Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-06 / 81. szám
?ev -4/cntzn világ proletárjai egyesüljetek»' I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXL évfolyam, 81. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1971. április 6. Tolna megye új távlatai a közgazdászok konferenciáján Sxabópál Antal tájékoztatója A Tolna megye IV. ötéves tervéből adódó sokrétű feladatokról tanácskoztak hétfőn délutáni konferenciájukon a megye közgazdászai, gazdasági és társadalmi életének szakemberei, a szekszárdi TIT- Székházban. A résztvevőket Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke tájékoztatta Tolna me- gve III. ötéves terve teljesítésének tapasztalatairól _ és IV. ötéves tervének főbb célkitűzéseiről. Egyebek közt elmondotta, hogy a IV. ötéves terv lehetőségeit ismerve, reálisnak látszik, hogy a III. ötéves tervidőszakban a megyében bekövetkezett eddigi legnagyobb fejlődési ütemet tartani, sőt valamelyest javítani is tudjuk. A megyében is megteremtődött a feltétele annak, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, hogy reális követelményként az intenzív fejlesztést, a hatékonyabb gazdálkodást és a gazdaságosságot állítsuk előtérbe. A megye iparfejlesztésében a meglévő üzemek korszerűsítése, a technikai színvonal emelésén kívül továbbra is fontos feladatként jelentkezik az új ipari üzemek telepítése. S a létszámfejlesztéssel való bővítés fő bázisa a IV. ötéves terv időszakában Szekszárd és Dombóvár városok. Kisebb létszámú fejlesztéssel számolni kell azonban a megyében működő többi ipari üzemeknél is, így például Tolnán, Simontor- nyán, Bonyhádon és Bátaszé- ken. Az építőiparról szólva, azt hangsúlyozta, hogy az építőipar nagyarányú fejlesztése egyik fontos feltétele a IV. ötéves terv megyei szintű végrehajtásának. Elsősorban gépesítéssel, korszerű technológia alkalmazásával lehet és kell e célkitűzéseket elérni. Szabópál elvtárs felhívta arra a figyelmet, hogy a ktsz- eknek elsősorban saját alapjaik felhasználásával, a központosított amortizációs alap igénybevételével, bankhitellel, és kisebb résizben a szolgáltatásfejlesztési alapból történő megyei juttatással kell e szektorban is nagyobb irányú növekedést elérniük. A helyi karbantartási, felújítási és kisebb beruházási munkák kivitelezésére a városgazdálkodási vállalatok és a tanácsi költségvetési üzemek építőipari kapacitásának fejlesztése is szükséges. Ugyanígy szükség van a TÖVÁL-ok és a saját építőipari szervezetek kapacitásának további bővítésére, a mezőgazdasági tsz-ek, sőt a falubeli társasházak építési igényei nagyrészének a kielégítésére is. Az előadó rámutatott arra, hogy a megye IV. ötéves tervében — természetesen a megye jellegének megfelelően — alapvető helyet foglal el a mezőgazdaság, ezen belül kiemelt az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. Vitaindító előadásának befejező részében azt hangsúlyozta, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései nemcsak teljesíthetők, hanem túl is teljesíthetők, mind a termelési szférában, mind a beruházások területén. A megye gazdaságfejlesztésének célkitűzéseit azonban csak a megye dolgozóinak tevékeny közreműködésével és támogatásával valósíthatjuk meg. Ez az aktív, közreműködő érdeklődés tükröződött a feltett kérdésekben és hozzászólásokban is. Az előadó is utalt arra, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései, bár reálisak, de bizonyos feszültségeket is takarnak, egyrészt a beruházásokat és a megfelelő építőipari kapacitást, másrészt az építőipari árak alakulását, a rendelkezésre álló anyagi erők elegendőségét tekintve. Aggodalmat kelt az építőipari árak alakulása, s nehéz kiigazodni a jelenlegi árrendszerben és közgazdasági szabályozókban is. — Az iparfejlesztésben vannak-e gazdaságpolitikai elképzelések? — Igen. Ma már mi tűzzük ki, hogy mikor, hova és milyen üzemet telepítsünk Már nemcsak Budapestről, hanem egyes vidéki városokból is vannak jelentkező üzemek. Természetesen figyelembe vesszük a munkaerő- helyzet alakulását, azt is, hol kerülhetnek előtérbe a nőket foglalkoztató iparágak. Eddig azonban úgy volt, hogy ipart kértünk, ezután a lakás hátterét is biztosítanunk kell. Tekintve, hogy nemcsak Szekszárd, vagy Dombóvár, hanem körzete lakosságának foglalkoztatását is kívánjuk megoldani. — A területfejlesztési koncepció előnyös-e a megye számára? — Igen, előnyös, perspektívát ad. — Várható-e, hogy a megye a IV. ötéves tervben bekapcsolódik az országos gázhálózatba? — Tanulmánytervi szintre kerül ennek kérdése. — Mi várható a fadd-dombori üdülőtelep fejlesztésében, szennyvízhálózatának építésében? — Az üdülőtelep fejlesztése továbbra is napirenden marad, a szennyvízprobléma tárgyalás alatt lévő téma. Elég horribilis összeget tesz ki, s így nem remélhető rövid távú megoldása. Ilyen és ezekhez hasonló kérdések hangzottak el a konferencián, s mindegyikre részletesen és őszintén válaszolt az előadó. Befejezésül dr. Kelemen Sándor, a TIT Tolna megyei Szervezete köz- gazdasági szakosztályának titkára köszönte meg Szabópál Antalnak a ■ megye nagyszerű távlatait ismertető tájékoztatóját, és a sokirányú kérdésekre adott válaszait. Befejeződött a két beszámoló feletti vita Az SZKP XXIV. kongresszusa hétfőn folytatta a Központi Revíziós Bizottság jelentésének és a központi bizottsági beszámolónak a megvitatását. Pontosan 10 órakor hosszan tartó taps köszöntötte az elnökséget, Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint, Nyikolaj Podgornijt és a PB többi tagját, valamint a külföldi delegáclóvezeiőket. Az elnöki tisztet betöltő Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, Tabejevnek, a tatár területi pb első titkárának adta meg a szót. > Fikrjat Tabejev, a Tatár Autonom Köztársaság párt- szervezetének első titkára, a hétfő délelőtti ülés első felszólalója hangsúlyozta: Leonyid Brezsnyev beszámolója „olyan tételeket és megállapításokat tartalmaz, amelyek elemzésekkel gazdagítják a marxista—leninista elméletet a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a világforradalmi fejlődésnek a folyamatáról, a szocialista termelési mód adta előnyöknek a jelenlegi szakaszban való realizálásáról. A felszólaló közölte, hogy a Tatár Autonóm Köztársaság — ahol mindössze húsz esztendővel ezelőtt kezdődött meg a kőolajkitermelés — nagy eseményre készül: hamarosan megünneplik azt a napot, amikor az eddig kitermelt kőolaj - mennyiség eléri az egymilli- árd tonnát. A Kóma folyón épül egy ugyancsak egyedülálló méretű létesítmény. Évente 150 000 nagy kapacitású Diesel-gépkocsit, 250 000 Diesel-motort ad majd ez az üzem, amely 1974. évben kezdi meg működését. A következő felszólaló Max Reimann, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, kijelentette: a nagy október hazája, Lenin pártja, a hős szovjet nép, a szellemi és az anyagi központja az imperializmus ellen, a békéért, a társadalmi fejlődésért és a szocializmusért küzdő minden forradalmi mozgalomnak. Ezért a Szovjetunióhoz való viszony volt és marad próbakő minden kommunista számára, mindinkább ez lesz minden békeszerető, demokratikus, haladó mozgalom értékelésének kritériuma. (Folytatás a 2 oldalon.) Több mint hétmillió négyzetméter textil Élüxem-hitüntetés és ötsxáxexer forint Sík György vezérigazgató Vargha György gyárigazgatónak átadja áz élüzem-kitüntetést. Szombaton ünnepséget tartottak a Tolna községi ifjúsági házban. Korábban termelési tanácskozásokat tartottak a Pamuttextil Művek tolnai gyárában, azzal a céllal, hogy megválasszák a küldötteket az élüzemünnepségre. Ugyanis nincs Tolnán olyan nagy terem, ahova minden dolgozót — a textilgyárnak több mint kilencszáz alkalmazottja van — meg tudnának az ünnepségre hívni. Az ünnepi nagygyűlésen Szauter József, a községi párt- bizottság titkára méltatta felszabadulásunk évfordulójának jelentőségét, majd Sík György vezérigazgató beszélt a vállalat eredményeiről Hangsúlyozta, hogy a tolnai gyár teljesítménye a nyolc gyár közül kimagasló volt 1970-ben. A tizedik párt- kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny» a dolgozók lelkes tevékenysége eredményeként teljesítették a tervet, sőt év közben már olyan eredményeket értek el, hogy jelentős bérfejlesztésre is sor kerülhetett. Az elmúlt évben a tolnai gyárban 7 084 000 négyzetméter textíliát szőttek. A tolnai gyárban főleg „háztartási darabárut’- készítenek. Tehát: abroszt, ágyneműt, és kis mennyiségben törülközőt. Jelentős tételben készítettek munkaruházati alapanyagot is Az elmúlt évben 2,1 millió forint költséget takarítottak meg a termeléshez felhasználható összegből, ennek húsz százalékát év közoen a dolgozóknak kioszthatták. Mintegy hatnapi fizetésnek megfelelő összeghez jutottak így a dolgozók. A nyereség ilyen előrefizetése is oka volt, hogy a dolgozók a tervet teljesíthették. Több mint háromszáz szövőgépen dolgoznak a gyárban, s ezekkel a gépekkel értek el kiváló termelési eredményeket. A múlt évi sikeres munka jutalmazásaként a vállalat vezetősége félmillió forintot és az élüzem címet adományozta a gyár kollektívájának. A félmillió forintot szociális létesítményre fordítják. Még nem döntöttek róla, mire költik el ezt a pénzt. Több mint százezer forint jutalmat osztottak ki kétszáz dolgozó között. Két személy a Köny- nyűipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta: Schell Ferenc technikus és Glaub Antal a generálműhely vezetője. Harminchat munkást kiváló dolgozó jelvénnyel tüntettek ki. Hága József szövőbrigádja a szocialista brigádmozgalom bronzjelvényét kapta, Schubert László szövő, Glaub Antal javító és a könyvelés brigádja a szocialista brigád címet nyerte el Az ünnepség második részében Szabó Géza a K13/S megyei bizottságának első titkára a KlSZ-alapszervezet- nek átadta a KISZ KB vándorzászlaja , kitüntetést. Po- tyondi Klára a gyár óvónője aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapott. Részt vett a textilgyáriak ünnepségén Bol- vári Józsefné a selyemgyár igazgatója, aki a szomszédos gyár kollektívája nevében gratulált a textileseknek... Az ünnepségen a kitüntetéseket Vargha Béla a tolnai gyár igazgatója adta át.- Pj -
