Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
Változatok a közéletiséffre M it jelent napjainkban a közéletiség, s ki tekinthető közéleti embernek? Egyfelől könnyű erre a kérdésre válaszolni, mert a társadalmi, a politikai életben tevékenykedő ember egyértelműen közéleti ember. Másfelől megközelítve a kérdést, a téma már bonyolultabb, mivel a közéletiség ismérvei tágab- bak, tágíthatóbbak, mint gondoljuk, hisszük. Kezdjük talán a legelején, némi múltat idéző áttekin- • téssel. Valamikor a munkás, a paraszt nem szólt, de nem is szólhatott bele a munkahely, a lakóhely ügyeibe, dől- , gaiba. Az orszgg, a megye vezetői — méginkább bitorlói'— nem kérték, nem igényelték a dolgozó véleményét, mintriogy emberszámba sem vették őt. Nehéz erről újat mondani. Akik a felszabadulás előtt felnőtt szemmel nézték a világot, azok úgyis tud- «ják, hogyan, miként volt, akik meg beleszülettek a népi demokráciába, azok számára alig jelent valamit, s szinte érzékelhetetlen a lenézettség, a kirekesztettség, mint állapot. Vagy éppen nem jelent semmit. Nemrég ilyesmit tapasztaltam Szekszárdon, a fiatal utazók klubjában is, amikor a téma szóba került. A felszabadulás előtt a dolgozók alapállása a társadalom akkori berendezkedése miatt, tehát kényszerűségből alapvetően „közéletietlen” volt. Az elutasító „semmi közünk hozzá, ez az urak dolga” passzivitás azt is jelentette, hogy a. dolgozók többségét az úri huncutság nem érdekelte, azt lenézték, megvetették. Nos, napjaink széles, mindjobban táguló közéietiségét éppen abban- a tartásban fedezhetjük fel, amelyre az a jellemző, hogy a. dolgozók nagy többségét nem hagyja hidegen, ellenkezőleg, izgatja, foglalkoztatja mindaz, ami az országban, a munkahelyen, a lakóhelyen történik,, mindaz, ami jó, vagy rossz,. Sőt, egy lépéssel tovább - rpehetünk. A szocialista demokratizmus ki- teljesedése érdekében a dolgozók minden irányból ahhoz kapnak, biztatást, bátorítást, ösztönzést, hogv minden érdekelje, minden izgassa őket, abból, ami hazánkban történik. IV em lenne értelme el- túlozni az aktivitást, de annyi tény, hogy a „közöm van mindenhez” uralkodó szemlélet. Közöny, pasz- szivitás, kívülállóság, talán az úrhatnámságot, a kivételezést elítélő, növekvő felháborodás? Tömegméretű és örvendetes közéletiség ez. Jelzi, hogy legnagyobb történelmi vállalkozásunkban, a szocializmusban benne találtatik az emberek többségének erkölcsi érdekeltsége is. Népi ellenőröktől, rendőröktől, ügyészektől, bíróktól gvakran hallok: a visszaélésekre, a csalásokra, egyszóval a társadalmat károsító bűntényekre igen gyakran Választási gyűlések a megyében Április 16-án választási gyűlést tartottak Zombán a kul- túrházban. Szentes Pál, a járási népfrontbizottság titkárának megnyitója irtán Juhász József, a járási tanács elnöke mondott beszédet. Beszélt a választás fontosságáról, eredményeinkről, a tennivalókról. A választási gyűlésen felszólalt Daradics Ferenc és Kaszás Imrg, a 4. számú bonyhádi választókerület két képviselőjelöltje. A választási gyűlést az úttörők kultúrműsora tette még színesebbé. Választási gyűlés volt ezen a napon a szekszárdi kórház kultúrtermében is, az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet megyei bizottságának rendezésében. Mintegy 25Ó orvos és egészségügyi középkáder, köztük számos kitüntetett előtt mondott megnyitót Pereszlényi Ernőné, felidézve a szak- szervezet VI. kongresszusát. A gyűlés szónoka dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese beszélt az elmúlt évek eredményeiről, arról, hogy mit fejlődött a megye egészségügyi téren, a választás fontosságáról, a tennivalókról. Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központban ugyancsak 16-án került sor az első választók ifjúsági gyűlésére. Az elnökségben foglalt helyet Kunos Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa. Keresztes János városi KISZ-tit- kár megnyitója után Hómann József, a KISZ megyei titkára mondott beszédet. Beszélt a fiatalok szerepéről, felelősségéről, a választásról mint fontos belpolitikai eseményről. A fiatalokhoz szólt dr. Nedók Pál, a városi tanács elnökhelyettese, ismertetve a fiatalok szerepét a város fejlesztésében, megemlítve az eddigi eredményeket. Felszólalt a választási gyűlésen Hermann Anna, a 38. számú körzet ifjú tanácstagjelöltje, a Szekszárdi Nyomda dolgozója, aki most először szavaz és először lett jelölve. A gyűlés résztvevői előtt az úttörők tánckara adott színvonalas műsort. kívülálló, látszólag érdektelen állampolgárok bejelentései vetnék fényt. 3 ez nem a közöny jele, ez az érdekeltség kifejezője. Sokan mondják. s magam is úgy vélem, a társadalmat károsító némiképpen szaporodó bűnügyek azért látszanak oly soknak, mert jóval nagyobb a visszhangjuk, mint volt bármikor. A közvélemény reagálása a visszaélésekre elítélő és tömegméretű. Utazó, jövőmenő ember lévén számtalanszor megfigyelhettem, hogy vonaton, autóbuszon ezrek és ezrek háborognak a csalók, a harácsolok, a sikkasztok disz- nóságain. Tömegméretű közéletiségnek tarthatjuk azt is, hogy a dolgozók némelykor eltúlozva, elfogultan ugyan, de rengeteget foglalkoznak a munkahely, a lakóhely ügyeivel, gondjaival, az ország, a megye „állapotával”. Ennyi közéleti embert még soha nem mondhatott magáénak Magyarország, s ez is egyfajta erkölcsi fölénye, nyeresége a szocialista rendnek. T étezik a közéletiségnek szívderítőbb, naposabb oldala is, sőt sokszor megható vonulata is. Máig sem tudom felejteni a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ felépítését követő búcsújárást, a nézelődő, a középületben gyönyörködő emberek örömét, büszkeségét. Az egészséges patriotizmuson túl a szekszárdiak közéletisé- gét reprezentálta az öröm, a büszkeség, az érdeklődés. De gondoljunk a budapesti Er- zsébet-híd avatására, a Metróra, a Libegőre és az oda- sereglő dolgozók tízezreire... A városokban, a községekben számtalanszor észrevehetjük, hogy a polgárok vendégeiknek büszkén mutatják az új létesítményeket. Hiszem hogy ez nem más. mint azo- nbsulás, s az azonosulás a közéletiségnek egy rokonszenves változata. Első helyen természetesen azokat tekinthetjük aktív közéleti személyiségeknek akik elhivatottságból tevékenykednek, fáradoznak a közért, a köz érdekében. A miniszter, a tanácselnök, a párttitkár, a szakszervezeti tisztségviselő egyértelműen közéleti személyiség. Minthogy azonban létezik, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a lokális érdek, ennek megfelelően létezik üzemi, helyi közélet is, amelynek színterén nagyon sok munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi vált rangos, tekintélyes közéleti emberré. Vagy válik ' azzá éppen most. a választási előkészületek során. 1VT indenképpen tény, hogy 11 többféle változatban a közéletiség a szocialista társadalomban élő ember új, erőteljes jellemzője. SZP Tanácstag jelölt Uj üzlet nagyon kellene Kránicz Endrénét 1963-ban választották először tanácstagnak. Most ismét jelölték Duna- kömlődön, a 69-e.s választó- körzetben. Az elmúlt időszakban tanácstitkár volt, s a múlt év júliusától, amióta Pakssal közös tanácsú lett Dunaköm- lőd, a tanács helyi kirendeltségének gondja szakadt a vállára. Elmehetett volna másfelé, nagyobb községbe titkárnak ismét, hiszen közgazdasági technikumot, meg tanácsakadémiát is végzett, — de ő inkább maradt Dunakomlődön, ahol már 18 éve él. — A kirendeltség vezetésének funkciója megköveteli a tanácstagságot? — Nem. Kirendeltség-vezető az lehet, akit megbíznak e hivatal és az itt maradt, bonyolult és sokrétű ügyintézés vezetésével. A régi körzetem volt a 69-es. Úgy láttam a jelölő- gyűlésen, hogy ismét szívesen látnak ott az emberek. Ellenjelöltet sem állítottak, még csak javaslatot sem tett senki másvalakire. Kránicz Endrénét tehát egyhangúan jelölték körzetében, éppen úgy, mint másik hét du- nakömlődi társát. Ha valakiben harmadszor is bíznak, annak okának kell lennie. — Korábbi tanácstagi munkája során mi volt az, amit legtöbbször szóvá tett, s felszólalásai milyen eredményt hoztak? — 1963-ban még csak beszélgettünk a törpevízmű szükségességéről. 1967-ben elkészült. Jó vize lett a községnek. Kriminálisak voltak az útjaink. Állami beruházásból úgy 1 millió 200 ezer forint értékben kövezték a Petőfi utcát és a község is fordított útjavításra úgy 600 ezer forintot. A temető előtt volt egy rossz fahíd. A lakosság először beszélt róla, hogy rendbe kellene hozni. Nagyobb összeg kellett volna hozzá, ami nem volt. Azután mégis kerítettünk az év végi pénzmaradványokból annyit, amennyire szükség volt. S ma áll a jó híd. — Közel egy éve, hogy Dunakömlőd Pakshoz tartozik. Milyen anyagi helyzete volt az öszevonáskor a községnek? — Nem mentünk üres kasz- szával. Évek óta orvosi rendelőre, várószobára és orvosi lakásra rákjuk félre a község forintját. ■ — Lesz az építkezésből valami a közeljövőben? — Vajúdik a dolog! De a paksi vezetőink is akarják, hogy legyen ennek az 1600-as létszámú • településnek is . orvosa. így, hogy Paksról jár ki a körzeti orvos, bizony nqm a legjobb a betegek ellátása. Különösen bajos a fekvők kezelése. A bölcsődében meg már évek óta nem is járt. Hiába! Nem futja az idejéből! — Mi tartozik még a soron következő feladatokhoz? — Egy új üzlet kellene. A'Z áfész hallani sem akar róla! Pedig nagy szükség volna rá. Két üzlet van a községben. Áz egyik egy egyszemélyes és kicsi. A másik sem valami nagy, s túlzsúfolt. Korszerűségéről nem beszélhetünk. Hiába told- ják-fOldják. És amikor leltároz? No, akkor sokan rhég a kenyeret is Paksról cipelik a tömött autóbuszon. Szóval mindent meg fogok tenni, hogy egy új üzletet kapjon a község. — Melyik funkciójában, —- a tanácstagság, vagy a vbkirendel tség vezetése .— tud többet tenni a községért? — Mindkettő egyaránt megkívánja a közéleti tevékenyséSzombaton a szakszervezet Jókai utcai székházában folytatta tanácskozását a MÉDCSZ 23. kongresszusának 318 küldötte. A küldöttek megvitatták a központi vezetőség írásos beszámolóját és a MEDOSZ főtitkárának szóbeli kiegészítését, majd megválasztják az új tisztség- viselőket. Ugyancsak megválasztják azokat a küldötteket, akik a SZOT-kongresszu- son képviselik majd az állami, mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízügyi üzemek, vállalatok dolgozóit. (MTI) Hogyan szavazzunk? Kettő, vagy több jelölt esetén a szavazás úgy történik, hogy a szavazó áthúzza annak, vagy azoknak a nevét, akikre nem kíván szavazni és csak egy jelölt nevét hagyja meg. Érvénytelen a szavazat, ha több jelölt esetén a szavazó a szavazólapon egynél több jelölt nevét hagyta meg. Tanácstagválasztás szavaz 'P-és a szavaz .is módja két jelölt esetén. Tanácstagválasztás szavazólapja és a szavazás módja háromv jelölt esetén. Folytatta tanácskozását a MEDOSZ 23. kongresszusa
