Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-29 / 125. szám
S&íHä MSSYEi Villa PROLETÁRJAIEGYESÜLJETEK) IXIE PÜJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP)A XXI. évfolyam, 125. szám ÄRA: 90 FILLER Szombat, 1971. május 29. Tanácskozott a megyei pártbizottság Az értelmiség helyzete, szerepe a testület ülésének napirendjén Tegnap délelőtt Szekszárdim, a megyei pártszékház nagytermében szokásos rendes illését tartotta meg az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Ezúttal négy napirendet tárgyalt a választott testület. Közülük is kiemelkedő a megye értelmiségével foglalkozó téma. Ez a napirend a társadalom osztályszerkezctével, osztályviszonyaival foglalkozó korábbi tanácskozás folytatásaként került a plénum elé. A napirendek és előadók az alábbiak voltak: 1. A megye értelmiségi dolgozóinak helyzete, helye és szerepe a politikai, gazdasági és kulturális életben. Előadó: Tolnai Ferenc megyei titkár. 2. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának feladatterve a X. kongresszus határoza fainak végrehajtására. Előadó: K. Papp József, megyei első titkár. 3. Jelentés a párt-végrehajtóbizottság 1971. első négy hónapjának tevékenységéről. Előadó: K. Papp József. 4. Tájékoztató jelentés az országgyűlési képviselő és tanácstag választásokról. Előadó: Horváth József megyei titkár. Megyénk értelmisége betölti politikai, gazdasági, kulturális hivatását Kádár János az Usti-i vegyipari kombinátban Á párt megyei végrehajtó bizottsága által jóváhagyott, előzetesen kiküldött írásos beszámolóhoz Tolnai Ferenc mondott rövid bevezetőt. A szóbeli kiegészítés folyamán kiemelte az előadó az értelmiségi körökben adódó eszmei zavarok leküzdésének, eloszlatásának fontosságát, kellő indokolással alátámasztotta a megjelölt feladatokat, majd szólott a hivatástudat hajtóerejéről, a megfontolt pályaválasztásról és az erkölcsi-anyagi ösztönzés harmonikus összhangjának megteremtéséről. Mind a beszámolót, mind a vitát végigkísérték a X. kongresszus azon megállapításai, melyek az értelmiség növekvő társadalmi szerepe, a szocializmus magasabb színvonalú építése által támasztott nagyobb követelményekkel, a tudomány, a technikai fejlődés gyorsulásával, a tömegek művelődési lehetőségeinek és igényeinek növekedésével kapcsolatosak. A téma jelentőségét, a tanácskozás célját az alábbiak fejezik ki: „A megye iparának fejlődése, a mezőgazdaság Tevékenységi területek szerint rétegződik a nem önálló társadalmi osztályt képező értelmiség. Ilyen alapon beszélhetünk a politikai vezetésben, az államigazgatásban dolgozó értelmiségiekről, műszakiakról, egészségügyiekről, oktatókról, valamint a kulturális és fegyveres testületekben tevékenykedő értelmiségiekről. Megyénk értelmiségének rétegződése, összetétele igazodik a társadalmi viszonyok fejlődéséhez és a megye sajátos arculatához. Mindezek kifejezésre jutnak az alábbiakban: A megye gyorsabb ütemű ipari fejlődésének következtében növekszik a műszaki értelmiség részaránya. A mező- gazdaság szocialista átszervezése és a termelés struktústruktúrájának belterjes irányú változása, a közoktatásban és a közművelődésben jelentkező gondok és egyéb megyei sajátosságok megkövetelik, hogy átfogó elemzést adjunk. Elsőrendű politikai érdek, hogy helyzetének reális megítélésével körvonalazzuk azokat a követelményeket. melyek még inkább kibontakoztatják az értelmiség alkotókészségét. tudatosabbá teszik tevékenységét". Tolna megyében az aktív keresők öt százaléka, mintegy hatezer ember dolgozik értelmiségi jellegű munkakörben, a növekedés főleg az 1960-as évek és napjaink jellemzője. Elvi-politikai útmutatásként megjelölte a beszámoló, hogy ki tekinthető értelmiséginek, tisztázta, hogy az értelmiségi rétegbe sorolásnál a munka jellege az alapvető és nem más. Az előbbiek jegyében cáfolta a beszámoló a minden diplomást értelmiséginek tekintő felfogást, valamint felülbírálta az értelmiség fogalomkörének a diplomásokra való leszűkítését rájának belterjes irányú fejlődése eredményezte, hogy megnőtt a tsz-tagság körében is az igény az agrárszakemberek és közgazdászok iránt, emelték a velük szemben támasztott követelményt. Egyre inkább szocialista tartalmat nyer a pedagógusok és népművelők munkája, az egészségügyi előrehaladás következtében számottevően változott az örvösek és gyógyszerészek társadalmi helyzete. A jogászik tevékenysége egyre rugalmasabban igazodik a társadalmi viszonyok fejlődéséhez. Az intenzív gazdálkodás meggyorsította a közgazdász-értelmiség szerepének növekedését a termelés és az irányi tás minden területén. Gondot okoz, hogy még mindig hiány mutatkozik a műszaki és agrárértelmiségből, valamint a közgazdászokból. A megye értelmiségének több mint a fele munkás és paraszt származású. A továbbiakban részletesen foglalkozott a beszámoló a jelentősebb értelmiségi rétegek fóbb sajátosságaival, helyzetük és felfogásuk alakulásával, valamint a társadalmi megbecsüléssel. Legmozgékonyabb és legaktívabb rétegét képezik az értelmiségnek a funkcionáriusok, noha számuk alacsony. Munkájukat a társadalom reflektorfényében végzik, magasak a velük szemben támasztott társadalmi elvárások. Társadalmi megbecsülésük a párt általános politikájának, a szocializmus építése során elért eredményeknek a függvénye. Kedvezőtlenül hatnak e téren p magatartásbeli, döntően munkastílusbeli hibák. Egyes esetekben, a munkakörhöz viszonyítottan lemaradás adódik a szakmai és politikai műveltség megszerzésében. A funkcionáriusok képezik az értelmiségen belül a világnézetileg legtudatosabb, a munkás- osztály, a párt politikájáért legkövetkezetesebben küzdők rétegét. Náluk a legsokoldalúbb a kapcsolat a többi értelmiségivel. A műszaki értelmiség tükrözi legjobban a végbement osztályrétegeződésj folyamatot. A gazdasági élet magasabb szintű továbbfejlesztése az új üzemek telepítése és a régiek rekonstrukciója gyorsabb ütemű növekedésüket igényli. A műszaki értelmiség általában megtalálta helyét az üzem életében, képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, munkaszeretetét bizonyítja a szakmai továbbképzés, tart a szakmai lemaradástól. Egyesek esetenként úgy érzik, hogy megyénk telephely-jellegű üzemeiben nem tudnak kellő feltételeket találni kutatási ambícióikhoz. Kisebb részük vállal csak az átlagosnál többet szabad Idejében a politikai. társadalmi, kulturális életben. A fiatal műszakiak kifogásolják, a szellemi tőiké pocsékolásának tekintik, ha a jól képzett mérnökök anyagi okokból ott helyezkednek el, ahol tehetségük és alkotókészségük kibontakoztatására kisebb a lehetőség. Az erkölcsi elismerés növelj kezdeményező készségüket, legnagyobbnak azt tartják, ha a vállalati közvélemény kellő fontosságot tulajdonít a műszaki fejlesztésnek. Az agrárértelmiség — a termelési szféra másik jelentős rétege —, jelentős eredményeket ért el a nagyüzemi gazdálkodás erősítésében, a fejlett termelési eljárások alkalmazásában, az anyagi érdekeltség elvének helyesebb kialakításában. Differenciálódik (Folytatás a 2, oldalon.) és kohászati Flesch István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a CSKP XIV. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője pénteken Usti Nad Labemba, az észak-csehországi megye székhelyére látogatott. Útjára elkísérte Jan Gregor, a szövetségi kormány elnökhelyettese, Leopold Kovalcik, a CSKP észak-csehországi bizottságának vezető titkára, Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete és Frantisek Dvorsky a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János és kísérete útközben megállt Terezinben, s megtekintette az egykori náci koncentrációs tábort, ahol a második világháború éveiben 19 ország állampolgárai, közöttük magyarok ezrei szenvedtek fogságot, vagy mártírhalált. Kádár János a magyar küldöttség nevében koszorút helyezett el a fasizmus áldozatainak emlékművénél és beírta nevét a vendégkönyvbe. A megye határában a magyar delegációt a nemzeti bizottság vezetői virággal köszöntötték. Usti Nad Labemba érve Kádár János felkereste a 150 éves vegyipari és kohászati kombinátot, Európa egyik legrégibb vegyipari üzemét, s dr. Václav Grim igazgató kíséretében végigjárta az üzem termelőegységeit, műhelyeit. Ezt kővetően a gyár magyar és csehszlovák zászlókkal feldíszített dísztermében barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen Kádár János beszédet mondott. Szívből örülünk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusára érkezett küldöttségünk ellátogathatott ide, és ha rövid időre is, de alkalmunk nyílott betekinteni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyik legjelentősebb ipari központjának, a cseh ipar és munkásmozgalom egyik bölcsőjének, az Usti-i vegyipari és kohászati kombinátnak életébe, — mondotta bevezetőben Kádár János. Kádár János méltatta ezután a csehszlovák népnek a szocialista forradalom győzelmét követő időben, az építőmunkában elért nagy sikereit. Külön köszöntötte a terület dolgozóit, gkik az ország ipari termelésének 11 százalékát, barnaszén termelésének 70 százalékát, a hőenergiának, a vegyipari termékeknek igen nagy részét állítják elő. A magyar nép — folytatta az MSZMP KB első titkára — mindig nagy figyelmet tanúsított Csehszlovákia népeinek harca, munkája iránt. Az őszinte érdeklődés országaink közvetlen szomszédságából, rrepeink közös történelmi múltjából, évszázadokra visz- szftnyúló kapcsolatából, egy negyedszázad óta pedig közös, szocialista elveinkből é.. céljainkból, az internacionalista érzésekből fakad. Csehszlovákia Kommunista^ Pártjának XIV. kongresszusa arról tanúskodik, bogy a csehszlovák kommunisták, a munkások, a szocializmus hívei lépésről lépésre lekűz- dik a korábbi években felhalmozódott problémákat Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1969 áprilisi plénuma, a Husák elvtárs körül tömörült új vezetés, fordulatot hozott a szocialistaellenes erőkkel vívott harcban, és attól kezdve a helyzet az országban egyértelműen a marxista—leninista erők javára fejlődik. Bizonyos, hogy a most ülésező kongresszus megerősíti ezt a pozitív irányzatot. Kádár János ezt követően hazánk helyzetéről, népünk eredményeiről szólt, majd így folytatta: — Szólni kívánok a Varsói Szerződés öt országának, köztük a Magyar Népköztársaságnak a Csehszlovákiával kapcsolatos 1968. augusztusi közös lépéséről is. Úgy tartjuk, hogy ez a lépés szükségszerű volt egy olyan különleges helyzetben, amikor a csehszlovák dolgozók minden vívmánya komoly veszélybe került, amikor belső ellenforradalom kirobbantása és imperialista intervenció egyaránt fenyegetett. Vannak, akik vitatják, fennállott-e ilyen súlyos és közvetlen veszély? Számunkra, kommunisták számára a hatalom kérdése sohasem elvont, csupán elméleti jellegű kérdés, mert nem is lehet az. Önök tudják, hogy 1919. augusztusában az első magyar munkásállamot, a Magyar Tanácsköztársaságot az imperialistákkal szövetkezett belső ellenség külső fegyveres beavatkozással verte le. 1956- ban ismét belső és a külső reakciós erők összefogása, az általuk szított és támogatott fegyveres ellenforradalmi felkelés veszélyeztette a Magyar Népköztársaság létét. Bennünket 1968 augusztusában közös lépésünknél — a történelem tanulságaiból okulva — egy még rosszabb fejlemény megakadályozásának szándéka, az internacionalizmus, a csehszlovák dolgozók önzetlen megsegítésének szándéké vezetett, és semmi más Helyesen, állapítja meg Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tanulságként, hogy abban a helyzetben el kellett dönteni, vajon meg kell-e várni, míg az ellenforradalom testvérgyilkos harcot idéz elő, melyben ezernyi ember veszti el életét, és csak akkor kerül - jön-e sor az internacionalista segélynyújtásra, vagy idejében kell-e érkezni, megelőzni a tragédiát, olyan áron is, hogy eleinte hazai és kül- f' ldi körökben is ez meg nem értéssel találkozik. A szövetséges hadseregek bevonulása Csehszlovákiába 1968. augusztus 21-én megelőzte ezt a vérengzést és így 'szükséges és az egyedül helyes megoldásnak bizonyulv. Nagyon fontos ős örvendetes, hogy rövid idő alatt helyreállt az ország törvényes, szocialista rendje, a nyugodt, normális munka minden feltétele. A dolgozó nép visszanyerte állampolgári és szociális biztonságát és a Csehszlovák S7.ocialista Köztársaság a szocialista országok egyenjogú, megbecsült tagja. A magyar kommunisták, dolgozó népünk a szolidaritás érzésétől áthatva kíván Csehszlovákia népeinek újabb sikereket a szocialista haza további felvirágoztatásában. A beszéd további részében Kádár János a nemzetközi helyzetről szólt, hangoztatva, hogy a magyar nép a világ kérdéseinek megítélésében a nemzetköziség, a szocializmus, a haladás, a béke erőinek oldalán áll. ■ A leikes hangulatú barátsági gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár Jánost a gyár vezetői az üzem életét bemutató plakettal ajándékozták meg, az MSZMP KB első titkára pedig a magyar munkásosztály harcát jelképező szobrot nyújtott át az üzem munkáskollektívájának. A magyar delegáció a délutáni órákban visszatért Prágába. összetételében igazodik a megye areulatához
