Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

Erdei Ferenci

A szegedi tanyákon húzódik a front

(Kiss Atíila nij/.i) ]

KÖNHVÜNNEPEK

1930—1932-ben, a nagy válság éveiben, mint szegedi egyetemisták szemináriumi gyakorlatként vizsgáltuk itt a paprikát és a tanyákat. Nemegyszer tűnődtem akkor azon, hogyan lehet ezeh a földön nagyüzemi szocialista mező- gazdaságot szervezni. Bevallom, nem tudtam elképzelni, hogyan.

Maga a föld: homok, szél- hordta buckák és vizenyősszikes semlyékek váltakozása, ahol a növények élete is, az emberek és állatok mozgása is nehéz. Nem is települt be sokáig ez a vidék, századokon át úgy nevezték, hogy „kunpuszták”. A * XVIII. század második felétől kezdve indult meg az idetelepülés. Fokozatosan sűrűsödő tanyákat építettek itt, eleinte ideglenes szállással, majd állandó lakhelyül. A XIX. század második felében pedig a szőlő- és gyümölcskultúra honosodott itt meg, s a Szegedről kiterjeszkedő fűszerpaprika társult hozzá, ké.sőbh pedig egyéb zöldségfélék, különösen a paradicsom. Szegényparasztok honfoglalása volt ez több mint egy századon keresztül, akik mesébe illő hőstörténeteket. az amerikai vadnyugathoz hasonló küzdelmeket éltek át, mire megvetették a lábukat. Tömörkény István, Móra Ferenc és Móricz Zsig- mond írásai őrzik a világ számára ezeknek az időknek és ezeknek az embereknek az emlékét. De végül is győzőt! az ember, s valamilyen megélhetést 'mindenki talált a homokon: nem kevesen tűrhető paraszti jólétet is elértek, né- hányan pedig meg is gazdagodtak. Mindezt azonban mérhetetlen munka árán, mégpedig különleges módon befogva a munka homoki tanyai rabságába.

És ez a homokhoz és tanyákhoz kötött élet nem gyorsan változik: sem a föld és a rajta való gazdálkodás természetében, sem a tanyai életben, sem az emberek tudatában. Mégis nagy változás történt 1945 tavaszán, bár ez nem látszott meg kívülről a tájon. Ezt a földreform idézte elő. De ez itt különösen zajlott le: a földhöz juttatott parasztság nagy része nem kapott új földet, ellenben tulajdonosa lett annak a tanyának, amelyben addig bérlő volt. A földreformnál megszűnt a szegedi tanyák megosztottsága a régi örok- föld tulajdonosai és a városi föld bérlői között: mindenki tulajdonosként lett gazdája és rabja a - homoknak, a kertnek, a tanyának, s ha nehezen éltek is az új tulajdonosok, boldogok voltak.

Fél évtized sem telt el ezután, s megindult a szocialista átszervezés. Az első roham itt balul ütött ki, a hagyományos tanyai-paraszti élet különösen tömör falába ütközött az újító szándék, s meg is akadt benne. Ezekben a tanyai községekben nem álltak össze olyan átütő erejű gárdák, akik az eszmétől és létviszonyaiktól hajtva állhatatos és fegyelmezett úttörői lettek volna az amúgy is különlegesen nehéz körülmények között megvalósítható szövetkezeti gazdálkodásnak. Itt munkásmozgalom is alig volt; csupán egy-egy híve élt távoi

♦Részlet a szerző „Magyarország felfede ése” című sorozatban kés ülő munkájából, amely Szegedről és Csongrád megyéről szól.

egymástól. A szegedi buzdításra olyan szövetkezetalapító csoportok szerveződtek, akik eleve elkeseredett harcba kényszerültek az óriási tanyaiparaszti többséggel, s maga ez az úttörő csoport is. az őket támogató párt- és állami tekintély is súlyos helyzetbe került. E harc akkor emberáldozatot is követelt: 1950. januárjában Zákányszéken megölték Kiss Imrét, aki párttitkár is volt, szövetkezeti szervező is, és gyilkosai —az ottani gazdák — közül kettőt kivégeztek, hármat életfogytig tartó rabságra ítéltek. Sokáig rettenettel emlegették ezen a tájon az emberek a bűntettet és a bűnhődést Í6, de okait is, amelyek ide vezettek.

