Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN Tbiliszi Brezsnyev beszéde tonságának érdekei úgy kí­Megkezdték tanácskozásukat a BVT-kőzgyűlés témabizottságai A Grúz Szovjet Köztársa­ság és a Grúz Kommunista Párt fennállásának 50. év­fordulója alkalmából pénte­ken Tbilisziben tartott ünnepi ü’ésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára bestédet mondott. Brezsnyev méltatta a grú- ziai dolgozók, a Grúz Kom­munista Párt érdeméit, s hozzáfűzte, hogy a virágzó szocialista Grúz Köztársaság létrejötte azoknak a gazdasá­gi, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatoknak eredménye, amelyek Grúziát szervesen összekapcsolják a Szovjetunió más testvéri köz­társaságaival és népeivel. Brezsnyev méltatta az SZKP 24. kongresszusának jelentőségét, majd a»ról be­szélt, hogy a 24. kongresszus a lenini külpolitika hagyo­mányai alapján programot tűzött ki, amely a békéért és a nemzetközi együttműkö­désért, a népek szabadságá­ért és függetlenségéért vívott harc programja, a békés egy­más mellett élés elveinek di­adaláért folyó harc program­ja, a népek barátságának, szabad, független fejlődésének programja, az agresszorok megfékezésének és a világ­háború megakadályozásának programja. — Véleményünk szerint a jelenlegi körülmények között aligha lehet építőbb jellegű és a realitásokkal jobban szá­moló programot előterjeszteni a fő nemzetközi problémák rendezésére — mondotta Brezsnyev. — Továbbra is törhetetlenül folytatjuk a Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel való harcos internacionalista szo­lidaritás politikáját. Mindig az volt a meggyőződésünk, hogy az amerikai imperializ­mus agressziója ellen vívott hősies harcukat győzelem ko­ronázza és minél tovább ma­kacskodnak az agresszorok. Kairó Csütörtökön az egyiptomi kormány hat tagja és az Arab Szocialista Unió három veze­tője benyújtotta lemondását. Anvar Szadat köztársasági elnök a miniszterek lemondá­sát elfogadta, egyszersmind rendeleti úton három új mi­nisztert nevezett ki Mahduh Szalem alexandriai kormány­zó lett a belügyminiszter, Mo­hamed Szadek vezérkari fő­nök a hadügyminiszter és az egyiptomi fegyveres erők fő­parancsnoka, Asraf Árván pe­dig a köztársasági elnök saj­tótitkára. A lemondássorozat folytán neves személyiségek váltak ki az egyiptomi vezetésből. A miniszterek közül három kulcstárca betöltőjéről van szó: Saravi Goma miniszter­elnök-helyettes és belügymi­niszterről, Mohammed Favzj hadügyminiszterről és Moha­med Fajek tájékoztatásügyi miniszterről. Ugyancsak te­kintélyes politikai vezetők mondtak le az Arab Szocia­lista Unióban, a kormányzó egyiptomi pártban viselt tiszt­ségükről: Mohszen Abu E'l-Núr, a párt főtitkára, Labib £u- keir, a nemzetgyűlés elnöke, annál dicstelenebb és szé­gyenletesebb lesz rájuk néz­ve az eredmény — jelentette ki Brezsnyev. — Meggyőződésünk, hogy a velünk baráti Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és más arab államok — összes ha­zafias, haladó erőiket mind nemzeti, mind összarab ke­retek között tömörítve, a szo­cialista országokkal való test­véri együttműködést erősítve, az imperializmus zsarolását és cselszövéseit határozottan visszautasítva — kivívják igazságos ügyük diadalát. — Síkraszállva a nemzet­közi biztonságért és a béké­ért, a népek függetlensége és törvényes jogai ellen irányu­ló agresszív merényletekkel szemben, hajlandók vagyunk együttműködni minden olvan szervezettel és párttal, ame­lyek ugyanezekre a célokra törekednek. így a 24. kong­resszuson újból leszögeztük, hogy pozitív lehetőséget lá­tunk a szociáldemokrata pár­tokkal való együttes akciókra a nemzetközi küzdőtéren — jelentette ki Brezsnyev. — A 24. kongresszus hatá­rozatait megvalósítva, mindent megteszünk, hogy erősítsük a szocialista országok barátságát és összefogását, tovább fokoz­zuk azt a szerepet, amelyet a szocialista országok a világ küzdőterén mint a béke és a társadalmi haladás nagy ko­alíciója töltenek be. Tovább erősítjük a szövetséget a nemzeti felszabadító és az összes forradalmi mozgalmak­kal. Továbbra is minden tő­lünk telhetőt megteszünk az államok békés egymás mellett élésének biztosítására, tekin­tet nélkül társadalmi rend­szerükre — mondotta Brezs­nyev. Beszéde végén közölte, hogy a jubileum alkalmából Grú­ziát újabb érdemrenddel, az Októberi Forradalom érdem­rendjével tüntették ki. az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságának tagja és Diaed- din Daud, a legfelső végre­hajtó bizottság sajtóügyekkel megbízott tagja. Pénteken benyújtotta lemon­dását Ahmed Kamel tábor­nok, az egyiptomi hírszerző szolgálat vezetője. Helyére Ah­med Iszmail tábornok került. Ugyancsak lemondott Hasz- szan Tálát, a belügyminiszté­rium nyomozati részlegének vezetője, valamint az egyipto­mi nemzetgyűlés két elnök­helyettese. Hírügynökségi jelentések sze­rint Kairóban Szadat elnököt támogató tüntetéseket tartot­tak. A Mena beszámol arról, hogy Szadatot táviratban biz­tosította támogatásáról több szakszervezet, a nemzetgyűlés tartományi frakciói, a tanárok és az újságírók szövetsége. Az elnök pénteken délelőtt kairói bírákat fogadott, a ve­lük folytatott beszélgetés so­rán, — amelyet a kairói rádió is közvetített —, Szadat le­szögezte, hogy „habozás nél­kül lesújt mindazokra, akik veszélyeztetik a nép szabadsá­gát és szétzúz minden hatalmi központot, bármilyen erős le­gyen is az, ha az ország bíz­ván jak . Szadat beszéde Anvar Szadat egyiptomi el­nök pénteken délután, magyar idő szerint 5 órakor a kairói Kubbeh-palotából megkezdte a rádió és a televízió által köz­vetített, a nemzethez intézett beszédét. Az elnök a Nasszer halála óta eltelt időszak belpolitikai fejleményeit tekintette át. Egyebek között rámutatott, hogy Ali Szabri, volt alelnök ellenezte a Líbia, Szíria, és az EAK közötti hármas állam- szövetség gondolatát. Szadat, Ali Szabri követői, az állam- szövetség ellenzői között Abdel Mohszen Abu El-Nurt, az Arab Szocialista Unió főtitkárát, Sa- vari Goma miniszterelnök­helyettest és belügyminisztert, Labib Sukeirt, az egyiptomi nemzetgyűlés elnökét, az ASZÚ legfelső végrehajtó bizottságá­nak tagját, valamint Diaeddin Daudot, a végrehajtó bizott­ság tagját nevezte meg. London Fölényes ellenzéki győzelem A csütörtökön lezajlott ang­liai és walesi helyi választá­sokon — 1970 júniusa óta az első országos erőpróbán — a munkáspárti ellenzék fölényes győzelmet aratott a konzerva­tív párt felett. Az áremelke­dések, a több mint 800 000 fő­nyi munkanélküli sereg miatt felbőszült választók kiábrán­dultak a tory pártból, amely tavaly nyáron azt ígérte ne­kik, hogy „egycsapásra” meg­szünteti a pénzromlást és az árdrágulást. A munkáspárt az eddig beérkezett adatok sze­rint több mint kétezer városi és kerületi tanácsnoki helyet hódított el a konzervatívoktól és más pártoktól, s megsze­rezte a tanácsosi helyek több­ségét olyan fontos városok­ban, mint Manchester, Not­tingham, Hull, Liverpool. Lon­donban a munkáspárt meg­törte a konzervatívok három­éves uralmát és a nagy-londo­ni városi tanács legnagyobb pártfrakciójává vált. Pénteken a Szlovák Kom­munista Párt pozsonyi kong­resszusán folytatódott a vita a Jozef Lénárt által előterjesz­tett referátumróL A vitában felszólalt Gustav Husák, a CSKP KB első tit­kára. Méltatta a szlovák kommunisták tanácskozásának jelentőségét, a CSKP XIV. kongresszusára való felkészü­lés szempontjából, majd visz- szatekintett az SZLKP törté­netének legutóbbi állomásaira. Husák megemlékezett a CSKP megalakításának 50. éves jubileumáról, s méltatta, a csehszlovák kommunisták fontos szerepét az ország éle­tében. A továbbiakban el­mondotta: a burzsoá köztár­saság gyengeségének egyik oka a csehszlovákiai népek és nemzetiségek viszonyának rendezetlenségében rejlett. Ezt a kérdést helytelenül értel­mezték és képtelenek voltak felfogni a január előtti kor­szakban Novotny és a hozzá hasonló levitézlett politiku­sok. Az ország föderá-iós el­rendezésének életbe lépteíésé­(Folytatás az 1. oldalról.) A Béke-világtanács Budapes­ten tanácskozó közgyűlése pénteken délelőtt hat téma­bizottságban folytatta munká­ját. Norden professzor bevezető referátuma után a vitában valamennyi felszólaló egyet­értett az európai biztonsági konferencia összehívásának, a biztonsági értekezlet megtartá­sának gondolatával. Utaltak a hidegháború feloldásában ta­pasztalt, kedvező tendenciákra, az európai kormányok egész sorának pozitív nyilatkozatai­ra. bár többen megjegyezték, hogy a NATO-országok egyre inkább igyekeznek fékezni a konferencia előkészületeit, mi­nél távolabbi időpontra el­odázni annak összehívását. Szinte valamennyi küldött sürgette a Szovjetunió és az NSZK, továbbá a Lengyel- ország és az NSZK között létre­jött megállapodás mielőbbi ra­tifikálását. Pethő Tibor, a Magyar Béke­tanács álláspontját és ajánlá­sait ismertetve kifejtette: a kontinens békéjének és biz­tonságának megteremtése csak akkor lehetséges, ha valameny- nyi érdekelt állam elfogadja a második világháború után létrejött európai realitásokat, s Európa államai ezen az ala­pon tárgyalnak. Az indokínai problémával foglalkozó munkabizottság, André Souquierre francia de­legátus elnökletével tartotta délelőtti ülését. — Az Amerikai Egyesült Államok szégyene az indokínai térségben élő népek ellen foly­tatott imperialista agresszió, s az egész emberiség létfontos­ságú érdeke, hogy mielőbb vé­get vessenek a kalóztámadá­soknak — ez volt az egyöntetű véleménye a bizottság vala­mennyi felszólalójának. Ismertették dr. Sík Endré­nek, a Magyar Béketanács Lenin-békedíjjal kitüntetett el­nökének felszólalását, amelyet távollétében dr. Kende István terjesztett elő. Dr. Sík Endre rámutatott: az USA naponta S0—70 millió dollárt költ az indokínai térségben arra, hogy ártatlan emberek ezreit el­pusztítsa, termőföldeket, fal­vakat égessen föl. Rá kell kényszeríteni az Egyesült Ál­lamokat csapatainak kivoná­sára az indokínai térségből, s akkor megnyílik az út nap­vei hatékony eszköz került a politikai és állami szervek kezébe a probléma végleges megoldásához Emlékezetbe idézte, hogy a korábbi évti­zedekben Szlovákiában előíté­letekkel éltek a csehekkel, magyarokkal, ukránokkal és más nemzetiségiekkel szem­ben. Ma a helyzet megválto­zott, nem okoz lényeges prob­lémát* minthogy azonban ér­zékeny kérdésekről van szó, foglalkozni kell vele. A pro­letár internacionalizmus elveit nemcsak nemzetközi vonatko­zásban, hanem az ország bel­ső feltételei között xs alkal­mazni kell. Ez a marxista— leninista párt fontos köteles­sége — mondotta. Gustáv Hu­sák szorgalmazta a csehek és szlovákok, valamint a nem­zetiségek testvéri kapcsolatai­nak az osztályszövetség alap­ján történő elmélyítését, a csehszlovák hazafiasság esz­méinek érvényesítését. Rá­mutatott, hogy erélyesen fel kell lépni és állandó harcot kell vívni a nemzeti előítéle­tek és a nemzeti sovinizmus valamennyi formája ellen. jaink leghosszabb és legvére­sebb háborújának befejezésé­hez. A közel-keleti helyzettel foglalkozó munkabizottság dél­előtti ülésén Anthony Chat er (Nagy-Britannia) elnökölt. A hozzászólók valamennyien egyetértettek abban, hogy a közel-keleti térség ma a világ egyik legveszélyesebb zónája, legrobbanékonyabb övezete. Izrael uralkodó körei agresz- sziós háborújuk eredménye­ként jelentős arab területeket tartanak megszállva, alapvető céljukat mégsem érték el: nem tudták megdönteni a haladó arab rezsimeket. Egyetértés alakult ki abban a kérdésben is, hogy az igaz­ságos és tartós közel-keleti bé­ke megteremtésének egyetlen útja van: a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tának maradéktalan végrehaj­tása. A leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó bizottság Krisna Me­nőn (India), illetve Gordon Schaeffer (Nagy-Britannia) el­nökletével tanácskozott. A vita résztvevői rámutat­tak, hogy az utóbbi időben — az imperialista körök agi'esszív politikája nyomán — erő­södött a fegyverkezési verseny. Ugyanakkor a világ népei előtt a kérdés ma már gyakorlati­lag így vetődik fel: vagy meg­valósítja az emberiség az ál­talános és teljes leszerelést, vagy számolnia kell a tömeg- pusztító fegyverek felmérhe­tetlen következményeiveL A vitában többen foglalkoz­tak azzal: az eddiginél többet lehet és kell tenni azért, hogy a világ népei elölt teljesen vi­lágossá váljanak a fegyvei'ke- zési hajsza következmények Rámutattak, hogy ma még a világ nagy részén milliók él­nek úgy, hogy nem is tudják: mekkora veszedelmet jelent az imperialisták háborús kalan­dorpolitikája. A fejlődő országok problé­máival foglalkozó bizottság munkáját Camara Daman- tang. a BVT elnökségének tag­ja. guinea! külügyminiszter vezette. A véleménycseréhez ala­pul szolgáló munkaanyag fő gondolata az volt, hogy az imperializmus új stratégiát alkalmaz a fejlődő országok ellen: egyfelől nyílt erőszakot alkalmaz, másfelől nyersanyag- kincsük megszerzésére törek­szik. Visszatérő téma volt a vitá­ban a latin-amerikai országok helyzete, amely jól példázza, hogy az Egyesült Államok im­perializmusa hogyan, milyen „segélyekkel” és kereskedelem­politikával törekszik gazdasági hatalmának kiterjesztésére. A faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás témakörét elem­ző szekció ülésén Samad Mo­hammed Abdus, a kelet­pakisztáni nemzeti Awami- párt elnöke. Lucio Luzzatto és Dos Santos (Mozambik) elnö­költ. A felszólalók átfogó képet adtak a fajüldöző politikáról, mélyrehatóan elemezték a faji megkülönböztetés gazdasági és kulturális gyökereit és meg­nyilvánulásait. Rámutattak a dél-afrikai apartheid és az im­perialista, elsősorban az ame­rikai és nyugatnémet nagytőke közötti kapcsolatokra. Az afrikai küldöttek szen­vedélyes szavakkal bélyegez­ték meg a portugál gyarma­tosítók támadásait Mozambik, Guinea és más országok né­peinek függetlenségi törekvé­sei ellen. Mint rámutattak, a Dél-afrikai Köztársaság, Rho- désia és Portugália erői — imperialista támogatással — valóságos „szent szövetséget’* hoztak létre. Személvi változások 9 az egyiptomi kormányban Husak felszólalása az SZLKP kongresszusán

Next

/
Thumbnails
Contents