Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

U&'cik • jf macedÓDÍábari fYÁ Ilf^HrtnTn^ í^4Uv, ^ Az önállóság, amit a jelen­legi Jugoszlávia adott meg, mindenesetre föltámasztotta a nemzeti öntudatot. A történele­mért pedig nem kell ezer évet visszamenni a második vi­lágháborúban áz önálló Mace­dónia gondolata nagyon sok áldozatot követelt, akiknek em­lékét a hősöknek kijáró tisz­telet övezi. Intézmények, ut­cák viselik nevüket, népdalok szólnak róluk, a hatalmas bi- tolai parkban pedig ott sora­koznak ércbe öntve. De érc­nél maradandóbb a tett, a macedón gondolat valóra vál­tása. A múlt: Héráidén Lyncestis és Ohrid A rómaiak tudták, hol kell letelepedni. Itt a Pelagonia síkság szélén, a Pelister hegy tövében mindent megtaláltak: a föld termékeny, a hegyek fölfogják a goromba szeleket, s a megszelídült táj otthont kínál a telepeseknek. Az út is itt visz át, a fontos Via Egnatia, mely az Adriától szeli át a Balkánt. Az új vá­ros, mely később megkapta a colonia rangot, valójában nem is új, a föld görög, makedón emlékeket vet ki, Fülöp, Nagy Sándor birodalmához tarto­zott, tehát része annak a szellemi közösségnek, amit a görögség jelentett. Ma sem tudni, melókora le­hetett Heraklea Lyncestis, na­gyobbik része még a föld alatt van. De amit föltártak, az is elég bizonyság arra, hogy mi­lyen eleven élet lehetett itt a Via Egnatia mentén, a Pelis­ter tövében. Itt van a szinte teljesen ép fürdő, közelében két korakeresztény bazilika, melyeknek csaknem hibátla­nul került napvilágra becses mozaikja. S itt van a herak- leai ásatások legfőbb ékessé­ge, T. Flavius Orestes élet­nagyságúnál nagyobb szobra, amit a város pusztulása után, úgy, ahogy volt, falba építet­tek, amint a megtalálásakor készített fénykép is mutat­ja. Nagyon szép, égetett agyagból készített másolatait árulják; mi is veszünk egyet. Egy fűszerüzletben fedezzük fel, görög étolaj, napernyők «'s fücmackók között. De csak a tapasztalatlan csodálkozik ezen. Macedóniában vagyunk, s ha már ilyen vegyes az áru­kínálat, T. Flavius Orestes mellé veszünx egy üveg zsi- lavkát is. Heraklea már romokban he­vert, a bazilikák mozaikját gyom verte föl, amikor új vá­ros támadt az Ohridi tó part­ján, amely rövidesen a főváros szerepét is betöltötte. A múlt gazdagsága ma is a szemünk előtt áll: a Sv. Sofija székes- egyházat a IX. században kezdték építeni, ezt alakítot­ták át a XI. században, s három évszázad múltán már csak az emeletes nyitott elő­csarnokot építették hozzá. A Sv. Kliment, ahol sokáig a szent földi maradványait őrizték, valamivel későbbi, 1295-ben épült föl, a tó fölé ugró sziklán emelt Sv. Jovan Kaneo szintén a XIII. század­ban. Ez már Bizánc, amit a tö­rök sem tudott tönkretenni. Pedig a nyoma ma is itt van: a Zsófia-templomból dzsámi lett s ledöntött márvány szentképfalából csinálták a minbert, a mohamedán temp­lom szószékét. A freskókat bemeszelték, s csak néhány éve szabadították ki a vastag mészréteg alól a kivételes szépségű képeket. A Sv. Kli- mentnelc jobb sors jutott, megmaradt görög-keleti temp­lomnak, de itt meg a por és a görög-keleti templomokban számolatlanul égetett gyertya korma tette fölismerhetetlen- né a freskókat. A művészet- történészek nemzetközi össze­fogásának köszönheti, hogy a Sv. Kliment ma ismét régi pompájában fogadja, a láto­gatókat. Heraklea és Ohrid, a régi művészet két központja, tu­lajdonképpen nem nagy tá­volság, csak a Baba hegy or­main kell átvágni. Az idő­beli távolság is csak látszóla­gos. Heraklea nemcsak ró­mai, hanem görög emlékeket is őriz, Ohrid pedig Bizánc neveltje, amely a görögök és a lehanyatlott Róma örö­kösének vallotta magát. A Sv Jovan Kaneo szikláiról nem­csak Sámuel cár várának romjait látni: Bizánc emléke talán sehol nem olyan jelen­való, mint itt. De a nagy he­gyek el is zárják az utakat, nemcsak a tavon túl, Albánia felé, nyugatra is, s a közeli Sv. Naum kolostoráról azt mondják, hogy a világ végén áll. Művészet A Sv. Kliment freskóit Mi- hajlo és Eutychios mester fes­tette, abban az időben, amikor Giotto körülbelül harminc éves lehetett. Bizánc már túl van a képrombolás századán, de a formák meg is mere­vedtek, kialakultak az évszá­zadokra kötelező formák, az ábrázolás dogmatikus formái. Az ohridi múzeumban, de még inkább a belgrádi Nemzeti Múzeumban az ikonok hatal­mas gyűjteménye látható, minden század legjobb alko­tásai. De hiányzanak belőlük az egymást váltó és újrate- remtő művészettörténeti kor­szakok, amik az európai mű­vészetet mindig megújították: a dogma egybefog korokat éa művészi törekvéseket. (Folytatjuk.) Sító.jJWiSWiTOWA'. -V ...... ....— ---------------------­H eraklea. Római város romjai Bitola mellett. Ohrid: Zsófia székesegyház. A Szekszárdi Szabó Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz: BELSŐ ELLENŐRI MUNKAKÖRBE, mérleg­képes könyvelői végzettséggel, vagy jelenleg fo­lyamatban lévő ipari mérlegképes tanfolyamra járó dolgozót, POSTÄZÖI MUNKAKÖRBE gép­írni tudó dolgozót, közgazdasági technikumi érett­ségivel rendelkező munkaerőt STATISZTIKUSI MUNKAKÖRBE. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Szekszárd, Arany János u. 23. sz. alatt. (295) A Tolna megyei Tanács Kórháza pályázatot hirdet nyugdíjazás folytán megüresedő E 404 ksz-ú jogtanácsosi munkakör betöltésére. Továbbá felveszünk titkárnői munkakörbe érettségizett, ál­talános adminisztrációban jártas női dolgozót. Jelentkezni lehet a kórház személyzeti főelőadójánál. '"‘'i’T EST (228) LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, ESZTERGÁLYOST, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Jelentkezés: Gép- és Mű­szeripari Szövetkezet Tol­na, Ságvári Endre u. 1. (252) Pécs—szekszárdi TÜZÉP Vállalat 35, sz. termelőüzeme Dombóváron felvesz FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT ‘ÉS LAKATOS SZAKMUNKASOKAT. '• (173) KISTRAKTOR és TARGONCA VEZETÉSÉRE női dolgozókat keresünk felvételre. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: MEZŐGÉP, Szekszárd, Keselyűsi út. (208) A Fatelítő Vállalat dom­bóvári üzemébe felveszünk lakatos, festő, asztalos, bognár, ács szakmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat. (8) TEREPJÁRÓ UAZ, fixplatós. 1 t. raksúlyú, újszerű állapotban, tipizálás miatt azonnal eladó. Ar megegyezés szerint. Ügyintéző: Ludas András főkönyvelő. Koppányvölgyi Vízgazdálkodási Társulat, Tamási, Vörös Hadsereg út 62. (202) A Bonyhádi Vasipari Ktsz felvételre keres: LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Bonyhád, Rákóczi út 20. ___________________ (294)

Next

/
Thumbnails
Contents