Nem is sokat haladt előre a termelőszövetkezet szervezése ezekben a községekben egészen 1959-ig. 1952-ben

ugyan még nagy erőltetéssel 20 szövetkezet alakult ezen a vidéken, de 1953 és 1959 között az egész járásban 8 év alatt 12-vel növekedett a szövetkezetek száma, 1959 és 1961 között mégis végbement a szocialista átszervezés, és e 3 évben 5<j új szövetkezet alakult, s a korábbiak is megnövekedtek. Hogyan történt ez?

Lenin úgy mondta, hogy a mezőgazdaság szövetkezeti átszervezése „kerülő út”. Nos, a szegedi homokön az akkor hazánkban országosan megtett szövetkezeti kerülő úthoz képest itt még külön kerülő utat kellett tenni. így jöttek létre a belső övezetben a termelőr/.övetkezeti csoportok, illetőleg mai nevük és szervezeti formájuk szerint szakszövetkezetek. A külső övezetben ugyan jog? formájuk szerint termelőszövetkezeteket szerveztek, ezek azonban mindmáig nem váltak olyan szövetkezeti nagyüzemekké, mint a megye egyéb területén. A kétféle formában és a két övezetben tulajdonképpen ugyanarról van szó: e terület és társadalom különlegesen nehéz talaján hosz- szabbra nyúlt és máig sem fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a folyamata. Ez azt is jelenti, hogy a harc is folyik még, ezért kell itt frontról beszélni.

Ez a front nem áll: fokozatosan nyomul előre a szocialista mezőgazdaság vonala. Mikorra lesz mind á 34, illetőleg 38 homoki termelőszövetkezetből eredményesen gazdálkodó jó szövetkezet, s a 17 szakszövetkezetből is hasonló közös gazdaság? Ahhoz még hosszú idő kell, de a türelmetlenség is jogos, és gyorsítani is lehet az előrehaladást. Természetesen nem valami durva beavatkozással vagy éppen parancsszóval. A siker titka, hogy mielőbb és minél több olyan „áttörés'1 legyen, mint a forráskúti és a balástvai, illetve a zákányszéki. Siettetni a folyamatot csak ilyen megnyert csaták sorozatával lőhet.

♦ A csaták megnyerését azonban előrelátó szervezőmunkával elő is lehet mozdítani. Mindenesetre javítja a helyzetet az ésszerűtlen üzemi keretek megváltoztatása, a kellően megalapozott összevonások, valamint olyan termelési profilok kidólgozása a termelőszövetkezetek számára, amelyek jobban járható utat nyitnak számukra, mint eddigi gazdálkodásuk.

Ki tagadhatná, hogy a könyvpapot ma már az ünnepek közé számítjuk? S nem is akármilyen ünnepek közé. Azt mondhatnánk, hogy bizonyos mértékben nemzeti ünnepeinkhez tartoznak. Készülünk rájuk, ahogy régen készülni szoktak a húsvéti, karácsonyi ünnepekre. Készülünk olvasók, Írók, könyvszeretők, önszorgalomból éppen úgy, mint hivatalból. Kialakultak már bizonyos szertartások is. Vagy mondjuk úgy: divatba jöttek? Jó divat ez. Ünnepélyes plakátok, megnyitók, ünnepi ruhák, fehér ingek és író—olvasó találkozók teszik emlékezetessé. Ma már minden valamirevaló könyvtáros, vidéken is, fontosnak tartja,

LOVÁSZ PALi

Az ismert költ« most tölti be 75. életévét. Születésnapján mi is szeretettel köszöntjük, s kívánunk neki további jó munkát.

QENEZIS

Az örök ív. fölé, ahol örvénylik a tisztult elem, s a végest váltja végtelen: roppant aranyvonal hajol.

Felé tör sóvár sejtelem, mélységfedő árnyék alól, vágyódó szűz anyag dalolt, vajúdik a történelem.

Mindaz, min eddig súly feküdt, mozgásba ébred mindenütt; a rész kemény birokra kel,

törvény bilincsét oldja fel.

S kínokból kelve reszketön új ember áll a fénytetőn.

MINUTUM

Nézem magam időnyi

életemben,

hamv/vm szétfúvódott,

kereshetetlen.

