Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Embereit, házalt, udvarolt Kapcsolatok, munkaerkölcs 5. Megkerülöm a zöldségpavilont, belesek a fodrászműhelybe, elolvasom a kirakati feliratot, hogy „június 1-től vasárnap zárva tartunk”, s a kékre meszelt ház mellett leülök a kőlépcsőre, várom a fúvósokat. Hátha meglepnek, hátha feltűnnek, fényes, rézhangszereket hozva. Dehát hétköznap lévén hogyan is jönnének? Ezenkívül meg hanyatlóban a régi hírnév. Nagymányok sváb község, lakóinak mintegy fele német nemzetiségű, de lassan már csak a vezetéknév emlékeztet erre, más semmi. Hagyományaikat, szokásaikat, dalaikat, táncaikat s nyelvüket kezdik felejteni. Kár. Szegényebb, színtelenebb lesz ez a táj, ha nem szól többé a völgyek fölött a fúvószene. ha nem kapaszkodnak egymásba polk/t járni a lányok, ha elfelejtik önmagukat. A községi tanácselnök járja a házakat, szereplőket toboroz a nemzetiségi Röpülj páva elődöntőhöz. A fellépéshez engedélyt kér a családfőtől. Egyelőre nem sok eredménnyel. „Csinálja más, csinálják a fiatalok, dolog van azzal és ugráltunk mi eleget.” — mondják a régi dalosok, a régi színjátszók, s befelé fordulnak. Rosszul mondom. Nagymányok nem sváb község, vegyes lakosú község. Mégis szépen, s megértésben élnek együtt az emberek. Gyakori a vegyes házasság. Egészséges, értelmes arcú gyerekeket látok az utcán, a „keveredés” tehát egyfelől hasznos, másfelől meg azzal jár, hogyha ígv megy, akkor húsz év múlva Nagy- mányokon már aligha beszélhetünk nemzetiségről. Nagymányok tiszta, takaros község. Sokat adnak arra, hogy a tisztaság fél egészség. Az itt élő emberek megfelélő egészségügyi ellátásáról két körzeti orvos, egy fogorvos és január 1-től egy gyermek- orvos gondoskodik. A gyógyszertár évi forgalma egymillió- négyszázezer forint. A vezetők és a dolgozók- között a kapcsolat nyílt, természetes. A tanácselnökkel tárgyalva a bányász nem érzi magát kisebbnek, n tanácselnök nem érzi magát nagyobbnak. Ami nincs. Nincs koldus, nincs munka- nélküli, . nincs rosszultí.plált- ság, nincs kitagadott gyerek, nincs érdekházasság, nincs létbizonytalanság. Ami van. Van néhány alkaholista, van hat-nyolc állandóan ismétlődő ' mezsgyeper, van egy asszony, aki egymaga több munkát ad beadványaival, panaszaival a hatóságoknak, mint az egész község. Hagyjuk őt. Nem érdemes a nevét sem ideírni,, hiszen • hozzája hasonló „nevezetességgel” szinte mindegyik település dicsekedhet. Az utca jellegzetes alakja az az elhanyagolt vénember, aki olykor a presszó környékén valamelyik küszöbön, esetleg az árokparton bóbis-. kol. Róla és- a többiekről a tanácselnök ■ kedvetlenül beszél. „Lumpenproletárok? Ezt így nem mondanám. Könnyelmű emberek, elhagyják magukat, még az a szerencse,' hogy nincsenek sokan.” A többség - együttélése, életmódja, vonzónak, . rokonszenvesnek játszik. Nagymányok csakugyan munkástelepülés abban az értelemben is', hogy- a lézengőnek, a tétlenkedő- nek, a naplopónak nincs maradása. Kinézik maguk közül. Azt hiszem, a környéken Nagymányok az egyetlen olyan község, ahol nincs cigány. Az eljáró dolgozókat mindenütt megbecsülik, szorgalmukért, igyekezetükért. Akad ugyan • kivétel, mégis az a helyzet, hogy a nagvmányoki munkásember egyet jelent a megbízhatósággal, a pontossággal. Dehát éppen a kivétel -erősíti a szabályt. Sokai: költenek a községben a régi lakóházak felújítására, tatarozására. Olykor annyi pénzt fordítanak a régi családi házak korszerűsítésére, hogy abból szinte újat építhetnének Egyfajta megkapó ragaszkodás ez, vagy éppen nosztalgia, a „családi fészek” emlékeztessen a gyermekkorra. még akkor is, ha kívül és belül teljesen megújult. A község vezetői lelkes patrióták. Minden igyekezetük arra irányul, hogv épüljön, szépüljön Nagymányok, s lakói jól érezzék magukat községükben. A vezetők mind- ■ epvjke örül annak, ha Nagy- mánvok szerepel az újságban, a rádióban, a televízióban. Szívesen és tárgyilagoson ismertették velünk is r. község jelenét, örömeit, gondjait. Annak ellenére, hogy Nagymányok bányászközség, soha nem volt igazi mezőgazdasági település, mégis most a környék legnagyobb termelőszövetkezetének a székhelye. Nagymányokon van a Gábor Áron Tsz központja. Ez a közös gazdaság 48?? hektáron gazdálkodik, s több kisebb közös gazdaságból jött létre. Tavaly az egy dolgozó tagra jutó .jövedelem a közösből 17 ezer forint volt. Korszerűsödő mezőgazdasági nagyüzem a Gábor Áron Tsz. Jelenleg például „építés alatt áll és jövőre fejeződik be 22 millió forintos beruházással egy négyszázhatvanhat férőhelyes szakosított tehenészeti telep . építése,” Hétfőn este köszöntünk e! Nasvmánvoktól. „Mi van még? Valami különleges nincs?” — kérdezte egy fiatalasszony a zöldség- és gyümölcspavilon eladó játóL Különleges nincs, ’ Béke van, békesség van és május. Az öregek kinn ülnek a házak előtt és beszélgetnek. SZEKULITY PÉTER * vétel bejelentése — mindmind a dráma egy-egy csúcsát jelentik a rendezői felfogás szerint. Ezek a drámai gócok mind kielézettebbek lesznek. Mindig erőteljesebbek és határozottabbak. Segítségükkel lett szuggesztív az előadás. Ajtay Andor úgy játssza szerepét, mintha az író neki dedikálta volna művét. Egv ember, aki tudja, hogy a vég zete felé siet, de aki a tisz taság bűvöletében és örömében azt is tudja, hogy érdemes vállalni ezt a végzetet . Rendkívül elegáns játékmodor, amely a színház végtelen sze- retetéből és megbecsüléséből áradhat. Ahogy a színpadra lép, megsűrűsödik a levegő Semmit sem vesz könnyen, s a már régen megszerzett elismerésért ismét és állandóan bizonyít. Szép estéket szerzett Ajtay Andor Szekszárdi nak. És a társulat többi tagja is. A Jászai-díjasok: Stefanik Irén Bettinája, Nagy Attila Erich Klamrothja, Kovács János Steinitze, Mentes József, Máriáss József, Bán- györgyi Károly alakítása, Kormos Lajos Érdemes művész Immese, Lelkes Dalma Otti- liája, Szendrey Ilona Petersnéje és Molnár Piroska In- kenje, s a többiek, kellemes és emlékezetes órákat szereztek Szekszárd színházkedvelő közönségének. MÉEY ÉVA Eleiünk - utunk „Életünk utunk” címmel nyílt kiállítás — az MSZMP Központi Bizottsága rendezésében — szombaton a Szépművészeti Múzeumban. A tárlatot a Központi Bizottság nevében Katona István, a KB osztályvezetője nyitotta meg. Közelmúltunk és közeljövőnk. Számokban, képekben, grafikonokon. Magyarország helye, szerepe a világban. Gazdasági életünk, termelési eredményeink és perspektíváink. Életünk — utunk. Hazánk az utóbbi tíz esztendőben. A szocializmus alapjainak lerakásától napjainkig, és holnapig, a negyedik ötéves terv végéig. Társadalmi fejlődésünk illusztrálásául néhány adat: országunkban minden harmadik ember érettségizett. Ifjúságunk helyzete: tanuló, dolgozó, szórakozó fiatalok. És egy karikatúra, hogy fiataljaink olykor szinte páholyban érezhetik magukat. Államunk a népi demokrácia állama. Kép az országgyűlésről és a legújabb számok parlamentünk összetételéről. A most választott képviselők műveltségi, korosztálybeli és nemek szerinti megoszlásáról. Néhány villanásnyi kép állam- hatalmunk és biztonsági szerveink áldozatos munkájáról. Szocialista népgazdaság építése. Népgazdaságunk eredményei a harmadik ötéves tervben. Negyedik ötéves tervünk fejlesztési programja, piroskék vonalas táblázat a reál- jövedelmek alakulásáról. Táblák, villogó térképek nemzetközi kapcsolataink alakulásáról. Piros-zöld-kék lámpácskák gyúlnak fel öt világrész térképén, diplomáciai, kulturális és pártkapcsolatainkat illusztrálva. Egy másikon a felvillanó fénypontok jelzik: 1970-ben 134 országba exportáltunk. Hogyan alakult életszínvonalunk? — erre is ábrák, grafikonok sora ad feleletet. S a tények. Magyarországon ma minden hetedik ember nyugdíjas. Minden harmadik család részesül családi pótlékban. S minden ötödik csecsemő közül hármat gyermekgondozási segélyben részesülő anyja nevel. Az épülő vár, modern lakótelepek, szállodák, középületek fotói illusztrálják, hogyan épül és szépül a főváros és az ország Budapesttől Tatabányáig, Szegedtől Székesfehérvárig. A tudomány, a közoktatás, a közművelődés. Uj iskolák, kutatóintézetek. Könyvkiadásunk és színházaink adatai. Közép- és felsőfokú oktatásunk. Kulturális .és művészeti életünk eredményeinek alakulása. Külpolitikánk, nemzetközi kapcsolataink. Hazánk részvétele, szerepe a KGST-ben. Érzékletes tabló illusztrálja szolidaritásunkat a világ békéért küzdő népeivel. Egy másik azt, elítéljük az amerikaiak vietnami agresszióját. Életünk — utunk. 188 kép, sokszáz adattal, ábrával, grafikonnal — mindez a szemléltető agitáció iskolapéldája. Az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának kiállítása, a Szépművészeti Múzeumban, majd ezt követően vidéki nagyvárosainkban. K. M. Szovjet tájékoztató foglalkozás a Tolna megyei állatorvosok továbbképző összejövetelein Pénteken a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás vendégeként megyénkben járt N. I. Guszcsin elvtárs, a moszkvai Veterinarija (Szovjet állatorvosi lapok) főszerkesztője, a szovjet állatorvostudományok kandidátusa. Részt vett a megye állatorvosainak május havi továbbképző összejövetelén, melyen dr. Holló Ferenc, az állatorvostudományok kandidátusa tartott előadást a juhok gyomor- és bélférgesség modern terápeuti- kumokkal való kezeléséről. Guszcsin elvtárs az értekezleten felszólalt és hozzászólásában többek között ismertette a szovjet állategészségügyi szolgálat munkáját. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban kétszázezer állategészségügyi dolgozó, és ezen belül hetvenezer állatorvos munkálkodik az állatállomány egészségének megtartása érdekében. A Szovjetunióban harminckilenc egyetem állatorvostudományi fakultásán történik az állatorvosképzés. Az általa szerkesztett szovjet állatorvosi tudományos folyóirat, a Veterinarija, havonta százötvenezer példányban jelenik meg és a világ százötven országában, köztük hazánkban is olvassák. Örömét fejezte ki. hogy részt vehet megyénk állatorvosainak tudományos továbbképző összejövetelén. Hivatkozott Koszigin elvtárs azon kijelentésére. mely szerint a leg- úiabb ötéves terv folyamán az állategészségügyi szolgálatnak arra kell törekednie, hogy egészséges és a szovjet állatorvosok által ellenőrzött állatok húsa kerülhessen a dolgozók asztalára. Éppen ezért a szovjet állategészségügyi szolgálat rendkívüli erőfeszítéseket tesz az állatállományban előforduló és súlyos veszteségeket okozó, elsősorban idült jellegű megbetegedések, különösen a szarvasmarha-gümő- kór és a brucellózis felszámolása érdekében. E harcban a szovjet állatorvostudomány nem áll egyedül, hanem segítik a szocialista országok és ezen belül különösen Magyar- ország állategészségügyi szolgálata és a magyar állatorvostudomány. Hozzászólása végén jó munkát kívánt Tolna megye állatorvosainak és a Tolna megyei Állategészségügyi Állomásnak, elismerését fejezve ki az itt folyó szakmai munka láttán. Reményét fejezte ki, hogy Tolna megye állategészségügyi szolgálatával kialakult kapcsolata a jövőben még szélesedni fog és ez mind a magyar, mind pedig a szovjet állategészségügy további megszilárdítását fogja eredményezni. Guszcsin elvtárs a tudományos tanácskozás után — az Állategészségügyi Állomás igazgatójának kíséretében — meglátogatta a decsi falumúzeumot, majd hosszasan időzött a Szekszárdi Állami Gazdaság sertéstelepén és az Al- sótengelici Kísérleti Gazdaság új szarvasmarhafarmján. Ä két gazdaságban látottak rendkívül mély benyomást gyakoroltak a kiváló szovjet tudósra, aki a legnagyobb elismeréssel nyugtázta a látottakat Elutazása előtt mind a két gazdaság, mind pedig a Tolna meevei Állategészségügyi Állomás igazgatójának kifejezte azon óhaját, hoev mielőhh szeretné őket hazájában, a Szovjetunióban üdvözölni.
