Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
t párt fegyveres szolgálatában Négyszeres kiváló szakaszparancsnok A kiképzést vezeti : Horváth József szakaszparancsnok. A foglalkozás tárgya : lőelmélet. Sokszor hallott, elmondott fogalmak; a fegyver szabályos. tartása, a csapott célgömbbel való célzás, a röp- pálya elemei —és mégsem lankad a jelenlévők figyelme, mert a látszólag száraz elméletet diafilm teszi szemléletessé, érdekessé. A szakaszparancsnok régóta ismeri beosztottjait, tudja, hogyan kell figyelmüket ébren tartani, tudja, hogy mindegyik fárasztó napi munka után vesz részt a kiképzésen. Csak éppen tisztálkodni, átöltözni volt idejük. A szakasz- parancsnoknak sem volt köny- nyű napja, tsz-vezetőségi ülés, pártvezetőségi ülés után kellett hazamennie Bátaszékről Alsónyékre, mert a parancsnoki tekintélyhez hozzátartozik, hogy egyenruhában vezesse a foglalkozást. Ez alól nem ad felmentést magának. (Közben a diavetítőhöz még néhány méteres hosszabbító zsinórt is kellett szerelni). A lőelméleti óra véget ért, szünet következik, a szakasz- parancsnoknak viszont a szünet js ad tennivalót. — Elvtársak... Néhány fel- szerelési . karton elhasználódott, újakat kellene készíteni. Legyetek szívesek. írjátok alá. De nézzétek meg alaposan, pontos-e... Horváth József a munkásőrség megalakulása óta parancsnoka a bátaszéki-alsónyéki szakasznak. Ez alatt az idő alatt a szakasz és a parancsnok négyszer nyerte el a kiváló címet. Szép és eredményes sorozat: 1966-ban, 1967-ben. 1968- ban, 1969-ben. 1970-ben nem sikerült — a sza'kaszparancs- nOk a múlt évben műtéten esett át, ezt a kényszerpihenőt Sokan nem gondolnánk: a vásárlásra ösztönzésnek külön pszichológusaik vannak, építészek, közgazdászok, kereskedelmi szakemberek, szakfolyóiratok foglalkoznak azzal, miként tudnák megnyerni a piac,' az üzlet számára a vásárlókat. Abban valamennyien megegyeznek: legnagyobb vonzóerő továbbra is maga az áru. Kétségkívül így van, bár az is igaz: hogy egy áru vevőre talál-e, vagy sem, nem biztos, hogy csupán a szűk; igessége határozza meg. Egy régi. kereskedői tapasztalat szerint „a kereskedő üzleti beszélgetése a vevővel már a kirakatnál kezdődik”. Közismert, hogy a legjobb terméket is megbuktathatja az ízléstelen, rendetlen kirakat, vagy a nem megfelelő csomagolás. Tagadhatatlan, hogy bizonyos csomagolások vonzzák a tekintetet, „kiabálnak”, mások pedig sziniik, rajzuk, alakjuk, nagyságák miatt közömbösen hagyok a vásár lót. Az ügyesen, ö ' ; cső magolt áru „néma eladó”, és hogy a régiek közül többen leszerelték, tartalékállományba kerültek, akiket az újak — minden igyekezetük ellenére — nem tudtak pótolni. (Egész raj van tartalékállományban). A szakasz most úgy látott az idei kiképzési feladatok végrehajtásához, hogy ötödször is megszerzi a kiváló címet. Horváth elvtárs nemcsak munkásőrnek kiváló. Alsónyéken hosszú évek óta tekintélynek, tiszteletnek örvendő közéleti ember. Tíz éven keresztül volt a község tanácselnöke, majd 1969-től 1970-ig a termelőszövetkezet elnöke. Ez év eleje óta pedig az egyesített bátaszéki—alsónyéki termelőszövetkezet elnökhelyettese, azonkívül tagja a járási pártbizottságnak. A négyszeres kiváló szakaszparancsnoki cím mellett tulajdonosa a Munka Érdemrend ezüst fokozatának, a Közbiztonsági Érem arany fokozatának, kétszer tüntették ki az Árvízvédelmi Éremmel, kiváló tsz-tag. A parancsnokhoz hasonlóan a beosztott munkásőrök is megállják helyüket a munkában, a polgári életben, többségük szocialista brigád tagja, vagy a koplex brigádban dolgozik. versenytárs más, kevésbé szemoeuinö, jouenet azonos murrcaju teriueiCKel szemben, uonuotank itt a szinte hetente megjeteno, Kutunooző fan- tazianeVű kavéKevyreiceare, teuxrq, tésztajelekre, pipere- ciKKenre. Mennyivel szembetűnőbb például a gusztusos, tetszetős csomagomSú, dobozos mirelit zöldborsó a hűtőpultba ömlesztett kacsatneilnél, csirkeapróléknál. Vagy: szinte elveszi vásárlókedvünket a szakadozott cédulájú, rozsdás szélű konzervdoboz. S ha választanunk kell, egész biztos, hogy a fehér papírba csomagolt kristálycukrot emeljük le a pultról, nem pedig a barnát. Igénylik a vásárlók, hogy az üzletekben tetszetős kiszerelésű,- gazdag választék legyen minden áruból. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy gyakran látni a környező falvakból a városba jönnek vásárolni az emberek. Az ok egyszerű: nagyobb a választási lehetőség, hamarabb kapható egy-egy reklámozott újdonság. — Melyik kiváló cím megszerzése volt a legnehezebb? — Mindegyik. Mindegyikért keményén meg kellett dolgozni. A szabályoknak megfelelően, pontosan ellátni a szolgálatot, fegyelmezetten részt venni a kiképzésen, elsajátítani a fegyverek kezelését, eredményesen helytállni a lövészeteken. És mindezt a szabad idő feláldozása árán. Ha történetesen éjjel riadóztatják a szakaszt, bármennyire fárasztó volit is a napi munka, időben ott kell lenni a kijelölt gyülekezőhelyen, mert ha történetesen komolyra fordulna a dolog, az ellenség nem vár. önként vállalt feladatának súlyát, felelősségét érzi a szakasz minden egyes tagja, legyen az új munkásőr, vagy régi. Az állománynak húsz százaléka kezdettől viseli a szolgálat nehézségeit, akárcsak jómagam. A jövő év elején a tizenöt éves jubileumot éppen ezért szeretnénk összekapcsolni az újabb kiváló címmel. — Mit tehet ezért a sza- kaszparancsnok? — Azzal, hogy példát mutat, azzal, hogy a legjobb tudása szerint oktatja beosztottjait, azzal, hogy a szolgálatban, a kiképzésben megköveteli a fegyelmet, ha kell, jó szóval, ha kell, erélyesen. Eddig még többet elértünk jó szóval, mint fegyelmezéssel. A szakasz erkölcsi helyzetére jellemző, hogy szóbeli figyelmeztetést is csak alig néhány esetben , kellett adni. Tulajdonképpen azért lehetünk rendre a legjobbak között, ezért lehetünk versenyben a kiváló címért az utóbbi években. — Nem gondolt még arra; eljár az idő, át kellene a helyet adni a fiatalabbaknak? — Gondoltam, gondoltam... De kezdettől tagja vagyok a testületnek, kezdettől szakaszparancsnok vagyok. A párt fegyveres szolgálatát nem lehet csak években mérni. Ahhoz mindig fiatalnak kell maradni. Amit tizennégy éven keresztül végeztem, máért ne végezhetném még öt, vagy tíz éven keresztül? Amíg a fegyver nem rezdül meg az ember kezében, minek addig letenni? Horváth Józsefet lakóhelyén ismét jelölték tanácstagnak is. BL KOTRÓMESTEREKET E—652 TIPUSÜ KOTRÓRA. DÓSER-, SZKRÉPER- GÉPKEZELŐKET SZ—100-as GÉPEKRE NEHÉZGÉPKEZELŐI VIZSGÁVAL. GÉPKOCSIVEZETŐKET, Z1L BILLENŐS ÉS FIXPLATÓS GÉPKOCSIRA DÖMPER VEZETŐKET VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE FELVESZ a Földmunkát Gépesítő Vállalat főépítésvezetősége, Székesfehérvár, Se- regélyesi út 83. (323) •megérézte a szakasz es azt is. A néma eladó A szemnek legyen tetszetős Ingázók Naponta egy óra „deficit“ — Csak a munka Értekezlet munkaidőben — Hatezren csomagolnak reggelit teszik az olyan dolgozók számát, akik naponta Szekszárd- ra utaznak munkába, illetve Szekszárdról utaznak mindennap a környező községekbe. A megyeszékhely ingázóinak szaporodó száma arra utal — pt éve még alig több mint négyezer ingázót tartottak számon —, hogy városiasodunk, s az ezzel járó összes gond a nyakunkba szakad. Az emberek többsége nem szeret közlekedni. Mert kényelmetlen, mert sok időt elrabol. A kényszer visz rá, hogy utazzanak: lakóhelyükön nincs munkaalkalom, másrészt a szülői ház varázsa tartja otthon a dolgozót, vállalva ezzel a napi egyórás ráfizetést — szabad időben. Megfigyelhető az ingázások okainak vizsgálatakor, hogy sokan azért telepednek le a várostól öt-hat kilométerre levő községekben, mert az több „szabadságot” jelent, a természet közelségét viszi így magához a hivatalban, üzemben dolgozó. A természet mint egy kis családi ház konyhakertje jelenik meg, kiegészül kis nyűl- farmmal, néhány tucat tyúkkal, libával, kacsával. Valóságos kis gazdasággal. Amennyiben a városi ember — a városban lakó, és ott is dolgozó — ezt irigykedéssel veszi tudomásul, úgy el kell azt ismerni, hogy a városban lakás — városban dolgozás, falun lakás városi munkavállalás különbségei, hátrányai, előnyei valahol találkoznak, kiegészítik egymást. Ami előny egyik esetben, hátrányként jelentkezik más vonatkozásban. A vállalatok, intézmények vezetői eleve számolnak azzal, hogy munkavállalóik hány százaléka ingázó. Az építőipar — szövetkezeti, tanácsi és állami együttesen — munkaerő-szükségletének csaknem nyolcvan százalékát „vidékről” kapja. Ingázik az állami építőipari vállalat pártbizottságának tagja, az építésvezető, a textilnagyker dolgozóinak több mint a fele, az AGRO- KER dolgozóinak ötvenhét százaléka. Minden bizonnyal az ingázók doyenje Zrínyi János, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője, aki nem kevesebb, mint húsz éve jár naponta Bajáról Szekszárdra dolgozni. Az új ingázók közé tartozik az állami építőipar csaknem ezer munkása. Bi- kács, Németkér, Mohácsi-szőlők. Szigetvár környéke az induló állomásuk, az utat naponta autóbusszal teszik meg. Az ingázókhozü]Z részt a vállalati rendet is — mondottuk fentebb. A termelési tanácskozást éppen úgy munkaidőben kell megtartani, mint a véradást; a nyereség- részesedéshez . járó ebédet a vonatok indulásához kell igazítani. Az ingázókat munkaidőn túl nem lehet a vállalatnál tartani. Ki vállalja a felelősséget érte, hogy termelési tanácskozás miatt a bejáró dolgozókat kár érje. így aztán könnyűszerrel le is mondanak az ingázókról, mint olyan erőről, amely munkaidő után is igénybevehető. Az ingázót csak a munka érdekli, közelebb nem tud kerülni a . áros gondjához, ügyéhez, mert nem is ismeri azt. ViHafezerre szont örvendetes tény, hogy éppen a választások előkészítésének idején Decsen és más községekben voltak igen aktívak a jelölőgyűlések — éppen a Szekszárdra járó dolgozók révén. Mert érdekeltek abban, hogy a község hogyan fejlődik, gazdagodik, de tenni is tudnak érte, ugyanis a bejárók jó része olyan járási, vagy megyei hivatalban dolgozik, ahol befolyásolni lehet a döntéseket, melyek a lakó-, helyet érintik. Naponta hatezren csomagol« nak reggelit a Szekszárd környéki községekben. Nagydoro- gon már fél öt órakor csörög a vekker, Tolnán egy órával később, Bátaszéken fél hétkor is ráérnek felkelni. A „városi” ember ilyenkor még az „igazak álmát” alussza, vagy éppen könyvet olvas. A bejára dolgozók még olvasni sem sokat tudnak. Mert nincs hol, A vonatok, autóbuszok zsúfoltak. A helyzet nemhogy javulna, évről évre romlik. Most is annyi kocsiból áll egy munkásvonat, mint öt éve, holott a bejáró utasok száma legalább huszonöt—harminc százalékkal nőtt egy-egy vonaton. A másik ok, hogy a bejárók ne olvassanak: sötétek a kocsik. A harmadik: kialakult minden valamirevaló köz. ségből legalább négy-öt csoport, s ez a baráti utazókör kialakítja a maga témáját is: legtöbbször a sport a beszédtéma. Érdekes, hogy kevesen kártyáznak, csak olyanok, akik most ismerkednek az utazás „örömeivel”. A bejárók sokat szenvednek az időjárástól. A várótermek csak a legjobb esetben melegek, — naponta egyszer kell begyújtani a szabályzat szerint. Az autóbuszvárótermek hálózata még nem alakult ki, csak egy tábla jelzi legtöbb helyütt, hol kell várakozni, a merészebbek „csiszre járnak”. Télen, rossz útviszonyok esetén ez legalább annyira veszélyes, mint a gyorshajtás. Kfcprlpf történt már, hogy H1SC1SCI a bejárók gond„ jain enyhítsenek. Bővítik a szekszárdi vasúti pályaudvart. A szekszárdi vasutasoki a terv megvalósítása ellen voltak; mert az utazóközönséget a forgalmi épületek szétválasztják. Tehát egyik oldalon lesznek az utasok, másikon az Utasellátó étterme és középen a forgalmi iroda... Az autóbusz-pályaudvar szűk, zsúfoltságához hasonló nincs az országban. A város vezetői éppen egyik helyi járat indításakor figyelmeztették a Volán vezetőit, ebben az ötéves tervben bővíteni kell a pályaudvart. Pénze egyelőre erre sem a városnak, sem a Volánnak nincs. Utazni nem jó. Bejárni nem jó, de kényszerítő körülmények miatt szekszárdi munkahelyre kell járni naponta hatezer embernek. Még szerencse, hogy a bejárások száma csökken, sok helyütt már minden szombat szabad.-P)~ Népújság 1971, április 31,
