Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 108. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap. 1971. május 9. Csehszlovákia felszabadulásának ünnepe Befejezte munkáját a szakszervezetek kongresszusa Gáspár Sándor vitazáró beszédét tártja. Csehszlovákia népei ma ünnepük hazájuk felszabadulásának évfordulóját. Huszonhat évvel ezelőtt, 1945 május 9-én a szovjet hadsereg alakulatai Prága térségében bekerítették és felszámolták az egymilliós Schörner-hadsereget. Ezzel befejeződött a Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harc, s e hadművelet egyúttal a második világháború végét is jelentette Európában. Hatévi hitlerista megszállást élt át Csehszlovákia, a kommunisták és más hazafiak azonban soha nem adták, fel a reményt, hogy országuk egyszer ismét szabad és független lesz. Ez a remény táplálta az antifasiszta ellenállási mozgalmat, amely mind a protektorá- ' tussá süllyesztett cseh és morva országrészekben, mind az „önálló' Szlovákiában nagy arányokban bontakozott ki. A cseh munkásság szabotázsakciói, a szlovákiai hegyekben a partizánok rajtaütései súlyos károkat okoztak a hitleri hadviselésnek, a Szlovák Nemzeti Ikelés, pedig — amelyben víffííár melleit harcoltak szlovák, cseh. szovjet, magyar, lengyel, francia és más nemzetiségű antifasiszták — jelentős hitlerista, haderőket kötött íe. A Itáború éveiben a Szovjetunióba menekült csehszlovák hazafia!-: megalakították a Ludvig Svoboda tábornok parancsnoksága alatti hadtestet, amely a szovjet hadsereg kötelékében harcolva vett részt hazája felszabadításában. Miközben az antifasiszta népi erők súlyos vérveszteségek árán járultak hozzá a hitleristák gyengítéséhez, a csehszlovák burzsoázia együttműködött Hitlerrel és gazdagodott a háborún. Jogos és indokolt volt a baloldali erők követelése, hogy a felszabadult és újra egyesített Csehszlovákia csakis a nép állama lehet, amelyben nem lesz helye a burzsoa társadalmi rendszernek, s amelyben nem térhet vissza a dolgozó osztályok kizsákmányolása. A polgári pártok azonban 1945 után gyorsan összeszedték magukat, átrendezték soraikat és nemcsak, hogy részt kértek a hatalomból, hanem válságokat provokálva, kísérletet tettek a baloldal kiszorítására a kormányból. A burzsoázia és a népi erők döntő összecsapására 1940 februárjában került sor, s ez a baloldal teljes győzelmével végződött. Ezzel Csehszlovákiában megnyílt az út az alapvető változások előtt és a csehszlovák nép a szocialista társadalom mellett kötelezte el magát. A szocialista építés nagy sikereket eredményezett. Az ipar termelése több mint a hatszorosára növekedett, új iparágak születtek, szocialista városok, hatalmas kombinátok jöttek létre. A szlovákiai országrészek is soha nem látott fejlődésnek indultak. A Csehszlovák Kommunista Párt, amely a háború éveiben az ellenállást szervezte és vezette, a felszabadulás után bebizonyította, hogy az egyetlen erő, amely képes a szocialista társadalomba elvezetni a csehszlovák népet. A fejlődésben rendkívüli szerepe volt annak is, hogy Csehszlovákia a szocialista népek családjának tagjaként, szilárdan és tervszerűen együttműködött a többi testvéri országgal, elsősorban a Szovjetunióval. A hatvanas években a párt- és állami vezetésben kedvezőtlen jelek mutatkoztak. Megszegték a pártélet lenini normáit, fokozatosan elszakadtak a néptől, s olyan helyzetet teremtettek, amelyben újra felüthették a fejüket a már megvert osztály ellenség maradványai. 1968 januárjában kísérletet tettek a lenini normák helyreállítására, az új pártvezetés azonban nem volt elég erős és elszánt ahhoz, hogy a proletárdiktatúra következetességével lépjen fel az egyre vakmerőbben támadó osztályellenséggel szemben. így került veszélybe a szocializmus léte Csehszlovákiában és vált szükség a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968. augusztusi akciójára. A nagy forradalmi hagyományokkal nandMicMó' -GSKP azóta megújította önmagát, s helyreállt a szocialista építés rendje az országban. A szocialista Csehszlovákia ismét a dinamikus fejlődés útjára lépett. Felszabadulásának évfordulóján forró elvtársi és baráti üdvözletünket küldjük Csehszlovákia népeinek. Őszinte szívből kívánjuk, hogy maradéktalanul küzdjék le összes nehézségeiket és érjenek el további sikereket országuk építésében, a szocialista népek közösségének erősítésében. Szombaton délután 5 órakor az Állami Építőipari Vállalat kultúrtermében tertutták a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Tolna megyei kirendeltségének élüzemavató ünnepségét. Az ünnepségen részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, valamint a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a partner vállalatok képviselői. A háromszoros élüzem ünnepi ülését Fenyvesi Ferenc, a kirendeltség igazgatója nyitotta meg. Ezt követően Szö- geczki László, a MEZÖBER Vállalat vezérigazgatója átadta az élüzem-okleveiet, majd ismertette a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat eredményeit és méltatta a Tolna megyei kirendeltség munkáját. A vállalat 20 kirendeltsége közül a Tolna megyei a X. kongresszusra kiírt szocialista versenyben a második helyet érte el. A kirendeltség megalakulása óta mindössze nógy év telt. el. de tevékenységének eréíl- ményességét mutatják a ,4riár Szombaton reggel Somoskői Gábornak, a SZOT titkárának elnökletével folytatta munkáját a szakszervezetek XXII. kongresszusa. Az elnökségbeh helyet foglalt Fock Jenő. a Miniszter- tanács elnöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és a KB titkárai és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Gáspár Sándor válaszolt a három napirendi pont vitájában elhangzott felszólalásokra. — A kongresszusunk vitája — mondotta Gáspár Sándor — a magyar szakszervezeti mozgalom hű keresztmetszetét adta, helyesen ítélve meg a mozgalmat, erényeivel és gyengéivel együtt Kongresszusunk a szakszervezeti demokráciának fontos fóruma volt. Napirendre kerültek rajta társadalmunk legjelentősebb kérdései. — Az újonnan megválasztandó vezetőségnek az lesz az egyik legfontosabb feladata, hogy a vita minden részletét figyelembe véve alakítsa ki a következő évek tennivalóit. A megválasztásra kerülő Szak- szervezetek Országos Tanácsának, s a SZOT Elnökségének a lehető legrövidebb időn belül hozzá kell látnia munkatervének kidolgozásához. A munkatervekben helyet kell kapnia mindannak, ami a elkészült és még kivitelezés alatt álló korszerű technológiával felszerelt komplex szarvasmarha- és sertéstelepek. Az elmúlt évben tovább bővítették a megye mezőgazdasági üzemeivel a kapcsolatot. 1970-ben 340 beruházás bonyolítási és tervezési szerződéssel rendelkeztek és a szerződések kivitelezési értékének összege elérte az 1282 000 000 forintot. Ez az összeg magában foglalja az 1972—73. évekre átmenő értéket, és az előző időszakban megvalósult műszaki teljesítés értékét is. Mind az éves terv. mind a versenyfeladatok teljesítéséhez és túlteljesítéséhez nagy segítséget adott a kirendeltségen létrejött brigádmozgalom. A kirendeltségen négy szocialista brigád működik. Az élüzemavató ünnepségen adták át Árkosi Antalnak, a tervezési osztály vezetőjének, valamint Gál Ferencnek, a vállalat beruházási előadójának a miniszteri dicsérő oklevelet. Négyen kapták meg a vállalatig kiváló dolgozó jelvényt. 14 dolgozó pedig pénz-, jutalomban részesült. kongresszuson reális javaslatként elhangzott. Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének pénteki felszólalására utalva elégedetten állapította meg hogy a kormány is tanulmányozza a kongresszuson elhangzottakat, s az ebből adódó kormányzati teendőket. A sok feladat együttvéve azonban nem oldható meg máról holnapra. Meg kel] vizsgálnunk. hogy mire van lehetőség, es a feladatokat rangsorolni kell. Gondjainkon csak úgy segLiietünk, ha termelékenye Áen dolgozunk, a nemzeti jövedelmet növeljük. Nemzeti méretekben is jól meg kell gondolnunk, hogy mi a legfontosabb, s anyagi erőinket mikor mire fordítsuk. Gáspár Sándor ezt követően az árak és bérek alakulásával foglalkozott. Mint mondotta, a szakszervezetek a gazdasági reformot e kérdésekben is a kormánnyal azonosan értelmezik, de más nézőpontból, s nem mindig egyformán ítélik meg a reform hatásait s a tennivalókat. Ezután a kongresszusi küldöttek egyhangúlag elfogadták a SZOT és a Számvizsgáló Bizottság írásos és szóbeli beszámolóit. az alapszabály-módosító javaslatot, a határozati javaslatot, továbbá Gáspár Sándor válaszát. Mivel a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Számvizsgáló Bizottság mandátuma lejárt, a kongresszus e két szervnek megadta a felmentést. Ezután a , kongresszus zárt ülést tartott, a hői megválasztotta a 195 tagú Szakszervezetek Országos Tanácsát és a 19 tagú számvizsgáló bizottságot. Ezután mindkét szerv megtartotta első ülését. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa megválasztotta a SZOT elnökségét. a vezető tisztségviselőket és a titkárság tagjait, és megerősítette beosztásukban a SZOT osztályainak és intézményeinek vezetőit. Az elnökség tagjai: Elnök: Földvári Aladár, Alelnökök: Kiss Károly Vas Witteg Miklós. Baradziej Eászlóné. Főtitkár: Gáspár Sándor. Titkárok: Duschek Lajosné, Gál László, Nemeslaki Tivadar, Somoskői Gábor, Timmer József, Viriziay Gyula. A számvizsgáló bizottság elnökévé Somogyi Miklóst, titkárává Hidas Miklóst választotta. Az elnöklő Földvári Aladár zárszavában köszönetét mondott mindazoknak, akik jelenlétükkel, közreműködésükkel a kongresszus sikerét segítették. A szakszervezetek XXII. kongresszusa az Internacioná- lé hangjaival ért véget. * A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége szombaton délután a Parlament épületében fogadást adott a szakszervezetek újonnan megválasztott vezető szervei, tisztségviselői és a kongresszuson részt, vett külföldi delegációk tiszteletére. A fogadáson részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. (T. B.) Harmadszor élüzem a MEZŐ BÉR Tolna megyei kirendeltsége
