Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
Uj törvény a tanácsokról Önkormánysut és központi irányítás Elvileg kimondja a törvény, hogy a tanács, mint népkép- viseletrtönkormányzati stterv irányításának legfőbb eszköze a jogszabály. Legfelső irányító: az országgyűlés, amely „meghatározza a tanácsok fő feladatait, szervezetük és működésük alapvető szabályait és anyagi eszközeit; ellenőrzi a törvények végrehajtását". Az országgyűlés két ülésszaka között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja az alkotmányos felügyeletet a tanácsok felett. Az Elnöki Tanács azon kívül, hogy kiírja a tanácstagok választását, gondoskodik a tanácsok ön- kormányzati jogainak védelméről is és feloszlathatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy amely súlyosan veszélyezteti a nép érdekeit. A Minisztertanács pedig . ellátja a tanácsok tevékenysége törvényességének felügyeletét. Ugyancsak a Minisztertanács feladata az általános elvj irányítás is. Mostanáig, ,az űj tanácstörvény életbe lépéséig a tanácsok egymásnak alá- illetve fölérendelten működtek. A községi tanács a járásinak, az pedig a megyeinek volt alárendelve. Ez most megszűnik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban törvényességi felügyeletet gyakorol a helyi tanácsok működése felett, megsemmisíti azok jogszabálysértő rendeletéit vagy határozatait. Ugyanígy a Minisztertanács is megsemmisíti a fővárosi vagy a megyei tanács olyan rendeletét vagy határozatát, amely valamilyen jogszabályt vagy társadalmi érdeket sért. Az esetleges törvénysértő tanácsrendelet vagy határozat megsemmisítése esetén a helytelen rendelkezést kiadott tanács feladata, hogy új tanácsrendeletet alkosson, a jogszabályoknak és a társadalom érdekeinek megfelelőt. Közvetlenül irányítja a Minisztertanács a megyei és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságát — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közreműködésével. Ezeknek a magas szintű tanácsoknak elnökei és elnökhelyettesei megválasztását, illetve visszahívását is a Minisztertanács hagyja jóvá, a fővárosi, megyei vb-titkár személvére pedig — tekintettel a titkár megnövekedett feladatai, hatásköre miatt — a Minisztertanács jelöl. Ez utóbbi ugyanis — mint ismeretes — nem választott, hanem kinevezett tisztség, a végrehajtó bizottság titkárának nem kell fettétlenüí tanácstagnak lennie, s megbízatását a tanácstól meghatározatlan idővé kapja. A tanácsok munkáját tehát csupán a jogszabályok irányítják, a legfelső államhatalmi és államigazgatási szervek pedig törvényességi felügyeletet gyakorolnak fölöttük. A végrehajtó bizottságoknál megmarad az alá-, fölérendeltség. A miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői is segítik és figyelemmel kísérik a tanácsok tevékenységét Az irányításuk alatt álló szak- igazgatási ág területén kiadott rendelkezéseik és utasításaik végrehajtásáért ugyancsak- a vb-k felelősek. Természetes, hogy a jogszabályok — a törvények, törvényerejű rendeletek, minisztertanácsi és miniszteri rendeletek, határozatok — az egész országra érvényesek. Ezek végrehajtása a mindennapi munka során a szak- igazgatási szervek feladata, tehát a miniszter vagy az országos hatáskörű szerv vezetője a megyei végrehajtó bizottságokon keresztül ezek feladatait is meghatározza. Változatlan a miniszterek hatósági jogköré is, amelyet az államigazgatási eljárás általános szabályairól, illetve a szabáiysértfeekrői ssök. törvény ír elő. Jó előre számoltak a törvényjavaslat kidolgozói azzal a lehetőséggel is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága és valamelyik miniszter vagy országos szerv vezetője között vita támadhat. Ilyen esetekben a Miniszter-tanácsé a döntés joga. Egyértelműen azt szolgálja tehát az új tanácstörvény, hogy tovább szilárduljon a központi irányítás az országos vagy általános érvényű kérdésekben, egységesen valósuljanak meg a népképviselet legmagasabb vezető testületéinek határozatai — s ugyanakkor minél szélesebb területen érvényesüljön a helyi tanácsok önállósága a saját területüket érintő kérdésekben. Abban péidáiuí-— hogy csak a íe^» utóbbi időben született, általános érvényű rendelkezése említsük — aligha lehet kü-r ■ kmbség az ország különböző vidékei között, hogy hogya milyen elvek szerint rendez^ zék a lakásbérletek és béreli ügyét. Ez országos rendelke-. zés, amelynek végrehajtása helyi tanácsok szakigazgatás apparátusára vár. De az má kizárólag a helyi tanács ügye hogy — például — a rendel-íf: kezésére álló pénzből milye intézmény épüljön a község ben, városban vagy melyik utS ca kapjon közvilágítást, burkolatot stb. önállóság a központi R-Séff nyitás — nem kettősség, esují pán egy dolog két oldala. 4K szocialista demokrácia béftjp egyenrangú követelménye. KRESZ-előadások megyesaerte Megyeszerte folytatják a KRESZ módosításáról, valamint a járművezetői engedély és igazolvány kiadásáról, illetve visszavonásáról szóló rendelet ismertetését, a Közúti Balesetelhárítási Tanács, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság és a TIT Tolna megyei szervezetének közös szervezésében. A következő napokban az alábbi községekben és napokon kerül sor előadásra: május 4-én, este fél 8 órakor a regölyi művelődési házban: május 9-én, déielűlfti 9 órakor a szakcsi, a györeijf a mórágyi, a kajdacsi műve lődési házban, valamint a í csényí klubkönyvtárban; mán jus 10-én, este 19 órakor a •ki, a mázai, a kisvejkei velődési házban; május 14- 19 órakor a teveli művelődési házban. 16-án délelőtt órakor a LengyeK művelődés#' házban; a szekszárdi BM-á* klubban május 30-án és utá-# na minden pénteken, este ># órakor, t. fein Kürti András: (Kisregény) — 12. — — Akad bőven. Vegyük például uniformizá- lási törekvését. Ez az üzemi technológiában célszerű irányzat tragikomikus helyzeteket teremthet — emberi közösségben. Itt van az öltözködés. A Törpe, minthogy jelenleg fogalma sincs arról, hogy mi az ízlés, vagy mi a divat, úgy véli célszerűnek és gazdaságosnak, ha mindenki egyforma fehérneműt, ruhát, lábbelit visel. Minthogy Aarlesben textilüzem, konfekciós ruha- és cipőipar nincsen, a kereskedelem ezeket az árucikkeket máshonnan hozza be. Bő választékban. Az importügyletek lebonyolításában, a szállítás megszervezésétől a raktározásig, a pénzügyek rendezéséig a kibautnak kezdettől jelentős szerepe volt. Ment is minden simán. Amikor azonban a Törpe került az automata- rendszer csúcsára, rövid időn belül tökéletesen azonos mintájú, egyszínű textíliák, egyazon anyagból készült, azonos fazonú férfi- és női ruhák, cipők jelentek meg a kirakatokban. Megváltoztatta ugyanis a megrendeléseket, mert kiszámította, hogy így a lakosság olcsóbban jut a portékához, könnyebbé válik a nyilvántartás, az árusítás, a raktározás, tisztítás és így tovább. Csak a külső kereskedelmi partnerekkel való közvetlen, személyes tárgyalásokkal, a Törpe megkerülésével biztosítható jelenleg is a város választékos áruellátása. — Képzeld — teszi hozzá Renate —, azt is szeretné, ha mindnyájan mindennap ugyanazokat az ételeket ennénk. Tudja a testsúlytól függően az emberi szervezet kalória-, vitamin- szükségletét. és ennek megfelelő alapanyagokat bocsájt, például, a gyári nagy étterem rendelkezésére. Mindennap ugyanazokat. Ma már alig néhányan járnak oda, hisz a szakácsok a legnagyobb erőfeszítéssel, leleményességgel sem képesek hónapszámra három-négyfajta ételnél egyebet készíteni az azonos matériákból. Bele- kotnyeleskedik a háziasszonyok dolgába is. Hiába rendel a mamám hazulról, vagy az üzletben ezt vagy azt, ami, mondjuk egy tésztás ebédhez kell, az érkező csomagban biztosan'lesz egy gerezd fokhagyma is, némi bab. pár szelet sonka, velőscsont és még mittudomén micsoda. Azért, hogy a szükséges kalória- és vitaminmennyiség milligrammra bekerüljön á szervezetünkbe. A papáméba, a ma máméba és az enyémbe. Kipukkan belőlem a kacagás. — Törököt fogtatok, és most nem enged! Hans és Rena összenéz: — Bocsánat — magyarázom sietve —, ez egy régi magyar szólásmondás. Nem érdekes. Folytassák, kérem. — Megértem, hogy kinevet — pislog a fizikus —, a külső szemlélő, az átutazó valóban sok komikumot láthat mindebben. Külön-külön sem jelentéktelen dolgok pedig, együtt — nagyon kellemetlenek. A Törpe javaslatokkal bombázza például a városi tanácsot, tiltsa meg, hogy az emberek megbetegedjenek, szabadságra menjenek, mert ez nemcsak a termelésből jelent kiesést, hanem bonyolítja az adminisztrációt. Kilátásba helyezte, hogy ha nem történik változás e téren, nem folyósítja a szabadságidőre járó béreket. Nem tudja, mi az az egyéni érdeklődés, hajlam, hangulat, mellesleg azt sem, hogy az időjárás milyen szerepet játszik az életrendünkben. Télen is üzemelteti a strandot, kiutalja a kabinosok, úszómesterek fizetését, fagylaltot akar készíttetni a cukrászüzemekben, folyamatosan küldi a szükséges nyersanyagokat és Így tovább. Olyan egyedi automatáknak tekint bennünket, amelyekről neki kell a legcélszerűbben gondoskodnia. Külön-külön és együttvéve. Valamint az Omnisap gyár érdekeiről. A népművelési tanácsnokunkkal a minap közölte, hogy hány „darab” és milyen képesítési technikust, mérnököt, önálló kutatót és feltalálót igényel az év végére a végzős diákok közül a . gyár számára. Dehát nem is untatom tovább ezekkel a históriákkal, az egészben az a legkeservesebb, hogy valószínűleg nagyon gyorsan és minimális m unkával kiküszöbölhetnénk mindezt a Törpe praxisából. Némi átprogramozás, pár ezer algor itmikus gátló áramkör beépítése, folyamatos ell enőrzés ... — És miért nem teszik? Ki akadályozza meg önöket ebben? — Maga a Törpe. Tökéletesnek tartja magát, így, ahogyan van. Ez is emberi vonás. Annak < a különálló laboratóriumi épületnek ajtói, ablakai, amelyben a Törpe áll, speciális zárakkal vannak ellátva. Csak Orsted professzor ismerte a számkombinációt, amellyel nyithatók. Hirtelen halt meg, nem közölhette velünk. A Törpe maga kinyithatja az ajtókat. Ha akarja. De nem . akarja. Világosan megmondta, hogy őrajta már szükségtelen mindenfajta szerelés, javítás, ő elérte a fejlődés tetőpontját. Mit tehetünk? Elhallgat, nyomkodni kezdi a pisze orrát. Úgy látom, a fülhuzigálás nála a gondolkodás velejárója, az orrnyomkodás a tanácstalanságé. — Azt meg sem kérdezem — mondom, amikor már kezd kínossá válni a csend —, hogy miért kezelik bizalmasan ezt az ügyet. Értem már, hogy a taxis nál, aki tegnap éjjel behozott, miért faggatóztam hiába. Az Omnisap gyár termékeinek kelendőségétől függ itt mindenkinek az egzisztenciája, ha elterjedne ennek a fiaskónak a híre, süthetnék meg a világpiacon az automatáikat. Nyilvánvaló az is. hogy miért nem hatolnak be erőszakkal a Törpe rezidenciájába és végzik el azt a bizonyos átprogramozást. Nyilván az a veszély fenyeget, hogy ebben az esetben a Törpe azonnal leállítja a kibaut-rendszer egész működését, megáll az élet a gyárban, a városban. — Igen — bólint Rena —. sőt még azt is megteheti, hogy megváltoztatja a különböző rangú beosztott automaták programját, letörli a memóriaegységekben tárolt tudományos, műszaki, gazdasági és egyéb adatokat, összekuszálja az egész bonyolult rendszert. Másodpercek alatt semmivé teheti két évtizedes kemény munka csaknem valamennyi eredményét... Orsted apó kiengedte a csodatevő szellemet a palackból és elvitte szegényt a szívroham, mielőtt elárulhatta volna nekünk a varázsigét, amelyre a szellem szót fogad. Beszívja az alsó ajkát, rám mosolyog. — De te majd megtalálod a varázsigét, ugye? — Én???!!! Nem felel, de szemében hit. remény és szeretet. Kétségbeesve fordulok Hans felé. — Tanár úr, remélem ön nem gondolja, hogy én, aki azt sem értem, hogyan működhet kánikulában egy hűtőszekrény, hogy én segíthetnék ennek a problémának a megoldásában?! Hisz ez a tudomány és a technika legmagasabb régióiba tartozik! — Bevallom — jelenti ki habozás nélkül —, én is azt gondolom, hogy segíthet. Bízom benne. Először is azért, mert itt nem tudományos, nem műszaki megoldásra van szükség. Legaiábbi3 nem ez az első lépés. Erre csak akkor kerülhet sor, ha sikerül valamilyen módon elérnünk, hogy a Törpe hozzájáruljon ahhoz, hogy felkeressük, hogy hozzányúljunk, hogy dolgozzunk rajta. — Kérték már erre? — Természetesen. Mint már említettem, a leghatározottabban utasította el. — Kik kérték ? '— A gyár vezetői, a városi tanács tagjai. Hivatalos ügyekben egyébként is csak velük tárgyal, alighanem vezérlő automatáknak tekinti őket — Akkor egy magyar újságíróval, aki még- csak nem is rovatvezető, feltehetően szóba sem áll. — Valószínűleg. Ha csak az a magyar újságíró meg nem találja a módját, hogy rákényszerítse erre. — Az isten szerelmére, dehát hogyan kény- szeríthetném én ilyesmire?! (Folytatjuk.)
