Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
A divathoz is lehet tervezni Kérdezzen, válaszolunk! A Sárköz népművészeiének ápolására, a hagyományok felújítására, a sárközi szőttesek, hímzések stb. készítésére alakult 1952-ben a népművészeti és háziipari szövetkezet A szövetkezet életéről, és negyedik ötéves tervéről ueszél- gettünk Gróh József elnökkel. — A szövetkezetei harminc- hatan alapították és az első évben 286 ezer forint értékű árut termeltek. Tizennyolc év áll mögöttünk; voltak sikereink, de kudarcok is. A szövetkezet most is helyén van, hivatását betölti — mint a korábbi években. Termelési programunkat mindig megvalósítottuk. Rajtunk kívül álló okok azonban gyakorta úgy akadályozták a folyamatos munkát, hogy sietve kellett átcsoportosítani, új, jobb megoldásokat keresni. — A divatvilág befolyása óriási a szokásokra, az öltözködésre, a lakáskultúrára. Hogyan lehet ilyen speciális szövetkezetben középtávú tervet készíteni? — 1968. január elsejéig nekünk is kötelező, központtól kapott tervszámaink voltak. Merev gazdálkodás jellemezte szövetkezetünket. Most már gazdaságosan lehet dolgozni, de tervszerűen alig-alig, sok nehézség leküzdésével. Csak nagy vonalakban megadott és rögzített számok alapján tudunk dolgozni. Például tavaly tízmillió forint volt az áru- értékesítésünk, idén tizenötmilliót tervezünk, az ötéves terv végére a tizenkilenc- milllós áruértékesítést szeretnénk elérni. Az áru összetételét partnereinkkel kötött szerződések határozzák meg. — Van arra lehetőség, hogy a népművészeti tárgyak keresletét kielégítsék? ügy tűnik egyre kevesebb ember foglalkozik népművészeti tárgyak készítésével. — Ez valóban megfigyelhető. Tizenkilenc községben élnek dolgozóink, bedolgozóink. De vannak még tartalékok. A falvakban élő asszonyok számára a bedolgozás megszűnik áprilistól novemberig, a mezőn, a termelőszövetkezeti, meg a háztáji gazdaságban dolgoznak, ezért kell tervet készíteni. A mi terveinket ehhez a falusi rendszer-szokáshoz kell igazítani. Vagy az új módszereket keresni. Legutóbb például Máza községben találtunk „szűz*' területre. Itt az asszonyoknak nincs szoros kapcsolatuk a mezőgazdasággal, bányász- feleségek, de keresni, dolgozni akarnak. Tárgyalunk arról, hogy ilyen „munkásíeleséges” községekben minél több asz- szonynak adhassunk hasznos, jó fizetéssel járó elfoglaltságot. Mázán több mint ötven asszony nekünk dolgozik már. S ez azért jelentős, mert egész évben nekünk dolgoznak. Tehát az ő munkájukat tervezhetjük. A bedolgozói rendszer szélesítése szerepel további programunkban. Úgy gondoljuk, hogy vannak még olyan községek, ahol jó néhány tucat asszony vállalkozna szövésre, ugyanakkor van megfelelő helyiség <s: elhagyott Iskola, kisüzem stb. — A divat eléggé váltó- só. Másfél éve a ovi ruhákat egyre másra dissitlk népművészeti motívumokkal. — Az ilyen divatváltozás állít bennünket nagy gond elé: gyorsan kellene sok árut az üzletekbe juttatni. A bedolgozókat akkor tudjuk csak ilyen „rohamra” küldeni, ha nincs a mezőgazdaságban munka. — A bedoigozórendszert, mint fő bázist említi elnök elvtárs. Tehát az ötéves tervben is erre szándékosnak építeni? — Igen is, meg nem is. Ugyanis az ipari jellegű termelést á mostani tizenötről húsz százalékra növeljük. A növekedés főleg az „új profil” eredménye lesi Talán furcsán hangzik, de mi nép- művészeti áruval foglalkozók is végzünk piackutatást. Ennek nyomán van néhány érdekes és értékesnek várható tervünk. Mindről még nem lehet beszélni. Csak egyet a sok közül: a modern lakások többsége rideg-hideg. Az emPesten főbérlei — Konyhádon Matematika—fizika szakos tanár. Az állást — melyet lakással együtt hirdettek meg a bonyhádi gimnáziumban — az elmúlt tanítási évben foglalta el. Néhány hónapig a fiatalember elégedetten végezte munkáját, majd kivetkeztek a De kicsi az egyszoba-kom- fortos lakás, ... de kevés az 1800 forintos alapfizetés, ... de a másik, meg a harmadik kolléga mivel érdemli meg az l'JdO-et. Ilyen „tarthatatlan’* körülmények közölt egy budapesti — főbérleti lakással rendelkező — fiatal nem tengetheti tovább életét. 1970. augusztus 26-án beadta felmondását. Az indokok közül csupán néhány „nyomósabbat” sorolunk: Nem kettő csupán egy szoba van, hiába ér el jó eredményeket, rendkívüli előléptetést nem kap, „pedig X kollégámnál szakmai téren több klasszissal jobb vagyok” mint írI a. s még bizonyítani is próbálgatja. Nem sajnálva időt, fáradságot több évi matematika átlagot számolt, matematika-fizika szakos kollégáinál. iS mindezt rövid egy esztendő alatt „átlátta**). Természetesen ezek az indokok a megyei művelődési osztályt nem késztették arra, hogy marasztalják. „Mert ilyen ma- gatartású pedagógustól erkölcsiekben mit is kaphatnak a diákok?” — szól Molnár József, a megyei művelődési őszszolgálati lakás tály személyzetise. No, de nem is az a probléma, hogy Gyene András itthagyta Tolna megyét, s visszament a fővárosba. Igaz, hogy véglegesen az új tanítási év kezdetekor határozott, tehát némi problémát jelentett az állás betöltése. De a gimnázium mégsem maradt szaktanár nélkül. Egy ötödéves ösztöndíjas egyetemi hallgató jött le Bonyhádra. Feleségével. Sajnos a fiatal házaspárnak lakást biztosítani nem tudnak, mert a gimnáziumban lévő pedagógus szolgálati lakást annak idején Gyene Andrásnak utalták ki. O ugyan Pesten lakik főbérletében, de néhány bútorának „kell** a szolgálati lakás. Hiába ajánlott fel helyiséget a gimnázium a bútor tárolására, hiába biztosítana' helyet a bútoroknak a budapesti Vili. kerületi tanács építési osztálva — Gyene András nem költözik. Valón mi köti még ezek után la Bony hódhoz? Az egészben az a legszomorúbb. hogy a törvénv is őt védi. Vagyis erőszakkal nem lehet kitenni a lakásból. S ilyen határesettel sajnos egyetlen paragrafus egyetlen bekezdése sem foglalkozik! Végül csupán egyetlen kérdés: az ilyen erkölcsi normával rendelkező ember csak a kollégái ellen vét — vagy a pedagógusetika és a társadalom ellen is? Az új lakásrendeletek értelmezéséről berek keresik a feloldás különféle lehetőségeit. Szőnyegek, szőttesek sok-sok melegséget, meghittséget tutinak a lakásokba varázsolni. De a bútorok is... — Sárközi bútorgyár van kialakulóban? — Szó sincs erről. Mi csak azt szeretnénk, ha néhány tucat jó nevű iparossal polcok, ülőkék, tékák stb. gyár- tilsát tudnánk megkezdeni. Figyeltük a piacot — külföldön főleg — most ennek a divatja jön. Hozzánk két éven belül ér, és akkor r.iár tudunk a vásárlónak adni sárközi mintás padokat, tékákat, polcokat. Az Ilyen nép- művészeti — háziipari tárgyakkal díszített lakás már valóban szép, kellemes, jó hangulatot áraszt — A külföldi tapasztalatot említi elnök elvtárs. Rendszeresen figyelik, mi iránt érdeklődik a turista, mii akar vásárolni» — Argus szemekkel figyeljük. Szinte mindennapi olvasmány az idegenforgalomról szóló hír, tudósítás, terv, elképzelés. Bennünket a divat késztet tervmódosításra, tervkészítésre. A középtávú tervünk, a mi ötéves tervünk is ennek szellemében készült. Négymillió forint értékű termelésfelfutás az öt év alatt jelentős. A sárközi bútor- téma, a szövés ipari jellegének bővítése és még nem publikálható terveink biztos jövőt ígérnek öt évre. Es továbbra is. Az emberek szeretik a szépet. A mi áruink —- dicsekvés nélkül mondom —• megállják a versenyt, nemcsak azért, mert sárközi mintásak, hanem mert kiváló minőségűek. A vevőnek nem lehet bóvlit adni — lehet, de arra az árura nem szabad ráírni: Készítette a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet — Pj _ Együtt lakunk szüleimmel egy hivatalosan egyszoba-fél- komfortos lakásban. Mi időközben különféle átépítéssel egy kiseibb, köves, de szobának használt helyiséget kialakítottunk. Lakásigényem öt éve, hogy jogosultnak ítélte a tanács. Úgy hírlik, szanálják az épületet, amelyben lakunk. Ebben az esőben mire számíthatunk? Véglegesen megoldják a helyzetünket? Tehát a szüleim és az én családom is külön kap lakást. Vagy ismét csak közös lakást utalnak ki részünkre? A szanálandó lakásban lakok részére az illetékes szerv, vagy lakásügyi hatóság cserelakást biztosít. Ehhez szükséges, hogy az illető cserelakásra jogosult legyen. Ha a kisajátított, vagy szanált lakás nem elégíti ki a lakásban lévő bérlő (használó) jogos lakásigényét, a bérlő (használó) csak azonos szobaszámú lakásra, ha pedig a szanálandó lakás a jogos lakásmértéTolna megye képviselői is részt vettek a Magyar Természetbarát Szövetség által a Leányfalu fölötti Vóröskő- sziklánál megrendezett hagyományos felszabadulási emlékünnepségen és emléktúrán. A Tolna megvei Természetbarát Szakszövetség képviseletében Dömösi József elnök és Eberling István főtitkár, valamint a Szekszárdi Építők SK turistaszakosztálya és a bonyhádi Közgazdasági Technikum most megalakult természetjáró szakosztályának 15 tagja Kőhalmi Gyula tanár vezetésével jelent meg a hegytetőn emelt szovjet hősi emlékműnél, ahol Ma- gyarszéky Béla, a Budapesti Természetbarát Szövetség főket meghaladta, csak a jogos lakásigénynek megfelelő szobaszámú lakásra tarthat igényt. A kérdésre vonatkozóan tehát az a válasz, hogy a szanáláskor a jelenlegi lakásban lakók részére azonos szobaszámú cserelakást biztosítanak. Ez nem jelenti, hogy a bent lévő lakásigényt is kielégítik egyúttal. A lakásigénylés továbbra is fennállhat. Előfordulhat az az eset is, hogy a szanálás előtt kielégítik a jogos lakásigényt — figyelembe véve anyagi, szociális és egyéb helyzetét —, így a szanálandó lakásban visszamaradó szülők részére majd a szanálás előtt fognak biztosítani cserelakást. Fenn áll az a lehetőség is, hogy a biztosított cserelakást — az egész családot figyelembe véve — elcseréljék egy, az önök számára megfelelőbb lakásért. Ebben az esetben lehetséges, hogy lakás-használatbavételi díjkülönbözetet kril fizetaviök. titkára nyitotta meg az ország természetjáró egyesületeit képviselő, csaknem 15 ezer természetbarát tlőtt az emlékünnepséget, majd Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója mondott beszédet. Tolna megyei természetjáróink koszorúját Gazsó Ilona, a Szekszárdi Építők szakosztályának tagja helyezte el az emlékmű talapzatán. Az országos ünnepség folytatásaként, a Tolna megyei Természetbarát Szakszövetség május 9-én, vasárnap rendezi meg a megye turistáinak felszabadulási emléktúráját Simontomyán, s koszorúzási emlékünnepségét a szovjet hősök ottani temetőjében. (-só) Tolna megyeiek az országos felszabadulási emléktúrán A költészet napja Szehszárdon Megidézte József Attilát József Attila Szekszárdon járt. A verseiben élő, ■virágokkal jött, s hozta magával a Mamát. Itt folytatta hátborzongató párbeszédét a szegény emberrel, perelt a nyomorúsággal, viaskodott a nincstelenekért Pirulása dacos vol a megaláztatáso’ miatt, mélyre lát szemeit iszony égé te kora szennyéár Itt kínozták be tegsége lázálma: Itt vágyott szeretette, itt kiáltott gyógyírért szenvedéseire. Tolmácsolásában megelevenedett a Sátán, s leküzdésére felsorakoztatta mindazt ami a Szépség. József Attila Szekszárdon járt. Berek Katalin, kétszeres Jászai- díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze kalauzolta ide, a Babits Mihály megyei művelődési központ kistermébe, a megyei könyvtár, az SZMT könyvtára és a művelődési ház meghívására. És József Attila — akinek születése napján ünepeljük a költészetet •— eljött a szavak, a verssorok, a költemények varázslatos gondolathálmazában, áhítatot ébresztve költészete iránt és a Költészet iránt. Soraiban zene csendül. Ezt a zenét hívta életre a mérnök Halmos Béla. A megzenésített költeményekben a dallam hangulatot ad. A gitár és a citera — Halmos Béla és Sebő Ferenc megszólaltatásában — ősi népénekek varázsát éleszti, a szellő lágyságát idézi, s az indulatok csapongó viharát repíti a magasba. A kísérő- akkordok felett pedig kristály- .'.sztán cseng a dallam, hozzámúlva a mondandóhoz, haj- íkony szépségében, határozott vallomásaiban, a költői meg- yila tokozást helyezve előtérbe. Berek Kati a költőben élt. lem szavalt, nem adott elő és nem mondott verset. Megidézte József Attiláit. Oda állította a közönség elé. A két emberből egy lett. A gyermeki ih- letettség, az ifjúi tisztaság, a közéleti indulat, a szeretet- sóvárgás, József Attiláé volt, a kínt József Attila szenvedte végig, s Berek Kati könnye József Attila szeméből csordult. Minden olyan természetes egyszerűségben és közelségben, amelyet csak költő és tolrná- ctolója teljes azonosulásával lenét elérni. A közel kétórás, gazdag szépségű programban ritka ajándékul hangzott el a költő életéről és életművéről teljes képet adó vallomás, a Napló. Méltóbban, nem ünnepelhette volna Szekiíárd a költészet napját. MÉBX ÉVA
