Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

Párizs Pompidou és Heath találkozója Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Pompidou és Heath angol miniszterelnök nagy érdeklő­déssel várt csúcstalálkozója Csütörtökön a teljes hírzárlat jegyében kezdődött. A délelőt­ti tanácskozás után mind a francia, mind az angol szó­vivő közölte a nagy számban összesereglett újságíróval: az elnök és a miniszterelnök mindjárt a megbeszélés kez­detén megállapodott abban, hogy a tárgyalások menetéről egyelőre semmi tájékoztatást nem adnak, még azt sem közlik, milyen témákról tár­gyalnak. A délelőtti első találkozó egy órával tovább tartott a tervezettnél. Az első eszme­cserét „munkaebéd” követte, amelyen Pompidou elnök és Heath miniszterelnökön kívül részt vett francia részről Chaban-Delmas min's-ter­elnék, Schumann külügymi­niszter és Cointat földműve­lésügyi miniszter is, brit rész­ről pedig Soames párizsi nagykövet és Heath néhány legközelebbi munkatársa. Délután folytatódtak a tár­gyalások, 18.00 órakor Heath miniszterelnök a Diadalív alatt megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját, majd a minisz­terelnökségi palotában rövid megbeszélést folytatott Cha­ban-Delmas miniszterelnök­kel. Washington A Mansfield-javaslat sorsa Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Az amerikai szenátus ma­gyar idő szerint csütörtökön hajnalban 3 órakor — egy­huzamban 12 órán át tartó vita után — 61:36 arányban elvetette Mike Mansfield sze­nátor törvénymódosító javas­latát, amelynek értelmében a kongresszus 1971. december 31-i hatállyal megtagadta vol­na a kormánytól a pénzala­pokat 150 000 főnél nagyobb létszámú amerikai haderő Európában tartására. Az egy héten át folyó sze­nátusi vita végső kimenetele előre látható volt, miután „a NATO létét és az USA euró­pai elkötelezettségének hitelét veszélyeztető” Mansfield-ja- vaslattal szemben Nixon el­nök mindkét pártban mozgó­sította a NATO valamennyi Kairó Szadat Csütörtökön délelőtt Hafez Ali Badavi, a nemzetgyűlés új elnöke megnyitotta az egyip­tomi parlament rendkívüli ülését. Anvar Szadat elnök a kép­viselőkhöz intézett, a kairói rádió és televízió által közve­tített beszédében leszögezte: az ország a közelmúltban „kö­zel állt ahhoz, hogy letérítsék a Nasszer elnök által megje­lölt útról. Azonban az egész nép szembeszállt ezzel”. Az elnök az egyiptomi had­nyugalmazott és jelenleg is aktív „építőmesterét”. Frank Church demokrata­párti szenátor a vita során a Mansfield-javaslat első ered­ményének minősítette, hogy a Nixon-kormány, amely koráb­ban semmiféle érdeklődést sem mutatott a szovjet tár­gyalási javaslatok iránt, most „hirtelen támadt, de minden­esetre dicséretes lelkesedés­sel” hivatkozik Brezsnyev és Koszigin tárgyalási felhívásá­ra. Mike Mansfield a szavazás előtt az „utolsó szó jogán” rámutatott: bármi is legyen a szavazás kimenetele, az USA idejétmúlt európai poli­tikájának problémája mind­addig napirenden fog marad­ni, amíg hozzá nem idomít­ják a gyorsan változó világ új követelményeihez. beszéde sereg újjáépítésének, megerő­sítésének sikereiről szólva le­szögezte: „Meg kell önöknek, a nép képviselőinek monda­nom, hogy sohase lettünk vol­na képesek megjárni ezt az utat őszinte barátunk, a Szov­jetunió segítsége nélkül”. Egyiptom két kérdésről nem hajlandó alkuba bocsátkozni és engedményeket tenni: a megszállt területek kiürítésé­nek kérdésében és a palesz­tin nép jogait illetően — je­lentette ki Szadat elnök. Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos lá­togatáson Budapesten tartózkodik Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, akit a fotóripor­ter városnéző sétáján (a képen balról a második), a Vörös­marty téren örökített meg. (Képtávírónkon érkezett). Karl-Marx-Stadt-i vendégeink látogatásai Az elnök elmondotta, hogy William Rogers amerikai kül­ügyminiszter maga is elismer­te kairói látogatása idején: Egyiptom eddig minden tőle telhetőt elkövetett a közel-ke­leti válság békés rendezése ér­dekében. „Semmi nincs, amit kérhetnék Egyiptomtól” — mondotta Rogers Szadatnak. Ezzel összefüggésben az el­nök bejelentette, jegyzéket küld az Egyesült Államokhoz, amelyben követelni fogja, hogy a világ színe előtt egyértelmű­en határozza meg álláspontját a közel-keleti válsággal kap­csolatban. Külügyminisztere útján Sza­dat a következőket kívánja közölni az Egyesült Államok­kal: — A csatorna újramegnyitá- sa nem elszigetelt probléma: — Egyiptom nem hajlandó vita tárgyává tenni csapatai­nak a Szuezi-csatorna keleti partjára való átkelését: — Nem fogadja el a tűzszü­net meghatározatlan időre va­ló meghosszabbítását mind­addig, ameddig egyetlen kül­földi katona is a földjén tar­tózkodik. Szadat emlékeztette a nem­zetgyűlést arra, hogy az egyip­tomi frontállásoknál tett kö­zelmúltbeli látogatása idején ő tartotta vissza a katonákat attól, hogy felújítsák a fel­szabadító harcot Izrael ellen. A chilei külügyminiszter sajtótájékoztatója Clodomiro Almeyda Medina chilei külügyminiszter csütör­tökön délelőtt sajtófogadást tartott a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. Láto­gatásának tapasztalatairól a magyar államférfiakkal való tárgyalásairól szólva elmon­dotta, hogy jelentős előreha­ladás történt a chilei—magyar kapcsolatok fejlesztésében, erő­sítésében. Szólt arról az egyet­értésről is, amellyel a két or­szág kormánya a nemzetközi élet alapvető kérdéseit megíté­li. A chilei külügyminiszter lá­togatásáról közös közleményt adtak ki. (Folytatás az 1. oldalról) ház megtekintése. Itt Vadas Ferenc igazgató kalauzolta a vendégeket. A művelődési ház egyik klubtermében Császár József, Szekszárd város Taná­csának elnöke és dr. Nedók Pál elnökhelyettes ismertette meg a vendégeket a város múltjával, és jövőjével. A déli órákban Várdombon, a Szekszárdi Állami Gazdaság telepén Mohácsi Károly igaz­gató fogadta a vendégeket. Ide elkísérte őket Somi Ben­jamin, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára és Bucsi Elek osztályvezető. Tatár Gyu­la agrármérnök, a telep veze­tője és Vajda Boldizsár agrár­mérnök, a telep helyettes ve­zetője mutatta be a küldött­ség tagjainak az ország leg­korszerűbb sertéstelepét. Mohácsi Károly a bátaszéki szőlészetbe kalauzolta ezután a vendégeket, itt ebéden látta vendégül őket. A bátai November 7. Mg. Tsz. volt a küldöttség látoga­tásának következő állomása. Fülöp László tsz-elnök, B. Tóth Mihály párttitkár, Baj­nok Sándor főmérnök és Ko­mornyi Orbán főagronómus ismertette a Karl-Marx- Stadt-i vezetőkkel a bátai tsz gazdálkodását, baromfitelepét, a korszerű 524 férőhelyes szarvasmarha-telepet. A küldöttség tagjai ezután Lengyelbe utaztak. Itt megis­merkedtek a mezőgazdasági szakmunkásképzés korszerű módszereivel. Elfriede Roscher tegnap dél­előtt Somi Benjaminné társa­ságában látogatást tett K. Papp Jó^efnénél is. Mielőbbi gyógyulást kívántak a megyei első titkár feleségének. Ez­után megnézték a Babits Mi­hály művelődési otthont. A déli órákban felkeresték a Sárközi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezetét. Itt Gróh József htsz-elnök fogadta El- friede Roschert és megismer­tette a szövetkezet munkájá­val, asszonyainak életével. Megtekintették a vendégek a sárközi népművészeti múzeu­mot is. PÁLKOVÁCS JENŐ Felbocsátották a Mars—2 bolygóközi állomást Megyei úttörő jubileumi kiállítás nyílt Szekszárdim Az úttörőmozgalom fenn­állásának 25. jubileuma alkal­mából Tolna megyében ren­dezett emlékünnepség-sorozat részeként. megyei úttörő­kiállítás nyílt tegnap dél­után Szekszárdon. A Babits Mihály művelődé­si központ márvanycsarnoká- ban rendezett jubileumi ki­állítást Tolnai Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára nyi­totta meg A tartalmas kiállí­tás a megyebeli úttörőélet sokszínű krónikája. Szemlélte­ti az úttörőcsapatok, szakkö­rök eredeti dokumentumait, legjelentősebb mozzanatait, a tehetséges pajtások legszebb munkáit és gyűjteményeit is. Ezen belül figyelemre méltó az úttörő képzőművészek tár­lata, köztük dunaföldvári ba- tikok, selyemre festett képek. A megnyitón a K'SZ me­gyei úttörőelnöksége megju­talmazta a pályázaton legered­ményesebben szerepelt pajtá­sokat és szakköröket. 1. díjat nyert: Takács Mária döbrö- közi, Szemák Katalin teveli, Mezei Mihály hőgyészi és Puskás Lajos döbröközi pajtás képzőművészeti munkájával;a bonyhádi művelődési központ rajzszakköre 1000, a majosi Kossuth Lajos úttörőcsapat 500 forintos vásárlási utal­ványt kapott, sokan részesül­tek könyv- és oklevéljutalom­ban. A TASZSZ, szovjet táv­irati iroda csütörtök hajnalban közölte, hogy a Szovjetunió­ban szerda este, moszkvai idő szerint 19 óra 23 perckor fel­bocsátották a Mars—2 automa­tikus bolygóközi állomást. A kísérlet célja, hogy az állomás segítségével komplex kutatá­sokat végezzenek a Mars boly­gón és az égitestet körülvevő térben. Ezenkívül tanulmá­nyozni kívánják a nap-plazma, a kozmikus sugarak és a su­gárzási viszonyok jellemzőit a Földtől, a Mars felé vezető úton. Az állomás súlya: 4650 kilo­gramm. A Mars—2-t először Föld kö­rüli pályára vezérelték, majd a hordozórakéta utolsó lépcsője a második kozmikus sebesség­nél nagyobb sebességet köl­csönzött az állomásnak, amely­nek pályáját a továbbiakban még módosítani fogják. A Mars—2 útja több mint ihat hónaiig tart és 470 millió kilométer megtétele után. az idén novemberben éri el a boly­gó körzetét. Az első Mars felé tartó szov­jet űrállomást 1962. novem­ber 1-én bocsátották fel. Jurij Pszkovszkij, a TASZSZ tudományos hírmagyarázója írja: A Mars bolygó kozmikus készülékekkel végzett kutatása lényegében újonnan felfede­zi számunkra ezt az égitestet. Idén augusztusban a bolygó rekordközelségbe kerül a Föld­höz, a Föld és a Mars közötti távolság mindössze 56,2 millió kilométer lesz. A bolygó kuta­tása ebben az időszakban ki­vételesen hatásos lehet. A Mars kozmikus szerkeze­tekkel való kutatását a Mars—1 nevű szovjet bolygóközi űr­állomás kezdte meg. Azóta há­rom Mariner típusú amerikai űrállomás haladt el a bolygó mellett és továbbította a Föld­re a tudományos adatokat, amelyek elemzése alaposan megváltoztatta a korábban ki­alakult elképzeléseket. A Mariner—4 rádiójelzései­nek eltűnésével kapcsolatban végzett megfigyelések nyo­mán 1965-ben kiderült, hogy a bolygó egyenlítői átmérője 40 kilométerrel hosszabb, mint korábban gondolták. Az űrkutatás fejlődésének köszönhetők a Föld—Mars tá­volság és a Mars tömegének pontosabb adatai. A legnehe­zebb problémák közé tartozik a bolygó légkör-összetételének megállapítása. Az eddigi űr­állomásokkal végzett mérések szerint a Mars-atmoszféra leg­fontosabb össszetevője a szén­dioxid gáz. A titokzatos „Mars-csator­nák” helyett, amelyeket mint­egy száz évvel ezelőtt fedeztek fel földi teleszkópok segítségé­vel, az űrállomások csupán foltokat, s más felszínalkotó elemeket találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents