Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-25 / 121. szám

LVA SÓINK ÍRTÁK Szakember-ellátottság Alsópélen A környező termelőszövet­kezetekkel közösen, 28 sze­mély részvételével traktoros- ianfolyamot szervezett az Al- sópéli Állami Gazdaság. A tanulók az elmúlt hetekben vizsgáztak. A traktorosvizs­ga ürügyén nem érdemtelen röviden beszélnünk a szak­emberképzésről általában. Ebben az állami gazdaság­ban a szakemberellátásban 2—3 évvel ezelőtt nem volt probléma. 1969-ben ilyen is előfordult. Ez adódott abból, hogy két középkorú szak­emberünk elhunyt, nyugdí­jazások is történtek. Jelenleg ellátottságunk jó: 11 agrár­mérnök, illetve gépészmérnök, 3 felsőfokú technikus, 7 kö­zépfokú technikus képezi a szakembergárdát. Több a probléma a szak­munkásképzésben és után­pótlásban. Egyik ilyen aka­dály, hogy a felnőtt szak­munkástanfolyamon is csak azok vehetnek részt, akik az általános iskola 3 osztályát elvégezték. Ez természetes, viszont felnőtt dolgozóinknál ez igen soknak hiányzik. Előrelépés, hogy máius 13-án 10 munkásember fejezte be a Sárszentlőrinc—uzdi általános iskolában a 8. osztályt. A má­sik gond, hogy a fiatalok nem vonzódnak a mezőgaz­dasági szakmákhoz. Ürülünk, hogy idén hárman kötöttek szerződést növénytermesztő­gépész szakmára, a most vég­ző általános iskolások közül. A gondot fokozza, hogy az állami gazdaságok általában külterületeken, majorokban pusztán helyezkednek el, ezért kevés családi, szolgálati la­kással rendelkeznek. Gazda­ságunk ráadásul a „világ vé­gén” van, köves út csak egy irányból húzódik, nagyobb te­rületeink pedig, mint Szaba- ton és Rácegres, egyáltalán nem rendelkeznek köves út­tal, sőt Csillagmajorban még villany sincs. A bejáró dolgo­zók az első kedvező alkalom­kor kilépnek, mivel szak­munkásainknak szolgalati la­kást juttatni csak kismér­tékben tudunk. Igen nagy az elszívó hatá­sa a tsz-eknek: a jobb szak­munkások, gépszerelők, kom­bájnvezetők részére 10 forint­nál több órabért fizetnek, és nem is napi 8 órát dolgoztat­nak. Nálunk a gépműhely i dolgozók órabére nem éri el a 10 forintot. Az intenzív gazdálkodás érdekében — jól tudjuk — meg kell találnunk az utat a szakemberképzés helyes ará­nyának állandósítására. Somogyi József személyzeti vezető, Alsópél Napirendi pont: a nődolgozók helyzete Simontornyán a bőrgyári nődolgozók helyzetének javí­tását, eredményeit beszélte meg a partvezetőség, fél év­vel a X. pártkongresszus után. Testi épségüket szolgálja, anyagmozgatásukat könnyíti az 1. és 2. gyárrészlegben idén beállított 35, és a 3. rész­legben alkalmazott 12 új ko­csi. így szükségtelenné válik a kocsitúlterhelés. Mechanikai osztályunk a régebbi kocsi­állomány felújításán dolgozik. Egészségvédelmük érdeké­ben 15 literes* óránkénti ter­melésű szikvíz-előállitót sze­reztek be, a dolgozók víz­ellátására. A nagy létszámú krómos részleg kivételével nrncs akadálya annak, hogy a nyári melegben, a nők munka közben is 5—10 per­ces hideg vizes mosakodást végezzenek. Élelmiszereik és ivóvizük megóvására Simon­tornyán 200 literes, a székes- fehérvári részlegben 100 lite­res hűtőszekrényt vásárolták. Az első negyedév végére megoldották az egyedülálló és a sokgyermekes anyák, két műszakban foglalkoztatását. Ilyen édesanya jelenleg csak­is saját kérésére végez mun­kát a harmadik műszakban. Továbbképzésükre minden év októberétől májusáig meg­rendezik az időszerű kérdé­sek tanfolyamát. Folyamatban van, a krómos osztályon dol­gozó nők szakmásító tanfolya­mának megszervezése. Ezzel megoldódik a kikészítő mun­kahelyek csoportvezetői után­pótlása. A gyár biztosítja az autóbuszt a KISZ szervezésé­ben történő kiállítás- és szín­házlátogatáshoz. Ugyancsak a KISZ-szervezet vállalása —a nődolgozók vezetésbe való be­kapcsolása érdekében —, hogy fiatalokat szervez továbbtanu­lásra. Jelenlen 12 KISZ-korú tanuló dolgozóból 8 nődolgo­zó. A személyzeti osztály fel­mérést készít a 7—8. általá­nost még el nem végzett dol­gozókról, beiskolázásuk meg­kezdésére. Általános iskolát végző dolgozóikat igény sze­rint a KISZ-esek korrepe­tálják. Kollektív szerződésünkben is rögzíteni kívánjuk, hogy egyedülálló vagy sokgyerme­kes anya csak úgy túlóráz­hasson, ha ő kéri. Egyedül^ álló anyáknál két 14 éven, aluli gyermek esetén, egyéb esetben három 14 éven aluli gyermeknél többletként 2 nap jutalomszabadságot biztosí­tunk. Nődolgozóinknak há­rom vagy ennél több 14 éven aluli gyermekük részére az iskolaév kezdete előtt maxi­málisan 400 forint értékben tanszereket vásárolunk. Botos Jánosné igazgatási előadó, Simontornyai Bőrgyár Ifjú város, új lakónegyedekkel Rangos vendégek az 1970—71. hangversenyévad záróhangversenyén Június 1: Händel Messiása Június 1-én, kedden .este fél 8 órai kezdettel a Babits mű­velődési központban lesz Szek- szárdon Händel Messiás című oratóriumának bemutatója. Ez alkalommal rangos vendégek érkeznek Szekszárdra az NDK- ból, Halle városából, amelyet Händel városának tartanak. Elizabeth Breul, Käthe Rösch- ke és Johann Künzel énekli a szoprán, az alt és a basz- szus szerepeket. A hármast az oratóriuméneklés nagy­mestere: Réti József Állami Operaházunk kiváló szólóéne­kese egészíti ki: A szekszárdi bemutatót két pécsi előadás előzi rneg, így nagyszerű élményben lehet része a szekszárdi zenebará­toknak. A mű a Pécsi Filhar­móniai Zenekar és a Pécsi Liszt Ferenc kórus közel 150 tagú együttesének előadásá­ban kerül sorra Antal György, Liszt-díjas vezetésével. Antal Györgynek nagy ér­demei vannak az oratórium­kultusz kifejlesztésében és ta­lán éppen ezeknek a művek­nek a dallamvilága áll hozzá a legközelebb. Händel életének főművét 1741. augusztus 22-én kezdte el írni és már szeptember 14- én el is készült a művel. A bemutatóra Dublinben 1742. április 13-án került sor. Lon­donban 1743. március 23-án mutatták be. A hangverseny iránt me- gyeszevte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Egyedül Bony- hádról 50 jegyet igényeltek, de ott vannak az igénylők között Bátaszék, Sióagárd, Kéíy, Decs, Tolna, Tamási zeneked­velői is. A hangverseny jegye­it a zeneiskola és a Babits mű­velődési központ portája áru­sítja. Pécsett, a Pannóina Sörgyárban megkezdte termelését a cola-üzem. Az ország harmadik s egyben legnagyobb üdí­tő ital gyára — három megyét — Baranyát, Somogyot és Tolnát látja el az ízes itallal. A töltőgépsor óránként 15 ezer palackot tölt meg, és még az idén 20 millió üveg Coca-Co- lát hoz forgalomba a pécsi sörgyár. Képünkön: az üvegmo­só gép. Régészeti „»nyomozás" 35 évig őrizte a leleteket Longobárd temetőt fedeztek fel Mázán Az OTP és a városi KISZ- bizottság összefogásával fel­épült Dombóvárott az első KISZ-társasház, melynek négy szintjén 16 kétszobás lakás van. Az új lakástulajdonosok május 14-én vették birtokba, többen azonnal megkezdték a beköltözést. Az épületben zömmel kesztyűgyári, kórhá­zi dolgozók és MÁV-alkalma- zottak kaptak lakást, A be- kölfözők általában 20—30 év közti fiatalok, néhány éves házasok, sőt 3 lakás vevője menyasszony, illetve vőlegény volt. A „fiatalok házában” csupán egyetlen idősebb vá­sárolt lakást, özvegy Csöpp? Györgvné, aki hűen korábbi közéleti szerepléseihez, itt is társadalmi munkát vállalt, öt választották meg ugyanis a házmegbízotti tisztségre, ő intézi majd a társasház kö­zös ügyeit. Megoldódott tehát 16 család lakásgondja, és a 13 lakásos épület elkészültével befejező­dött a Gárdonyi tér teljes be­építése is. Ezen a területen 28 lakás épült takarékpénz­tári beruházásban es 24 lakás a takarékpénztár szervezésé­ben. A város más részén, az új Molnár György utcában en­nél is nagyobb méretű OTP- lakásépítkezés van folyamat­ban, egy év alatt .33 lakásba költöztek be az új tulajdono­sok, és még az idén befeje- jeződik 32 lakás építésé. Ezen a területen az Országos Ta­karékpénztár berunázásában a IV. ötéves terv során további 240 lakás épül. Függetlenül a .felsorolt la­kásépítkezésektől, néhány hé­ten belül újabb takarékpénz­tári építkezés indul a Hunyadi téren is, ahol előzőleg le­bontásra kerül a volt OTP- fiókhelyiség és a műszaki bolt épülete, majd a két üzlet- helyiség helyére egy korsze­rű. 3 emeletes épületet emel­nek. Itt a földszinten kap majd helyet ismét az CTP fiókja, az emeleten pedig 12 lakás készül. A Hunyadi téri építkezés azonban nemcsak a takarékpénztári fiók korszerű­sítésének gondját oldja meg,, és nemcsak a lakásépítés számszerű növelésit adja, ha­nem nagymértékben hozzá­járul Dombóvár rendezéséhez, a korszerű városkéo kialakí­tásához is. A Gárdonyi téri KISZ- épület átadása — mely ön­magában is jelentős lakás­szaporulatot eredményezett, csupán egy láncszeme annak a dombóvári viszonylatban nagyszabású lakásépítkezésnek, amelyet a lakáshelyzet foko­zatos javítása, a város kor­szerű rendezése céljából a ta­nácsi lakásépítkezések mellett az Országos Takarékpénztár magára válla't. Somlai László Dombóvár Ritka régészeti „nyomozás” fejeződött be, páratlanul sike­res eredménnyel, Tolna me­gyében. A „krimitörténetbe" illő „nyomozást” dr. Bóna István budapesti egyetemi docens, a longobárdok életének, múltjá­nak búvára indította el. A professzor már Tolna megyé­ben is több települését, illet­ve temetőjét feltárta a nép- vándorlás korában a hazánk területének egyrészén is élt ér­dekes népnek, amely az ava­rok elől elvonulva, a róla ké­sőbb elnevezett Lombardiában telepedett le. Dr. Bóna István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ré­gészeti tanszékének archív fo- tonyagában rábukkant egy fiímnegatívra, amely egy lon­gobárd fibulát, csatot és gyön­gyöt örökített meg. A leletről csak annyit tudtak, hogy a Mérey-féle kaposvári magán- gyűjteményben fényképezték le, a második világháborúban azonban elveszett, egyedül a foto maradt meg róla. A régészprofesszor később rájött arra, hogy a kaposvári magángyűjteménybe egy má­sik gyűjtőtől került a longo­bárd lelet, s az valószínűleg a Tolna megyei Mázán vásá­rolta. Ez fordulópontot jelen­tett a „nyomozásban”, immár megvolt a támpont. Bóna professzor a fotonega- tívot átadta dr. Rosner Gyu­lának, a szekszárdi múzeum régészének, aki Nacsa Mihály restaurátorral a negatívról száz darab pozitív képet sok- szorosíttatott. Ezután kolléga­nőjével: Horváth Jolán régész­szel együtt, kiment Mázára. A száz fényképet mindketten szétosztották a község lakói között, s a Népújságban is közzétették. Megkérték az em­bereket, hogy mondják el, ha bármit tudnak a leletekről. Hosszas huzavona után, a régészeknek annyit sikerült megtudniuk, hogy valószínű­leg a mázai téglagyár agyag­bányájából kerülhettek elő a régi tárgyak. Véletlen szeren­cséjükre nem sokkal azelőtt, újra megkezdték az agyagbá­nya kitermelését baggerrel, s a negyedik napon, amint utólag megállapították, egy longo­bárd sírt mart ki a gép. A sír­ból egy hatalmas longobárd vaskard és egy teljesen ép, nagy lándzsa került napvilág­ra. Dr. Rosner Gyula kiderítet­te, hogy a Mecsek széli falu­ban él egy „hobby”-s öregúr, akinek talán lehet valanii a birtokában. A fiatal régész Bóna professzorral együtt ke­reste fel az idős embert: Gö- bel László nyugdíjast, akitől megtudták, hogy még 1936- ban bukkantak rá a keresett sírokra. Ö maga is egy ember­csontvázat, valamint a mel­lette talált edénytöredékeket és egy nagyon szép frank lándzsát rakott a katonaládá­jában. Azóta, 35 esztendőn át őrizte. így megkerült a keresett ré­gészeti anyag, s azokat Gö- bel László fel is ajánlotta a szekszárdi múzeumnak, s ezért elismerésben és juta­lomban részesült. Megtaláltak az ad.dig isme­retlen longobárd település te­metőjét, amelyet az idei nyá­ron feltár dr. Bóna István és dr. Rosner Gyula. S hátha a mázai lelőhely még megfejtetlen régi titkok- , ról is lefejti a fátylat? (B. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents