Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Az afrikai sajtó A THE DEMOCRATIC JOURNALIST írja Az önálló afrikai sajtó lényegében a gyarmattartó, imperialista hatalmak elleni küzdelem terméke. A múlt század ötvenes évei óta, amikor Charles Bannerman, az Aranypart fia ennek az országnak első, kézzel írott újságát, a West African Herald-ot létrehozta, amelyet kezdetben mindössze 20 ember olvasott, egész a mai napig, amikor az angolai fel- szabadítási front az Unitad Angolan című, ötnyelvű kiadványát hozza forgalomba, mint fegyveres küzdelmének szócsövét, számos afrikai ország sajtója igen hatásos eszköznek bizonyult a gyarmati elnyomás ellen, a nemzeti és társadalmi felszabadulás szolgálatában. Jó néhány országban, közöttük az Aranyparton (Accra Evening News), Kenyában („Muigithania”) és Nigériában („West African Pilot”), a sajtó a nemzeti függetlenség harcosainak gyülekező pontjává vált, a térségben uralkodó analfabetizmus, a rendkívül alacsony szintű technikai berendezések, valamint az újságírók és a technikai személyzet viszonylag gyenge képzettsége ellenére. Még a korábbi francia gyarmati területeken is, ahol a gyarmati adminisztráció megpróbálta elfojtani a nemzeti sajtó megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, számos „kemény öklű” folyóirat jelent meg a második világháború után, az Afrikai Demokratikus Tömörülési Mozgalom (RDA) védnöksége alatt. Szerepük nem korlátozódott, csupán az információ szolgáltatására. Az oktatás eszközei és a közös elszántság erői voltak, Számos nehézség ellenére jelentősen hozzájárultak a felszabadítás! mozgalom növekvő erejéhez. Meg kell jegyezni, hogy számos országban a helyi intelligencia képviselői — akiknek soraiból verbúválták az újságírók, vagy a kiadók szűk körét —. nem valamennyien kötelezték el magukat politikailag, a gyarmatosító rezsim elleni harc mellett. Ezek közül sokan voltak olyanok, akik nyíltan barátkoztak a gyarmattartó országokkal. Ezeket az embereket ,.fekete angoloknak” nevezték el a brit gyarmati uralom alatt lévő országokban és „asszimilálódott franciáknak” a francia nyelvű gyarmati országokban. Mivel képesítésüket a gyarmattartó országokban szerezték, gondolkodásmódjuk és érzésviláguk brit, vagy francia orientációjú volt. Ez az elit és az általuk ellenőrzött sajtó ily módon ellenkező álláspontra helyezkedett, mint a nemzeti felszaba- dítási mozgalom sajtótermékei, amelyek politikai (sőt részben fegyveres) harcot hirdettek valamennyi rendelkezésre álló eszköz felhasználásával. Ezeket az ellentmondásokat, amelyek számos országban megnyilvánultak, időlegesen visszaszorították, de teljes mértékben nem tudták kiküszöbölni. Ellenkezőleg, az elmúlt évtized azt mutatta, hogy ezek az ellentmondások ismét megjelentek, új dimenziókban, nemcsak az egyes országokon belüli osztályok között, hanem államközi viszonylatban is. A próbakő, amely politikailag és ideológiailag megosztja, vagy egyesíti az egymástól egyre jobban eltávolodó osztályokat és rétegeket és sajtótermékeiket: a fejlődés útjának kiválasztása. Felvetődik a kérdés: vajon szükséges-e, hogy a „nem kapitalista” utat válasszák, amely a jelenlegi körülmények között a legkedvezőbb alkalmat nyújtja arra, hogy felkészüljenek a szocializmusra történő későbbi átmenetre — azaz egy olyan fejlődésre, amely megfelel a történelmi haladásnak és biztosítja a társadalmi élet minden területén megmutatkozó elmaradottság lehető leggyorsabb felszámolását. Vagy pedig jobb a kapitalista utat választani, azzal a kilátással, hogy a nemzetközi kapitalizmus hatáskörén belül maradnak, amely akadályozza az önálló gazdasági fejlődést? Erre a fontos kérdésre adandóválaszban a guineai demokratikus párt sajtóorgánuma, a „Horoya" különbözik elvi álláspontját illetően, az Elefántcsontpart államfőjének magánlapjától, a Fraternité-Matin- tói a tanzániai Nationalist, a ghanai Daily Graphic-tól és a PAI szenegáli lap, dakari fél- hivatalos újságtól. Megengedhetetlen leegyszerűsítés lenne, ha nem vennénk figyelembe azt a körülményt, hogy a sajtó, rádió és televízió az afrikai országokban egyáltalán nem fejlődött szervezetileg egységesen. Számos tényező befolyásolta és befolyásolja fejlődésüket: a gyarmattartó országok politikája a gyarmati éra alatt, az afrikai országok gazdaságának növekedése és ennek nyomán az osztályok és rétegek polarizációja, az uralkodó osztályok politikája országuk haladó, vagy reakciós fejleményeivel kapcsolatiban, valamint az a figyelem, amelyet az egyes országok szentelnek a tömegkommunikációs eszközök növekedésének. Ez véleményeltérésekhez vezetett az egyes országege sajtójának tulajdonjogát, struktúráját, funkcióit, mennyiségét és nem utolsó sorban külső megjelenését illetően. Az „afrikai” kifejezés globális alkalmazása akkor megengedhető, ha tisztázni akarják az afrikai sajtótermékek két típusának jelenlegi létezését, amelyek azonban alapvetően különböznek egymástól, a tulajdonjog kérdését illetően. Gondolok a folyóiratoknak arra a típusára, amelyek döntő szerepet játszanak az afrikai társadalom fejlődése terén, azokra a folyóiratokra, amelyek afrikai tulajdonban vannak és amelyek az afrikai kormányok, pártok, szervezetek és magánszemélyek kezében vannak. Ezt a sajtóterméket általában véve az afrikaiak hozták létre az afrikaiak számára, akár afrikai, akár európai nyelveken jelentetik meg, és visszatükrözi az afrikai társadalom életét és nézeteit. A második típushoz a fehér telepesek, a nemzetközi sajtó- konszernek, a nemzetközi bányatársaságok és beruházási érdekcsoportjaik sajtója tartozik. Ezekhez kell még sorolni a keresztény missziók jelentős publikációs tevékenységét, valamint a nagyszámú nyugati újságokat és folyóiratokat, amelyeket légi úton Londonból, Párizsból, Nem Yorkból és más imperialista országok fővárosaiból küldenek az afrikai nép befolyásolására. A jelenlegi 42 politikailag független afrikai ország nem valamennyi nemzeti felszaba- dítási mozgalma publikált sajtótermékeket, vagy bármely más folyóiratot felszabadítási küzdelme során. Jó néhánynak nélkülöznie kellett azt a hatásos fegyvert, vagy pedig saját hagyományos információs eszközeit kellett alkalmaznia, tekintettel a gyarmati uralomra, a nyomdagépek és az újságpapír beszerzésének lehetetlenségére. Most, miután elnyerték függetlenségüket, számos kormánynak szándékában áll saját sajtójuk fejlesztése, hogy kiegyensúlyozzák az imperialista befolyást. Egy évtized telt el „Afrika éve" óta és a gyarmati korszakhoz viszonyítva a folyóiratok száma majdnem megháromszorozódott, a rádió jelentősen kibővítette tevékenységét és létrehozták a nemzeti hírügynökségeket. Több afrikai ország megkezdte saját televízióadásai sugárzását. Felvetődik a kérdés, vajon ez a fejlemény eleget tesz-e a tömegkommunikációs eszköA szellemes újonc A Monarchia idejében történt: A hatalmas szál újonc kissé meghajtott fejjel figyeli a kis te rmetű káplár harsány regulázás sát. Egyszeresük odaperdül a kis káplár, öklével felüti az újonc állát. Lábujjhegyre állva ordítja a szeme közé: Amíg én tanítom magukat fegyelemre, magasra fe szitett állal nézzen rám!! Értette?! Az újonc feszes állal válasz olia— Vízsz. 1., függ. IS, 26., 57. Nemes ital. 77. Sporteszköz. 78. Érzelmes muzsika. 80. Bagolyfajta. 81. Lángész, lángelme. 83. Szovjet repülőgéptípus. 84. Kettős mássalhangzó. 85. Régi város Palesztinában. 87. A nap melege a gyümölcsöt ... 89. MOÉ. 9L Az articsóka tudományos neve. Függőleges: 1. Haza egynemű betűi. 2. Unatkozók. 3. Szarvasmarhaféle állat, vadon él. 4. Komárom megyei község (ékezetMEGHATÄROZÄSOK: Vízszintes: 15- Szovjet marsall. 16. Női név. 17. Lábával valamibe ütközik. 18. Délszláv férfinév. 19. Erősítő szócska. 20. Alga belseje. 22. Találta. 23. Rábával együtt emlegetik. 24. Köny- nyedén, bizalmasan beszélget. 28. A vád betűi keverve. 39. Ravaszdi. 31. Torok. 32. E megszabott hosszúságú út. 33. Tóth Kálmán. 34. Létezni fog. 36. Szeretet (fogalom németül). .?8. Tiltószó. 39. Szétfolyó. 40. Amerigo ...» külföldön élő magyar szobrász. 42. Szovjet szakszervezet lapja. 44. Hajdú .. . járási jogú város Hajdú-Bihar megyében. 46. ... Vilmos, jeles karmesterünk. 48. Nagy kiterjedésű, fás területek. 50. Emel! 51. Hűsítő ital. 52. Hajító-szúró fegyver. 53. Dalolószócska. 54. Formai. 56. Fejér megyei község. 58. Ez a sörből, pálinkából készült angol ital. 60. Van belőle rác is, túr is. 62. Lakat. 63. Amerikai fi.!m- komikuspár egyike. 64. Hegyes szerszám. 66. Pusztít, tönkretesz. 68. Mutatószó többesben. 69. Mint az 53. sz. 70. A tér bizonyos részét betöltő anyag. 72. ... túl, alacsonyabb marad (Két szó). 73, felesleg) S. Garay.versalak. 6. Kivé! 7. Siömyelc. a. Paplrmér. ték. 9. Boszorkányairól ismert város az USA-ban. 1». Négylábú. 11. ... Frlta, német botanikus (lass—1908). 12. össze-vissza vet. IS. Szükségletében kielégít. II. A Szovjetunió egyik államának tagja. li. Értéket állapít meg. 21. . ., lovagok, Jókai regényalakjai. 2$. A többit megelőző. *7. Díszít. 30. Veres Péter egyik elbeszélésének címe. , 32. Nevezetes mondás az 1707-es ónódi országgyűlésen. 35. ... berendezés, lég- tlsztité. 37. Keletkezése. 39. Egyformák. 45. Nem ült le. 46. Jugoszláv sziget az Adriai-tengerben. 47. Ide-oda rángat. 49. Irtja. 55. AAAAA. 59. Élne, ha megvolnának a végeit 61. Táplálkozni. 63. A kék Is ez. 65. Ha ilyenre sül a hússzelet, akkor finom. »7. Becézett női név. 68. Vízisportot űz. 69. Takarmánynövény. 71. Téli sportot űzött. 73. Svéd kikötőváros. 74. Augusztus 14-én van a nevenapja. 7«. Szomorúan. 78. Bibicféle madár. 79. A. 82. Néni Ellenőrző Bizottság. 86. Kevert ren. 88. Izmokat kőt össze. 9«. Szovjet folyő. 91. Római 900. Megfejtésül beküldendő a szellemes újonc válasza, 1971. május 24-én déli 12 óráig a Megyei Művelődési Központ, Szekszárd címre levelezőlapon. A levelezőlapra kérjük ráírni: „Rejtvény". Az 1971. május 1-1 számban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Es jött a május. Ezer orgonának lila virágja búgott a napon. Minden bokor virágba öltözött föl, Es a paréj it megnőtt szabadon." Az idézet második sorában a „virágja" sző helyett beküldött „bugája" szót Is helyes megfejtésként fogadtuk eL Könyvjutalmat nyertek: Balaskó Imréné, Pécs, Tettye u. 53., Bányai Mária Szekszárd. 505. sz. Ipari Iskola, Bőgős Mária Dombóvár, Tulipán u. 1., IfJ. Gayer Vince Báta, Rákóczi u. 860., Horváth Lászlóné Szekszárd, Tarcsay Í72. B. I. 2., Koncz Istvánné Du- nafíüdvár; Templom u. 26., Nagy Imréné Bonyhádvarasd, Petőfi u. 99.. Rausch Henri kné Bonyhád November 7. u. 12„ Szomaházl Márta Szekszárd, Pollack u. A 4 ifj. Téczely Vilmos Szászvár. Bányatelep 11/b. A könyveket postán küldjük e! SZEREK zökkel szemben támasztott társadalmi követelményeknek? Határozottan nem! Az afrikai tömegkommunikációs eszközök fejlődésének megfigyelői, különösen számos afrikai politikai személyiség és újságíró azt a nézetet vallja, hogy a sajtó, a rádió és a televízió fejlődése nem kielégítő. Az UNESCO által elkészített jelentésekben nem veszik számításba az afrikai országok publikációs hagyományaiban rejlő alapvető különbségeket, vagy pedig az olvasóközönség összetételének különb özőségét. Márpedig az afrikai sajtó helyzetét tekintve e tényezők szerepe jelentős. Például általában egy újságpéldányt tíz, vagy még ennél is több ember olvas. Az újságokat gyakran nyilvános helyen olvassák fel, fordítják le, vagy magyarázzák meg. Gyűlésen, vagy szűkebb körben vitatják meg, mivel az afrikai lakosság többsége még mindig írástudatlan. Az újságok példányszámaival kapcsolatos adatok ezért nem adnak teljes képet a tájékoztatás valóságos méretéről. Az afrikai kiadóvállalatok nehézségei igen jelentősek, nem utolsósorban azért, mert tengeren túlról kell importálniuk nyomdagépeket, újságpapírt és nyomdafestéket. E nehézségek közé tartozik ezenkívül a képzett személyzet hiánya, valamint az imperialista országok által kifejtett politikai, ideológiai és gazdasági nyomás. Az afrikai nemzeti sajtó kilátásai azonban a problémák ellenére is kedvezőek.
