Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

f üt a zárd, ^örqrrt^ VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJÉTEK! | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjn~| XXI. évfolyam, 100. szára ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. április 29. W/M A mezőgazdaság kedvező alapokról lépket tovább az áj ötéves tervben A feladatokról tanácskoztak a megye 1 tsz-cinek elnökei Tolna megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek elnö­kei" vezetői tanácskoztak szer­da délelőtt a régi megyeháza nagytermében. (Az érdeklő­désre jellemző, hogy a számí­tottnál jóval többen jelentek meg, több termelőszövetkezet­ből az elnökön kívül főmező- gazdászok, főkönyvelők is.) A tanácskozáson részt vett Somi Benjamin, a megyei pártbi­zottság titkára, azonkívül a járási pártbizottságok, a köz- igazgatási szervek, tsz-szövet- ségek és több, a mezőgazda- sági üzemekkel kapcsolatban álló vállalat vezetői. Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese előadá­sában értékelte a múlt év és az elmúlt ötéves tervidőszak gazdálkodási eredményeit. El­mondotta, az élelmiszergazda­ság a harmadik ötéves tervet srftnoS Jd*eredménnyel és sok fontos tanulság birtokában fe­jezte be, *. n . < ‘ . « A megye mezőgazdasága • sokkal dinamikusabban ' fejlődött, mint az előző tervidőszakban. Számadatokkal illusztrálta, hogy a növénytermesztés át­lagai — a tavalyi kedvezőtlen körülmények ellenére is — hogyan növekedtek, illetve ho­gyan fejlődött az állattenyész­tés, a termények, az állatok és az állati termékek értéke­sítése. Az elmúlt tervidőszak­ban megszűnt a beruházások adminisztratív elosztásos rendszere, amelyet a vezetés, a közgyűlések döntése váltott fel — és a beruházásokkal já­ró kockázatvállalás. A beru­házásokra jellemző a szarvas- marha- és a serlésprogram megvalósítása érdekében a koncentrált telepek építése, ötezer-nyolcszáz tehén- és 22 ezer sertésférőhelyet foglalnak magukba ezek a‘ telepek, ame­lyekből 1970 végéig ötezer te­hén- és nyolcezer sertésférő­hely átadása történt meg. Á tervidőszak közepén lép­lek életbe az új közgazdasági szabályozók, ezeket a megye mezőgazdasági üzemeiben jól hasznosították, megerősödtek a vállalat- szerű gazdálkodás körül­ményei, a gazdasági veze­tők kellően figyelemmel kísérik a piaci helyzet ala­kulását. vizsgálják, elem­zik a termelés és az érté­kesítés összefüggéseit, ki­hatásait. Horváth elvtárs ezután az elmúlt gazdasági év alakulá­sával foglalkozott: a termés- eredmények, az állatállomány számszerű alakulásával és a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetével. Ezután az idei év és az új ötéves terv felada­tairól beszélt. Az idei év lé­nyegesen kedvezőbben indul a tavalyinál; as őszi .vetések jobban teleltek át, P.em ma­radt vissza mélyszántás az őszről, korábban lehetett kez­deni a tavasai munkákat, és az időjárás is kedvezőbb. Az idei év, de az ötéves terv fel­adatai közé tartozik az állat- tenyésztés további fejlesztése és a növénytermesztés néhány kritikus ágában a visszaesés megállítása, illetve a fejlesz­tés. Ide tartozik a cukorrépa­kérdés, azonkívül a zöldség­termő terület és a termésát­lagok növelése. Tolna megyé­ben is érzékelni lehet a zöld­séghiányt, amelyet egyebek között bolgár importtal kellett enyhíteni. 1971-ben várható a mező- gazdasági munkák anyagi, műszaki feltételeinek javítása. Kétezer hiánycikknek számí­tó alkatrész gyártását kezdi meg a MEZŐGÉP Tröszt, bár lényegesebb javulást csak az ősztől lehet várni. A megyei tanács elnök- helyettese ezután a mezőgaz­dasági üzemek középtávú ter­vezésével foglalkozott. A fel­adatok közé tartozik a takar­mánynövények termőterületé­nek, a fehérjetartalmú szálas és abraktakarmányok termés­átlagának, mennyiségének nö­velése, a műtrágyafelhaszná­lás növelése — még altkor is, ha ebben előbbre járunk az országos átlagnál. A szarvasmarha-létszá­mot 10—11 százalékkal, a tehénlétszámot 15 száza­lékkal kell növelni. A tejtermelést egyedenként — az állami gazdaságokkal együtt — háromezer liter fölé kell emelni. Foglalkozott még a beruházási lehetőségekkel: az állattenyésztés műszaki bá­zisának továbbjavításával. a talajvédelemmel, az öntözéses területek növelésével, az er­dősítéssel és egyéb, a mező- gazdasághoz kpy.solódó léte­sítmények beruházási lehető­ségeivel. A félreértések tisz­tázásának érdekében hangsú­lyozta: tervutasítás nincs, de tervied tel ezettség viszont van, ami annyit jelent, hogy a középtávú terv készíté­se kötelező. A termelőszövetkezet önálló­an, minden beleszólástól men­tesen készíti el éves terme­lési tervét, amelvet a köz­gyűlés hagy jóvá. Ezenkívül ajánlatos hosszabb távra, több évre szóló üzemfejlesz­tési tervet is készíteni, ahol azt a gazdasági helyzet lehető­vé teszi. Horváth József előadását követően több hozzászólás hangzott el, amelyekben na­gyon őszintén jutottak kifeje­zésre a mezőgazdasági üze­mek gondjai. Ettig László, a majosi termelőszövetkezet el­nöke egyebek, között elmon­dotta, hogy az állattenyésztési terv növelési céljai a meglevő alapok jobb kihasználásá­val még tovább fokozha­tok, illetve túlteljesíthe- tők. A MEZÖBER képviseletében Prajda Vendel a nagyberuhá­zások gondjaival foglalkozott: az előkészítés jobb megalapo­zásával, a tervezési költségek csökkentésének lehetőségével. Elmondotta, hogy a sertéstar­tásnak jelenleg huszonnyolc­féle ajánlott technológiája van, amelyeket célszerű lenne hétre-nyolcra korlátozni. Fülöp László, a bátai tsz elnöke ugyancsak az állat- tenyésztési technológiák szá­mos hibáját kifogásolta, és azt is, hogy a partnervállalatok egy része — például a ba­romfiipari — nem köt távlati szerződést. Szőke Géza, a dombóvári tsz-elnök a mű­trágya csomagolásának mód­jával és a szállítás útjának lerövidítésével foglalkozott és több gazdasági vezető véle­ményét is kifejezte, hogy a zöldségtermesztéssel járó koc­kázatot ne csak a mezőgazda- sági üzem vállalja. Péti Jó­zsef, regölyi tsz-elnök ugyan­csak a középtávú tervezés szükségessége mellett foglalt állást azzal, hogy azon keresz­tül lehet megteremteni a ter­melés biztonságát — ámhogv az ténylegesen biztonságos le­gyen, nem csupán a mező- gazdasági üzemeken múlik. .Blczó Ernő, az AGROKER igazgatója a gép- és műtrá­gyaellátás lehetőségeit ismer­tette, dr. Nagy Elemér.a nö­vényvédelem korszerűsítésével foglalkozott, Lakos József pál- fai tsz-elnök a szekszárdi tsz- szövetség elnöke a vezetés színvonalának javításával. Csehszlovákia májusban ün­nepli felszabadulásának 26. évfordulóját, s e jelentős dá­tum egybeesik a Csehszlovák Kommunista Párt megalaku­lásának 50. évfordulójával, va­lamint a párt XIV. kongresz- szusával. A küszöbönálló ki­emelkedő események alkalmá­ból Frantisek Dvorsky, buda­pesti csehszlovák nagykövet sajtótájékoztatót tartott. Is­mertette a párt létrejöttének történelmi körülményeit, s át­tekintette öt évtizedes tevé­kenységét. A félsz-'bedulist követő ne­gyedszázad Cséhszlo\ia Kom­Szovjct fiele«** Faddon Az Országos Tervhivatal,, vendégeként hazánkban tar­tózkodó tíztagú delegáció, a Szovjetunió tervhivatala nem­zetközi főosztályának vezető­je és munkatársai, tegnap­előtt Faddra látogattak. Az N. N. Voronov főosztályvezetővel érkező látogatókat elkísérte N. N. Oszipov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé­nek gazdásági tanácsosa is. Faddon a Lenin Termelőszö­vetkezet vezetői tájékoztatták a szovjet vendégeket a gaz­daság termelési és értékesíté­si eredményeiről, majd meg­tekintették a gazdaságot. A MÉM kitünteteti vállalatai A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, egyetértés­ben az illetékes szakszerveze­tek elnökségével kitüntette az elmúlt gazdasági évben kiváló­an dolgozó élelmiszergazdasági vállalatokat. A kitüntetettek között több Tolna megyei is szerepel. A Kiváló vállalat címmel tüntették ki az Állat- tenyésztési Kutató Intézet Al- Sótengelici Kísérleti Gazdasá­gát, ez a gazdaság a Szoci­alista munka vállalata kitün­tető cím viselésére is jogo­sult. Kiváló vállalat kitünte­tést kapott a Tamási Állami Gazdaság, a Tolna megyei Tejipari Vállalat, a Paksi Konzervgyár, a Gemenci Ál­munista Pártjának legdicsősé­gesebb szakasza volt. A szo­cializmus építése azonban nem volt zavartalan és mentes a hibáktól. Ez vezetett végül is az 1968-as sajnálatos esemé­nyekhez Csehszlovákiában. A párt áprilisi plénumával új szakasz kezdődött. A párt­nak sikerült viszonylag rö­vid időn belül legyőzni a nép­gazdaságban jelentkező égető problémákat, megszilárdítani a tervszerű irányítást, stabilizál­ni a piacot és megteremteni p.vckat a feltételeket, ame- 1 'ék biztosítják az élet min­den területén a fejlődést Átadják a megbízóleveleket az országgyűlési képviselőknek Tolna megye megválasztott országgyűlési képviselőinek ezen a héten adják át az országgyűlési választókerületi bi­zottságok a megbízólevelet. Szekszárd képviselőjének, Péter Jánosnak tegnap nyúj­totta át a mandátumot Budapesten- Berta Kálmán, Szek­szárd 1. számú országgyűlési képviselő választókerületi bi­zottságának elnöke. Az átadásnál jelen volt Rúzsa János, az MSZMP Szekszárd" Városi Bizottságának első titkára és Csá­szár József, a városi tanács elnöke. Ugyancsak tegnap vette át a mandátumot K. Papp Jó­zsef, a dombóvári 5. számú választókerület képviselője. A megbízólevelet dr. Daniba! István, az országgyűlési képviselő választókerületi bizottság elnöke adta át. Az átadásnál je­len volt Gyuricza István, a városi pártbizottság első tit­kára és Vidóczy László a városi tanács elnöke. lami Erdő- és Vadgazdaság. ........................ , , . Ö sszeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága április 29-én, csütörtökön összeül. Az ülés napirendjére a Politikai Bizottság időszerű nem­zetközi és gazdasági kérdések, valamint az országgyűlési és tanácsi választások tapasztalatainak megtárgyalását javasolja. Timár Mátyás dr. a Minisztertanács elnökhelyettese, szerda délután hivatalos látogatásra Franciaországba uta­zott. A Ferihegyi repülőtéren Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter búcsúztatta. A csehszlovák nagykövet sajtótájékoztatója

Next

/
Thumbnails
Contents