Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
Szekszárdi — külterület Az amolyan „játék szurdokok” már Nagybödő fölött elkezdődnek, az igaziak csak később. Több mint három méter magas falak közt haladva érünk föl a tetőre, ahonnét nincs tovább út. újabb völgy következik. Egy kapáló házaspárt láttunk és egy szemmel láthatóan lakott házat, ahol nem voltak otthon. A másik oldalon a város irányába jövet egy mintaszőlőn haladunk keresztül. A gazdasszony, ki a tőkék között, a tűző napon hajladozott, végtelen kedvességgel invitál befelé a présházba, ahol aztán van mii nézni! A nagyszobában —nem lehet más kifejezést találni rá, — áll a szüreti felszerelés. A kicsiben fehér függönyös polc, evőeszközök, kolbász, szalonna, retek, az is itt termeti. A tarka takaros heverő végében kályha, az asztalon terítő. Mindenütt a gondos háziasszony kezenyoma. éppúgy, mint a gazdáé a szőlőben. A pincében, ötven literestől három- száznyolcvanig, kilenc hordó sorakozik, nagyság szerint, az abroncsok korrózióálló piros festékkel befestve. Három éve vették az akkor elhanyagolt területet, a présház fala bedőlve, a nádtető résein beesett az eső. Ma fehérre meszelt falak, cseréptető. Az udvaron negyvenkét méter (!) mély* kút, ez már régóta megvan, a tetőt ők csináltatták hozzá. — A szőlő a púpos embert szereti. Nem gazdát, szolgát kíván. Ez az itt hallott szólás körülbelül érzékelteti, mennyit dolgozik a férj és a feleség — munka után —. a nyolcszáz öd szőlőben. Mindketten kereskedők, nem magán alapon, hanem „államinál”. Nekik nrvuna. kás felüdülés a Benedek- völgy meredek oldala. Hatra érnek föl a Trabanttal, amíg látni, itt vannak, gyönyörködnek a kivilágított városban, szívják a tiszta levegőt és bármilyen hihetetlenül is hangzik, munka árán gyűjtik az energiát a másnapi munkához. A férj éppen ottlétünkkor adta le a bort. Az első évben hétszázötven liter lett, legutóbb tizenkét hektó. A gazdasszony a szőlő végéig kísér bennünket és az elfogyasztott borért nem fogad el pénzt. — Mindig örülünk a vendégnek, az pedig természetes, hogy megkínáljuk őket azzal, amink van. Lefelé menet „égi hang” szól ránk — a földről —, ismerősként üdvözölve. Nem tudni, valóban összetévesztett-e bennünket valakivel, vagy egyszerűen mindenkit behív, aki erre jár. Az utóbbi feltevést valószínűsíti, hogy mindenki ránk köszön, aki elhalad erre. Ki jár erre? A szemközti oldalon lakik egy munkásházaspár, őket sem találtuk otthon. A régi táj sajátos kontrasztja volt, hogy a városi és a megyei „elit” szóiéi voltak itt, lejjebb, szurdik- lakásokban pedig, az akkori társadalom kitaszítottjai éltek. Ma is élnek, még itt lumpen elemek. Mindennap látnak lefele jönni egy nőt részegen, aki csak úgy, magának, nyomdafestéket nem tűrő kijelentéseket tesz. A férje és a fia él még vele, akik az év leghidegebb hónapjait a börtönben töltik, jobban ismerve már a paragrafusokat —miért mit lehet kapni —, mint egy jogász Szerencsénk van, mert beszélgetés köbben egy mereven lépkedő alak kapaszkodik fölfelé. Nem néz se jobbra, se balra, láthatóan csak arra tud figyelni, hogyan haladjon. Imbolygó alakja elvész a felfelé ívelő úton. Gy. Pali bácsi hetvenéves, és azt mondja, még húsz é»e van vissza, addig mindennap kijön hajnali ötkor. Az ő pincéjében is kilenc hordó áll. — Mikor megvettem a területet, ide hordtam be a krumplit — mutatja —, aztán eluntam a szagát, gondoltam, csinálok egy mellékvágatot. Be- kapáláskor kezdtem. A vágat végén felirat és dátum: „Megizzadtalak, 1949. I. 28”. Az oldalfalba vágott kis „ablakban” tizenöt éve, viasszal lezárt üvegben bor. — A menyem terhes volt már, amikor eltettem. Majd az unokám lakodalmán bontjuk fel. Pali bácsi télen is följár. — „Ha akkora havak esnek is, mint a hüvelykujjam” — mutatja. befűt és nézi a hóesést. Trabanttal megérkezik a felső gazda, aki közben már átadta a bort. Természetes számára, hogy megáll. Sokat és szívesen beszél a szőlőről, szakkönyveket vesz és olvas, megtanulta a megtanulíhatót, könyvekből, a gyakorlatban és az a plusz is látszik a szőlején, ami a szavaiból árad, — szereti azt. amit csinál. Az idősebb fia szintén. A kisebbiket nagyszerű pedagógiai érzékkel próbálja rávenni a szóló és a pihentető munka örömére, szeretetére, — egyelőre sikertelenül. A tizenhat éves fiú modellezik, és a klubba, „kell” mennie éppen akkor, amikor ide jöhetne. —• Nem anyagi szempontok vezérelnek ide ki. bár keresünk is a szőlőn. Mégis, nem tudom, hogyan lesz tovább, ha mi már nem élünk. Nagyobb biztonság kellene a gazdáknak, hogy kedvvel járjanak ki, márpedig ezt csak a nagyobb anyagi haszon teremtheti meg. A fiatalok már nem ragaszkodnak annyira a szőlőhöz. Egy kicsit több segítség kellene, műtrágya, kisgépek és magasabb átvételi ár. Hazafelé a szurdiklakások között jövünk, akad köztük még. ma is lakott. Az itteni házaspár, mint megtudjuk, a Garay-büfé maradékaiból él és mécsessel világít. A szurdiklakások alsó végétől tizenöt perc alatt érünk vissza a Béla téri busz- végáilomásh oz. (Folytatjuk) IHÁROSI IBOLYA A legyőzött hivatástudat Végzettsége óvónő, foglalkozása bérelszámoló. Ritka eset, mondhatja az ember első hallásra. De amikor jobban utánanéz a számoknak, a megdöbbenést a kérdések sora váltja fel. Miért hagyják ott az utóbbi években annyian a pedagóguspályát? Ha valaki 18 évesen élethivatásul választotta a picinyek nevelését, miért cseréli fel ily köny- nyen mással? Érdemes volt ezért ennyit tanulni? A befektetett energia ezek szerint másutt jobban kamatozott volna. Vagy nem? . s ..... A z iroda zsúfolt. Nagyon zsúfolt. íróasztal íróasztal hátán. Lépni is alig lehet. (Szekszárdon, a TDTÉV bérelszámolási irodájában vagyunk.) Itt dolgozik Wirth Jánosné is, az óvónőből lett bérelszámoló. Jelenleg csoportvezető-helyettes. — Megváltam hivatásomtól, de ennek több oka van. — mondja csendesen, kicsit szomorúan. — Szekszárdon, a déli kertvárosi óvodában dolgoztam, s hozzá kell tennem, hogy első perctől kezdve rajongva szerettem munkámat. Kis csoportos voltam. Az első problémát talán az jelentette, hogy nagyon nehezen bírtam a nagy strapát Persze ehhez egy szerencsétlen véletlen is hozzá játszott: váltótársam megbetegedett, s gyakran reggeltől estig kellett dolgoznom. A nagy óvodai elfoglaltságot, a pontos, jó munkát, az állandó továbbképzést, és az otthoni helytállást nem tudtam egyeztetni lelkiismeretemmel. Ha az ember vállal valamit, azt vagy nagyon jól csinálja, vagy sehogy. Nem vagyok híve a félmegoldásoknak. — Hány évig dolgozott óvodában? — Hét évig. — Mennyi volt a keresete, Sitiikor eljött? — Ezerháromszázötven forint (S50-nél kezdtem.) — Plusz a túlóra? — Nem. Pontosabban nem tudom, hány hónapon át helyettesítettem, de mindössze 120, vagy 140 forintot kaptam. — Itt mennyit keres? — Ezerhatszázat — A fizetés egyben eljövetelem második oka. Mert állítom, hogy egy óvónőnek, egy jó óvónőnek többet kell talpalnia a kicsikkel, mint egy távfutónak. — A harmadik ok? — A jelenlegi követelményeknek az adott személyi és tárgyi feltételekkel lehetetlen eleget tenni. Az óvodák a mostohák. Nincs, illetve kevés a dajka, nem kaptunk ellátmányt. Egy évre mindössze 75 gyerek után ezer, vagy ezerkétszáz forintot sikerült vezetőnknek kiharcolnia. Ebből vásároltuk a színes ceruzákat, festéket, rajzpapírt stb. Sőt, ebben még a textilpénz is benne volt, — függönyök, térítők felújítására. * ¥ enrsés Lászlóval, a szek- szárdi városi tanács művelődési osztályvezetőjével beszélgetünk. — Fock Jenő elvtárs bejelentése: a pedagógusok fizetésrendezése a nevelők fluktuációját — elsősorban az óvónőkét — csökkenteni fogja. Valóban nagyon alacsony az átlagfizetésük, jelenleg egy kezdő óvónő fizetése 1100 forint, mely a rendezés után várhatóan 1450—1500 forint körül lesz. — Említette Lencsés elvtárs, hogy két hónappal ezelőtti adatok szerint Budapesten 330 képesítés nélküli óvónő dolgozott. Az óvónő-utánpótlás az országban másutt is gondot jelent. Az alacsony kereseten kívül vajon még mi az oka ennek? — Megoldatlannak tartom az óvónőképzést. Szükséges lenne esti iskolák bevezetése. Ha más oldalról vizsgáljuk, gondot okoz, hogy a gyerekek száma nő, az óvónők száma a fluktuáció és más egyéb okok miatt csökken. Ezenkívül kevés az óvodai férőhelyek száma, így kénytelenek vagyunk az óvodákba minél több gyereket felvenni, vagyis mesterségesen zsúfolttá tenni a helyiségeket. Természetesen ilyen körülmények között dolgozni nem leányálom. — Mi a helyzet Szekszárdon? — Örömmel mondhatom el, hogy a mi városunk jóval az országos átlag fölött áll. Persze problémák itt is vannak. Jelenleg három óvónő hiányunk van, s csupán két pályázó adta be kérvényét Szek- szárdra. Ennek ellenére nyugodtan mondhatom, hogy mi még jól állunk. Azon vagyunk, hogy a lehetőségekhez mérten minél jobban könnyítsühk az óvónők munkáján, javítsuk munkakörülményei kot. Igyekszünk emelni a kezdő óvónők bérszintjét, a többletmunkát túlórában fizetjük. Egy-egy óvoda tehermentesítését azzal szeretnénk elérni, hogy folyamatosan függetlenítjük az óvodákat, s mindenhova óvodaigazgatót, illetve óvodavezetőt nevezünk ki. Az óvónők továbbképzését úgy oldottuk meg, hogy a kecskeméti képzővel öt évre szerződést kötöttünk, s évente legalább egy alkalommal szervezett tapasztalatcserét rendezünk a város összes óvónőjének. — Szekszárdon mennyi az óvónők átlagkeresete? — Pontosan 1452 forint. — Ez csak az alapfizetés átlaga? Felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét, hogy a MŰSZAKI ANYAGES GÉPKERESKEDELMI vállalat pécsi KIRENDELTSÉGE új helyiségbe költözött, amelynek címe: Pécs, Bajcsy-Zsilinszky út 35. Telefon: 29—04. HASZNÁLT GÉPEKBEN, MŰSZEREKBEN NAGY VÁLASZTÉK (204) — Nem. Ez az : átlagfizetésük, a pótlékokkal együtt. — A pedagógusok fizetésrendezése után mennyi lesz a várható átlagkeresetük? — Körülbelül 1750—1800 forint. — A közeljövőben várható-e Szekszárdon az óvodai férőhelyek bővülése? — A megyeszékhely 15 vállalata összefogásával egy 100 gyermeket foglalkoztató óvoda épül, amit jövő tavasszal adnak át. Persze ez örömet és gondot is jelent egyszerre. Ugyanis minimum hét óvónőre lenne szükség az új óvodába, de egyelőre kilátástalan a helyzet. De még egy jó hírt azért elmondanék: 1973-ra még egy 100 férőhelyes óvodát fognak átadni a megyeszékhelyen. HORVATH MARTA LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, ESZTERGÁLYOST. FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Jelentkezés: Gép- és Műszeripari Szövetkezet Tolna, Ságvári Endre u. 1. , ’ (252) Fadd Nagyközség Tanácsa VB műszaki ügyintéző munkakörbe ÉPITÉSZTECHN1KÜST KERES. Jelentkezés a helyszínen. (391)
