Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

ORLON, TREVIRA, TERLISTER...

A sxintetikusHxábgyártás hasúnkban

A hazái vegyiszáigyártás a felhasználásnak csak töredékét elégíti ki.. Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt években is emelkedett ez a kielé- gítettség, hiszen 1960-ban csupán 17,7 %-át termeltük a szükségleteknek, 1969-ben viszont már 22,1 %-át.

Ennek az egyezménynek elsősorban népgazdasági szinten van igen nagy jelentősége. A poliészter előállítása ugyanis csupán akkor gazdaságos, ha mintegy évi 20 ezer tonna kapacitású gyárat lehet építeni. Márpedig a várható hazai igény még 1985-ben is alatta marad ennek az értéknek. Arról nem is szólva, hogy a poliészter szálak előállításához szükséges nyersanyaggal sem rendelkezünk.

Ezeket a kiragadott példákat jóformán végnélkül szaporíthatnék, mert egyre-másra jelennek meg újabb és újabb szálféleségek, az őrlőn, a tre- vira, a meraklon és a belőlük készült textíliák.

Arra érdemes inkább felfigyelni, hogy a vegyiszál- gyártás fejlődése átalakította a textilipar feldolgozási módszereit. A hagyományos pamut-, gyapjú- és selyemfeldolgozási technológiák tovább fejlődtek az új vegyiszálak adta lehetőségek hatására, így pedig gyorsabban, korszerűbben, racionálisabban lehet feldolgozni őket.

Az Üvegipari Müvek Budapest, Tűzoltó utcai üzeméhen a csiszoló korongok sokaságával ügyes kezek mintázzák az ólomkristály üvegtárgyakat, amelyeket a parádi testvérgyártól kapnak csiszolásra. Az üzemben főleg fiatal szakmunkások dolgoznak. A saját tervezésű mintákkal díszített tálak, vázák, hamutartók, sütemény esés kompőtoskészleteli legnagyobb vásárlója Olaszország, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok. £ cnie mi i e;,y no ezer darab, ki- sebb-nagyobb ólomkristály üveg dísztárgyakat készítenek külföldi megrendelésre. .

> Képünkön: Egy régi vonalú, g azdagon mintázott ólomknstály bóléstul az üzem házi kiállításán.

(MTI foto — Bereth Ferenc felv. —, KS).

M indezekhez még- egyet tegyünk hozzá: a IV. ötéves terv időszakában a mai, közel 22 %-os hazai kielégített- ség 44 %-ra fog emelkedni. S talán nem is kell részletezni, hogy ennek milyen hatása lehet és lesz a fogyasztói oldalon az üzletekben.

A szintetikus szál tehát mint pótló anyag kezdte meg hódító útját, de ma már az is kétségtelén, hogy az emberiség gyors ütemű szaporodásával a természetes szálas anyagok termelése nem tud lépést tartani. Ugyanakkor az emberiség számszerű növekedése mellett az életszínvonal növekedése következtében a textilfelhasználás még további növekedése várható.

Mindezek parancsolóan előírják ' a szálas anyagoknak nagyipari módszerekkel való előállítását,, illetőleg a szálas- anyagyártás bázisának többszörösére emelését.

Az igen rossz hazai nyers- aryaghelyzet és a vegyiszál- üzemek nagy beruházásigénye hosszú időn át akadályozta, hogy a szintetikusszál-gyártás a világszerte megszokott ütemben fejlődjön. Vegyiparunk elmaradott volt, és főleg a nagy volumenű vegyipari termékek előállítása nem fejlődött kellően.

Az első, hazánkban előállított szintetikus szál; gyártása 1958-ban kezdődött meg a Magyar Viscosa Gyárban. Eleinte importált alapanyagból, később azonban már az alapanyagot is itthon állítotSzintetikus vegyiszálat és belőle készült szövetet világszerte a második világháború óta gyártanak. Akkor a természetes szálas anyag hiánya miatt kezdtek el foglalkozni vele. Rövidesen aztán rájöttek a gyártók is, de a vásárlók is, hogy a szintetikus szál nemcsak pótolja a régebben használtakat, de sok szempontból jobb is náluk. Gondoljunk például arra a sok bosszankodásra, amelyet az összement gyapjúholmi felett érzünk és különösen éreztünk még néhány évvel ezelőtt is.

így készül

tűk elő. A gyártási technológiát és a berendezéseket az NDK-ból vásároltuk, és főleg gyapjütínusú vágott szálakat állítottunk elő, amelyekből részben felsőruházati, részben pedig műszaki textíliák készültek, újabban pedig szőnyegek is.

1965-ben kezdtük meg egy újabb műszálféle gyártását, a poliamid selyemét. Most már ebből a szálból évi 3600 tonnát állítunk elő, ami meghaladja az ebből szükséges mennyiséget. így a termék

a poliamid szál.

bizonyos részét exportáljuk. A Magyar Viscosa Gyárnak ez a terméke világszínvonalon áll, amelyből pl. további feldolgozás után az ún rugalmas textíliák készülnek (így a mini-maxi harisnya.)

Nemrégiben aláírtunk egy lengyel—magyar szálszakosítási egyezményt. Az egyezmény szerint a poliamid selyemszál egy részét Lengyel- országba exportáljuk és helyette poliészter szálat kapunk, amely a textilipar egyik legkedveltebb szintetikus alapanyaga. Belőle készül pamuthoz keverve a jól ismert Ter- lister, vagy a Terylen felső- ruházati szövet, de alkalmas ingek, női ruhaanyagok előállítására is.

Harci játék

az úttörőmozgalom jubileumára

A Magyar Úttörők Szövetsége születésének negyedszázados évfordulója közeledik, melyre minden magyar kisdobos és úttörő a legméltóbban, szorgalmas tanulással a világ minden gyermekének érdekét szolgáló úttörőfeladatok becsületes végrehajtásával készülődik.

A Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnöksége a jubileumra készülődő magyar úttörőknek szolidaritási játékot szervez, melyben a magyar pajtások együttérzésüket fejezhetik ki vietnami pajtásaik iránt és bebizonyíthatják, hogy a vietnami gyerekek mosolya, élete összefügg a magyar úttörők életével, úttörőtevékenységével. A játék jelszava „Veled vagyunk Vietnam”.

Az úttörőszövetség 1971. május 20—21-én rendezi meg a „Győzelem J—25” szolidaritási harci játékot. Megyénkben a játékot Seekszárd—Szálka—Kakasd háromszög erdős területén bonyolítják le, mely a vietnami őserdőket jelképezi. A játékban úgynevezett dzsungelháborúra és szolidaritási játékokra kerül sor. A hadijátékban ezer úttörő vesz részt, akik mint vietnami önkéntes ifjúsági brigádok játszanak. Ezenkívül száz úttörő és KISZ-es ifivezető, valamint magyar és szovjet 'katonák és munkásőrök lesznek jelen.

A „Győzelem J—25” harci játék részletes ismertetésére és felhívásaira úttörőcsapataitoknál és minden héten szerdán vagy csütörtökön a Népújság „Gyerekek” rovatában kaptok felvilágosítást.

Könyvismertetés

KARCZAG GYÖRGY:

Zúgó nyilak

Karczag György történelmi regénye Magyarország egyik legtragikusabb korába, a ta- tárdúlás idejére vezeti el az olvasót A regény főhőse történelmi forrásokban is szereplő, valóságos személy: Ákos Ernye.

Ernye, mint királyi szolgálattevő kerül II. Endre udvarába, és hű alattvalója lesz

IV. Béla királynak is. Hősied sen harcol hazájáért és királyáért a tatárok ellen. Azonban a muhi ütközetben súlyosan megsebesül. Felgyógyulása után, mivel már nagy tekintélyű ember lett, könnyen IV. Béla hatalmára tudna törni. A főhős azonban nem él vissza a kezébe adott hatalommal. Továbbra is hazája érdekeiért küzd, hű marad törvényes királyához.

A regély egy változatos sorsú, érdekes egyéniségű ember életével rajzol képet Árpádkori történelmünk tragikus sorsáról.

N. V.

SEGÍTS, HA LEHET

Történt egyszer, hogy az erdei út porában fáradt hangya baktatott és% egy magánál ötször nagyobb, ' elpusztult_ hernyót vonszolt maga után. Amint húzta, vonszolta nehéz terhét, az egyik lapulevél alól ráköszönt egy ott hüsölő kecskebéka:

— Jó estét, kicsi hangya, hová igyekszel9

— Sietek hazafelé, mert vacsorát viszek a gyerekeimnek — felelt udvariasan a hangya, azután megkérdezne: — Hát te, béka pajtás, kire, vagy mire. vársz itt az út szélén?

— Én bizony egy tücsökre várok. Azt hallottam, hogy erre kell hazatérnie, s mivel egész héten nem jutottam valamirevaló ennivalóhoz, most meglesem, megfogom és legalább finom vacsorám lesz.

— Szerencsés vadászatot — köszönt a hangya és továbbment.

Nem sokkal messzebb, egy erdei tisztáson hasonló beszélgetés folyt le a tücsök és egy hangyász- bogár között. A tücsök hegedűjével a hóna alatt. lassan baktatott, mikor belebotlott a hangyászbogárba, aki éppen egy tölcsér alakú lyukat fúrt a laza homokba.

— Miért ásod ezt a vermet, han- gyászbogúr, talán bizony csapdát készítesz valakinek? — kérdezte a tücsök.

— Jól látod, kis tücsök. Bizony azért ásom, ezt a vermet, mert két napja nem ettem, s az előbb hallottam, hogy erre megy haza egy hangya. Ha elsétál a vermem felett, a fellazított homokon megcsúszik és beleesik a csapdámba, ahol csápjaimmal megragadom és ítész a pompás vacsora.

A tücsöknek nem tetszett a dolog, ezért sürgősen jó éjszakát Kívánt és eltávozott.

Fele úton aztán találkozott a hangya és a tücsök és egyikíl. sem sejtette, hogy milygn veszedelem felé tart. A hangyának azonban megtetszett a helyes kis tücsök, ezért barátságosan köszöntötte:

— Jó estét, kis muzsikus, hová igyekszel?

— Neked is jó estét, hangya pajtás, sietek az erdei zenekarba, az éjszakai hangversenyen ón vagyok a prímás — válaszolt a tücsök és közben eszébe jutott, hogy szólni kellene a hangyának, mert ha továbbmegy, a biztos halál vár rá. Ugyanakkor és ugyanaz járt a hangya fejében. hogy a kis tücsköt ezen az úton nem. szabad továbberesztenie. És mert egyikük sem volt önző, szinte egyszerre szólaltak meg és egyszerre mondták egymásnak: — Jól figyelj, pajtás, figyelmeztetni szeretnélek, amíg leheti — és mind a ketten elmondták egymásnak, amit láttak és hallottak útközben. Persze el lehet képzelni, mennyire meg voltak döbbenve mind a ketten, mikor megtudták, mi várt volna rájuk, s rájöttek, hogy csak azért kerülték el a biztos halált, mert becsületesek és jó- akaratúak voltak egymás iránt. Örök barátságot fogadtak hát egymásnak és őszinte hálálkodás után búcsúztak el és tértek haza. kerülő utakon.

És mit csinált a béka és a hangyászbogár? Azok bizony vacsora nélkül maradtak és még most is várnak a tücsökre és a har, 'líra, ha ugyan meg nem unták azóta.

Angol ötletből írta: Pfeifer Vera

Közlemény l

Megváltozott a Pajtás címe és telefonszúma. Uj címe Budapest, VI., Gorkij fasor 6. Telefon: 228— 421 és 229—895,