Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

t párt fegyveres szolgálatában Négyszeres kiváló szakaszparancsnok A kiképzést ve­zeti : Horváth Jó­zsef szakaszpa­rancsnok. A foglalkozás tár­gya : lőelmélet. Sokszor hallott, el­mondott fogalmak; a fegyver szabá­lyos. tartása, a csa­pott célgömbbel való célzás, a röp- pálya elemei —és mégsem lankad a jelenlévők figyel­me, mert a látszó­lag száraz elmé­letet diafilm teszi szemléletessé, ér­dekessé. A szakaszparancs­nok régóta ismeri beosztottjait, tud­ja, hogyan kell fi­gyelmüket ébren tartani, tudja, hogy mindegyik fárasz­tó napi munka után vesz részt a kiképzésen. Csak éppen tisztálkod­ni, átöltözni volt idejük. A szakasz- parancsnoknak sem volt köny- nyű napja, tsz-vezetőségi ülés, pártvezetőségi ülés után kellett hazamennie Bátaszékről Alsó­nyékre, mert a parancsnoki te­kintélyhez hozzátartozik, hogy egyenruhában vezesse a foglal­kozást. Ez alól nem ad felmen­tést magának. (Közben a dia­vetítőhöz még néhány méteres hosszabbító zsinórt is kellett szerelni). A lőelméleti óra véget ért, szünet következik, a szakasz- parancsnoknak viszont a szü­net js ad tennivalót. — Elvtársak... Néhány fel- szerelési . karton elhasználó­dott, újakat kellene készíteni. Legyetek szívesek. írjátok alá. De nézzétek meg alaposan, pontos-e... Horváth József a munkásőr­ség megalakulása óta parancs­noka a bátaszéki-alsónyéki sza­kasznak. Ez alatt az idő alatt a szakasz és a parancsnok négyszer nyerte el a kiváló cí­met. Szép és eredményes soro­zat: 1966-ban, 1967-ben. 1968- ban, 1969-ben. 1970-ben nem sikerült — a sza'kaszparancs- nOk a múlt évben műtéten esett át, ezt a kényszerpihenőt Sokan nem gondolnánk: a vásárlásra ösztönzésnek külön pszichológusaik vannak, építé­szek, közgazdászok, kereske­delmi szakemberek, szakfolyó­iratok foglalkoznak azzal, mi­ként tudnák megnyerni a piac,' az üzlet számára a vásárlókat. Abban valamennyien meg­egyeznek: legnagyobb vonzó­erő továbbra is maga az áru. Kétségkívül így van, bár az is igaz: hogy egy áru vevőre talál-e, vagy sem, nem biztos, hogy csupán a szűk; igessége határozza meg. Egy régi. ke­reskedői tapasztalat szerint „a kereskedő üzleti beszélgetése a vevővel már a kirakatnál kezdődik”. Közismert, hogy a legjobb terméket is megbuktathatja az ízléstelen, rendetlen kira­kat, vagy a nem megfelelő csomagolás. Tagadhatatlan, hogy bizonyos csomagolások vonzzák a tekintetet, „kiabál­nak”, mások pedig sziniik, raj­zuk, alakjuk, nagyságák miatt közömbösen hagyok a vásár lót. Az ügyesen, ö ' ; cső magolt áru „néma eladó”, és hogy a régiek közül többen le­szerelték, tartalékállományba kerültek, akiket az újak — minden igyekezetük ellenére — nem tudtak pótolni. (Egész raj van tartalékállományban). A szakasz most úgy látott az idei kiképzési feladatok végrehaj­tásához, hogy ötödször is meg­szerzi a kiváló címet. Horváth elvtárs nemcsak munkásőrnek kiváló. Alsó­nyéken hosszú évek óta tekin­télynek, tiszteletnek örvendő közéleti ember. Tíz éven ke­resztül volt a község tanács­elnöke, majd 1969-től 1970-ig a termelőszövetkezet elnöke. Ez év eleje óta pedig az egye­sített bátaszéki—alsónyéki ter­melőszövetkezet elnökhelyette­se, azonkívül tagja a járási pártbizottságnak. A négyszeres kiváló szakaszparancsnoki cím mellett tulajdonosa a Munka Érdemrend ezüst fokozatának, a Közbiztonsági Érem arany fo­kozatának, kétszer tüntették ki az Árvízvédelmi Éremmel, ki­váló tsz-tag. A parancsnokhoz hasonlóan a beosztott munkás­őrök is megállják helyüket a munkában, a polgári életben, többségük szocialista brigád tagja, vagy a koplex brigád­ban dolgozik. versenytárs más, kevésbé szemoeuinö, jouenet azonos murrcaju teriueiCKel szemben, uonuotank itt a szinte heten­te megjeteno, Kutunooző fan- tazianeVű kavéKevyreiceare, teuxrq, tésztajelekre, pipere- ciKKenre. Mennyivel szembe­tűnőbb például a gusztusos, tetszetős csomagomSú, dobozos mirelit zöldborsó a hűtőpult­ba ömlesztett kacsatneilnél, csirkeapróléknál. Vagy: szinte elveszi vásárlókedvünket a szakadozott cédulájú, rozsdás szélű konzervdoboz. S ha vá­lasztanunk kell, egész biztos, hogy a fehér papírba csoma­golt kristálycukrot emeljük le a pultról, nem pedig a barnát. Igénylik a vásárlók, hogy az üzletekben tetszetős kiszerelé­sű,- gazdag választék legyen minden áruból. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, minthogy gyakran látni a környező fal­vakból a városba jönnek vásá­rolni az emberek. Az ok egy­szerű: nagyobb a választási le­hetőség, hamarabb kapható egy-egy reklámozott újdonság. — Melyik kiváló cím meg­szerzése volt a legnehezebb? — Mindegyik. Mindegyikért keményén meg kellett dolgoz­ni. A szabályoknak megfele­lően, pontosan ellátni a szol­gálatot, fegyelmezetten részt venni a kiképzésen, elsajátí­tani a fegyverek kezelését, eredményesen helytállni a lö­vészeteken. És mindezt a sza­bad idő feláldozása árán. Ha történetesen éjjel riadóztatják a szakaszt, bármennyire fá­rasztó volit is a napi munka, időben ott kell lenni a kijelölt gyülekezőhelyen, mert ha tör­ténetesen komolyra fordulna a dolog, az ellenség nem vár. önként vállalt feladatának súlyát, felelősségét érzi a sza­kasz minden egyes tagja, le­gyen az új munkásőr, vagy ré­gi. Az állománynak húsz szá­zaléka kezdettől viseli a szol­gálat nehézségeit, akárcsak jó­magam. A jövő év elején a ti­zenöt éves jubileumot éppen ezért szeretnénk összekapcsol­ni az újabb kiváló címmel. — Mit tehet ezért a sza- kaszparancsnok? — Azzal, hogy példát mutat, azzal, hogy a legjobb tudása szerint oktatja beosztottjait, azzal, hogy a szolgálatban, a kiképzésben megköveteli a fe­gyelmet, ha kell, jó szóval, ha kell, erélyesen. Eddig még töb­bet elértünk jó szóval, mint fe­gyelmezéssel. A szakasz er­kölcsi helyzetére jellemző, hogy szóbeli figyelmeztetést is csak alig néhány esetben , kel­lett adni. Tulajdonképpen azért lehetünk rendre a leg­jobbak között, ezért lehetünk versenyben a kiváló címért az utóbbi években. — Nem gondolt még arra; eljár az idő, át kellene a helyet adni a fiatalabbak­nak? — Gondoltam, gondoltam... De kezdettől tagja vagyok a testületnek, kezdettől szakasz­parancsnok vagyok. A párt fegyveres szolgálatát nem le­het csak években mérni. Ah­hoz mindig fiatalnak kell ma­radni. Amit tizennégy éven ke­resztül végeztem, máért ne végezhetném még öt, vagy tíz éven keresztül? Amíg a fegy­ver nem rezdül meg az ember kezében, minek addig le­tenni? Horváth Józsefet lakóhelyén ismét jelölték tanácstagnak is. BL KOTRÓMESTEREKET E—652 TIPUSÜ KOTRÓRA. DÓSER-, SZKRÉPER- GÉPKEZELŐKET SZ—100-as GÉPEKRE NEHÉZGÉPKEZELŐI VIZSGÁVAL. GÉPKOCSIVEZETŐKET, Z1L BILLENŐS ÉS FIX­PLATÓS GÉPKOCSIRA DÖMPER VEZETŐKET VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE FELVESZ a Földmunkát Gépesítő Vállalat főépítésvezető­sége, Székesfehérvár, Se- regélyesi út 83. (323) •megérézte a szakasz es azt is. A néma eladó A szemnek legyen tetszetős Ingázók Naponta egy óra „deficit“ — Csak a munka Értekezlet munkaidőben — Hatezren csomagolnak reggelit teszik az olyan dolgozók szá­mát, akik naponta Szekszárd- ra utaznak munkába, illetve Szekszárdról utaznak minden­nap a környező községekbe. A megyeszékhely ingázóinak sza­porodó száma arra utal — pt éve még alig több mint négy­ezer ingázót tartottak számon —, hogy városiasodunk, s az ezzel járó összes gond a nya­kunkba szakad. Az emberek többsége nem szeret közlekedni. Mert ké­nyelmetlen, mert sok időt el­rabol. A kényszer visz rá, hogy utazzanak: lakóhelyükön nincs munkaalkalom, másrészt a szülői ház varázsa tartja otthon a dolgozót, vállalva ez­zel a napi egyórás ráfizetést — szabad időben. Megfigyel­hető az ingázások okainak vizsgálatakor, hogy sokan azért telepednek le a várostól öt-hat kilométerre levő közsé­gekben, mert az több „sza­badságot” jelent, a természet közelségét viszi így magához a hivatalban, üzemben dolgo­zó. A természet mint egy kis családi ház konyhakertje jele­nik meg, kiegészül kis nyűl- farmmal, néhány tucat tyúk­kal, libával, kacsával. Valósá­gos kis gazdasággal. Amennyiben a városi em­ber — a városban lakó, és ott is dolgozó — ezt irigykedés­sel veszi tudomásul, úgy el kell azt ismerni, hogy a város­ban lakás — városban dolgo­zás, falun lakás városi mun­kavállalás különbségei, hátrá­nyai, előnyei valahol találkoz­nak, kiegészítik egymást. Ami előny egyik esetben, hátrány­ként jelentkezik más vonat­kozásban. A vállalatok, intézmények vezetői eleve számolnak az­zal, hogy munkavállalóik hány százaléka ingázó. Az építő­ipar — szövetkezeti, tanácsi és állami együttesen — mun­kaerő-szükségletének csaknem nyolcvan százalékát „vidék­ről” kapja. Ingázik az állami építőipari vállalat pártbizott­ságának tagja, az építésvezető, a textilnagyker dolgozóinak több mint a fele, az AGRO- KER dolgozóinak ötvenhét százaléka. Minden bizonnyal az ingázók doyenje Zrínyi Já­nos, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője, aki nem keve­sebb, mint húsz éve jár na­ponta Bajáról Szekszárdra dolgozni. Az új ingázók közé tartozik az állami építőipar csaknem ezer munkása. Bi- kács, Németkér, Mohácsi-sző­lők. Szigetvár környéke az in­duló állomásuk, az utat na­ponta autóbusszal teszik meg. Az ingázókhozü]Z részt a vállalati rendet is — mondottuk fentebb. A terme­lési tanácskozást éppen úgy munkaidőben kell megtartani, mint a véradást; a nyereség- részesedéshez . járó ebédet a vonatok indulásához kell iga­zítani. Az ingázókat munka­időn túl nem lehet a vállalat­nál tartani. Ki vállalja a fe­lelősséget érte, hogy terme­lési tanácskozás miatt a be­járó dolgozókat kár érje. így aztán könnyűszerrel le is mon­danak az ingázókról, mint olyan erőről, amely munkaidő után is igénybevehető. Az in­gázót csak a munka érdekli, közelebb nem tud kerülni a . áros gondjához, ügyéhez, mert nem is ismeri azt. Vi­Hafezerre szont örvendetes tény, hogy éppen a választások előké­szítésének idején Decsen és más községekben voltak igen aktívak a jelölőgyűlések — éppen a Szekszárdra járó dol­gozók révén. Mert érdekeltek abban, hogy a község hogyan fejlődik, gazdagodik, de tenni is tudnak érte, ugyanis a be­járók jó része olyan járási, vagy megyei hivatalban dol­gozik, ahol befolyásolni lehet a döntéseket, melyek a lakó-, helyet érintik. Naponta hatezren csomagol« nak reggelit a Szekszárd kör­nyéki községekben. Nagydoro- gon már fél öt órakor csörög a vekker, Tolnán egy órával később, Bátaszéken fél hétkor is ráérnek felkelni. A „városi” ember ilyenkor még az „iga­zak álmát” alussza, vagy ép­pen könyvet olvas. A bejára dolgozók még olvasni sem so­kat tudnak. Mert nincs hol, A vonatok, autóbuszok zsú­foltak. A helyzet nemhogy ja­vulna, évről évre romlik. Most is annyi kocsiból áll egy mun­kásvonat, mint öt éve, holott a bejáró utasok száma leg­alább huszonöt—harminc szá­zalékkal nőtt egy-egy vona­ton. A másik ok, hogy a be­járók ne olvassanak: sötétek a kocsik. A harmadik: kiala­kult minden valamirevaló köz. ségből legalább négy-öt cso­port, s ez a baráti utazókör kialakítja a maga témáját is: legtöbbször a sport a beszéd­téma. Érdekes, hogy kevesen kártyáznak, csak olyanok, akik most ismerkednek az utazás „örömeivel”. A bejárók sokat szenvednek az időjárástól. A várótermek csak a legjobb esetben melegek, — naponta egyszer kell begyújtani a sza­bályzat szerint. Az autóbusz­várótermek hálózata még nem alakult ki, csak egy tábla jel­zi legtöbb helyütt, hol kell várakozni, a merészebbek „csiszre járnak”. Télen, rossz útviszonyok esetén ez leg­alább annyira veszélyes, mint a gyorshajtás. Kfcprlpf történt már, hogy H1SC1SCI a bejárók gond„ jain enyhítsenek. Bővítik a szekszárdi vasúti pályaudvart. A szekszárdi vasutasoki a terv megvalósítása ellen voltak; mert az utazóközönséget a forgalmi épületek szétválaszt­ják. Tehát egyik oldalon lesz­nek az utasok, másikon az Utasellátó étterme és középen a forgalmi iroda... Az autó­busz-pályaudvar szűk, zsúfolt­ságához hasonló nincs az or­szágban. A város vezetői ép­pen egyik helyi járat indítá­sakor figyelmeztették a Volán vezetőit, ebben az ötéves terv­ben bővíteni kell a pályaud­vart. Pénze egyelőre erre sem a városnak, sem a Volánnak nincs. Utazni nem jó. Bejárni nem jó, de kényszerítő körülmé­nyek miatt szekszárdi munka­helyre kell járni naponta hat­ezer embernek. Még szerencse, hogy a bejárások száma csök­ken, sok helyütt már minden szombat szabad.-P)~ Népújság 1971, április 31,

Next

/
Thumbnails
Contents