Tolna megyei szakszervezeti napok záróprogramkiként ma délelőtt 9 órakor kerül sor — Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központban — a szocialista brigádok szellemi vetélkedőjére, majd délután két órakor a záróünnepségre. Reprezentáció — Fontos dolog a reprezentálás, higgye el! Segítségével, időnként 200 forintos befektetéssel 25 ezer forintos hasznot is szerezhetünk a szövetkezetnek. A fenti mondatok Hőgyészen, az Uj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet irodájában hangzottak el. A beszélgetésen Szabó János elnök, Szöllősi Mihály főkönyvelő és Ruzsics József ag- ronómus'vett részt. De hogyan is jutottunk a fenti témához? * Az elmúlt év őszén a Bonyhádi Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrzést végzett a hőgyészi termelőszövetkezetnél. Idézet a jegyzőkönyvből: „A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 1989. és 1970-es években több esetben egyes dolgozók részére útiköltségek és napidíjak elszámolása alkalmával egyéb költségek címén olyan kifizetések történtek, amelyek jogcíme és indokoltsága az utiszámlából nem tűnik ki, erre vonatkozóan az utiszámlához megfelelő bizonylatok csatolva nincsenek és a dolgozók a pénzfelvételre vonatkozóan elfogadható magyarázatot adni nem tudnak.” Megfelelő bizonylatok nélkül 5835 forintot vettek fel, s ehhez a tsz vezetőségének utólagos jóváhagyó határozata alapján nyertek „jogot”. Mégis milyen magyarázattal szolgáltak az érdekeltek? Mire kellett az „egyéb” költség? „Személyes ismeretségem felhasználásával szereztem nyomtatványt. Miután ez megvolt, meghívtam ismerősöm egy cukrászdába ...” „Vezetőimmel több alkalommal eljártam ügyek intézésében. Ezen alkalmaik során többször előfordult az, hogy általam ismeretlen személyekkel, akikkel őik ügyüket intézték egy-egy kávét, esetleg ebédet, vagy egyéb hasonlót fogyasztottunk közösen. Miután én is többször fizettem, esetenként az általam ilyen címen kifizetett körülbelüli összegeket megkaptam, utiszámlám egyéb költségként való elszámolásaként.” * — így nézett ki tavaly a helyzet. Idén, hogyan alakult az „egyéb költségek” sorsa Hőgyészen? — A közgyűlési jegyzőkönyvben is szerepel 15 ezer forint reprezentációs költség, amelyet számla ellenében veszünk igénybe. Most már megértjük a NEB múlt évi kifogásait. Egyetértek azzal, hogy így a helyes.. Számla, bizonylat nélkül nem veszünk fel, és nem fizetünk ki pénzt. — Tehát, akkor már nincs szükség számla nélküli reprezen tálasokra? — De van. Vagy saját zsebünkből fizetünk, vagy vállaljuk azt a kényelmetlenséget, hogy a megvendégelt partner előtt kérjük a számlát. — Tehát vendégeskedés nélkül nem megy? — Ha az ember elmegy valahová, ha valamit el akar intézni, a legkevesebb, hogy az illetékest meghívja valahová. Enélkül nem megy. Barátságot kell szerezni. — Milyen esetekben szükséges ez a ..barátság” ? — Vásárlásoknál, alkatrész-beszerzéseknél... Csak ismeretség útján lehet boldogulni... Nem mi találtuk ezt ki, mindenki így csinálja... Akinek isten a barátja; könnyen üdvözöl... — Ugyan mégis, meddig mehet ez?! — Nem mi találtuk ki.,, * Az okokat kezdjük kutatni. Mi lehet annak az oka, hogy, amint mondják, ismeretség nélkül nem lehet boldogulni? Az ismeretség megszerzése pedig pénzen múlik, reprezentációval vásárolandó meg. Ok, az van bőven! íme néhány: — Én ipegmondom. A szocialista mezőgazdaságot megtöltötték egy lerobbant gépparkkal. Az állandó javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok, alkatrészek nem biztosítottak. Napjainkban pedig egyre inkább szaporodnak a gépek kifogástalan műszaki állapotát megkövetelő előírások, jogszabályok. Mindehhez árufedezetet kellene biztosítani. A tervben vállalt elkötelezettségeknek is eleget kell tenni. így aztán az ember kénytelen mindén eszközt megragadni. Uj erőgépeket és a használthoz alkatrészt csak összeköttetések útján lehet szerezni. — A mechanizmus hozta magával, hogy. így megnövekedett a reprezentáció. Ha valaki egy töltőtollat a kezembe nyom. jólesik a figyelmesség. Másként tárgyalok vele. — Nem érzi, hogy lekötelezetté válik ezáltal? — A barátságot meg kell szerezni... — Az ok: az áruk, anyagok, alkatrészek forgalmazásának monopolhelyzete. A gyorsan fogyó alkatrészekből különben is kevés van. így aztán az jut hozzájuk, aki ezt'á szívességet igyekszik meghálálni. * — Miként fejezik ki a hálát? — No, csak meghívással. Úgy pénzt nem adunk senkinek, két okból nem. Nem akarnék én magam sem bajba kerülni. No meg, aki kapná az sem tudja, hogy mikor ki figyeli... Veszélyes dolog ez... Meg nem is úgy értjük egészen, hogy mindig kötelező az ilyesmi... De mindenesetre tudni kell szépen beszélni... — Tulajdonképpen ugyanazt mondta, mint ami itt már elhangzott. Esetleg szebben fogalmazott. — Nem a mi találmányunk a reprezentálás, s nem is a magunk személyes érdekében csináljuk. Ha valakit, vagy valakiket megvendégelünk, mondjuk egy vásárlónkat, lehet, hogy az a 200 forint, amibe a „fehér asztal” került, 25 ezer forintos hasznot hoz a tsz-nek. A fehér asztal után egy fokozottal szebbnek néz ki'esetleg az áru ... Vajon tisztességes haszonnak számítható az ilyen nyereség?! * — Hogyan is állunk akkor a szocialista kereskedelemmel? — Az, amit a mechanizmus célul tűzött ki, elveiben nagyon helyes. De az elvek még nem valósultak meg a gyakorlatban. Amíg a kereskedők és partnereik között vannak, akik nem szocialista módon gondolkoznak, addig mindig előfordul majd, hogy a hiánycikk a pult alá kerül, s az ismerős kapja meg. ♦ Beszélgető partnereim jogszabályt sürgetnek. Jogilag kellene szabályozni, hogy mire és milyen mértékben lehet a reprezentációt felhasználni. Egy termelővállalat költségvetésében nem jelentős a reprezentáció költségkihatása. Az egésznek inkább az erkölcsi oldala érdekes. És az. hogy vajon hogy vélekednek erről azok a szervek, amelyeknek ügyintézői, üzletszerzői személyükben igénylik és fogadják el ezt a ..figyelmességet” és a megbízó intézményük, vagy vállalatuk rovására tesznek cserébe engedményeket? Brutyó Jánosnak, a KEB elnökének a x" párt- kongresszuson elhangzott jelentéséből egy idézet jut az eszembe: „Nemcsak egyének, de helyenként vállalatok és szövetkezetek is igyekeznek munka nélkül jövedelemre szert tenni, és még csak nem is tartják erkölcstelennek, hogy a tisztességes munka helyett spekulációval növelik nyereségüket.” MÉKY ÉVA
