Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

Kérdezzen, rál aszol unk! Körkérdés a Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezetről Decsen kialakulnak a korszerű nagyüzemi termelés feltételei A termelőszövetkezetek előtt álló új feladatok megoldása az egvik feltétele a városi és a falusi életkörülmények kö­zötti különbségek .megszünte­tésének. Decsen a termelőszö­vetkezet elősegíti a tanyasi emberek falusi környezetbe való beilleszkedését is. A decsi tsz belső éltéről, a fejlesztés, a tervek,' a jöve­delmezőség kérdéseiről beszél­gettünk mezőgazdasági szak­emberekkel. Szalcál László, a megyei pártbizottság szövetkezetpoli­tikai előadójaj aki két évet a Sárközben töltött gyakorló mezőgazdászként: — A decsi tsz értékelése csak akkor lehet reális és tel­jes, ha azt is nézzük, honnan indultak el. Decsen az "átszer­vezés időszakában több tsz jött létre, egy évtizednek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy meg­értsék: külön-külön nem tud­nak lépést tartani a fejlődés­sel. Jelenleg a szövetkezet összes területe 7900 hold. Azok a tsz-ak, amelyek 1959—60- ban a megalakuláskor már eleve ekkora területtel ren­delkeztek, ma sokkal kedve­zőbb helyzetben .vannak. A Sárközi Egyetértés Termelő- szövetkezetnek az új gazdasá­gi mechanizmus keretein be­lül kellett megküzdeni azok­kal a problémákkal, amelye­ken a többi, hasonló nagyságú tsz már túljutott. Még mindig sok a gond. Munkájuk ered­ményeképpen lényeges szak­mai fejlődés tapasztalható: a nagyüzemi szemlélet térhódí­tásával az agrotechnikai hiá­nyosságokat jobban oldják meg. Lucemalisztkészítő üze­met építettek, a gépesítés, a vetésszerkezet egységesítésé­vel jobban tudják specializál­ni a munkafolyamatokat Lé­nyegesen változott a helyzet a munkakultúra terén. A tsz- hez, a faluhoz tartozás érzé­sének hatására — a nagyüzem jobb munkalehetőséget, több munkaalkalmat nyújt, jobbak a szociális, kulturális viszo­nyok — az alföldszállási, bog- rtü volt szegényparasztok, ag- rárnroletárok és leszármazot­taik lassan beköltöznek a fa­luba, felszámolva a mostoha tanyasi körülményeket, új éle­tet kezdenek a tsz segítségé­vel. Az elnök. Sörfőző István, a megyei párt-vb tagja. Ez egyúttal az eredményeik meg­becsülésének a jele is. Plank Ferenc, a járási ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője: — A járáson belül a jobbak közé tartozik a decsi tsz. A belterjes gazdálkodással, a gépesítés fokozásával ellen­súlyozni lehet a munkaerő- hiányt. Kovács Sándor, községi ta­nácselnök: — A termelőszövetkezet a község legerősebb gazdasági tényezője, meghatározza, dön­tően befolyásolja a falusi életkörülmények alakulását. Szűcs Lajos, a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titká­ra: — Az egyesített tsz tag­sága összetételében különböző volt. Más-más feltételek között éltek és dolgoztak a decsi szállásokon és a faluban. A három tsz parasztságának gondolkodásmódját sikerült közös nevezőre hozni. A de­mokratikus vezetés, a válla­latszerű gazdálkodás kialakí­tása, a tagoknak a 3-as számú tsz-törvényben előírt kötelező munkanap-teljesítés melletti foglalkoztatás megszervezésé­vel olyan korszerű nagyüzemi gazdálkodási módot akarnak megvalósítani, amely lehető­vé teszi az új feladatok tel­jesítését A szövetkezet ez évi tervei­ről, elképzeléseiről, termelés­fejlesztési lehetőségeiről Nagy Jánost, a decsi tsz főagronó- musát kérdeztük meg: — A növénytermesztés fo­kozása érdekében nagyobb arányú növekedést kukoricá­ból, lucernából és cukkorépá- ból tervezünk. Decsi viszony­latban a két legbiztosabban termő növény a kukorica és a lucerna. A lucematermés na­gyobb részét feldolgozzuk, lu­cernalisztként való értékesítési lehetősége szinte korlátlan, itt­hon is és külföldön is. Az el­múlt évihez viszonyítva két­szeresére növeljük a cukorré­pa vetésterületét. Mennyiségi és minőségi változtatásokat egyaránt tervbe vettünk az állattenyésztés és a hústerme­lés növelése. végett. Már 1970- ben elkezdtük az anyakocák számának a gyarapítását A sertéstenyésztéssel célunk a több hízóleadás: a múlt évi 2500-zal szemben az idén 3200 hízó leadását tervezzük. A ma­gasabb tejtermelési előirány­zatot a szarvasmarha-tenyész­tésben bekövetkező minőségi változások magyarázzák: be­fejezzük az elmúlt évben megkezdett tbc-mentesítést. A vemhes üszőket főleg törzs- könyves állományból vásárol­tuk. Tavaly elkészült a 212 férőhelyes tehénistálló. Főbb jellemzői: ELFA fejőberende­zés, központi etetőút, az is­tállótrágya tolólapos eltávolí­tása. Ebben a modem beren­dezésekkel ellátott istállóban helyeztük el az üszők nagy részét A szaporulattal az utánpótlást biztosítjuk, sz utánpótlásra alkalmatlan álla­tokat és a bikákat meghízlal- juk. A hizlalásnál teljes egé­szében áttértünk a tömegta­karmány nélküli abrakos hiz­lalásra. Idén a növénytermesz­tésből kb. 28 millió fo­rint, a melléküzemági te­vékenységből és az állat- tenyésztésből kb. 15—15 mil­lió forint összárbevételt sze­retnénk elérni. Végül a dr. Varró Józseffel, az AGROINFORM szaktanács- adási osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésből idé­zünk; — A termelőszövetkezet nem cél, hanem eszköz az ott élő emberek boldogulásának, jó- * létének a biztosítására. LUKACSI ISTVÁN A Fatelítő Vállalatát dombóvári üzemébe fel­veszünk LAKATOS, FESTŐ, ASZTALOS, BOGNÁR, ÁCS szakmunkásokat, férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT. (374) Az új lakásrendeletek értelmezéséről Sokan érdeklődnek, hogy mi­ként történik az új lakbérek kiszámítása. A téma annál is inkább aktuális, mivel a közel­jövőben már megkezdik az új bérről szóló értesítések meg* küldését. Bárki elvégezheti a szoba szoba előszoba konyha éléskamra fürdőszoba WC számításokat. Ennék megköny­nyítésére közölnénk néhány lakbérkiszámításd példát: A lakbérkiszámítás szem­pontjából a lakásfelmérés jel­lemző adatai a következők: 550 cm x 450 550 cm x 400 385 cm x 380 390 cm x 360 395 cm x 185 300 cm x 230 120 cm x 110 cm sr* 24,80 cm = 22,00 cm - 14 60 cm = 14,10 cm — 6,30 cm = 6,90 cm = 1,30 négyzetméter négyzetméter négyzetméter négyzetméter négyzetméter négyzetméter négyzetméter A lakás alapterülete tehát összesen 90,00 négyzetméter. A bérfciszámítás alapjául szolgáló alapterület 80,00 négy­zetméter. A lakás vízzel, vil­lannyal, csatornával, tömb­fűtéssel és fürdőszobai villany- boylerrel felszerelt. A régi lakbér 60 forint volt havonta. A lakás alapterülete 90 négy­zetméter. A lakbérkiszámítás szempontjából 80 négyzetméter vehető figyelembe, mivel a 2 szobás lakás felső alapterület- határa a jogszabály szerint 80 négyzetméterben van megálla­pítva. A lakás nem a kiemelt lakbérövezetben fekszik, így nem számítunk rá 10 százalé­kos pluszt. Mivel példalaká­sunk összkomfortos bértarifája 6 forint négyzetméterenként, a lakás új bére tehát 80x6 = 480 forint havonta. Példalakásunk lakói lakbér* hozzájárulást kapnak. Ennek összegét is kiszámíthatják, az alábbi módon; A bérlő és bérlőtárs — a má­sodik kereső — állami válla­latnál dolgozik. Ez esetben mindkét személy jogosult lak­bér-hozzájárulásra. Az új lak­bér és a régi közötti különbö­zet 420 forint. Ez megoszlik a bérlő és a második kereső kö­zött. Ebből következik, hogy 210—210 forintnyi lakbér­hozzájárulást igényelhetnek munkáltatójuktól. A társbérleti lakások béré­nek kiszámításával is kell fog­lalkozni, mivel jelenleg még elég sokan élnek iyen körül­mények között. Maradjunk az előző példá­nál. A társbérleti lakás össz* alapterülete 90 négyzetméter. Ebből 80 négyzetméter vehető figyelembe, ha kétszobás la­kásról van szó. A 10 négyzet­méternyi többletterületet a társbérlők által közösen hasz­nált területből kell levonni. „A” társbérlő 40 négyzet­méter alapterületű szobát, ,,BM társbérlő 20 négyzetméter alap­területű szobát használ kizáró­lagosan, a közös használatú helyiségek alapterülete 30 négyzetméter. Ezt a 30 négy­zetmétert kell csökkenteni 20 négyzetméterre, s ezt a terü­letet kell felosztani a társr bérlők között. így az „A” társbérlő lakás- részének területe 40 négyzet- méter szobából és a 20 négy­zetméternyi közösen használt terület- kétharmad részéből, azaz 13 négyzetméterből álL Lakásrészének összterülete te* hát 53 négyzetméter. A „B” társbérlő lakás részé­nek területe 20 négyzetméter szobából és a közösen használt terület egyharmadából. azaz 7 négyzetméterből áll. Lakás­részének összalapterülete te­hát 27 négyzetméter. Ha mindkét társbérleti lakás­rész összkomfortos, és a társ­bérleti lakásokra vonatkozó komfortfokozat-tényező csökke­nése után a társbérleti lakások komfortossá válnak, továbbá, ha a plusz—mínusz 10 száza­lékot nem kell alkalmazni, az „A” társbérlő 53x4,40 = 286 fo­rint lakbért fizet havonta, a „B” társbérlő pedig 27x5,40 *=s 146 forintot. A Volán 11. sz. Vállalat felvételre keres vasúti rak tárnoki munkakörben jártas raktárosokat szekszárdi, dombóvári és bonyhádi telephellyel. Keres továbbá adminisztrációs munkakörbe — két műszakos munkavégzésre —• érettségizett munkaerőket Lehet kezdő is. Jelentkezni lehet a vállalat munkaerő-gazdálkodási cso­portjánál Szekszárd, Tarcsay V. u. 21. » (349) _____________________________I A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 9 Szekszárd, Keselyűs! út FELVESZ; villanyszerelőket, óra* és darabbérei segédmunkásokat, csőtoló- és présgépre hárem műszakra 18—40 éves korig női dolgozókat, valamint gépipari techaikumat végzett deigozót minőségi ellenőri munkakörbe. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (256) KOTRÓMESTEREKET B—652 TIPUSÜ KOTBÖRA, BÖSER-, SZKRÉPER- GÉPKEZELÖKEr SZ—100-as GÉPEKRE NEHÉZGÉPKEZELŐI VIZSGÁVAL GÉPKOCSIVEZETŐKET, Z1L BILLENŐS ÉS FIX­PLATÓS GÉPKOCSIRA DÖMPERVEZETŐKET VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE FELVESZ a Földmunkát Gépesítő Vállalat Főépítés-vezető­sége, Székesfehérvár, Se­regélyes: út 83. (323)

Next

/
Thumbnails
Contents