Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
AZ ELSÖPÖRT WEKERLE-TERV Amikor 1914 nyarán kitört a világháború, az ellenzék a kormánypárttal együtt szavazta meg a hadüzenetet. Tisza ekkor a miniszterelnöki székben ült, s meghatottan mondott köszönetét a „hazafias nemeslelkűségért”. A tisztelt Ház tagjainak számításai azonban nem váltak be. A monarchia és szövetségese, a császári Németország hen- cegően megjósolt gyors győzelme elmaradt. Egyre rosz- szabbul alakult a helyzet a frontokon. S az ellenzékből új párt támadt, amely kifejezte a tömegek békevágyát. Gróf Károlyi Mihály, akit a háború kitörése Francia- országban ért és csak később sikerült hazatérnie, 1916 nyarán alakította meg ezt az új pártot. Károlyi és elvbarátai egyre inkább megértették a háborút megelégelő, békét kívánó tömegeket. Ahogy rosz- szabbodott a hadihelyzet, úgy élesedtek a képviselőházi csaták. 1917 nyarán megbukott Tisza és újra fellángolt a harc az általános választójogért. A Wekerle-kormány, amely vállalta, hogy a bukott Ti- száék helyett megkísérli megmenteni a veszélyben lévő úri rendet, új választóiogi törvénnyel próbálta lecsillapítani a néntömegeket. A Wekerle-kormány által benyújtott új választójogi törvényjavaslat kimondta, hogy az országgyűlési kepviselő- választói joga van minden férfinak, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, magyar állampolgár, írni és olvasni tud, állandó lakhelye van és a második szakaszban felsorolt különös kellekek valamelyikének megfelel. Ezek a külön kellékek voltak az elemi népiskola hatodik osztálya, magyarul tudóknál az elemi iskola negyedik osztálya; tíz korona egyenes állami adó, nyolc katasztrális hold föld tulajdona; ipar- engedély és iparág űzése fél év óta; altiszti fokozat a csendőrségnél, vagy a katonaságnál; ha valaki a Károjy- csapatkeresztet elnyerte, akkor is, ha huszonnegyedik életévét be nem töltötte. Választójogot kaptak volna a nők is, ha huszonnegyedik életévüket betöltötték, magyarul írni-olvasni tudnak, s a polgári iskola negyedik osztályát elvégezték. Ez a törvényjavaslat az akkor mintegy 17 milliós Magyarországon mindössze valamivel kétmillió fölé emelte volna a választásokra jogosultak számát. A vagyoni cenzussal továbbra is kimaradtak volna a politikai jogok gyakorlásából a szegényparasztok és a munkások. A különböző iskolai végzettségek megkövetelése is azt a célt szolgálta, hogy a tömegek — amelyeket az úri osztály elzárt a művelődés lehetőségétől — ne nyilváníthassák állampolgári akaratukat. Mégis akadtak, akiknek még ez a választójogi reform - is túlságosan radikálisnak tetszett. Azt követelték, hogy az új törvény ne általában az írni-olvasni tudást, hanem a magyarul írni-olvasni tudást követelje meg. Ez egyértelmű volt azzal, hogy az akkori sok nemzetiségű Magyarországon kizárhassák a nemzetiségeket a választásokból. A kormánypárt legfőbb fegyvere a régi választásokon éppen az volt, hogy a jegyzők tetszés szerint vizsgáztathatták a választópolgár-jelölteket, egykét helyesírási hiba nyomán ' megállapítva róluk, hogy magyarul nem tudnak írni- olvasni, következésképpen nem szavazhatnak. A javaslat reakciós volta abban is megnyilvánult, hogy továbbra sem adott a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat. A gyakorlatban a felállított szabályok azt jelentették, hogy a parasztasszönvokat a választásokból csaknem teljesen ki- - zárták. Mégis, miután a választójogot általában elfogadta a Ház, részletes vita során a jelenlévő, a kormányt támogató munkapárti többség határozatban mondta ki, hogy a nők választójogához semmiféle formában nem járul hozzá. Ez a képviselőház, amely ilyen szűkén mérte a jogot a nép számára, még a tizenkettedik órában sem értve meg az idők szavát, végül is saját maga volt kénytelen kimondani feloszlatását. 1918. november 16-án történt ez Károlyi Mihály, akit a felfegyverzett tömeg, az Őszirózsás Forradalom követelt a kormány élére, a miniszter- elnök számára fenntartott helyen ült, amikor Szász Károly elnök bejelentette: ■— Kötelességemnek ismerem azzal a javaslattal lépnem a Ház elé, hogy a magyar országgyűlésnek ez a még 1910-ben összegyűlt kép- visa&őháza, s teljesen megváltozott viszonyokra való tekintettel mondja ki feloszlását. A javaslatot elfogadták. Az ülés 10 órától 10 óra 5 percig tartott. 11 órakor a kupolacsarnokban összeült a Nemzeti Tanács. Hock János, a köztársaság lelkes híve ékesszólóan jelentette be a kfrály lemondását. — Máris összetörtük a trónt, amely az önkényuralomnak, a népek elnyomatásának, a rabszolgatartásnak és a vérrel-vassal dolgozó régi világrendnek volt alapköve. Szabad és független nemzetté lettünk, elszakadván a német szövetségtől és az osztrák közösségtől... összejöttünk, hogy kimondjuk most államformánk megváltoztatását: a szabad és független köztársaságot. így lett a vér- özönből megváltás, a halál pusztulásából dicsőséges feltámadás. Az ülés befejeztével a Nemzeti Tanács tagjai kivonultak az Országház lépcsőire. A Parlament előtt már sok tízezres tömeg sorakozott. Azt kiáltották, azt énekelték: „Éljen a köztársaság!” A külvárosok háborútól meggyötört, lesoványodott, lerongyolódott lakói együtt kiáltottak éljent Károlyi Mihállyal. Vörös és nemzetiszinű zászlók lobogtak a hideg szélben. A Schlick-gyár munkásai egy kis fekete koporsót emeltek a magasba. Felirata: „A királyság”. A jelenlévőknek Bokányi Dezső jelentette be a köztársaság kikiáltását. Cigányzenekarok húzták a Himnuszt, a munkások zenekara a Marseillaise-t játszotta. A polgári demokratikus ’ forradalom győzelme után az . új kormány kidolgozta és ren- ■ delettel léptette életbe az új \ választójogi törvényt. Alkot-1 mányozó nemzetgyűlés össze-1 hívását határozták el, egyen- i lő, általános és titkos, nők- ■ re is kiterjedő választójog alapján. A rendkívül bonyolult törvény továbbra is tartalmazott különböző cenzusokat. így például továbbra is megkövetelték az írni-olvasni tudást, holott a letűnőben lévő úrivilág bűnös örökségeként milliók voltak analfabé- r ták, s a korhatár tekintetében megkülönböztették a fér- ív fi és női választókat. A férfiak 21 éves kortól, a nők 24 éves kortól szavazhattak. Megkezdődött a választások előkészítése, a különböző pártok közötti harcok. A Kommunisták Magyarországi Párt- ^ ja nem indulhatott a válás»-.0. táson. A párt vezetőit mái 'J; előzőleg letartóztatták, a pár- > ' tot féllegalitásba, valójában f illegalitásba szorították. A régi közigazgatás készítette elő a választásokat, ezzel eleve a polgári pártoknak juttatva előnyt. A Vörös Újság a választási küzdelem előtt á állást foglalt: ? „A nemzetgyűlési választáv sokon a szociáldemokratákkal szemben a polgári pártok nagy többséggel fognak győzni. A polgári ellen forradalom korlátlan szabadsággal szervezkedik a szolgabírói terror, a papi uszítás akadálytalanul folyik. Ha valaha azt hihette a Szociáldemokrata Párt, hogy parlamenti többség útján egyszerű szavazással kisajátíthatja a kapitalizmus osztályállamát és kiépítheti a szocialista államot, ennek a naiv ábrándnak az orosz, most pedig a német és osztrák példa után vége.” A választásokra végül is nem került sor. 1919 tavaszán győzött a proletariátus diktatúrája, s a hatalomra került munkásság hozzálátott, hogy kidolgozza saját államának választójogát. PINTÉR ISTVÁN (Következik: Díszeinek; Vlagyimir Iljics Lenin.) A szamovár története Az intarziák művészete A régi tárgyak divatjával as utóbbi években ismét visz- szakapta népszerűségét a szamovár, ez a sajátosan orosz berendezés. A szamovár hazája Tula, a régi orosz város, ahol 200 évvel ezelőtt orosz fémműves mesterek érdekes — a fém- megmunkálás nemzeti hagyományain alapuló — szamov ár- mintákat kezdtek készíteni. E szamovároknak a legkü- • lönbözőbb alakjuk volt: kerek edény, hordó, sőt bőrónd formájú szamovárok is készültek. Anyaguk vörösréz, sárgaréz, néha ezüst és arany. Nagyságuk is különböző: voltak akkora szamovárok, melyekbe öt vödörnyi víz fért és voltak akkorák, amelyekbe csak egy pohárnyi. Batasov „szamovár-király” híres tulai gyárát 1840-ben alapították, a gyár termékei annak idején több mint 20 különböző dijat, kitüntetést nyertek a pézer- vári, odesszai és párizsi kiállításokon. A gyárban 50 különböző szamovártípus készült. A nagyszerű orosz szamovárok híre hamarosan bejárta az egész világot. Az orosz szamovár szó csaknem minden nemzet szótárában polgárjogot nyert. Oroszországban minden házban szamovárban készít sít teát ittak, rendszerint igen vagy mennyiségben — 8—10 csészével. A szamovárban készült tea íze és aromája kiváló minőségű. Az oroszok ma is hagyományosan szamovárban főzött teát isznak. Tula ma is a szamovár fővárosa. A változás „mindössze” annyi, hogy a kis kézműves műhelyek és a szűk, fojtó levegőjű Batasov-gyár helyett ma már korszerű szamovárgyár épült. Ebben a gyárban ötpercenként készül egy-egy ragyogó nikkelszamovár. Nemcsak a hagyományos faszéntüzeléses Szamovárok, de villanyszamovár is kapható. Az orosz szamovár külföldön is nagy népszerűségnek örvend. Vásárlói között találhatunk amerikaiakat, libanoniakat, japánok, jugoszlávokat, olaszokat, angolokat, mongolokat stb. A Szovjetunióba érkező külföldi először a seremetyevói repülőtéren fogyaszthat igazi, szamovárban készült orosz teát. A szamovár a közép-oroszországi városok és falvak hagyományos ünnepének, az orosz télnek fontos kelléke. Kellemes egy hosszabb trojka- kirándulás után a fagyos hidegről bemenni a szobába, ahol pirog illatozik és szamovár zümmög és elüldögélni egy csésze forró, illatozó tea mellett, A lengyelországi Korchówban (Bilgorej- körzet) élő Józef Komán népművész különleges technikával készíti alkotásait. Sokszínű furnirlevnez-kivágásokat alkalmaz, amelyek egy főtáblába beágyazva, emberek és tájak művészi ábrázrdását adják. Az intarzia — a berakás technikája — évszázados ' 'l múltra tekint vissza, különösen a bútor- kézműipar történetében, továbbá dísztárgyak készítésében. A gépi termelés nem tesa lehetővé ezt a művészi eljárást. Képünkön: Józef Komán egyik müvét mutatja. (Foto CAF—MTI—KS)