Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

Szolgáltatás

II festők ötéves terve

Nem emelik a szolgáltatási díjat — Tanácsi támogatás a fejlesztéshez — A hatékonyság növelése a cél

A szekszárdi lakásokat átlagosan négyévenként újra kell festeni. Az ajtókon, ablakokon, a mázolás öt-hét évet is kibír, a parkett élettartama hosszú, na kímélik, vigyáznak rá. A zárak minősége közismerten rossz. Lesz munkája a szolgáltató iparnak.

A megyeszékhely épületein, lakásaiban a munkák elvégzése elsősorban a Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Ktsz-re vár. A festők eddig is arról voltak ismertek, hogy a lakossági szolgáltatás növelését, minőségének javítását tartották „ipar- politikájuknak”.

Elkészült a szövetkezet ötéves fejlesztési terve.

Termelési ebből érték lakossági szolgáltatás

1971 22 000 000 Ft 5 000 000 Ft

1972 24 000 000 Ft 5 500 000 Ft

Három hónap múlva át kell adni a szekszárdi Gemenc Hotelt. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai, vezetői ígérték, hogy augusztus ' 20-ra elkészítik a megye legnagyobb vendéglátóipari kombinátját. Május 11- én százhuszonkét ember dolgozott az épületen. Munka közben szólítottunk meg néhányat közülük, s csupán egy kérdést tettünk fel: „Mire gondol miközben a Gemenc Hotelt építi”, s azonnal kértük a választ.

Scharer József művezető, 38 éves:

— Rövid az idő, mindig erre gondolok.

Kovács László fűtésszerelő 29 éves:

— Lesz a megyében egy szép szálló, megmutatom majd a haveroknak, hogy mit csináltam én ebben az épületben.

Forrai Zoltán hegesztő, 29 éves:

— Arra, hogy. minél előbb készen legyünk, és szépen megcsináljam, amit rám bíztak.

Garai László fűtésszerelő, 24 éves: "

— Nagyon sok elszúrt dolog van ebben az épületben, mérgelődöm miatta.

Horváth József fűtésszerelő, 20 éves:

— Komoly tervezéái problémák vannak az épületben. Kapéter Ferenc fűtésszerelő, 18 éves:

— Az építési és a szerelési terv nincs összhangban, s nekünk kell más hibáját korrigálni.

Bernáth Károlyné segédmunkás :

— Építünk egy nagyon szép házat.

Orsós István kubikos, 35 éves:

— Engem csak a munka érdekel, dolgozni, dolgozni, ez jár az eszemben. Adják a feladatot és én csinálom.

Csikhon Lajos kőműves, 30 éves:

— Reprezentatív szálloda lesz, mindig arra gondolok, hogy szép munkát hagyjak ma- gam után.

Teixler József kőműves, 46 éves:

— Nem nyilatkozom.

Debreczeni Sándor kőműves, 34 éves:

— Legelőször a munkára, aztán meg arra, hogy jó volna egyszer benne hálni, ha lesz annyi pénzem.

1973 26 000 000 Ft 6 000 000 Ft

1974 29 000 000 Ft 6 500 000 Ft

1975 32 000 000 Ft 7 000 000 Ft

A termelés-szolgáltatás ösz- szesítése azonban nem ad hű képet a tényleges helyzetről, mert például közületi munkának kell minősíteni a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnak végzett lakás-épület tatarozásokat is.- Az ötéves terv a mostani és a megelőző is arról tanúskodik, hogy a szövetkezetben meglátták a „fantáziát” ebben a munkában. Természetesen a lakossági szolgáltatást végzőket a tanács, az állam támogatja, íme erről Szabópál Antal megyei tanácselnök véleménye: (megjelent a Tolnai Fórum 1971/1. számában Tolná megye negyedik ötéves tervének főbb vonásai című írásban.) „A negyedik ötéves tervidőszak egyik kiemelt felGanyi János lakatos, 23 éves:

— Mielőbb végezzünk, aztán menjünk más munkahelyre, ahol nincs ekkora hajtás.

Toller László villanyszerelő, 23 éves:

— Későn kaptuk a százöt- venszer-százötvenes dobozokat, aztán most kínlódhatunk a beszerelésével.

Gur József szigetelő, 40 éves:

— Nem sima hanem dörzsölt vakolat kellett volna a vizes blokkokba, akkor köny- nyebben tudnánk dolgozni.

Ficcs István kőműves, 32 éves:

— Addig nem lesz szabad szombatom amíg a szállót át nem adjuk.

Erős Demeter szobafestő, 28 éves:

— Sok minden eszembe jut, legtöbbet az, hol találok á következő órában egy szabad falat, hogy dolgozni tudjak.

Lévai Lajos szobafestő, 25 éves:

— A munka foglalkoztat, vendégeket majd három hónap múlva, az avatáson fogadok..

Németh István állványozó, 43 éves:

— Szép, csinos nőre, meg hogy a munkának soha nincs vége.

Tornyos István építésvezető, 33 éves:

— Mindig augusztus húszadika van előttem, ez kísért éjjel, nappal... P. K. J.

adata a lakossági szolgáltatás fejlesztése, annál is inkább, mert a megyében a szükségletek növekedése ellenére az elmúlt három évben az ellátottság színvonala visszaesett. A kormány által életbe léptetett új szabályozó rendszer ösztönzi a termelőket a lakossági szolgáltatás növelésére. A megyei tanácsnak 32 millió forint áll rendelkezésére, a kiemelt javítás-szolgáltatás bővítésére, mely versenytárgyalás során kerül felosztásra.”

A szövetkezet versenytárgyalás folyamán kdencszáz- ezer forintot kapott a megyei tanácstól, félmilliót a Szövetkezetek közös alapjából. A tanácsi támogatást akkor nem kell visszafizetni, ha a szövetkezet a szolgáltatásfejlesztési tervét teljesíti.

Hogyan lehet ezt a nem kis volumenű tervet teljesíteni? A szolgáltatási díjtételek növelésével? Egyik vezetőségi ülésen szóba került, hogy miért 14 forintért végzik a parkettcsiszolás négyzetméterét, amikor más cégek már húszat kérnek? A javaslatot, hogy emeljék fel a díjat, elutasították: „A szövetkezet tisztességes hasznot kap ebből a díjtételből is, minek akkor emelni?” A tervidőszakban nem emelik a szolgáltatások díját. A létszámot sem növelik túlságosan. Viszont több tucat kisgépet szándékoznak vásárolni — főleg erre költik a tanácstól, meg a KISZÖV-től származó pénzt. Tervezik, hogy japán festőgépet vásárolnak. Szögbeverővei és horonyvésővel könnyítik, s teszik hatékonyabbá a villanyszerelők munkáját, asztalosipari kisgépek vásárlását is tervezik. Hatékonyabbá akarják tenni a munkát, ezt a dolgozók tudomására hozták: jobb szervezéssel, anyagellátással, a munkák csoportosításával el akarják érni, hogy a munkásoknak ne kelljen várakozni, hogy a munkaidőben dolgozzanak. Ez elsősorban a munkások érdeke, hisz teljesítmény utón kapják a fizetést.

A festők negyedik ötéves terve röviden így összegezhető: Növelni a lakossági szolgáltatás mértékét, a díjtételeket 1971-es szinten tartva, tisztességes haszonnal dolgozni.

Több mint kétszázötvenen munkálkodnak a festők szövetkezetében, hogy a negyedik ötéves tervüket pontosan, időre, a lakosság megelégedésére végezzék.

(-P.Í—)

Viharos iorieaolntiiak

Ritka érdekes könyvet jelentetett meg, immár második kiadásban a Tankönyvkiadó. Címe távolról sem ígér olyan élvezetes, sőt izgalmas olvasmányt, mint amelyet tartalma nyújt: ..Magyar történelmi kronológia, az őstörténettől 1956-ig.” Röviden, arról van szó, hogy a Benczédi Lászlóból, Gunst Péterből, Heckenast Gusztávból, L. Nagy Zsuzsából és Márkus Lászlóból álló szerzői kollektíva háromszázkilencvenhárom oldalon kalendáriumi sorrendbe szedte a magyar történelm,et.

Hátborzongató olvasmány. 463 óta. amely esztendőből az első adat van arra vonatkozóan, hogy a magyarság már törzsszervezetben élő nép volt. negyvenkét olyan esztendő adatott csak, amikor valahol, valamilyen harctéren nem verekedtek magyar seregek. Az 1866-os porosz—osztrák háború és a boszniai okkupáció közti időszakról van szó. Ezt követően, az előkelő második helyen, népi demokráciánk évei állnak. Nem egészen pontos statisztika szerint száznegyvenhét különféle nációval álltunk hadban. Európában kivételt képeznek a svédek, norvégok, dánok, finnek, hollandok és portugálok, velük nem háborúztunk. Kezdődött azzal a nem csekély lovas turizmussal, melyet eleink, minden idegenforgalmi propagandát mel lőzve 900. és 958. között Európában folytattak, több alkalommal is csapatosan meglátogatva Bajorországot. Velencét, Lombardiát, Szászországot, Svájcot, Thüringiát, Fmnkhont, az alle- mánok földjét, Elzászt, Lotharingiát, Veronát Dél-Olaszoiszá- got, Dél-Franciaországot, a Balkánt, Burgundiát, a Rajna menMiire gondol ?

Kérdeztük a Gemenc HoteS építőit

RegöSyi képek

A Népakarat Termelőszövetkezet lótenyésztése az Országos Lótenyésztési Felügyelőség közvetlen irányítása alatt működik. Változatlat létszám mellett a minőség .javítása a fő eél. Az idén, idáig, hat hátaslovat adtak el belföldre, hármat Ausztriába, négyet a Német Szövetségi Köztársaságba.

Évi kétszázezer pecsenye csirke kerül ki a gazdaságból, elsősorban a Bábolnai Állami Gazdaság által rendelkezésre bocsájtctt Tetra B. fajtából.

A borjúnevelő éves produktuma háromszáznegyven, itatásos módszerrel nevelt bor jú.

Foto: Gottvald.

tét, Spanyolországot, a Morva-földet és Macedóniát. De a későbbiekben is, ritka az a királyunk, aki minden esztendőben ne ült volna nyeregbe, akár idegen földre indulandó, akár mert a saját, családtagjainak hadinépét készült pusztítani.

Ennek a történelemkönyvnek a lapjai tele vannak vérrel, pusztítással, . hitszegéssel, pártütéssel, gyilkossággal. Azok is, melyek a köztudatban joggal elfogadott történelmi nagyjaink- ról szólnak. 1. István, a nagy király, „szentségét” atyafiságá- nak megvakíttatása, lefejeztetése és négyfelé vágatása is fémjelzi. Mégis hiba lenne, olyasvalamit keresni e kötetben, melytől olvasó közvéleményünk újabban olyan különlegesen undorodik, történelmi dezilluzionálást, minden tényleges érték, nagyság tagadását. Mert nemcsak a mi történelmünk volt ilyen, hanem egész Európáé is. Cseppet sem rívunk ki a sorból és valóban egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak. (De. fölébbvalóak sem.)

Miért hívjuk fel ilyen hosszasan a figyelmet erre a könyvre? Második kiadása háromezer példányban hagyta el a nyomdái, az elsőre vonatkozóan nincsenek adataink. Teljesen elképzelhetetlennek tűnik azonban, hogy főhivatású történelem- tanárok meglehessenek a „Magyar történelmi kronológia” nélkül. A könyv szerkezeti felépítése, az egyes korszakokat megelőző tömör összegezésekkel együtt, olyan szerencsés, hogy az általunk eddig ismert minden hasonló munkánál alkalmasabb a. történelmi összefüggések megértésére és megértetésére. Nélkülözhetetlennek tartjuk azt is, hogy a „Magyar történelmi kronológia’’ a közkönyvtárakban is meglegyen.

(ordas)