QYEREKSZEM

Tárt az örömre,

I

vak a halálra, mélye csodák nagy tornyait zárja.

hogy az olvasók, de személy szerint ő maga is, ismerje a könyvek íróit. A személyes ismeretség mindig meghittebbé teszi az emberi kapcsolatokat. Ebben az esetben, egyúttal a könyvekkel való kapcsolatokat is.

Az embert tárgyak veszik körül. De különös módon egyikhez sem fűzi az embert olyan bensőséges lélekmelegítő érzés, mint a könyvekhez. A könyv jó barát, mondjuk, és ez így igaz. ügy nyúlunk hozzá, úgy dédelgetjük, mintha élő személy lenne, közeli hozzátartozónk. És az is. A néma könyvlapok soraiba élet költözik, ahogy végigfut felettük az olvasó szeme, emberi életek moccannak meg, tájak rendeződnek el, ha emberrel kerülnek kapcsolatba. Elindul az élet lüktetése. Nem véletlen, hogy kedvenc könyveink alakjaira már-már úgy gondolunk, mint hűséges ismerősökre, akikhez szoros szálak fűznek bennünket.

Miért ilyen az ember viszonya a könyvhöz? Azért, mert amikor olvas, újra éleszti az író figuráit, nemcsak gyönyörködve, vagy szorongva kíséri figyelemmel sorsukat, hanem maga is részesévé válik a könyvbeli világ újrateremtésének. Szép és alapvető emberi tulajdonság ez. Alkotók tulajdonsága. És minden ember alkotni akar valamit, részese kíván lenni valamilyen teremtésnek. Lehetőleg olyannak, ami túléli őt. Amelynek a sorsa rajta kívüli, önálló. Ezért megkülönböztetett tárgy egyéb holmijaink között a könyv. Az író megírja és már nem az övé. Mindenkié.

Az idei könyvünnepek, a napok számát tekintve, rövi- debb ideig tartanak, de csak azért, hogy annál nagyobb figyelem kísérhesse a rendezvényeket. Az idén május 29- től június 4-ig tart a könyvhét. Kevesebb könyv jelenik meg, harmincnyolc, de magasabb példányszámban. Több mint háromnegyed millió könyv kerül az ünnepi könyvhét elárusító asztalaira. De ennél sokkal gazdagabb a választék, ha hozzászámítjuk

azokat a könyveket, amelyek már megtalálhatók a könyvesboltokban, az elmúlt hetekben, hónapokban jelentek meg. Tehát a választék lényegébem nem csökkent.

A magyar könyvkiadásban szép hagyományai vannak az antológiáknak- Amikor egy- egy nemzedék tagjai együttesen adnak számot írói tevékenységükről. E tekintetben figyelemre méltó az Ahol a sziget kezdődik című gyűjtemény, amelyben á legfiatalabb prózaírók legszebb írásait találhatjuk meg. Ez a szót kérő fiatal nemzedék érdekes, színes egyéniségekből áll, bizonyára sok örömet okoznak életútjuk későbbi szakaszában is. Gazdag lírai anyagot foglal magába a Magunk kenyerén című antológia, amelyben tizennégy fiatal köl- , tő mutatkozik be. Mindegyikük vonásait idősebb mesterek, kritikusok vázolják föl bevezető írásaikban. Kapható lesz a Szép vefsek 1970., máx hagyományosan sikerre számító költői antológia. Újszerű kezdeményezés a Szép szó című antológia, amelyben nemcsak prózát talál az olvasó, huszonöt novellát, hanem verseket, esszéket, jegyzeteket, riportokat és grafikákat is. Az antológiát a Népszava hasonló című szépirodalmi mellékletének egyéves anyagából válogatták. Ez a gyűjtemény is tág teret ad a fiatal tollforgatók- nak. Azt mondhatnánk, hogy a maiság és a fiatalság jellemző erre a kiadványra.

A választék tehát gazdag, nincs mód valamennyi megjelenő fontos könyv felsorolására. Különben is, hagyjunk valamit a böngé&ni szerető könyvbarátoknak. Mert böngészni való bőven lesz, mégpedig a könyvnapok után is. Hiszen ha meggondoljuk,' minden nap könyvnap, minden nap egyre többen olvasnak. Ez az újfajta nemzeti ünnep így mindnyájunk örömére, egész évben tart,

KISS DÉNES

é

*