Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
tQi.MiL MEGY!it VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] niFPiiKan Választási nagygyűlés Gyünkön Az ország eredményeitől a választókerület gondjaiig Tegnap az esti órákban a gyönki művelődési otthonban tartott választói nagygyűlést Csapó Jánosné, a 7. sz. választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje, a Simontornyai Bőrgyár művezetője. A megjelenteket, köztük Lukáes Gyulát, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát. Hideg Mihályt, az MSZMP Tamási Járási Bizottságának tagját és Andirkó Sándort, a Hazafias Népfront járási titkárát Kuni ez Antal, a Hazafias Népfront községi titkára köszöntötte. Csapó Jánosné beszéde után Hóf Ádám, a községi tanács vb-elnökének zárszavával ért véget a választási nagygyűlés. Az elmúlt években eredményesen fejlődött országunk. A IU. ötéves tervet sikeresen teljesítettük. Az ipari termelés 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig az előző 5 évihez képest 16—17 százalékkal növekedett. Eredményeinkre méltán lehetünk büszkék. Ha róluk szólunk, talán nem veszik ünneprontásnak, ha beszélek azokról a dolgokról is néhány mondatot, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták életünket, így arról, hogy a jelentős ipari termelés emelkedésének csupán 55—60 pzázaléka származik a termelékenység emelkedésből. A műszaki színvonal sem alakult, fejlődött kellő mértékben. És a munkafegyelem is az a terület, amelyen még sok javítani valót találunk országszerte, s szűkebb pátriánkban Is— Hazánk fejlődésének, gazdasági eredményeinknek köszönhető, hogy az elmúlt években fokozatosan emelkedett életszínvonalunk, javultak életkörülményeink. Nagy segítséget jelentett a nyugdíjak felemelése, az anyasági segély bevezetése, a szociális segélyezés mértékének szabályozása, az egészségügyi középkáderek fizetésének rendezése, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Csapó Jánosné ezután részletesen beszélt a X. kongresz- szus határozatai nyomán várható intézkedésekről, a IV. ötéves terv célkitűzéseiről, s e két fontos dokumentumban lefektetett tervekről, elképzelésekről, amelyek szocialista hazánk fejlődését biztosítják. Bővebben szólott a nők és a fiatalok helyzetének alakulásáról. — További fejlődésünk, munkánk függvénye. — hangsúlyozta — A nemzeti jövedelem megtermelése és emelkedése nyit teret ahhoz, hogy egy-egy réteg életszínvonalában hathatós javulás, fejlődés következzen be. Az országgyűlési képviselőasszony rövid külpolitikai ösz- Szefoglalójában ezután az európai biztonság helyzetéről, a közel-keleti és az mdokínai eseményekről, valamint a Szovjetunió és az országunk fc^jesoiatárói szólott. — A következőkben szeretnék néhány szót szólni az országgyűlés munkájáról is. Az elmúlt négy év alatt, amikor már én is élveztem választóim bizalmát, több fontos és sürgető kérdésben hozott döntést, alkotott törvényt az országgyűlés. Ebben a munkában részt venni rendkívül érdekes, felelősségteljes és megtisztelő volt. Az elmúlt választási ciklus alatt olyan, sokakat érintő rendelkezések, törvények születtek, mint a szakmunkásképzést szabályozó törvény, vagy mint a földtörvény, a tanácstörvény. Minden rendelkezés között pedig a legfontosabb talán a Munka Törvénykönyvének módosítása volt, amely az ipari munkásság széles táboráról gondoskodott. Csapó Jánosné, a 7-es számú választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje beszélt arról ezután, hogy a jelölőgyűlések óta eltelt időszak alatt meglátogatta körzete valamennyi községét. — Látogatásaim alkalmával találkoztam a község vezetőivel, pedagógusaival, a párt-, társadalmi szervezetek vezetőivel. így értesültem valamennyi közérdekű javaslatról, amely elhangzott a jelölőgyűléseken. Tudom, hogy mi az, amit — ha megválasztanak — munkám során figyelemmel kell kísérnem, melyek azok a problémák, amelyek megoldása a legfontosabb a következő esztendőkben. Tudom, hogy több községnek szüksége van még törpevízműre, hogy művelődési náz is elkelne néhány faluban. Tudom, hogy még mindig rossz a járás területén lévő utak jelentős hányada, s hogy a kereskedelmi ellátottság javításával is sokat kell törődnünk. Arról is értesültem, hogy sok lakásra volna szükség, s tudom, hogy az egészségügyi, az orvosi ellátottság megjavítása is fontos feladatunk. S tudom, hogy a közvéleményt olyan általános szociális problémák is foglalkoztatják, mint a családi pótlék emelésének, vagy a nyugdíjkorhatár ismételt megállapításának gondolata. — Annyit már most is ígérhetek, hogy e feladatok közül több megvalósul már a IV. öt. éves terv során. De őszintén kell szólani arról is, hogy csodákat nem várhatunk. öt év alatt sok mindent elvégezhetünk, de nem mindent. S, hogy milyen «mértékű lesz fejlődésünk, az elsősorban munkánktól függ. Csapó Jánosné végül beszélt a tanácsok önállóságáról. Szólott arról, hogy az önállósodás nyomán a tömegkapcsola- tók erősödése várható. A tömegkapcsolatok erősítésére szükség van már azért is, hogy az anyagi lehetőségek figyelembevételével, társadalmi munkával, a lehető legtöbb és rangsorolva a lehető legfontosabb feladatokat tudja az ország végrehajtani a soron következő években. Magyar dráma fesztivál Moszkvában Pénteken, néhány órával a magyar drámák szovjetunióbeli ünnepélyes megnyitója előtt, a szovjet művelődés- ügyi minisztérium tanácstermében sajtóértekezletet tartottak. Vaszilij Kuharszikij művelő, désügyi miniszterhelyettesnels a drámafesztivál jelentőségéí- és a szovjet—magyar barátságot méltató bevezető szavai után Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, a fesztiválon részt vevő színházművészeti delegáció vezetője hangsúlyozta: még sohasem fordult elő, hogy valamely ország vállalta volna a magyar kultúra egyik területének ilyen átfogó jellegű bemutatását. A fesztivál idején 75 szovjet színházban, 25 magyar színművet mutatnak he — mondotta. Simó Jenő a továbbiakban rámutatott: huszonöt esztendő kulturális eredményeinek megkoronázása a mostani fesztivál, amelynek során kulturális kapcsolataink elérik általános kapcsolataink szintjét. Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, a fesztiválon részt vevő íróküidöttség vezetője után a sajtóértekezleten felszólalt Vlagyimir Ko- lekov, a Komi Autonóm Köztársaság művelődésügyi minisztere is. Péter János befejezte olaszországi tárgyalásait Magyar Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Péter János külügyminiszter olaszországi látogatásának hivatalos része a csütörtöki hosszú és zsúfolt ‘munkanapon befejeződött. Az olasz vezetőkkel folytatott tárgyalások eredményeit összefoglaló közös közleményt pénteken délután adták ki. Pénteken délelőtt Péter János külügyminisztert magánkihallgatáson fogadta VI. Pál pápa. Személyes jellegű, őszinte és hasznos beszélgetést folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról. A beszélgetés légköre konstruktív és baráti volt. A magánkihallgatás mintegy 45 percig tartott A pápai kihallgatás után Péter János rövid látogatást tett Jean Villot bíborosnál, a pápai államtitkárság vezetőjénél. Ezt követően külügyminiszterünk meglátogatta a római magyar intézményeket, és szívélyesen elbeszélgetett az ott dolgozókkal. Délután Péter János és kísérete az etruszk műemlékekről híres vidéken fekvő Porto Er- colé-ba utazott, ahol a délutánt pihenéssel töltötte. A külügyminiszter és kísérete szombaton a délelőtti ófákban utazik el az olasz fővárosból. Közlemény Péter János olaszországi látogatásáról Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Aldo Morónak, az Olasz Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1971. április 14 és 15-én hivatolos látogatást tett Olaszországban. Olaszországi tartózkodásakor Péter János külügyminisztert kihallgatáson fogadta Giuseppe Saragat köztársasági elnök. A magyar külügyminiszter megbeszéléseket" folytatott Amin- tore Fanfanival, a szenátus elnökével és Emilio Colombo miniszterein öíkk el. A két külügyminiszter a ha- ráti együttműködés és őszinte szívélyesség légkörében folytatott eszmecseréin a legfontosabb nemzetközi kérdésekkel, valamint a két ország kapcsolatait érintő problémákkal foglalkozott. Különös figyelemmel teikin- tette át az európai helyzetet. A két fél egyetértett abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a bizalom és a termékeny együttműködés légkörének kialakítására Európában, tiszteletben tartva a függetlenség, a szuverenitás és a be nem avatkozás elveit, valamint a népek azon jogát, hogy maguk döntsenek sorsukról. A két miniszter megállapította, hogy Európában az utóbbi időkben mutatkozó fejlődésben pozitív elemek jelentek meg, amelyek azonban még kiegészítésre várnáik. A két fél ezért azt kívánja, hogy az Európában folyamatban lévő párbeszédek, amelyekhez minden hozzájárulást meg-akarnak adni, mind szélesebb körűek legyenek és légkörük mind enyhültebbé váljon, hogy a folyamatban lévő különféle tárgyalások remélt sikere lehetővé tegye az európai biztonsági és együttműködési konferencia előmozdítása módozatainak felkutatását. Ezen a konferencián minden szakaszban részt kell vennie valamennyi érdekelt országnak. A két fél egyetért abban, hogy az európai országok közötti párbeszéd a hatékonyabb együttműködésre, a szilárd biztonság megteremtésére és olyan rendszer kialakítására irányuljon, amely sokrétűbb és gazdagabb a kölcsönös kapcsolatokban, beleértve a személyi, emberi vonatkozásokat is. A felek hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés fontosságát, majd áttekintették azokat a főbb kérdéseket, amelyeket jelenleg a genfi leszerelési bizottság ülésszakán . — amelyen mindketten részt vesznek — vizsgálnak. Közöttük a biológiai (bakteriológiai) fegyverek betiltását. A két miniszter egyetértett abban, hogy ezekben a kérdésekben országaik küldöttségei a leszerelési értekezleten gyümölcsöző kapcsolatokat tarthatnak fenn. A két miniszter vélemény- cserét folytatott a közel-keleti helyzetről és hangsúlyozták, hogy minden kezdeményezést támogatni kell, amely elősegítheti az ellentétek békés rendezését a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata alapján. Kicserélték véleményüket az indokínai helyzetről is; a két fél kifejezte azt az óhaját, hogy az 1954-es és az 1962-es genfi egyezmények alapján mielőbb létrejöjjön a politikai- megoldás, hogy a térség" minden népe maga választhassa meg jövőjét. A két miniszter ismét kifejezte meggyőződését: hasznos, hogy a két körmány érintkezést tartson fenn egymással a fontosabb nemzetközi problémákban kialakított álláspontok kölcsönös megvilágítása céljából. A két fél megvizsgálta a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kedvező és állandó javulását és örömmel állapította meg, hogy a kölcsönös kereskedelmi forgalom értéke jelentős emelkedést mutat, különösen a legutolsó két évben. A felek leszögezték a két kormánynak azt az akaratát, hogy — az 1969. november 15-én aláírt hosszú lejáratú államközi kereskedelmi megállapodások keretében folytatott kapcsolatokon kívül — előmozdítsanak minden együttműködési lehetőséget, amelyet a két ország gazdasága kölcsönösen kínál. (Folytatás a 2. oldalon)
