Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
KRESZ- módú situs Egészségügyi világnap, 197L Középpontban a cukorbetegség Hol van kellően kivilágított úttest? Balogh Károly professzor ínondta 1965-ben, az első fogászati hét sajtótájékoztatóján: „Lakosságunk több mint 90 százalékának szuvas a foga. Ezen szeretnénk változtatni, ezért rendezzük a fogászati hetet.. Kérjük, a hét minden napján írjanak a fogápolás jelentőségéről. Egy hét ugyan nem nagy idő, de talán elegendő a figyelem felkeltésére. Később fogászati hónapot rendezünk. És szeretnénk elérni, hogy idővel a fogászati évek rendezés nélkül is kövessek egymást“ Ezt a módszert alkalmazza az Egészségügyi Világszervezet is, amikor a legégetőbb egészségügyi problémák népszerűsítésére kéri fel a sajtót. Ez év február 21—28. között volt az európai szívhét. A jövő esztendőben április 7-én, az egészségügyi világnapon ugyancsak a szívbetegségek szerepelnek majd a napirenden. Idén e napon a cukor- betegség volt a központi téma. A hasnyálmirigy titka ősidők óta leírt, de minden részletében még ma sem ismert a cukorbetegség. A régi idők gyógyászai ugyan eredményesen nem tudták kezelni, de ismerték a bő vizelettel járó diabetes két fajtáját: az insipidust, az ízetlent, és a mellitust, a mézédest. Az előbbiben szenvedő beteg akár negyven liter vizet is iszik és ürít naponta. A kór lényegét 1898. óta ismerjük. William Henry Howell, baltimorei professzor mutatta ki: az agyalapi mirigy hátsó lebenyében keletkező vizeletszabályozó, antidiuretikus hormon — az ADH — hiánya okozza a betegséget. A „mézédes” lényegére egy esztendővel később derűit fény. Oscar Minkowski lengyel és Joseph Mering német belgyógyász kiirtották kísérleti kutyáik hasnyálmirigyét, hogy az eltávolított szerv működésének titkát felderítsék. Laboratóriumukban 1899 nyarán elviselhetetlen volt a hőség. Szűk ketrecekbe zárt kutyáikat is kénytelenek voltak egy kis mozgásra kiengedni. A nem szobatiszta állatok vizeletére hatalmas rajokban szálltak a legyek. A két tudós megállapította: a hasnyálmirigy rH- küli kutyák vizeletében sokszoros a cukor mennyisége. A hasnyálmirigyben kell valamiféle anyagnak lennie, ami a cukrot visszatartja. A megoldás és ezzel együtt a Nobel-díj Frederic Banting nevéhez fűződik, ötven évvel ezelőtt felfedezte a hasnyálmirigy hormonját, az inzulint. Nemcsak a cukorbetegség alapvető titkát derítette fel, de az eredményesebb kezelés lehetőségét is megteremtette. A cukorbetegség tovább él A diabetes mellitus nem gyógyítható véglegesen, de megfelelő életmóddal a cukorbeteg egészségét nem fenyegeti közvetlenül a veszély, úgy élhet, mint bárki más. A kór kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat. Elsősorban az erek látják a hiány kárát Első hallásra hihetetlennek tűnik, amit Elliot Proctor Jos- lin bostoni professzor sok százezer adatból állapított meg: az orvos utasításait betartó, megfelelő életmódot folytató, rendszeresen diétázó cukorbeteg átlagos életkora meghaladja az egészséges ember átlagos életkorát. Az „egészségesek” általában meggondolatlanabbak, rfeid- szertelenül étkeznek, gyakran elhíznak, nemcsak jelentéktelennek látszó betegségeiket hanyagolják el. de sokszor a komoly tünetek figyelmeztetésein is túlteszik magukat. A cukorbeteg tudja: élete, egészsége főleg a fegyelmezettségétől függ. Jó példa erre William F. Talbert, az USA Davis Cup csapata kapitányának, a „rakétakezű Billynek” az esete, aki cukorbetegsége ellenére szép sikereket ért el a teniszben. A diabetes eredményes kezelésének feltétele, hogy a betegséget minél hamarabb fedezzék fel és megfelelően kezeljék. Az első magyarországi szűrővizsgálatról dr. Káldor Antal és társai számoltak be 1966-ban az Orvosi Hetilap hasábjain; 2400 vizsgálatuk alapján ugyancsak világszerte tapasztalt arányokat bizonyították. Ez a szám arra is utal, hogy szűrés útján fel kell kutatni a rejtett cukorbetegeket. Megelőxhető betegség A cukorbetegség ugyan nem öröklődik, de a veleszületett hajlam bizonyítható. Nem törvényszerű azonban, hogy a lehetőségből valóság legyen. Elsősorban a veszélyeztetettekre kell nagy figyelmet fordítani Néhány elgondolkoztató tanács azok számára, akik a veszélyeztetettekhez tartoznak: — kerüljék az erős stresszhatásokat, az olyan foglalkozást, ahol a bőséges táplálkozás lehetősége adódik; — sportoljanak — a legtöbb élsportoló akkor hagy fel az erős testedzéssel, amikor a szervezet a leginkább megköveteli a mozgást! —; — kerüljék a túlzott gyógyszerfogyasztást ; — naponta többször, lehetőleg azonos időpontban étkezzenek; — kevesebb kalóriát fagyasszanak, csökkentsék a minimumra az édességeket, a szénhidrát tartalmú ételeket, kerüljék az alkoholt, legyen étrendjükben több gyümölcs és főzelék; — a meghízást kezelni kell, de még helyesebb megelőzni. Nemcsak a cukorbetegek, az egészségesek is tovább élhetnek e szabályok betartásával. Az „édes” élet c-lkeiülése mindenki egészségének használ. DR. VERES PÁL A régi KRESZ szerint azt az úttestet kellett kellően kivilágítottnak tekinteni, ahol az utcai lámpák fénycsóvája összeért, és az útpályát teljes szélességében megvilágították. A módosításról szóló rendelet kimondja, hogy a KRESZ 10. paragrafusának i) pontja helyébe a következő kerül: „Kellően kivilágított terület: olyan közút, amelyet a közvilágítási lámpák összefüggően és egyenletesen megvilágítanak, úgy, hogy a rajta lévő útburkolati jelek és akadályok is kellő távolságból és határozottan észlelhetők”. Nem kétséges, a módosított rendelet szűkíti a kellően kivilágított területek — úttes- körét, tehát bizonyos megszigorítással jár. E szerint ugyanis azoknak az úttesteknek egy része, amelyek eddi? kellően kivilágítottnak minősültek, a rendeletmódo- nak ebbe a fógalomkörbe, sitás értelmében nem tartozóiért nem érik el az új meghatározás szerinti szintet: hiába ér össze a lámpák féhycsó- vája, és hiába világítanak a lámpák egész útszélességben, ettől még nem biztos, hogy kellő távolságból észrevehetők az útburkolati jelek és akadályok, és nem biztos, hogy egyenletes a megvilágítás. Tolna megyében jelenleg nincs olyan útszakasz, amely elérné a módosított KRESZ szerint a kellően kivilágított szintet. A megyeszékhelyen sincs ilyen! A címben feltett kérdésre tehát egyelőre annyit válaszolhatunk, hogy Tolna megyében ilyen nincs. Ez a negatív válasz azonban nagyon jól mutatja, hogy a KRESZ-módosítás e tekintetben lényegesen eltér a kellően kivilágított útszakasz eddigi értelmezésétől, és ez olyan fontos különbség, amelyre az este, éjszaka köc.lekedő járművezetőknek minduntalan ügyelniök kell. Megyeszerte gyakran kerülünk olyan útszakaszra, amely eddig kellően kivilágított volt, a KRESZ-módosítás szerint azonban nem az, következésképpen ott másként kell világítanunk. íme az új rendel» kezés: „Kellően nem világított lakott területen tompított fényszórót kell használni, kellően világított lakott 1 területen városi lámpát kell és tompított fényszórót is szabad használni.” j A szekszárdi Széchenyi, Rá« kóczi és Hunyadi utcákban, ahol eddig városi lámpával kellett közlekedni, a KRESZ- módosítás szerint tompított fényszóró használandó, mert ezek az utcák nem minősülnek kellően kivilágítottnak, pedig eddig ebbe a kategóriába tartoztak. De ha kellően kivilágítottak lennének, akkor is megengedett lenne a tompított fényszóró. A fejlett közlekedéssel rendelkező országok fényárban úszó lakott területein régóta tompított fénnyel haladnak a gépjárművek. A KRESZ módosítása tehát ilyen szempontból is bizonyos alkalmazkodást jelent a nemzetközi szokásokhoz. A magyar közvélemény azonban nem egyértelmű ezzel a módosítással: addig, amíg a többi módosítást ésszerűnek tartják, ezt sokan vitatják. Különösen azok, akik már jártak olyan nagyvárosban, ahol előírás a tompított fényszóró az egyébként meglehetősen fényes közvilágítás ellenére is. Zavarja a látást az erős közvilágítás mellett a szembejövő gépkocsik tompított fényszórója. Sok gyakorló gépkocsivezető állítja, hogy szívesebben vezet városi lámpák fénye mellett még az olyan utcákban is, amelyek az eddigi értelmezés szerint is alig minősültek kellően kivilágítottnak. Városi lámpák fénye mellett a gépkocsivezető nagyobb teret Iát be, tehát biztonságosabban halad. A gyalogosok szempontjából viszont valóban jobb a tompított fény használata, mert még a gyengén látók, vagy figyelmetlenül haladók is előbb észreveszik a közeledő gépjárművet Mindenesetre majd a gyakorlat eldönti, hogy helyes volt-e ez a módosítás. Ultrafeszültségű távvezeték Az elektromos áram táv vezetése annál gazdaságosabb, minél nagyobb feszültséggel lehet továbbítani a villamos energiát. A Szovjetunió viszonyai között, ahol hatalmas távolságokat kell áthidalniuk a távvezetékeknek, ez sokkal égetőbb probléma, mint bárhol másutt. Bizonyos határokon túl azonban csak nagy nehézségek árán növelhető a távvezetékben folyó áram feszültsége, különleges vezetékek és szigetelők szükségesek a sikeres továbbításához. A Szovjetunió első ultra feszültségű — 750 ezer voltos -—távvezetékét Konakovo és Moszkva között építették meg, kb. 100 km-es szakaszon. A próbaüzemeltetés során megfelelt a követelményeknek ez a különleges távvezeték, amely most a közelmúltban üzembe helyezett 2,4 millió kilowatt teljesítményű konakovoi hőerőmű áramát szállítja a szovjet fővárosba. Képünkön: a Konakovo—Moszkva közötti ultrafeszültségű távvezeték különleges szigetelői, amelyek még 750 ezer voltos feszültségnél sem ütnek it. BODA FERENC Népviseletes palócbabák külföldre A Szécsényi Háziipari Termelőszövetkezet termékei a felhasznál díszítőelemek, figurák a palóc népi hagyományokat tükrözik. Az utóbbi években különösen népszerűek lettek a színes népviseletbe öltöztetett babák a külföldi vásárlók körében. Képünkön: palócbabák — indulásra készen. (MTI foto: — Bereth Ferenc felv — KSj
