Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

A KGST"-tagorezágok--&8í* _ c sónoi eiszamijiáiai^cu az ál-, íaiutí. íetrenozoú! ttózbí vaui-*. ; - táoan — átutalási ruoémén eszítozlik. Az átutalási ruoel nemzetközi elszámolási valuta lett, amióta 1964-oen oevezet- tés a JNemzetkózi Gazuasagi Együttműködési Bankon ké­résziül történő sokoldalú el­számolások rendszerét. A kö­zös valuta arany tartalmát 0,987412 gramm tiszta arany­ban aiiapitouak meg. Az „átutalási ruDel’’ elnevezés a vamca egyik fő jenemzojec tükrözi, azt, hogy minden KGSi'-országoan használható. Közgazdasági lényégénél fogva az átutalási rubel elvi­leg különbözik valamennyi, a rendszerben részt vevő: ország valutájától — a bolgár levá- tól, a magyar forinttól, az Nuu. márka LÓI, a mongol tug- riktól, a lengyel zlotytól, a román lejtői, a csenszlovák koronától. Ugyanígy különbö­zik a szovjet rubeltől, a kül­ső jellemzők megegyezése — az azonos elnevezés , es arany- tartalom — ellenére is. Az átutalási rubel vásárló­ereje a KGST-országok piacán érvényes külkereskedelmi árakkal kapcsolatos, ugyan­akkor a nemzeti valuták vá­sárlóereje az adott ország bel. ső áraival van kapcsolatban. A szilárd aranytartalom, a kölcsönösen egyeztetett tartós külkereskedelmi arak, a köl­csönös kereskedelem és az el­számolások tervgazdasági jel­lege, amelyek ötéves megálla­podások alapján fijlődmk. — mindez az átutalási rubel vá­sárlóerejének stabilitását biz­tosítja. Az átutalási rubel olyan új típusú nemzetközi valuta, amely az őt létrehozó és alkalmazó országok teljes egyenlőségének és szuvereni­tásának alapelvein nyugszik. L KCST-országok koIleklív valutája: az átutalási rubel Az átutalási rubel egyre inkább betölti a világpeirz szerepét. Értékmérő funkcióit tölti be a KGST-orszagok kö­zött folytatott kereskedelem­ben használatos szerződéses árak képzésénél. Az átutalási rubel m. fizetés* eszköz’ a . .GST-országok közötti keres­kedelmi cs hitelműveletekre, sőt bizonyos mértékben a nem kereskedelmi műveletek­re vonatkozó kölcsönös el­számolásokat szolgálja. Az NGEB folyószámláin lévő és a betétként összegyűjtött át­utalási rubel a bank fontos szabadeszköz-tartalékát képe­zi, amit az érdekelt országok­nak nyújtott hitel céljára használ fel. Jelenleg az átutalási rubel sokszáz millió rubel értékű reális árutömeg mozgását biz­tosítja a tagországok közötti áruforgalom egész volumené­re vonatkozóan, átutalási ru­belben végeznek minden ke­reskedelmi műveletre, szolgál­tatásra és nem kereskedelmi fizetésre vonatkozó számítást, átutalási rubelben nyújt hi­telt ügyfeleinek a bank. Az átutalási rubelben esz­közölt elszámolások volumene állandóan növekszik. 1961-ben — az NGEB működésének el­ső évében — 23 milliárd ru­belt tett ki, 1970-ben pedig már meghaladta a 35 milliárd rubelt. A bank által évente nyújtott rövid lejáratú hite­lek összege 1,5—2 milliárd át­utalási rubelt tesz ki. A közös valuta szerepe ál­landóan nő a Nemzetközi Be­ruházási Bank létrehozása óta. Mint ismeretes, az NBB alap­tőkéjét 1052,6 millió átutalási rubelben állapították meg, eb­ből 30 százalék szabadon kon­zerválható valuta, 70 százalék pedig kollektív valuta, vagyis 700 millió átutalási rubel. Az átutalási rubel az áru­forgalomban jön létre a re­álisan megvalósított áruszál­lítások vagy a nyújtott szol­gáltatások eredményeként. Az átutalási rubel árufedezetét túlnyomórészt már a tervek koordinálásának stádiumában, az ötéves gazdasági egyezmé­nyek és az éves áruforgalmi jegyzőkönyvek előkészítése és aláírása során előirányozzák. Ezért a közös valuta állandó, reális árufedezettel rendelke­zik, ami teljes egészében ki­küszöböli a mértéktelen pénz- kibocsátás, az ösztönös pénz­mozgás lehetőségét, amely az áruk ellenőrizhetetlen áramlá­sához vezet. A KGST-országofc kollektív valutájának értékelésénél nemcsak a valutával és a pénzzel kapcsolatos elméleti elképzelésekből kell kiindulni, hanem mindenekelőtt az adott valuta funkcionálásának konk­rét körülményeiből. A fő kri­térium az, milyen sikerrel és milyen mértékben elégíti ki a KGST-országok piaci szükség­leteit, azét a sajátos piacét, amelyik mentes a kapitalista piaci viszonyok ösztönösségé- től, az imperialista államok és Románia Szocialista Köztársaságban megjelenő magyar nyelvű újságok ELŐRE Központi politikai napilap, 1947. óta jelenik meg; pél­dányszám 105 000, megjelenési helye: Bukarest. VÖRÖS LOBOGÓ Politikai napilap, az Arad megyei pártbizottság és a me­gyei Népi Bizottság adja ki, 1944. óta jelenik meg, pél­dányszám: 11000. Megjelenési helye: Arad. FÁKLYA Politikai napilap, a Bihar megyei pártbizottság és a me­gyei Népi Bizottság adja ki, 1946. óta jelenik meg, pél­dányszám: 26 000. megjelenési helye: Nagyvárad. IGAZSÁG Politikai napilap, a Kolozs­vár megyei pártbizottság és a megyei Népi Bizottság adja ki, 1940. óta jelenik meg, pél­dányszám 25 000 megjelenési helye: Kolozsvár. HARGITA Politikai napilap, az RKP Hargita megyei pártbizottság és a megyei Néptanács kiad­ványa, 1968. óta jelenik meg, példányszám 24 000, megjele­nési helye: Csíkszereda. VÖRÖS ZÁSZLÓ Politikai napilap, a Maros megyei pártbizottság és a me­gyei Népi Bizottság kiadványa, 1949. óta jelenik meg, pél­dányszám: 29 000, megjelenési helye: Marosvásárhely, SZABAD SZÓ Politikai napilap, a Temes megyei pártbizottság és a me­gyei Népi Bizottság kiadványa, 1944. óta jelenik meg, pél­dányszám: 10 000, megjelenési helye: Temesvár., ­SZATMÁRI HÍRLAP Politikai napilap, a Nagy- Szatmár megyei pártbizottság és a megyei Népi Bizottság kiadványa, 1949. óta jelenik meg (1968-ig „Dolgozó Nép”), példányszám: 14 000, megjele­nési helyé; Nagy-Szatmár. MEGYEI TÜKÖR Politikai napilap, a Kolozs­vári megyei pártbizottság és a megyei Népi Tanács kiadvá­nya, 1968. óta jelenik meg, példányszám: 20 000, megje­lenési helye: Sepsiszentgyörgy. BÁNYA VIDÉKI FÁKLYA Politikai hetilap, a Mára- maros megyei pártbizottság és a megyei Népi Bizottság ki­adványa, 1957. óta jelenik meg, példányszám: 6500, meg­jelenési helye: Nagybánya, BRASSÓI LAPOK Politikai hetilap, a Brassó megyei pártbizottság és a me­gyei Népi Bizottság kiadványa, 1963. óta jelenik meg. (1969-ig „Űj Idő”), .példányszám: 700, megjelenési helye: Brassó. IFJÚMUNKÁS Ifjúsági hetilap az Ifjúkom­munista Szövetség Központi Bizottsága adja ki. 1922. óta jelenik meg, példányszám: 26 000, megjelenési helye: Bu­karest. MUNKÁS ÉLET Heti újság, a Románia-i Szakszervezetek Országos Ta­nácsának kiadványa, 1956. óta jelenik meg, példányszám: 4000, megjelenési helye: Bu­karest. TANÜGYI ÜJSÁG Heti újság, az Oktatásügyi Minisztérium és a Tanügyi cs a Művelődésügyi Szakszerve­zetek Szövetségének Bizottsá­ga adja ki, 1956. óta jelenik meg, példányszám: 6200, meg­jelenési helye: Bukarest. A HÉT Politikai, társadalmi-műve­lődési hetilap, a Művelődési és Művészeti Állambizottság adja ki, 1970. óta jelenik meg, pél­dányszám: 15 000, megjelenési helye: Bukarest UTUNK Irodalmi folyóirat, az íróit Szövetségének hetilapja, 1910. óta jelenik meg, példányszám 11 000, megjelenési helye: Ko­lozsvár. JÖBARÁT A pionírok és iskolások il­lusztrált folyóirata, a Pionírok \ Szervezete Országos Tanácsá­nak hetilapja, 1949. óta jele­nik meg (1967-ig „Pionír”), példányszám: 30 000, megjele­nési helye: Bukarest FALVAK DOLGOZÓ NÉPE A. falu dolgozó embereinek hetilapja, az „Előre” újság adja ki, 1945. óta jelenik meg. példányszám: 9000, megjelené­si helye; Bukarest monopóliumok lehetséges gaz­dásági és vaiutáris dí verzióitól., • A kollektív vaiuia tőkéié tesí-- tésére irányuló, köicjäonosen előirányzóit intézkedések'niír;_ ' deneneiott a i\.Gp r-országok piácanak 'belső - igenyeioól, ezen országok kölcsönös gaz- , dasági egyutimuKödeiából in­dulnak-ki, valamint -abooi . a tényezőből, hogy meg a . leg- / minimáüsabb lüggöségi - . vi­szony oá sem engedik kerülni a megbízhatatlan- kapitalista, valutarendszertől. Amilyen mértékben, fejlődik a szocialista" gazdasági integ­ráció; -. tőkéié ifcsemk a tervek . koordinálása,- minél nagyobb mennyiségű kiváló minőségű exportcikket kapcsolnak be nemzetközi cserébe, úgy fog bővülni a kollektív vaiuta" al­kalmazási szféráját Az átutalá­si rubelt egyre fokozottabb, mértékben használják majd:'1 fel, az egyes or3zágok és áz egész közösség a tervezes és a külgazdasági intézkedések., megvalósításának- gazdasági eszközeként. A több rtiint húszéves , együttműködés tapasztalata _a gazdaság valamennyi terüle­tén, köztük a. kölcsönSu . el­számolások tökéletesítésében, lehetővé teszi, hogy a szoci­alista . gazdasági integráció programjába bekapcsoljunk a kollektív valuta megszilár­dítására’ és növelésére irányu­ló egész sor mtézked-st. AZ 'integrációs folyamat'fej­lődésének arányában a KGST- országoknak kötelessége biz­tosítani az átutalási rubel gaz­dasági alapjának további meg­szilárdítását. Mindenekelőtt arról van szó, hogy az egyes országok iparának bő válasz­tékában kell olyan ipari és fogyasztási árucikkeket elő­állítania, amelyek minősége megfelel a legmagasabb igé­nyeknek és világszínvonalon áll. Az átutalási rubel, lévén a szocialista világpiac alapvető valutája, a KGST-országok egymásközti és más országok­kal folytatott együttműködé­sének megszilárdulása és fej­lődése mértékében egyre na­gyobb jelentőségre tesz azért. Lombikbaiu készül a íay Meg lehet-é találni teljes értékű’ ‘helyettesí|p^? Sikerűire olyan szintetizálni, amely, seipnjrjfc.) téreh nem" marad el', e a' -kiváló, tulajdonságok}^» 3gti_ delkező • természet es ■ an geftt? A vegyészeket régöatn’.^flBc-. li ez,;a 'probléma. az NDK nagy • ínűáfrvágí'Des habpdlimergyártó, válfitta^ifÖk, á Barkhartsdorfii.. Schi&’g^tr-- •jChefnie-KG cégnek a .’gjŰÍK- embéréi is - dolgozták,víSa- lat. 'termel,’-.'iépek légpágyii§b részét -.jeljenleg. a fhaljpoljí’fm- tán ’ alkotja, ennek .■( %y-á*®si technológiáját ...lé.nyegábeTO& a cég» konstruktőrei-,-, niéjáiulcffl^és géptervezői dolgozták ; l ki JpA habpolifnerók • .olyan -f anyagok, < .'ipielyekberi^á "'Wgj- .képződésről -i magából ;i:. ihm - anyagból., vjgy .a'' hezzáhjft habképző . agyagokból P - szabaduló; gázok ! -gondoslslq^- nak. A mégv meleg-és $<•$& ■ kény szivacsot iájtő?zbJafsra oréselik ki”maid miután nw,’. dermedt, ' a' futószalag; - véspn ■hatalmas . és - nagyon-.: könijjjrű. -tömbökre dara bő íjak. ézéjiet juttatják aztán cl a felhá.v-;to­lónak..’ :Yfu . Nem ’ lehetne-e-'’hasonlíj- «1- járással nem lágy. hanem Sf>- rhény bábpoíiurétánt-élöallífe„ ni? Ez az ötlét nem ».hirtelen merült fel, hanem tözoknákí.a több év . óta, tartó . kísé^lptáfe - nek a gyümölcse,’ hogy "-meg­találják az' NDK-ban nagjám hiányzó fa helyettesítőjét, _ A majdnem kétéves munka eredménye minden várako­zást .felijlmúll» A „szintetikus fa” i tulajdonságaiba* felül­múlja a természetes fát: sú­lya csak egyharmada a fenyő­ének, de olyan szilárd, mirtfc-a tölgy, marógéppel alakíthMó, gyalulható, ragasztható, xgä- gezhető.. A szintetikus l^b bármilyen színű lehet — s .fes­téket a- habképződés idején adagolják a folyékony mű­anyagba. • Maigret felügyelő — civilben Rupert Davies, a népszerű a::,, .1 fiijus/ né -z, aki gyak­ran szerepel tv-filmekben is. Leghíresebb szerem a Gcr.rgéS Simenon regényei alapján készült „Maigret felügyel.)”- cí­mű, nálunk is közkedvelt televíziós krimisorozat címszerepéi A képen: Rupert Davies, mini Maigret rágyújt pipájára. (Foto: -Camera Press — MTI — KSíV MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * VY” ítéli- YY . ’k UPS I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents