Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-06 / 81. szám

?ev -4/cntzn világ proletárjai egyesüljetek»' I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXL évfolyam, 81. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1971. április 6. Tolna megye új távlatai a közgazdászok konferenciáján Sxabópál Antal tájékoztatója A Tolna megye IV. ötéves tervéből adódó sokrétű fel­adatokról tanácskoztak hétfőn délutáni konferenciájukon a megye közgazdászai, gazdasá­gi és társadalmi életének szak­emberei, a szekszárdi TIT- Székházban. A résztvevőket Szabópál An­tal, a Tolna megyei Tanács elnöke tájékoztatta Tolna me- gve III. ötéves terve teljesí­tésének tapasztalatairól _ és IV. ötéves tervének főbb célkitű­zéseiről. Egyebek közt elmon­dotta, hogy a IV. ötéves terv lehetőségeit ismerve, reális­nak látszik, hogy a III. öt­éves tervidőszakban a megyé­ben bekövetkezett eddigi leg­nagyobb fejlődési ütemet tar­tani, sőt valamelyest javítani is tudjuk. A megyében is meg­teremtődött a feltétele annak, mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban, hogy reális követelményként az intenzív fejlesztést, a hatékonyabb gaz­dálkodást és a gazdaságossá­got állítsuk előtérbe. A megye iparfejlesztésében a meglévő üzemek korszerűsítése, a tech­nikai színvonal emelésén kí­vül továbbra is fontos feladat­ként jelentkezik az új ipari üzemek telepítése. S a lét­számfejlesztéssel való bővítés fő bázisa a IV. ötéves terv időszakában Szekszárd és Dombóvár városok. Kisebb lét­számú fejlesztéssel számolni kell azonban a megyében mű­ködő többi ipari üzemeknél is, így például Tolnán, Simontor- nyán, Bonyhádon és Bátaszé- ken. Az építőiparról szólva, azt hangsúlyozta, hogy az építő­ipar nagyarányú fejlesztése egyik fontos feltétele a IV. ötéves terv megyei szintű vég­rehajtásának. Elsősorban gé­pesítéssel, korszerű technoló­gia alkalmazásával lehet és kell e célkitűzéseket elérni. Szabópál elvtárs felhívta arra a figyelmet, hogy a ktsz- eknek elsősorban saját alap­jaik felhasználásával, a köz­pontosított amortizációs alap igénybevételével, bankhitellel, és kisebb résizben a szolgálta­tásfejlesztési alapból történő megyei juttatással kell e szek­torban is nagyobb irányú nö­vekedést elérniük. A helyi karbantartási, felújítási és ki­sebb beruházási munkák kivi­telezésére a városgazdálkodási vállalatok és a tanácsi költ­ségvetési üzemek építőipari kapacitásának fejlesztése is szükséges. Ugyanígy szükség van a TÖVÁL-ok és a saját építőipari szervezetek kapaci­tásának további bővítésére, a mezőgazdasági tsz-ek, sőt a falubeli társasházak építési igényei nagyrészének a kielé­gítésére is. Az előadó rámutatott arra, hogy a megye IV. ötéves ter­vében — természetesen a me­gye jellegének megfelelően — alapvető helyet foglal el a mezőgazdaság, ezen belül ki­emelt az állattenyésztés, főleg a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése. Vitaindító előadásának be­fejező részében azt hangsú­lyozta, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései nemcsak teljesít­hetők, hanem túl is teljesíthe­tők, mind a termelési szférá­ban, mind a beruházások terü­letén. A megye gazdaságfej­lesztésének célkitűzéseit azon­ban csak a megye dolgozóinak tevékeny közreműködésével és támogatásával valósíthatjuk meg. Ez az aktív, közreműködő érdeklődés tükröződött a fel­tett kérdésekben és hozzászó­lásokban is. Az előadó is utalt arra, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései, bár reálisak, de bizonyos feszültségeket is ta­karnak, egyrészt a beruházá­sokat és a megfelelő építő­ipari kapacitást, másrészt az építőipari árak alakulását, a rendelkezésre álló anyagi erők elegendőségét tekintve. Aggo­dalmat kelt az építőipari árak alakulása, s nehéz kiigazod­ni a jelenlegi árrendszerben és közgazdasági szabályozók­ban is. — Az iparfejlesztésben van­nak-e gazdaságpolitikai elkép­zelések? — Igen. Ma már mi tűzzük ki, hogy mikor, hova és milyen üzemet telepítsünk Már nemcsak Budapestről, hanem egyes vidéki városok­ból is vannak jelentkező üze­mek. Természetesen figyelem­be vesszük a munkaerő- helyzet alakulását, azt is, hol kerülhetnek előtérbe a nőket foglalkoztató iparágak. Eddig azonban úgy volt, hogy ipart kértünk, ezután a lakás hát­terét is biztosítanunk kell. Te­kintve, hogy nemcsak Szek­szárd, vagy Dombóvár, hanem körzete lakosságának foglal­koztatását is kívánjuk meg­oldani. — A területfejlesztési kon­cepció előnyös-e a megye szá­mára? — Igen, előnyös, perspektí­vát ad. — Várható-e, hogy a megye a IV. ötéves tervben bekap­csolódik az országos gázháló­zatba? — Tanulmánytervi szintre kerül ennek kérdése. — Mi várható a fadd-dombori üdülőtelep fejlesztésében, szennyvízhálózatának építésé­ben? — Az üdülőtelep fejlesz­tése továbbra is napirenden marad, a szennyvízprobléma tárgyalás alatt lévő téma. Elég horribilis összeget tesz ki, s így nem remélhető rö­vid távú megoldása. Ilyen és ezekhez hasonló kérdések hangzottak el a konferencián, s mindegyikre részletesen és őszintén vála­szolt az előadó. Befejezésül dr. Kelemen Sándor, a TIT Tolna megyei Szervezete köz- gazdasági szakosztályának tit­kára köszönte meg Szabópál Antalnak a ■ megye nagyszerű távlatait ismertető tájékozta­tóját, és a sokirányú kérdé­sekre adott válaszait. Befejeződött a két beszámoló feletti vita Az SZKP XXIV. kongresszusa hétfőn folytatta a Köz­ponti Revíziós Bizottság jelentésének és a központi bizott­sági beszámolónak a megvitatását. Pontosan 10 órakor hosszan tartó taps köszöntötte az elnökséget, Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint, Nyikolaj Podgornijt és a PB többi tagját, valamint a külföldi delegáclóvezeiőket. Az elnöki tisztet betöltő Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, Tabejevnek, a tatár területi pb első titkárának adta meg a szót. > Fikrjat Tabejev, a Tatár Autonom Köztársaság párt- szervezetének első titkára, a hétfő délelőtti ülés első fel­szólalója hangsúlyozta: Leo­nyid Brezsnyev beszámolója „olyan tételeket és megállapí­tásokat tartalmaz, amelyek elemzésekkel gazdagítják a marxista—leninista elméletet a kapitalizmus általános válsá­ga elmélyülésének, a világ­forradalmi fejlődésnek a fo­lyamatáról, a szocialista ter­melési mód adta előnyöknek a jelenlegi szakaszban való realizálásáról. A felszólaló közölte, hogy a Tatár Autonóm Köztársaság — ahol mindössze húsz esz­tendővel ezelőtt kezdődött meg a kőolajkitermelés — nagy eseményre készül: hamarosan megünneplik azt a napot, ami­kor az eddig kitermelt kőolaj - mennyiség eléri az egymilli- árd tonnát. A Kóma folyón épül egy ugyancsak egyedülálló méretű létesítmény. Évente 150 000 nagy kapacitású Diesel-gépko­csit, 250 000 Diesel-motort ad majd ez az üzem, amely 1974. évben kezdi meg működését. A következő felszólaló Max Reimann, Németország Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkára, kijelentette: a nagy október hazája, Lenin pártja, a hős szovjet nép, a szellemi és az anyagi központja az imperia­lizmus ellen, a békéért, a tár­sadalmi fejlődésért és a szo­cializmusért küzdő minden forradalmi mozgalomnak. Ezért a Szovjetunióhoz való viszony volt és marad próba­kő minden kommunista szá­mára, mindinkább ez lesz minden békeszerető, demok­ratikus, haladó mozgalom ér­tékelésének kritériuma. (Folytatás a 2 oldalon.) Több mint hétmillió négyzetméter textil Élüxem-hitüntetés és ötsxáxexer forint Sík György vezérigazgató Vargha György gyárigazgató­nak átadja áz élüzem-kitüntetést. Szombaton ünnepséget tar­tottak a Tolna községi ifjú­sági házban. Korábban terme­lési tanácskozásokat tartottak a Pamuttextil Művek tolnai gyá­rában, azzal a céllal, hogy megválasszák a küldötteket az élüzemünnepségre. Ugyanis nincs Tolnán olyan nagy te­rem, ahova minden dolgozót — a textilgyárnak több mint kilencszáz alkalmazottja van — meg tudnának az ünnep­ségre hívni. Az ünnepi nagygyűlésen Szauter József, a községi párt- bizottság titkára méltatta felszabadulásunk évfordulójá­nak jelentőségét, majd Sík György vezérigazgató beszélt a vállalat eredményeiről Hangsúlyozta, hogy a tolnai gyár teljesítménye a nyolc gyár közül kimagasló volt 1970-ben. A tizedik párt- kongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny» a dolgozók lelkes tevékeny­sége eredményeként teljesítet­ték a tervet, sőt év közben már olyan eredményeket ér­tek el, hogy jelentős bérfej­lesztésre is sor kerülhetett. Az elmúlt évben a tolnai gyárban 7 084 000 négyzetmé­ter textíliát szőttek. A tolnai gyárban főleg „háztartási da­rabárut’- készítenek. Tehát: abroszt, ágyneműt, és kis mennyiségben törülközőt. Je­lentős tételben készítettek munkaruházati alapanyagot is Az elmúlt évben 2,1 millió forint költséget takarítottak meg a termeléshez felhasznál­ható összegből, ennek húsz százalékát év közoen a dol­gozóknak kioszthatták. Mint­egy hatnapi fizetésnek meg­felelő összeghez jutottak így a dolgozók. A nyereség ilyen előrefizetése is oka volt, hogy a dolgozók a tervet teljesít­hették. Több mint háromszáz szövőgépen dolgoznak a gyár­ban, s ezekkel a gépekkel ér­tek el kiváló termelési ered­ményeket. A múlt évi sikeres munka jutalmazásaként a vállalat ve­zetősége félmillió forintot és az élüzem címet adományoz­ta a gyár kollektívájának. A félmillió forintot szociális lé­tesítményre fordítják. Még nem döntöttek róla, mire költik el ezt a pénzt. Több mint százezer forint jutalmat osztottak ki kétszáz dolgozó között. Két személy a Köny- nyűipar kiváló dolgozója ki­tüntetést kapta: Schell Fe­renc technikus és Glaub An­tal a generálműhely veze­tője. Harminchat munkást kiváló dolgozó jelvénnyel tün­tettek ki. Hága József szövő­brigádja a szocialista brigád­mozgalom bronzjelvényét kapta, Schubert László szövő, Glaub Antal javító és a köny­velés brigádja a szocialista brigád címet nyerte el Az ünnepség második ré­szében Szabó Géza a K13/S megyei bizottságának első titkára a KlSZ-alapszervezet- nek átadta a KISZ KB ván­dorzászlaja , kitüntetést. Po- tyondi Klára a gyár óvónő­je aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapott. Részt vett a textilgyáriak ünnepségén Bol- vári Józsefné a selyemgyár igazgatója, aki a szomszédos gyár kollektívája nevében gratulált a textileseknek... Az ünnepségen a kitüntetéseket Vargha Béla a tolnai gyár igazgatója adta át.- Pj -

Next

/
Thumbnails
Contents