Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-24 / 96. szám
Jog, kötelesség, sorsfordulók A jogalkotó munka mérleget 27 törvény, 165 törvényerejű rendelet — Nagy jelentőségű új kodifikációs feladatok lf ét ismeretlen elvtársnő **L csöngetett be hozzánk hétfőn este. Megkaptuk a kiértesítést? Meg. Tudjuk hol kell szavazni? Tudjuk. Azt is, hogyan kell? Azt is. Minden rendben? Rendben. Becsukva az ajtót, a 45 utáni legelső tanácsválasztásra gondoltam, arra, amelyik nemcsak azért emlékezetes, mert tanácstag lettem, hanem azért is, mert annyi idős lehettem, mint ■ a hozzánk becsöngető , fiatalabb elvtársnő. Megkaptuk a beosztást, s népnevelő társammal a fél falut bejártam, sőt némi határsértést is elkövettünk, minthogy más népnevelők területén is partizánkod tunk. Dehát vitte az embert a lelkesedés. Hogyan és mivel agitáltunk okkor, több mint húsz esztendeje? Megkaptuk a szempontokat, a szegényes tényanyagot, s tulajdonképpen érvek, tények felsorakoztatása helyett szónokoltunk. Ma azt mondanánk erre: frázispufog- tatás. Mégis nagy hittel, erős, tántoríthatatlan meggyőződéssel mondtuk el a magunkét és ■sokszor annyira elragadtattuk magunkat, hogy létezőnek hittük azt is. ami majd csak lesz, ami a jövő zenéje. Sajnos, utána is gyakran megfeledkeztünk arról, hogy az óhaj még nem valóság, hogy az álom csak álom. De mégis ott kezdődött minden, a fordulat éve után, a negyvenes évek’ végén, az ötvenes évek elején. Akkor kezdtük a szocializmus építését tanulni. Megtanultuk, hogy hosz- szú az álmok kihordási ideje és azt is megtanultuk — jóval később —, hogy kevesebb felhajtással, több realitással nézzük közös dolgainkat, eredményeinket, fejlődésünket. S ma már nincs arra szükség, hogy tények helyett szólamokkal győzzük meg a választó- polgárokat, a Hazafias Népfront népet szolgáló programjának helyességéről, hiszen Kádár elvtárs szavaival élve: „Egyszer sem mondtuk, s úgy lehet, még egy ideig nem is mondhatjuk Petőfi szavaival, hogy ”,. .megálljunk, mert itt van már a Kánaán!". Gondok, problémák, feladatok bőven vannak. Most, ez alkalommal azt kell hangsúlyoznunk — hiszen tudnunk kell, hogy a nép harcának. munkájának van-e értelme —. hogy a politika, az irányvonal jó; hogy az elmúlt négy esztendőben nagy utat tettünk meg. munkánknak szép eredményei vannak. Nagyot változott az ország”. Kiváló szövetkezetek, vállalatok A KISZÖV elnökétől kapott információ: Tolna megyében az elmúlt évi eredményes munka erkölcsi, anyagi jutalmazásaként hat kisipari termelőszövetkezetet tüntetnek ki a Kiváló kisipari termelőszövetkezet címmel. Ezek a következők: Bátaszéki Fémipari Ktsz, Szekszárdi Szabó Ktsz, Dombóvári Gniverzál Szövetkezet, a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet, a Konyhádon működő Árutermelő és Cipész Ktsz, és a Bonyhádi Ruházati Ktsz. Kiváló vállalat címmel tüntették ki a Paksi Konzervgyárat is, az ünnepséget április 30-án tartják. A megcáfolhatatlan érvek sokasága bizonyítja, hogy gazdagodott, gyarapodott hazánk. öt év alatt a nemzeti jövedelem 31 százalékkal, az ipari termelés 35, a mezőgazda- sági termelés 16 százalékkal növekedett. Az egy főre jutó reálbér 18, az összdolgozók reáljövedelme 34 százalékkal emelkedett. A parasztság jövedelemszintje országos átlagban elérte a munkásosztályét. Háromszázhuszonhétezer lakás épült, egymillió ember költözött hazánkban új otthonba. Javult a közegészségügy, a művelődés, a kultúra helyzete. A lakosságnak több mint 96 százaléka — gyakorlatilag tehát az egész lakosság — biztosított. Az orvosok száma tíz esztendő alatt tízezer lakosra számítva: 15-ről 23-ra növekedett. A harmadik ötéves terv idején az országban 8 új kórház épült és a kórházi ágyak száma ugyancsak tízezer lakosra vetítve: hetvenegyről nyolcvannégyre nőtt. S ez a felsorolás megközelítően sem teljes. J ól mennek dolgaink. Pártunk politikáját hazánk dolgozóinak döntő többsége helyesli, elfogadja és munkájával támogatja. Nő az emberek közéleti érdeklődése. Bizonyság erre, hogy két és fél millió választópolgár, a szavazásra jogosultak több mint egyharmada vett részt a jelölőgyűléseken. S miután ez így igaz, a választópolgárok millióit elsősorban nem arról kell meggyőzni, hogy az urnák elé járulva szavazzanak a népfront jelöltjeire. Ezt bíztatás nélkül, belső meggyőződésből úgyis megteszik. Nem árt azonban megközelíteni a kérdést, tehát az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztást a jog, a kötelesség, a felelősség oldaláról. A szavazás nem más, mint az állampolgári jög gyakorlása, érvényesülése, érvényesítése. Az egyenrangúság jut kifejezésre abban, hogy egészen szűk körű kivételtől eltekintve. minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga. Nincs választójoga annak, akit a közügyektől bírói ítélet eltiltott, vagy aki letartóztatásban van, szabadságvesztés-büntetését tölti, rendőrhatósági felügyelet alatt áll és elmebeteg. A választójog egyenlő. Minden választónak egy szavazata van és minden szavazat azonos értékű. Erről dr. Polgár Ferenc. a Tolna megyei Párt- bizottság negyedévenként meg- jenő folyóiratában, a Tolna megyei Fórumban egyebek között a következőket írja: „A szavazatok azonos értékűségé- nek elvét azon törvényes előírások bástyázzák körül, melyek az arányos választókerületekről rendelkeznek. Jelenleg hatályos választási törvényünk kimondja, hogy az országgyűlési választókerületeket úgy kell kialakítani — a választókerület határait úgy kell meghúzni —, hogy az mintegy 30 ezer lakost foglaljon magában. További normák vannak a törvényben a különböző nagyságrendbe sorolt községek és városok egy- egy választókerületének kialakításához. Például: az ezer lakosú, vagy ennél kisebb községekben egy-egy községi tanácstagi választókerület 50 lakost öleljen fel. Az ezer és ötezer lakost számláló községekben egy-egy választókerület 75 lakost, a 10—20 ezres városokban és községekben 200 lakost, a 20—30 ezres városokban és községekben 350 lakost foglaljon magába egy- egy választókerület”. A felszabadulás előtt iskolai végzettséghez, meghatározott idővel bíró egyhelyben lakáshoz, illetőséghez, sőt vagyoni állapothoz és még sok máshoz kötötték a választójog gyakorlását. Ilyen módon rekesztették ki a dolgozók százezreit az alapvető jogok gyakorlásából, ]V apjainkban tehát a vá1 ' lasztópolgárok mindegyike megtisztelő kötelességének tesz eleget, amikor szavazatával állampolgári jogait gyakorolja. firdekfeszítő olvasmány került a minap a kezembe: Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. A kétkötetes könyv iratanyaga immár történelem. Arról az időről szól, amikor mindent elölről kellett kezdeni. Egy romba dőlt országot kellett újjáépíteni. A sorsforduló heteiben, hónapjaiban az iratok tanulsága szerint ezrek és ezrek tették le voksukat az új életre, az új szabad hazára. 1945. március 27-én a Tolna vármegyei tanfelügyelő átiratban fordult Szekszárd város polgármesteréhez. Közölte: „Szekszárd város orosz katonai parancsnoka kérésemre hozzájárult ahhoz, hogy mindazok az iskolaépületek, amelyekben korábban katonai kórház elhelyezve nem volt. azonnal eredeti rendeltetésüknek vissza adassanak, gondoskodás történjék azoknak kitakarításáról és a tanításnak megkezdéséről”. így kezdődött. Rengeteg ta- karítanivalónic volt az elmúlt 26 évben, főleg a felszabadulást követő első, második évtizedben. És ebben a folyamatban sorsfordulónak tekinthető mindegyik választás. Sorsforduló az április 25-i is. A továbbjutás, a feljebbjutás állomása, a békés építőmunka igenlése és részvállalási szándék a negyedik ötéves terv megvalósításából. A két elvtársnő tőlünk a szomszédba csöngetett. Ott is megkérdezték: Rendben van minden? Rendben. Április 25-én választunk, szavazunk, tudjuk mire, és tudjuk kire. Hunyadi Károly elnökletével tegnap délelőtt szekszárdi székházában, ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Részt vett az elnökség munkájában Tolnai Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Barati József, a Hazafias Népfront országos titkára. Dr. Poleár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára tájékoztatta az elnökség tagjait a megyei tanácstagok választásának rendjéről, a választást szabályozó rendeletről. Elmondotta a megyei tanács titkára, hogy Tolna megvében a tanácstagok közül az első, illetőleg a második községi tanácsülésen megválasztják a megyei tanács tagjait. A megyei tanácstagok száma hetven lesz. A Az elmúlt országgyűlési ciklus alatt végzett jogszabály- alkotási tevékenység — mint illetékes helyen az MTI munkatársának elmondották — számában és jelentőségében is kiemelkedik a korábbi ciklusokhoz viszonyítva. Az 1967- től 1971rig terjedő négyéves időszakban 27 törvény és 16» törvényerejű rendelet jelent meg, szemben a korábbi ciklusban alkotott 10 törvénynyel és 124 törvényerejű rendelettel. Fontos, törvényalkotási feladatok várnak az új ország- gyűlési ciklusra is. A törvény- alkotási feladatok körébe tartozik mindenekelőtt az alkotmány módosítása — ennek napirendre tűzéséről a most megválasztásra kerülő ország- gyűlés határoz — és más olyan törvények meghozatala, amelyek az államélet továbbfejlesztését szolgálják. Ezek között szerepel a bírósági szervezeti törvény, az új választások titkosan, a tanácstagok közül, a Hazafias Népfront megyei elnökségének, illetőleg a helyi tanácstagok javaslata alapján történik. A választók és a választható tanácstagok korlátozott száma miatt néhány község közös megyei tanácstagot választ. Tehát az egymáshoz közel levő községek tanácstagjuk jelölését, választását közösen végzik. A szavazás ez esetben is az április 25-i szavazás rendje szerint történik, azzal a különbséggel, hogy az egyes községekben leadott szavazatokat a megyei választási elnökség összesíti. A megyei tanács alakuló ülésére május közepén kerül sor. ügyészi törvény. Napirendre tűzik a Büntető Törvénykönyv módosítását és új büntető eljárási törvény megalkotását is. A gazdasági építőmunkáva! kapcsolatos jogszabályok so» rában törvényjavaslatot készítenek elő a népgazdaság tervezéséről. Ebben nem az ötéves és az éves népgazdasági tervekről lenne szó, hanem a tervgazdálkodás és a terv- készítés több mint két évtizedes tapasztalatait, az élet által igazolt módszereit, a tervek fajtáit, jóváhagyásuk rendjét, a kormánynak a tervekkel kapcsolatos felelősségét határozzák meg. Előreláthatólag még az Idén az országgyűlés elé kerül aa egységes szövetkezeti törvény. Ez a szövetkezeti mozgalom minden szektorára vonatkozik^ olyan értelemben, hogy a mozgalom, az egyes szövetkezeti formák általános vonásait rögzíti. Tolnai Ferenc arra kérte az elnökséget, hogy olyan személyeket jelöljön, javasoljon a Hazafias Népfront a megválasztott tanácstagok közül megyei tanácstagnak, akik területük alapos ismerői és hathatós munkát tudnak kifejteni a megyei tanácsban megválasztásuk esetén. Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára ajánlásokat tett az elnökség előtt a megyei tanácstagok jelölését illetően; egységes elveket határozott meg ennek nyomán a népfront megyei testületé, és utasította a járási titkárokat, hogy ennek szellemében végezzék a választásokkal kapcsolatos munkát. Megkülönböztetett tisztelettel A Hazafias Népfront Városi Nőbizottsága a közelgő és az immár hagyományossá. vált gyermeknapi és anyáknapi ünnepségek megrendezéséről tartott tájékoztatót csütörtökön délután Szekszárdon. A meghívottakat — szülői munkaközösségi vezetőségi tagokat, pedagógusokat, nevelőket — Bokányi Józsefné, a városi nőbizottság titkára tájékoztatta a tennivalókról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legközelebbi szülői értekezleteken súlyának megfelelően foglalkozzanak a gyermeknap megrendezésével. Begyen ez a nap a társadalom és a szülők részéről a jövő nemzedék életééri érzett felelősség kifejezője. Az anyáknapi megemlékezésről szólva kiemelte a párt és a kormány részéről tett erőfeszítéseket, amelyeket az anyaság védelmében,. a családok helyzetének javításáért tettek. — Az anyaság a társadalom számára pótolhatatlan érték, a családban pedig a legteljesebb emberi érzések kibontakoztatásának lehetősége. Megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés jár azoknak az anyáknak, akik vállalják a több gyermek világra hozását s becsületesen godozzák, nevelik gyermekeiket. — Ezután Zombai Lászlóné a pedagógiai albizottság munkájáról tartott ismertetést. A vitában csaknem valamennyi résztvevő véleményt nyilvánított. Felszólalt Somos Józsefné, az MSZMP városi bizottságának nőreferense és Lencsés László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. Kapcsolódva a tájékoztatóban elhangzottakhoz, kihangsúlyozta, minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy az elmúlt év februárjában a nők védelmében hozott párthatározat érvényre jusson. Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége
