Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

Befejeződött a Béke-világtanács budapesti közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) •— Országok szabadították fel magukat az imperialista tőkések uralma alól azzal, hogy visszaszerezték saját ter­mészeti kincseiket. Uj lépé­sek születtek a béke és a né­pek biztonsága felé. A Szov­jetunió és a Német Szövetsé­gi , Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK között megkötött szer­ződések megalapozták az eu­rópai helyzet normalizálódá­sát. E lépések a szocialista országok következetes bé­ke-crőfeszítéseit bizonyít­ják, s azt, hogy Nyugat­Európa bizonyos körei a politikai realizmus felé közelednek. — Az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozásá­ról szóló szerződés életbe lé­pett; a világ legtöbb állama aláírta azt a nemzetközi egyezményt, amely megtiltja, hogy a tengerek mélyén atomfegyvereket helyezzenek el. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között tárgya­lások folynak a stratégiai fegyverek korlátozásáról. A biztonság és az együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó európai konferencia gondolata megértéssel és támogatással találkozik. Mégis súlyos ve­szélyek fenyegetik a békét és a népek biztonságát, — Az indokínai háború kiterjesztése, a közel-keleti feszültség fennmaradása az imperialista politika agresszív irányzatainak erősödését ta­núsítja. Az amerikai imperi­alizmus világuralomra tör, be­avatkozik más népek ügyei­be, megsérti a törvényes jo­gokat és a szuverenitást, rá akarja kényszeríteni akaratát a világ nagy kiterjedésű ré­szeire. Az Egyesült Államok egyrészt támogatja az izraeli kormány annexiós álláspont­ját, másrészt minden közvet­len és közvetett eszközt fel­használ arra, hogy nyomást gyakorolhasson az arab or­szágokra, hogy megsértse tör­vényes jogaikat, s ezzel aka­dályozza a közel-keleti válság rendezését. Támogatja a por­tugál gyarmatosítókat. Az imperialisták támogatják a gyarmatosítók beavatkozási kísérleteit a független Guineá­ban. Dél-Afrika faigyűlölő rendszereire támaszkodva é* katonai támaszpontokat léte­sítve az Indiai-óceán szigetein veszélyeztetik e területek or­szágait. Az amerikai imperializ­mus megsokszorozza provoká­cióit a Kubai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. •— A katonai kiadósok —- amelyek az infláció és a nyo­mor forrásai — mind elvisel­hetetlenebb terhet jelentenek a világ gazdasága számára. Az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban körülbelül 400 milliárd dollárt költöttek ka­tonai célokra. A nukleáris fegyverek ereje — nem szá­mítva a többi tömegpusztító fegyver erejét — 20 év alatt a világon több milliószorosá­ra növekedett. Ennek ellenére folytatódik a még pusztítóbb erejű fegyverek kutatása. Re­ális a veszély, hogy fellángol a világháború tüze. — Létfontosságú feladata a béke valamennyi hívének e katasztrófa megakadályozása. Áz imperializrous agresszív politikájával mi a béke aktív védelmét, a nemzetközi biz­tonság megerősítéséért folyta­tott harcot állítjuk szembe. Most azt tartjuk a legfonto­sabbnak, hogy j Indokínában felszámol­ják a háborús tűzfészket, az Egyesült Államok és csatlósainak csapatai azon­nal, teljes számban vonul­janak ki a világ e részéről, s hogy a Közel-Keleten meghiúsítsuk az Egyesült Államok és az izraeli kor­mány agressziós politiká­ját. — Követeljük, hogy világ- konferenciát hívjanak össze a leszerelés problémáinak meg­tárgyalására. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy üljön össze az öt atomhatalom konferen­ciája, s konkrét intézkedése­ket fogadjon el a nukleáris le­szerelés érdekében. Követeljük a vegyi- és bakteriológiai fegy­verek betiltását, és a fegyver- készletek elpusztítását. — Harcolunk a külföldi ka­tonai támaszpontok megszün­tetéséért és a katonai szövetsé­gek felbontásáért. — Javasoljuk: valósítsanak meg olyan európai biztonsági és együttműködési rendszert, amely a második világháború végén kialakult határok elis­merésén alapszik. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hétfőn a Parla­ment Munkácsy-termében — Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Fock Jenőnek, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének társaságában — fogadta a Béke-világtanács budapesti közgyűlésén részt vett személyiségek egy cso­portját. A baráti eszmecserén részt vett dr. Sik Endre, az Országos Béketanács Lenin­Pierre Elliot Trudeau ka­nadai miniszterelnök a szov­jet kormány meghívására fe­leségével és kíséretével hét­főn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Alekszej Koszigin, Kirill Mazurov, Dmitrij Poljanszkij, Vlagyimir Kirillin miniszter­elnök-helyettes, Andrej Gro- miko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogad­ták a vendégeket a vnukovoi repülőtéren, ahol díszőrség so­rakozott fel és eljátszották a két ország állami himnuszát. Az utcákat és tereket — ahol a vendégek szállásukhoz haj­tattak — feldíszítették a Szovjetunió és Kanada állami zászlóival és üdvözlő felira­tokkal. Trudeau személyében első ízben látogat kanadai kor­mányfő a Szovjetunióba, s ezzel kapcsolatban a Prav­da hangsúlyozza: a szovjet emberek remélik, hogy a látogatás tovább mélyíti a két ország közötti kapcso- latokaL Vasárnapról szerdára ha­lasztották az új egyiptomi kor­mány első ülését, amelyben várhatóan újjászervezik a ter­vezési, a termelési, a keres­kedelmi, a mezőgazdasági, a szolgáltatási, a fejlesztési, a törvényhozói és a murkaerő- gazdálkodási szakbizottságot A minisztertanács Szadat köz- társasági elnök elnökletével kezdi meg a munkát. _ — Biztosítani kell az ENSZ egyetemlegességét azzal, hogy azokat az országokat is fel­veszik a szervezetbe, amelyek még nem tagjai. E követeléseket minden bé­keerő magáénak vallja. A ta­pasztalatok bebizonyították, hogy a béke erőinek egysége a siker záloga. Vonatkozik ez az indokínai amerikai agresz- szió elleni harcra, s arra a fo­lyamatos támogatásra is, ame­lyet a nemzeti függetlenségü­kért küzdő népek harcához nyújtunk. A béke és az együtt­működés előmozdításában tá­maszt jelent számunkra a szo­cialista országok és más — köztük az el nem kötelezett — országok politikája. Mozgal­munk ereje egyetemlegességé­ben rejlik. — Kezünket nyújtjuk mind­azoknak, akik lelkiismereti kérdésnek tekintik az emberi­ség sorsának alakulását. Jel­szavunk ma; összetartás, ak­cióegység! — A háború az ember rab­szolgaságát jelenti. A béke a szabadságot hozza meg szá­mára — fejeződik be a bu­dapesti kiáltvány. békedíjjal kitüntetett elnöke, a BVT elnökségének tagja, Bu- gár Jánosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkárhelyettese, Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács titkára. Losonczi Pál meleg szavak­kal köszöntötte a megjelente­ket, majd a magyar közéleti vezetők szívélyesen elbeszél­gettek Romes Csandrával, a Béke-világtanács főtitkárával és a nemzetközi békemozga­lom többi vezetőjével. Moszkvai politikai körök­ben nagy fontosságot tulaj­donítanak Trudeau látogatá­sának, s kiemelik, hogy Ka­nada nemcsak az Egyesült Államokkal szomszédos, ha­nem az Északi Sarkon át a Szovjetunióval is. A Prav­da kiemeli: a két ország között nincsenek vitás, megoldatlan kérdések, s a kanadai közvélemény is he­lyesléssel fogadta Trudeau szovjetunióbeli útját. Mint a kanadai miniszter- elnök elindulása előtt kije­lentette: tárgyalni fognak a szovjet vezetőkkel az atlan­ti szövetség én a Varsói Szerződés haderőinek köl­csönös csökkentéséről, ami­nek Brezsnyev legutóbbi ki­jelentése után fokozott je­lentősége van. Szóba kerül majd az indokínai háború is, hisz Kanada tagja az 1954-es genfi értekezleten életre hívott ellenőrző bi­zottságnak. Hivatalos szervek közölték, hogy a letartóztatottak és a háziőrizetben lévő politikusok közül egyesek súlyos bűnö­ket követtek el. Ezt az eddigi ügyészi vizsgálat tárta fel. A hétfői Al Ahram szerint 110 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy a töme­gek érdekei és biztonsága el­len tevékenykedtek. Ügyük­ben vizsgálatot folytat a fő­ügyészség. Fogadás a Béke-világtanács küldöttsége tiszteletére Trudeau Moszkvában Kairói helyzetkép Edward Gieret és Piotr jaroszewicz elutazott Budapestről A Magvar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának meghívá­sára 1971. május 15-én és 16- án baráti látogatást tett Bu­dapesten Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Piort Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársa­ság minisztertanácsának elnö­ke. A lengyel vendégek magyar- országi tartózkodásuk során megbeszéléseket folytattak Kádár Jánossal, az MSZMF KB első titkárával és Fock Jenővel, a Politikai Bizottság tagjával, a kormány elnöké­vel. A tárgvalásokon részt vett Komócsin Zoltán, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Gyenes András, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. A magyar és a lengyel ve­zetők tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatokat. Véleményt cse­réltek időszerű nemzetközi politikai kérdésekről és a nemzetközi kommunista moz­galom közös érdekű problé­máiról. A lengyel vendégek elisme­réssel szóltak a szocializmus építésének magyarországi eredményeiről. A magyar fél kifejezte elismerését azokért az eredményekért, amelyeket a Lengyel Egyesült Munkás­párt, annak vezetése és a Lengyel Népköztársaság kor­mánya, a dolgozó tömegekre támaszkodva, a politikai kon­szolidáció terén az utóbbi hó­napokban elért A találkozó résztvevői köl­csönösen kifejezésre juttatták, hogy tovább erősítik a két párt és orszáv. a magyar és a lengyel nép közötti testvéri kapcsolatokat. Szélesítik poli­tikai, gazdasági, tudományos és kulturális epyüttműködésü- ket. Fokozzák közös tevékeny­ségüket a Varsói Szerződés politikai és katonai szerveze­tében, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, vala­mint a nemzetközi politikai élet minden területén. To­vábbra is közös erőfeszítése­ket tesznek a nemzetközi- kommunista mozgalom össze- forrottságának erősítéséért, az összes antiimperialista erők akcióegységének kibontakozta­tásáért. A szívélyes, elvtársi légkör­ben folytatott eszmecsere so­rán a két párt és kormány vezetőinek teljes nézetazonos­sága nyilvánult meg vala­mennyi tárgyalt kérdésben. Edward Gierek és Piotr Ja­roszewicz vasárnap este eluta­zott Budapestről. Indokínai és amerikai békeharcosok találkozója A Hazafias Népfront Belg­rad rakparti székhazában hét­főn találkoztak a Béke-világ­tanács budapesti közgyűlésén részt vett indokínai és ame­rikai küldöttek. A baráti esz­mecserén Carlton Goodlett, amerikai delegátus arról tá­jékoztatta az indokínai béke­harcosokat, hogy a Pentagon befolyása alatt álló amerikai sajtó meghamisítja a Viet­namból. Kambodzsából, La- oszból érkező híreket, saját céljainak, s nem az igazság­nak megfelelően tájékoztatja a közvéleményt. A kambod­zsai Chau Seng válaszában beszámolt a népi erők sikerei­ről, s elmondotta, hogy az ál­taluk ellenőrzött területeken már több mint ötmillióan él­nek. A Laoszból jött Singkapo tábornok a többi közt arról beszélt, hogy az amerikai im­perialistákat nem azonosítják magával az amerikai néppel, jól tudják, hogy a békevágyók hangja egyre erősebb az USA-ban is. Megkapó jelenet veit, ami­kor az amerikai Ruth Gage- Colby azzal fordult indokínai barátaihoz, a békét követelők egységét erősítve, táborát szé­lesítve az amerikai haladó mozgalmak mindent elkövet­nek, hogy mielőbb véget ves­senek az agressziónak. j Európai fővárosok béketalálkozója Az európai fővárosokban és nagyvárosokban működő bé­kemozgalmak és szervezetek küldöttei nemzetközi béketa­lálkozót tartottak hétfőn a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában A találkozó a budapesti nép­frontbizottság és a magyar békemozgalom kezdeményezé­sére jött létre. Huszonhárom európai metropolisz békehar­cosai találkoztak és vitatták meg a fővárosok, nagyvárosok szerepét a nemzetközi béke­munkában, az Európa holnap- / jáért, békés jövőjéért vívott küzdelemben. A találkozót a Hazafias Népfront budapesti bizottsága részéről dr. Pesta László alelnök nyitotta meg. Dr. Trautmann Rezső, a bu­dapesti népfrontbizottság el­nöke szólalt fel elsőként és a többi között utalt arra, hogy Budapesten született meg a Varsói Szerződés tagországai­nak felhívása. Számtalan lehetősége van az együttműködésnek — ez volt a visszatérő gondolata a magyar bevezető után elhang­zott felszólalásoknak. A test­vérvárosok világszövetségének elnöke, La Pira professzor, a brüsszeli Isabelle Blume asz- szony, majd Szófia, Bonn, Belgrad, Berlin, Genf, Oslo, Bécs és a kontinensen levő más metropoliszok békemoz­galmi küldöttei fejtették ki gondolataikat. A tanácskozás résztvevői — hangsúlyozza az állásfoglalást kifejező dokumentum — teljes mértékben támogatják a kon­tinens békéjét megszilárdító és védelmező kollektív bizton­sági rendszer megteremtését, s úgy vélik, hogy erre a fel­adatra lenne hivatott az össz­európai biztonsági és együtt­működési konferencia. Elhatározás született, hogy az európai fővárosok, nagy­városok békeerőinek képvise­lői időről időre tartsanak ta­nácskozást, vitassák meg azo­kat a tennivalókat, amelyek kontinensünk békéjének és biztonságának védelme szem­pontjából a metropoliszok la­kóira hárulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents