Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

Tovább a lenini úton! Vigyük sikerre a X. pártkongresszus határozatait! „...sokakban erősödött az önzés, a pénzsóvárság...” Hetvenmillió liter tej, 24 százalékos termelési érték növekedés „Társadalmunk közerkölesének meghatározói azok a milliók, akii* az eszmét és a - célt elfo­gadva, öntudatosan dolgoznak a szocialista építés, a munka frontján, akiknek létalapja be­csületes munkával keresett ke­resetük; nem pedig azok a ke­vesek, akik a dolgozó milliók mellett, mindenki szeme láttára, az átlagosnál úgy élnek jobban, hogy valódi teljesítmény nélkül húznak magas jövedelmet” — résziét az MSZMP X. kongresz- szusán elhangzott központi bi­zottsági beszámolóból. .. sokakban erősödött az önzés, a pénzsóvárság..— mondotta Kádár János, az MSZMP KB első titkára áp­rilis 21-i választási beszédé­ben. A sokak között van Fe- rencz Imre, Papp Mátyásné és Kilyén Szilveszter is. Mind­hárman vezető beosztásúak. Munkahelyük a bonyhádi áfész. De nézzük a tényeket! * A bonyhádi áfész felvásárló részlege a pécsi és a nagydo­rogi keltetőállomástól ez év január 26 és február 11 kö­zött 32 975 darab naposcsibét vásárolt. A pénztárbizonyla­tok, a nyugták szerint 20 687 naposcsibét adtak el. A befi­zetése 12 288 naposcsibének — tehát a tétel 40 százalékának! — hiányzott. Hová lettek ezek az állatok? Nem maradtak a szövetkezet nyakán. A készletként mutat­kozó jószágból Ferencz Imré­hez 3500, Kilyén Szilveszter­hez 3010 és Papp Mátyásné- hoz 5778 darab vándorolt. A szövetkezet könyvelése szerint ezeknek az állatoknak a hely­beli raktárban lett volna a he­lyük. A 12 288 naposcsibe ára 70 367 forint. Ezt az összeget az áfész előlegezte e három dolgozójának, megállapodás alapján. A megállapodásról igazgatói határozatot felmutat­ni nem tudnak, az szóban tör­A Szekszárdi Kisállat­tenyésztő Szövetkezetnél beszerezhető a hagyomá­nyos fajtájú kendermagos (sávozott plymuth) napos­csibe május 15-i átvétel­lel. Ára vegyesivarban 8,— Ft/db. Előjegyezhető a szövetkezetek községi és városi felvásárlóinál és a szövetkezet irodájá­ban a szaktanácsadónál. A baromfifajta hús- és tojástermelésre kiválóan alkalmas. (589) Felveszünk azonnali be­lépéssel mosodánkba 1 NŐI DOLGOZÓT és MANIKŰRÖS munkára nőket betaní­tunk. Tolna megyei Szol­gáltató Ksz. Szekszárd, Rákóczi u. 7. (592) tént csupán. (A példa ragadós. Ezért fordulhat elő ennél a szövetkezetnél, hogy mások se számolnak el időben a rájuk bízott összegekkel!) Közben a naposcsibék szépen fejlődtek a szövetkezet igazgatósága el­nökénél, elnökhelyettesénél és a felvásárlási részleg vezető­jénél. Még ha náluk fejlődtek volna! De Papp Mátyásné és Kilyén Szilveszter Kismányok- ra szállíttatta a csibéket, ahol 1700 forintért (Pappné köny- nyen tehette, mivel átlagos havi jövedelme közel 5000 fo­rint!), egy asszony foglala­toskodott azokkal. így lett tisztességtelen a ha­szon, amelyhez munka nélkül jutottak ők ketten. * — Milyen haszonnal jár a csirkék előnevelése? — A naposcsibét — amint erről engem is tájékoztattak — 5 forint 80 filléres áron kaphatták a vásárlók a szövet­kezettől — mondja dr. Kovács János, bonyhádi járási veze­tő ügyész. — Szakemberektől érdeklődtem. Hat hét után 16 —17 forintos áron vásárolja vissza az áfész az előnevelt állatokat. A tiszta haszon, úgy mondják 4—5 forint csibén­ként. — Büntethetők az ügyért az áfész vezetői? — Igaz, hogy hiányzott, il­letve csak későbbi keltezéssel született meg a szerződés. Igaz, hogy feltehetően az el­nökség a szövetkezet vezetői­nek egyéni érdekeit tartotta szemelőtt, amikor az előleg­ről döntést hozott... De mind­ezért jogi felelősségre vonást nem lehet alkalmazni. — Egyébként tiszta az ügy? — Erkölcsileg okvetlenül el­ítélendő! • A vizsgálatot az ügyészsé­gen elhangzott szóbeli beje­lentés alapján a járási NEB végezte ez ügyben. — A elmondottakon kívül mit állapítottak még meg? — A felvásárlási részlegnél észlelt tapasztalatok alapján — mondja Baricz József, a bonyhádi járási NEB elnöke —• az ellenőrzés megállapította, hogy általában 10—15 száza­lékos árrést számolnak el a felvásárolt és eladott termé­kek, termények után. Ugyan­akkor a fenti esetben csupán 3 százalékos árrés mutatható ki. — Miből adódhatott ez az árrés? — Mivel a könyvelés sze­rint az állatok a szövetkezet­nél, annak tulajdonában vol­tak, az elhullás sem terhel­hette a három érdekeltet V Mit szólnak az ügyhöz, ők hárman? —, A nyilvántartásban 12 288 darab naposcsibe azért mutat­kozott készletként — így Fe­rencz Imre igazgatósági elnök — mert a számvitel bizonylat nélkül a készletet nem csök­kenthétté. A bizonylat, a szer­ződés lett volna, amit nem tudtunk megkötni, vagyis elké­szíteni, tekintettel, hogy eb­ben az időben készültünk a küldöttgyűlésre és az ezzel já­ró adminisztratív munka kö­tötte le az időnket, vagyis a szervezés. — Az előnevelésre kiadott csibék ellenértékét szövetke­zetünk szerződéses formában megelőlegezte, azzal a feltétel­lel, hogy a csibék értékesíté­sekor a termelő az előleget visszafizetni köteles — írja Kilyén Szilveszter, felvásár­lási előadó. — A küldöttgyűlés előkészí­tése sok munkával járt — mondja Papp Mátyásné, igaz­gatósági elnökhelyettes — és emiatt elmaradt az írásbeli rendezése a dolgoknak. — Mennyi időt vesz igény­be egy ilyen szerződés megkö­tése? — Na, nem is így időben... Hiszen az csak úgy negyed óra... Az indok nevetséges, és el­fogadhatatlan. * Az áfész igazgatósági elnö­ke kiadna szerződés nélkül — úgy, hogy azt csak hetek múl­va kötik meg. — közel 6000 naposcsibét, ha nem vezető beosztású társairól és önma­gáról lenne szó? — Ki. ■ • Ki... Átvételi el­ismerés ellenében ki. Ha igen, elég baj. Hiszen tízezres tételekről lévén szó, szigorúan megkövetelendő az ügyviteli rend betartása. A vá­lasz elhamarkodott. És nem is a gyakorlatról szól, hanem in­kább a szóban forgó esetet igyekszik menteni. — Ilyen kicsinység miatt akarnak bennünket pellengér­re állítani, amikor sokkal na­gyobb dolgok is történnek másutt — érdeklődik Papp Mátyásné. — ön úgy gondolja, hogy amíg „nagy dolgokat” nem fedeznek fel, addig létjogosult­ságuk van a kicsiknek? • — Mi a véleményük két idézetről? (A kérdés feltevé­sekor csak az elnök és helyet­tese van jelen.) „Senki sem gazdagodhat a közösség rovására!” „... sokakban erősödött az önzés, a pénzsóvárság és a többiek rovására menő öldök- lési hajlam.” Ferencz Imre: — Nagyon helyes! Ezért küzdünk, ezt akarjuk elérni! Papp Mátyásné: — Nagyon emberséges. Az önzésnek, pénzsóvárságnak valóban meg kell szűnnie. Mf ?Y ÉVA Kitüntették « Tejipari Vállalatot — Céltudatos, jól szervezett munkával, a tizedik kongresz- szus tiszteletére indított. szo­cialista munkaverseny vállalá­sainak teljesítésével értük el a múlt évi kimagasló eredmé­nyeinket — közölte munka­társunkkal Temesi Engelbert, a Kiváló vállalat címmel ki­tüntetett Tolna megyei Tej­ipari Vállalat igazgatója. Még leírni is sok, mennyi tejet dolgoztak fel az elmúlt évben: hetvenmillió-négyszáz- ezer liter tejből készítettek különféle terméket, csaknem hétmillió liter tejjel dolgoztak fel többet, mint az előző gaz­dasági évben. A termelési ér­ték növekedése is számottevő: 24 százalékkal haladja meg az 1969-es szintet. Ez a növeke­dés annak eredménye, hogy a rendelkezésre álló tejből ér­tékesebb élelmiszert készítet­tek. Jelentős sikereket is el­értek: az 1970. évi BNV-n az óvári sajt bronzérmet kapott, míg az ugyancsak Tolna me­gyei eidámi és ementáli el­ismerő oklevelet.... Egy Szov­jetunióban rendezett termék- bemutatón a Tolna megyei trappista, meg a Pannónia ka­pott elismerő oklevelet, ösz- szesen több mint ezer tonna tejipari terméket szállítottak exportra, sőt még tejet is hat­ezer hektolitert Jugoszláviába. Növekedett az elmúlt évben a belkereskedelmi értékesítés nyolcmillió forint értékben. A tejipari termékek fogyasztá­sának növelése nemcsak vál­lalati, hanem népgazdasági ér­dek is. A vállalat szokatlanul sokat költ arra, hogy minél frissebb állapotban jusson a lakossághoz a friss áru: Dom- boriban például saját tejter­mék-árusító pavilont építet­tek, a kiskereskedelem részé­re 18 hűtőszekrényt és négy hűtőpultot adtak. A Tolna megyei Tejipari Vállalat munkásai az elmúlt évben derekasan helytálltak, a tervek teljesítése, a lakos­ság jó ellátása a Kiváló vál­lalat kitüntetést eredményez­te. A kongresszusi verseny so­rán hat üzem vett részt a szocialista üzem címért folyó versenyben, a tamási, a szaká- lyi, meg a szekszárdi sajtér­lelő üzem kapta ezt a címet, s a tamási üzemet még él­üzem címmel is kitüntették. Az elmúlt évi sikeres munka erkölcsi és anyagi jutalmazá­sára is sor került: a tamási, a szakályi, a dombóvári, a kölesdi és a szekszárdi tej­üzemből 24 dolgozó kapott ki­tüntetést A Tolna megyei Tejipari Vállalat az ország tizennyolc szakmabeli vállalata közül ért el kitüntetésre érdemes ered­ményeket az 1970. évben.- Pj — Az árvíz utáni újjáépítésben részt vett ktsz-dolgozők kitüntetése Csütörtökön délelőtt Gyerő András KISZÖV-elnök Szek- szárdon, a KlSZÖV-székház- ban kitüntetéseket adott át azoknak a kisipari szövetke­zeti dolgozóknak, akik kiemel­kedő munkát végeztek a ta­valyi Tisza-völgyi árvizet kö­vető újjáépítésben. A megye szövetkezeti ipara Méhteleken épített fel — az előirányzott hat helyett — hét családi há­zat. Az Építőipar kiváló dolgo­zója jelvénnyel tüntette ki az építési és városfejlesztési mi­niszter Wittinger Antalt, a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz építésvezetőjét és Szabó Gyulát, a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz asz­talosát. Az OKISZ vezetősége ifj. Partmann Józsefet, az Iregszemcsei Vegyes Ktsz kő­művesét a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója jelvénnyel tüntette ki. ünnepi díszben a szekszárdi szolgáltatóház homlokzata.

Next

/
Thumbnails
Contents