Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
MAOTE A címszó jelentése: Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete. Nem tudnám pontosan megmondani, hogy az orvosok szakmai, tudományos egyesületei sorában ez, hányadikként jött létre. Létrejött. Van, mintegv azt is igazolni, hogy az általános orvosként működő körzeti orvosoknak nem kell szükségképpen elszakádniok a tudományos tevékenykedéstől, amikor letelepednek falvaink, városaink valamelyikébe, hogy a napnak úgyszólván ’ minden órájában szolgálják az egészségügyet. A MÁOTE e hónap közepén tartotta Siófokon első országos kongresszusát. Az eseményről, aktualitásának megfelelően adott hírt a sajtó és rádió- egyaránt, ami természetes. Még így. is kevés volt az eseményt méltató szó. Azok, akik az egészségügyi alapellátás első, mondhatni forró vonalában harcolnak (mert hiszen azt teszik) gyógyító, betegségeket megelőző és a már gyógyultakat gondozó munkájukkal, első kongresszusuk alkalmából érdemesek lettek volna a közvélemény nagyobb figyelmére is, mert miről volt szó Siófokon három napon át? Az általános orvoslás helyzetéről, az általános orvosi gyakorlat kutatásainak tapasztalatairól, majd pedig a körzetekben végzett munka elem- . zésére, később a gondozásra, a betegellátás jobb megszérve- ’ zésére került sor. Mit mondjak, rólunk volt szó Siófokon, anélkül, hogy jobban odafigyeltünk volna. Az ország kis és nagy városaiból, kis és nagy községeiből félezer körzeti orvos vett részt a MÁOTE I. kongresszusán. Csak Tolna megyéből közel harmincán voltak ott Siófokon körzeti orvosaink közül. Nem kétséges, hogy mentek volna többen is, hiszen szakmán belül, közelről és távolról egyaránt az érdeklődés volt a legfőbb jellemzője ennek az eseménynek, amit külföldről is megtisztelt számos szaktekintélye az általános orvoslásnak. A kongresszus résztvevőinek őszinte tetszését vívta ki dr. Gottfried Hellernek, az Internationale Gesellschaft Für Allgemeinmedizin elnökének az a bejelentése, hogy az az IGÁM, az Általános Orvosok Nemzetközi Szervezete szívesen tartaná hazánkban legközelebbi kongresszusát 1973-ban. Ez a ma olyan , természetesként fogadott óhaj egyúttal jelzi a MAOTE tevékenységének, s első kongresz- szusának a rangját is. Elhangozhatott volna ez a bejelentés mondjuk 30 évvel ezélőtt? Ezt még a valóságtól elrugasz- kodottak is csak kötve hinnék! Néhány nappal a kongresz- szus után, már munka közben kerestük fel azokat a körzeti orvosokat, akik megyénket képviselték Siófokon. Álljon itt egybehangzó véleményük: nagyon megérte az időt és fáradságot a tanácskozásokon való részvétel. Olyany- nyir.a megérte, hogy a ránk szakadt . kánikulában -enkit nem csábított inkább a Balaton vize, mint az ülésterem fülledt, de végig érdeklődéstől feszült légköre. Az NDK-ha utazó Gatal szakmunkások jogai és kötelességei Az idén csaknem 1100 budapesti fiatal utazhat az NDK- ba szakmai gyakorlatra. Az NDK-beli foglalkoztatás tartama alatt a belföldi munkaviszony szünetel. Az ott ledolgozott idő'azopban a munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények,'- továbbá a társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából itthoni munkában töltött időnek számít. Ezek a jogok .a dolgozót csak akkor illetik meg, ha a külföldi foglalkoztatás megszűntét követően haladéktalanül hazatér és legkésőbb 15 napon belül jelentkezik vállalatánál. A szakmai gyakorlaton részt- ’ vevők hazulról — kiviteli engedély nélkül évente 12 postacsomagot kaphatnak. Személyi jövedelmüket a Magyar Nép- köztársaságba átutalhatják, annak forint-el lenért ékét az OTP a címzettnek kifizeti. Jelentkezéseket elfogadnak ' még a forgácsoló, • lakatos, vegyipari szakmunkás, elöktro- és .mechanikai műszerész szakmában, s. várják elektro- és építészmérnökök jelentkezését is. Mérnöki diplomával vidékiek is kiutazhatnak. A másik megállapítás: jóleső érzéssel használták fel a kongresszuson részt vevő Tolna megyei orvosok az összehasonlítás kínálkozó lehetőségét. Valahogy így: mi az, ami ma még megoldásra váró probléma, például Hajdú- megyében. amit mi már megoldottunk? Miben van előbbre Csongrád és nekünk rmt kell tennünk, hogy mellé sorakozhassunk, és így tovább. — Nagyon megnyugtató volt megállapítani, hogy nincs szégyenkeznivalónk ! Már a jelen is. a jövő még inkább megkívánja a tudomány erőinek koncentrációját, a tapasztalatok rendszeres cseréjét, ami egyenlő az ember javát szolgáló tapasztalatok körének bővülésével, gazdagodásával. —(ü— Elátkozott . * ■ * Szabad- általánosítani ? Csakugyan kihűlt belőlük a lelkesedés, valóban megrekedtek és igaz az. hogy nem tudnak és nem akarnák előrelendíteni semmit,' sőt-a fiatalok lendüle- - tét is fékezik? Azt a nemzedéket éri ilyen és ehhez hasonló vád, amely a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején lépett a közélet színterére nagy hittel, nagy akarással, sok illúzióval, de viszonylag kevés szakmai hozzáértéssel, még kevesebb tapasztalattal végezte a dolgát. S végzi napjainkban is, a nemzet gerincét képezve. E nemzedék útját törések, buktatók, megpróbáltatások kísérték, de mégis ez a nemzedék tett legtöbbet annak érdekében, ami ma hazánkban szocialista valóság. A Pécsett megjelenő Jelenkor májusi számában Bertha Bulcsu Takács Imrével beszélget, s szóba kerül, az „elátkozott” nemzedék is. Takács Imre a Székesfehérváron élő író- költő egyhelyütt leplezetlen ■keserűséggel, s némi kiégett- seggel mondja: „Elveszítettük egymást. Lehet, hogy igazságtalanul szakad el az ember a saját korosztályától. Ez az egész társadalom legfőbb átka. Talán lehetne kapcsolatom olyan megpocakosodott és. kopaszodott negyvenöt évesekkel, akikkel ha kapcsolatom lenne, valóban nem" kellene a hosszú hajú fiatalokhoz vonzódnom. Lehet, hogy rosszhiszemű az ember, ha úgy véli, a vele egykorú gyár- és iskolaigazgatók feladtak mindent. Az biztos, hogy nem tudják egymásról, ki mit adott fel. Nincs meg a társadalmi érintkezés, ami „tisztánlátást adna az embernek. Könnyű azt mondani, ifjú szívekben élek... Talán élhetnék negyvenöt éves szívekben is, csak nem találja meg az ember a negyvenöt évesszí- vekett” — mondja Takács Imre arra a kérdésre, hogy „Milyennek érzed a generációd helyzetet?]’ .. Amit Takács Imre mond, azt a Jelenkor tudomásul veszi. De hát hogyan is állunk eznemzedék? zel? Egyáltalán teljesnek, átfogónak tekinthető-e az a vélekedés, amely tények helyett ködös fogalmazással kiégettnek. szépre-jóra alkalmatlannak 'véli' a negyvenesek nemzedékét. Nincs .okunk kétségbevonni azt a tényt, hogy varinak semmit nem akaró negyvenesek, de az ellen már hevesen tiltakozom, hogy ennek a nemzedéknek semmi más, kizárólag a konzerválódás az ismertető jele. Ebben a hitben élni, jószándékú tévedés vagy rövidlátás. Az élet nagyobb területeit áttekintve azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy' a szellemi pocakosodás nincs összefüggésben az életkorral. Mindenütt vannak huszonéves mindent feladó aggastyánok és mindenütt vannak nyugdíj előtt álló ötvenes fiatalok, akikben még mindig háromszor annyi a vitalitás, a tenni akarás, mint a magát beérkezettnek tekintő ifjú emberkében. Azon még vitatkozni is felesleges, hogy kik alkotják a többséget. Körül kell nézni az országban, a szőkébb hazában, s nyomban megkapjuk a választ. A szellemi el pocakosodás, az enerváltság ahogy látom. többnyire egyedi eset, távolról sem általános jelenség, kifejezetten egyedi eset. Tegyük hozzá kész tragédia is, minthogy a semmit nem akaró embert a társadalom, a munkahely nem szíveli, helyzete tarthatatlan, egzisztenciája bizonytalan. Jelenléte állandó feszültségek és ütközések forrása — életkortól függetlenül — mert a társadalomra ható pozitív erők nyomására a munkahely képtelen megalkudni azokkal, akik mindent feladtak, s nem akarnak semmit. Nincs elátkozott nemzedék. Nem igaz az, hogy a negyvenesek elveszítették egymást, s elveszejtették önmagukat. Van viszont képzelgés, a tények semmibevevése és van még valami: ki mint él, úgy ítél, Szp. Kitűnő vendéglátás jó szórakozás a Sió-csárdánál Zenéi szolgáltai a Mohácsi Tamburazenekar Nyitva mindennap reggel 6.30 órától — 2 óráig (445) Nagyarányú fejlesztés a nagymányoki brikettgyárban Véglegesen eldőlt — úgy tűnik a legjobb megoldást megtalálva — a brikett-szén gyártása a mecseki szénmedencében. Évek óta kérdéses volt, hogy a veszteséges hidasi gyár megszüntetése után a Mecseki Szénbányák hol, és hogyan tesz eleget a népgazdaság támasztotta igényeknek. Felmerült a gondolat, hogy a hidasi gyárat Pécsre költöztetik — itt az alapanyag-ellátás helyben biztosított lett volna. A beruházás várható költségei — 50—60 millió forint — azonban túlságosan magas volt, így született a döntés: a nagymányoki gyárat kell olyan mértékben fejleszteni, hogy az igényeket egy gyárból lehessen kielégíteni. A nagymányoki gyár eddigi kapacitása évi 160 ezer tonna brikett-termelés volt. A hidasi gyárból átszállított berendezések — prések, szállítószalagok, csigák, serleges emelők — fel- használásával á00 ezer tonnára bővítik a kapacitást. Az alapanyag 74 százalékát a pécsi és komlói porszenek- böí, 26 százalékot pedig a brikett összetételéhez nélkülözhetetlen tatabányai és balinkai barnaszenekből biztosítják. A tervezésen kívül a kivitelezést is saját erőből oldja meg a Mecseki Szénbányák, elsősorban a nagymányoki gyár saját gépszerelőivel, az építési munkákat pedig a saját kőműveseivel. Rajtuk kívül a Mecseki Szénbányák beruházási osztálya vállal oroszlánrészt a munkákból. A közelmúltban létrejött szocialista szerződés értelmében a beruházási osztály vállalkozott az építési munkák megtervezésére, helyszíni művezetésre, a gépi berendezések beszerelésére. Természetesen az egész beruházás terveit is a Mecseki Szénbányák házon belül készítette el. így várhatóan 7 millió forintból megvalósítható lesz a nagymányoki brikettgyár bővítése. Az építők, gépszerelők, és nem utolsó sorban a tervezők összehangolt munkájára jellemző, hogy az új épületrész alapjainak elkészülte után azonnal megkezdődik a gépek beszerelése, az épületet pedig majd ezzel párhuzamosan építik fel. A beruházás keretében megoldják a gyár végleges energiaellátását. Az eddigi vagonos szállítás helyett pedig az alapanyagot a jövőben gépkocsikkal szállítják. Az ehhez szükséges új fogadóépületekben a rakodást maximálisan gépesítik. Ezekre a munkákra azonban majd csak a jövő esztendőben kerül sor. L. J. Harisnyanadrágot most vásárol ion! Több hazai és külföldi gyártmányból választhat 1 az Áfész és Népbolt szakiizicíeiben 63—70 forintos áron. ...................... . + - (434)
