Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

1ÄV (lási verseny legjobbjai Ezekben a napokban adják át a tavalyi gazdálkodási ver­senyben helyezést elért ter­melőszövetkezeteknek a pénz­jutalmat és az oklevelet. Ez­úttal a kocsolai Vörös Csillag Tsz, a dombóvári Alkotmány Tsz, a szakcsi Uj Élet Tsz, a regölyi Népakarat Tsz, a vá- rongi Petőfi Tsz, a nagyszo- kolyi Béke Tsz, a bátai No­vember 7 Tsz, a pálfai Egyet­értés Tsz, a majosi Arany Kalász Tsz, a várdombi Uj Tavasz Tsz, a kisdorogi Már­cius 15 Tsz, az aparhanti Bú­zavirág Tsz szolgált rá a leg­jobb közös gazdaságokat meg­illető anyagi és erkölcsi el­ismerésre. Az első három helyezett pénzjutalmat és oklevelet, a negyedik, ötödik és hatodik helyezett tsz oklevelet kap, illetőleg kapott. Egyáltalán nem volt köny- nyű 1970-ben megfelelni a gazdálkodási verseny kívá­nalmainak, követelményeinek. Még élénken emlékszünk . az időjárás okozta nehézségekre, a minden szempontból kedve­zőtlen gazdálkodási körülmé­nyekre. Ennek ellenére a he­lyezést elért termelőszövetke­zetek kiemelkedő termelési eredményeket produkáltak, a tagok szorgalma, a vezetők rátermettsége jóvoltából. Érdemes megfigyelni, hogy azok a közös gazdaságok sze­repelnek a legjobbak listáján, amelyek évek óta öregbítik Tolna megye mezőgazdaságá­nak jó hírét. Nyilvánvaló te­hát, hogy nem lehet szó vé­letlen „találatról” akkor, ami­kor a Kapos—Koppány-völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége területén a kocso­lai Vörös Csillag Tsz a Szek- szárd és Vidéke Tsz-ek Terü­leti Szövetsége területén a bátai November 7 Tsz került a gazdálkodási versenyben az első helyre. A versenyszabályok „szigo­rúságára” jellemző, hogy ki­zárólag azok a közös gazda­ságok vehettek részt a TOT által meghirdetett országos gazdasági vetélkedőben, ame­lyekben a tagok 20 százaléka részt vesz a szocialista mun­kaversenyben, a balesetvédel­mi szabályok megszegése mi­att halálos baleset nem tör­tént, megfelelően gondoskod­nak az alapszabályban vál­lalt mértékig a tagokról, kü­lönösképpen a beteg, az idős, a munkaképtelen gazdákról, valamint az egyedülálló gyer­mekes anyákról. A feltételeket betartva ösz- szesen 30 Tolna megyei közös gazdaság küldte meg eredmé­nyeit értékelés és elbírálás céljából a területi szövetsé­gek versenybizottságaihoz. Az értékelés alapját az egy szán­tóegységre jutó halmozatlan termelési érték képezte, to­vábbá a bruttó-jövedelem ala­kulása, valamint a tárgyévet is magában foglaló előző há­rom év fejlődését regisztráló mutatók együttes eredménye. Az eredmények ’smeretében és annak megfelelően, hogy melyik tsz miként felelt meg a többi kívánalomnak, kiala­kult a végleges sorrend. Á második helyre a pálfai Egyetértés Tsz, a dombóvári Alkotmány Tsz, a harmadik helyre a szakcsi Uj Élet Tsz, a majosi Aranykalász Tsz ke­rül. A gazdálkodási verseny leg­jobbjai büszkék lehetnek a tavaly elért eredményekre. Elismerés és tisztelet jár azoknak a tagoknak, akik élenjáró módon vették ki részüket a közös munkából és azoknak a vezetőknek, akik eredményesen fáradoztak a kiesések pótlásáért. A mözsi Uj Élet Tsz el­nyerte a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ván- dorzászlóját és a „Kiváló ter­melőszövetkezeti gazdaság” TOI>MA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MONKASPÁRT TfflLNA MEGYEI BIZOTTS AgAMAKLAPJA XXI. évfolyam, 117. szám ÄRA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1971. május 20. .... Az együttműködésnek nem lehet egyetlen formája az árucsere-forgalom Milenko Bojanics, a Szerb Szocialista Köztársaság végre­hajtó tanácsának (kormány) elnöke szerdán délután a Duna Intercontinental szálló­ban találkozott a magyar és a külföldi újságírókkal. A sajtó- konferenciát Lakatos Ernő, a A Német Demokratikus Köz­társaság Karl-Marx-Stadt me­gyéjének vezetői tegnap baráti látogatásra Tolna megyébe ér­keztek. A küldöttséget Paul Roscher, a Német Szocialista Egységpárt megyei első titká­ra. a Központi Bizottság tagja vezeti. A küldöttség tagjai: Heinz Arnold, a megyei ta­nács elnöke és Kurt Fritz me­gyei mezőgazdasági titkár. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Somi Benjamin, az Milenko Bojanics Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese nyitotta meg. Milenko Bojanics elöljáró­ban elmondotta, hogy a Ma­gyarországra exportált jugo­szláv áruk mintegy 50 száza­lékát a Szerb Szocialista Köz­MSZMP megyei bizottságának titkára és Szabópál Antal me­gyei tanácselnök fogadta. A küldöttséggel érkezett Paul Roscher felesége is, akit Somi Benjáminná fogadott. A vendégek a ferihegyi rö­vid pihenő uíán a késő dél­utáni órákban ;> 1: ■ :tek a me­gyébe. Négy napig tartózkod­nak a Karl-Marx-Stadt-i ven­dégek szőkébb hazánkban; lá­togatásukról tájékoztatjuk ol­vasóinkat. saj tótáj ékoztatój a társaságból szállítják. Ezért is fogadta örömmel és nagy vá­rakozással dr. Tímár Mátyás­nak, a Minisztertanács elnök- helyettesének meghívását, aki­vel kedden ötórás tárgyalást folytattak. Szerdán reggel ta­lálkozott Fock Jenővel, a Mi­nisztertanács elnökével, s meg­hallgatta véleményét a ma­gyar—jugoszláv együttműkö­dés fejlesztésének újabb lehe­tőségeiről. A tárgyalásokon három fon­tos közös érdekű témakört érintettek az ipari és gazda­sági kooperáció, valamint az infrastrukturális és a kishatár- menti együttműködés számos újabb lehetőségét vetették fel. A megbeszéléseken kölcsönö­sen megállapították, hogy az együttműködésnek nem lehet egyetlen és fő formája az áru­csere-forgalom. Magyarország és Jugoszlávia árucsere-forgal­ma eredményesen fejlődik, ér­téke tavaly meghaladta a 100 millió dollárt, s legújabb hosz- szú lejáratú egyezmény alap­ján kedvezően bővíthető to­vább. A két ország ipari kooperá­ciójában különösen előtérbe kerülhet az autóipari, a vegy­ipari, a gépipari, az elektro­nikai ipari és az élelmezés­ipari együttműködés bővítése. A kapcsolatok fejlesztésének másik fontos területe az infra­strukturális beruházások össze­hangolása. Ennek alapján került sor a két ország úthálózati, közlekedési, ener- giafejlesztésd programjainak egyeztetésére. A megbeszélé­seken szóba került a szerbiai és a magyar villamosenergia- táwezetékek és az energia- rendszer összekapcsolása. így lehetőség nyílna a Szabadka—• Szeged közötti távvezeték meg­építésére, majd később az energiarendszerek összekapcso­lására. Magyarország is érde­kelt lehet abban a jelentős programban, amely szerint 1973 végéig kiépül a Belgrad és Bár közötti új vasútvonal. A két ország közötti közle­kedés fejlesztésére nyújt le­hetőséget a Szerb Szocialista Köztársaság autópálya- és autóútépítési terve is. Mód nyílik az együttműködés fej­lesztésére a kőolaj- és gáz­vezetékek létesítésénél is. A kishatármentí együttmű­ködésben az utóbbi években jelentősek az eredmények, de a fejlesztésre is sok lehetőség van még. Ilyen lehetőség töb­bek között a hálái átkelőhe­lyek, közös vasútállomások létesítése. A jugoszláv politikus el­mondotta, hogy a jugoszláviai alkotmányjogi változások eredményeként nagyobb ön­állóságot kapnak a köztársa­ságok, az autonom területek és kisebb területi egységek. Ez a folyamat összehangolt szövetségi szintű program, és a legkisebb- mértékben sem zavarj Jugoszlávia egységét Az alkotmány jogi változások­ból következik az is, hogy- az önigazgatás erősödésével szá­mos gazdasági funkció terü­letén növekszik a köztársa­ságok, s különösen a munka- szervezetek felelőssége is. Az új gazdasági tervezésről szóló törvény szerint a munkaszer­vezet a tervezés alapvető sejtje, tehát tulajdonképpen az első tervező, amely ugyan­akkor alapvető hordozója a külföldi gazdasági kapcsola­toknak is. E változások tük­röződéseként általánosabb gya­korlattá válnak a jugoszláviai köztársaságok képviselőinek, delegációinak külföldi látoga­tásai. Nyitás előtt nagy a sürgés-forgás a Budapesti Nemzetközi Vásár területén. A képen: a vásár készülő főtere. (MTI foto Bara István felvétele) Karl-Marx-Stadt megyei vezetők Tolna megyében megtisztelő címét. Nagy er­kölcsi sikere ez Tolna megye egész termelőszövetkezeti mozgalmának. A termelőszövetkezeteknek járó oklevelek és pénzjutal­mak átadásával . befejeződik az a hagyományos -ünnepség- sorozat, amely minden évben április 4-e után kezdődik, s amely a munka hivatalos megbecsülését juttatja kifeje­zésre. Annak idején beszámol­tunk a jó munka hivatalos megbecsülését is kifejező és reprezentáló üzemi, vállalati ünnepségekről. A dolgozók szorgalmát és helytállását ju­talmazták a „kiváló” címek, az élüzem jelvények odaíté­lésével, s most a kiváló mun­kát jutalmazzák a legjobb közös gazdaságok jutalmazá­sával. Az ünneprontás szándéka nélkül azért néhány megjegy­zés most ide kívánkozik. Úgy tűnik, a termelőszövetkezeti verseny értékelése nem tart lépést az idővel. Az üzemek, a vállalatok április 4-e után, de főleg május 1-e „tájékán” rendre-sorra megkapják azt az elismerést, amire rászolgál­tak. Úgy is mondhatnánk, hogy ennek akkor van a megszokott ideje. Ezzel szem­ben a termelőszövetkezetek­ben túl sokáig várat magára az eredményhirdetés. Május második felében, jú­nius első felében már nincs olyan hatása a pénzjutalmak, az oklevelek átadásának, mint amilyen hatása akkor lenne, ha a tsz-ek is az ipari üze­mekkel, a vállalatokkal egy- időben kapnák az erkölcsi, az anyagi elismerést. Jogosnak látszik a kérdés: nem lehetne ezt az indokolat­lannak látszó késedelmeske­dést felszámolni, megszüntet­ni, nem lehetne az értékelést, a jutalmazást legalább egy hónappal előbb elvégezni és nyilvánosságra hozni?

Next

/
Thumbnails
Contents