Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
Rögtönzött seregszemle A kiállítás csak egy napig élt, nem előzte meg nagy tömegekre ható hírverés, sikere mégis túl kell jusson Bonyhád határán, mert a kiállítók — különösebb előkészítés nélkül — gazdag és színes anyagot hordtak össze. Ebben az anyagban nem egy olyan tárgy is szerepelt, amit az otthonukat, környezetüket szépítő emberek zöme drága pénzért vásárol, pedig hát, a barkácsolás lehetősége mindenki számára adott. Csak egyszer el kell kezdeni... Alig hat ma már meglepőként, ha azt halljuk, olvassuk, hogy a Bonyhádi Cipőgyár munkáskollektívája ezt, vagy azt határozta el, valósította meg, ilyen, meg ilyen eredménnyel. Azt hiszem, az lenne meglepő, ha hosszan nem hallatna magáról a kollektíva, amely arról ismert, hogy mindig kész valami újra, valami követésre méltóan okos dologra, akár termelésről van szó, akár a munkásélet színeinek frissítéséről, tartalmának gazdagításáról. De kanyarodjunk csak visz- sza a kiállításhoz, ami, mint jeleztük a címben, rögtönzött seregszemleként kiváló eredménnyel zárult, rövid egy nap alatt. Az esemény az üzemben rendezett szakszervezeti napok egyik rendezvénye volt. Kihirdették, hogy a gyárban dolgozóik. — akife szabad idejükben barkácsolással foglalkoznak — április 18-án hozzák be a kultúrotthonba legsikerültebb munkáikat. Tizenheten jelentkeztek fa- és fémmun- kákkal, egyebekkel és két fotós is késznek mutatkozott közre bocsátani legjobb felvételeit. Sőt.. , a kiállítás, egy nézője, aki egyébként a ZIM dolgozója, azt kérte, hadd hozza ei ő is gyűjtő-hobbyjának legfőbb tárgyát; 940 fajta cigarettából álló cigarettagyűjteményét. Persze, hogy megengedték, hiszen elfért a barkács- munkák között. Hogy mi minden volt itt? Intarziás asztalkától kezdve a hangulatlámpán át a kovácsolt . vas kerti garnitúráig, úgyszólván minden, még külsőre áramvonalassá varázsolt, fiatalított kakulkkos óra is; népi és népi iparművészeti' faragvá- nyok, ügyes kezeket . dicsérő egyéb dísztárgyak; az Eiffel- torony kicsinyített mása — gyufaszálakbó] —, gyertyatartók, vasvázában vasvirág, égetési eljárással falemezre remekelt virágcsendéletek, s hosszú lenne felsorolni, hogy még mi minden. Eszlátyi Mihály, az aljaüzem sarokfaragója például a cipőgyár új üzemrészének makettjét készítette el — mondása szerint 144 doboz gyufából. Novak János békés célokat szolgáló ágyútalpakat, — ami konyakosüveget „szál- • lit” — és vitorlás hajót állított ki. És mi volt a célja az egynapos kiállításnak? Nem több és nem kevesebb, mint fölmérni az erőket, hogy mit tudnak a barkácsoló cipősök, mert rövidesen meg szeretnének hirdetni egy versenyt, amelyen már részt vennének a megye valamennyi üzemének valamennyi barkácsolói. Most még nem volt ugyan szigorú a kiállítás rendezősége. De, ha akadnak versenytársak — és miért ne akadnának? —, csak a házi döntő legjobbjai képviselik majd a Bonyhádi Cipőgyár ezermestereit, fiatalokat, idősebbeket egyaránt. — ó a — Néhány dísztárgy a sok közül A Mezőgép Tröszt országos munkavédelmi versenyében első: Szekszárdi Az elmúlt év elején munkaversenyt hirdetett 23 vállalata részére a Mezőgép Tröszt. Ennek a versenynek azt szánták célul, hogy a korábbi években megindult, kedvező eredmények alapján tovább javítsa a munkavédelmi tevékenységet, a munkaegészségügyi helyzetet, más szóval; a vállalatoknál tovább csökkenjen az üzemi balesetek száma, kevesebb legyen a kiesett munkanap, javítsák a biztonságos munkavégzés feltételeit. A tröszt jutalmat is tűzött ki a három legjobb vállalatnak, 10 000, 7500 és 3500 forint összegben. A versenyt a közelmúltban értékelték; a huszonhárom válalat közül a szekszárdi került az első helyre. Aki ismeri a megyei Mezőgép Vállalat termelési körülményeit, tudja, hogy nem volt könnyű feladat a baleset- védelem, a munkaegészségügy olyan mérvű javítása, amely országos első helyezést hozott, A szekszárdi telepen például a csőgyártás folyamatában az anyagmozgatás, a savazás, a horganyzás — a rekonstrukció ellenére is — a legnagyobb elővigyázatosság mellett is állandó balesetveszélyt rejt. A teveli állomás traktorosmunkájában — tereprendezés az ország különböző vidékein, igen nehéz, kedvezőtlen terep- viszonyok miatt, hasonlóan állandó a balesetveszély. — Ilyen körülmények ellenére is hogyan sikerült a munkásvédelemben, a munkaegészségügyben országos első helyezést hozó előrelépést tenni? — erről beszélgettünk Zsigovits Ferenccel, a vállalat igazgatójával. — A tröszt felhívását megelőzően, az előző évi tapasztalatok alapján a vállalat hét egysége számára mi, magunk is meghirdettük a munkavédelmi versenyt, amelynek az alábbi feltételei voltak: a száz főre jutó balesetek számának csökkentése; az egy főre jutó munkanapkiesés csökkentése; halálos, vagy csonkulásos balesetek elkerülése. A legjobb három egység vezetőinek jutalmat tűztünk ki. Ezen túl, a szocialista brigádverseny értékelésében is figyelembe vettük a baleseti helyzet alakulását. A házi versenyben első helyezett teveli állomás igazg'atóját, főmérnökét, biztonsági megbízottját, és a szakszervezet munkavédelmi felügyelőjét' ezer—ezer forinttal, a masoffik' helyezett bölcskei állomás vezetőit 800—800 forinttal, a harmadik helyezett tamási állomás vezetőit 500—500 forinttal jutalmaztuk. — Milyen számszerű eredményeket hozott a verseny? — Vállalatunknál 1909-ben 51 baleset történt, amelynek következtében 92ö munkanap esett ki a termelésből. Egy dolgozóra 0,49 napos kiesés jutott. A múlt évben 30 baleset történt, 496 munkanapos kieséssel, egy dolgozóra 0,27 napos kiesés jutott. Az előző évhez képest tehát csaknem felére csökkent a balesetek, a munkanapkiesések száma. — Gondoljuk, a kedvező változást nem csupán a verseny meghirdetése hozta? — A verseny, csak önmagában nem lett volna egyedül üdvözítő, fia nem teszünk olyan műszaki intézkedéseket, amelyek megszüntetik, csökkentik a balesetek forrásait, javítják a munkaegészségügyet. Ne mondjak mást; évente 15 000 tonna nyersanyagot kell megmozgatni. A szállítás, a rakodás gépesítésével, a belső anyagmozgatás korszerűsítésével biztonságosabb munkakörülményeket teremtettünk. A szekszárdi telepen üzembe helyeztük a szórófej-próbázó helyiséget — korábban kint, a szabadban végezték ezt a munkát —•, a gvönki öntödében felszerelt daru a nehéz fizikai munkától menti fel a dolgozókat, azonkívül a balesetveszélyt is csökkenti. A festődékben korábban az okozott gondot, hogy az ott dolgozók festékártalomnak voltak kitéve. A múlt évben három egységben levegőnyomásos légzésvédő készülékeket alkalmaztunk. — A balesetvédelem, a munkaegészségügy állandóan napirenden volt, jelentős előrehaladást könyvelhetünk el, de közben felfedtünk néhány hiányosságot is. Nevezetesen, hogy a munkahelyi vezetők elmulasztják a megelőző, a bal- esetveszélyt megszüntető napi intézkedéseket, de tapasztaltuk azt is, hogy néhány balesetet a dolgozó nem eléggé figyelmes magatartása okozott. A több év óta végzett rutinmunkában nem egyszer félvállról veszik a balesetveszélyt, pedig az óvó rendszabályokat nem cél nélkül találták ki. Ezért a jövőben a rendszeres ellenőrzéssel, további műszaki intézkedésekkel kell elejét vennünk a baleseteknek, a munkahelyi ártalomnak. — Az első helyezésért kapott tízezer forintot mire használták fel? Azokat jutalmaztuk meg, akik a legtöbbet tették a jó eredményért; a szekszárdi telepen Tamás Jánost, Gyimesi Istvánt, Majer Jánost, Várdombon Horváth Józsefet és Kaszás Gyulát, Gyönkön Kör- csönyei Józsefet, Tevelen Császár Jenőt, Bonyhádon Káko- nyi Istvánt. Bl. április 22—23-án éci esség & ® safes'f & tizenhat vállalat terraáhe’bSI a [ abits MBvelStfésl Hözpont kiáüítátermében SZEISZÉRBOtL Meatekintbetá naponta 18—19 Éráig. Szeretettel várja Önt a Fűszert V. szekszárdi fiókja és a Népbolt 50. sz. boltja (433) A makett elkészítéséhez ,.csak'' 6 ezer szál gyufa kell és némi türelem..,
