Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-16 / 89. szám
Tanácstagjelölt Mitől értelmiségi az értelmiségi ? A Marxizmus—Leninizmus _ Esti Egyetem hallgatói felsőfokú jelzőket használva beszélnek az egyik tanár előadásairól. Sziporkázóan szellemes, érdekes. Megfogja, magával ragadja, felvillanyozza az embert, mondják. A jó szónok, a retorika poénokra, fordulatokra ráérző mestere, ismerője fejhosszal mindig vezet, de ez még nem minden. Az az előadás hagy maradandó élményt, amelyikből kicsendül, hogy az előadó, a tanár szinte mindent tud arról, amit előad. Illetőleg nemcsak arról tud szinte mindent, amit előad, hanem a tárgykörrel rokon eseményeket, eredményeket, történeteket, vé_ leményeket is ismeri. Milyen élvezet a középiskolában az ilyen felkészültségű tanár óráin részt venni. Következésképpen: az értel- Ittlségi beosztásban dolgozó ember valószínűleg elsősorban attól értelmiségi, mert fogékony, művelt, széles látókörű, politikailag, szakmailag átlagon felül képzett, szellemi beállítottságú ember. Többet tud, s átlagon felül akar többet tudni, s benne ez az igény permanens Igény. Úgy gondolom tehát, hogy nem egy adott helyzetből, sokkal inkább egy adott szellemi szintből, állapotból lehet értelmiséginek számítani, illetőleg egy adott szellemi szint alatt mór nem számítani értelmiséginek. Más szóval az iskolai végzettségtől, a beosztástól, a munkakörtől függetlenül mind gyakrabban tekinthető értelmiségi kvalitású embernek a nagyműveltségű, minden iránt érdeklődő, szakmáját világszínvonalon ismerő szocialista brigádtag, s vele szemben hovatovább, csak nagy jóindulattal tekinthető értelmiséginek az a mérnök, aki legfeljebb Népsportot olvas, mást semmit. Kérdés: létezik • egyáltalán dvan diolomás ember, aki a belső igénytelenség megtestesítőjeként megelégszik a kifogástalan biológiai életműködéssel? Létezik. Jórészt azok ők, akiket nem az elhivatottság ér- . rése hajtott az egyetemre, a főiskolára, hanem a lehetőség és az egzisztenciális érdek: fel. tömi, vinni valamire, valamivé lenni, karriert csinálni, s legven hozzá panír. Számtalanszor megesett már, hogy valamelvik közcélban a közvélemény értelmiségi kategóriába sorolja az alacsony műveltségű pedagógust, bezzeg nem sorolja oda a nagv tudású jo»ot. vagy tanácsakadémiát végzett tanácselnököt. Bizonyos beidegzettségről van szó. Egyfajta szokásról, vagy talán hamis tekintélytiszteletről. Mindenesetre tény, hogy nem mindig az a szellemi ember, aki annak látszik, másik oldalon meg. szellemi ember lehet az is, aki munkájánál, beosztásánál fogva nem látszik annak. .Jf ínos, lehangoló, s re- ménytelenül üres beszélgetni azzal a magát értelmiséginek tartó emberrel, aki saját szűk szakmai ösvényén úgy, ahogy elbotorkál, de eszébe sem jut elolvasni a Statisztikai Hivatal jelentését a harmadik ötéves terv teljesítéséről, nincs kedve tudni az élő magyar Irodalom új hajtásairól, s nincs kedve ismerni Európa, a nagyvilág szellemi kincseit, nagyságait,. a tudomány újabb és újabb éredményeit. ítéletei mégis megfellebbezhetetlenek, s megállapításai kinyilatkozá- sok. Az ilyen ember csak látszólag értelmiségi, hiszen még annyi intelligenciával sem rendelkezik, hogy restellje, esetleg ügyesen takarja tudatlanságát. Közhely, most mégis ide kívánkozik. Rohanó világunkban a gondolkodó gépek, az űrhajózás korában a diploma gyorsan elévül, ha nincs állandó szellemi Utántöltés, ha nincs állandó igény áz ú.1, a legújabb ismeretek befogadására. Gazdagítani kizárólag a gazdag ember tud. s adni kizárólag az képes, akinek van miből. Itt kezdődik tehát az értelmiségi állapot lényege. Adni, gazdagítani a környezetet, a társadalmat. ' Jelen vannak persze, és hatnak a visszahúzó erők is. Az egyik Tolna megyei kisipari termelőszövetkezetben az elnök íróasztalán és könyvespolcán ott látjuk Jevtusenko verseit, a vezetés elméletéről szóló könyvek mellett a Magyar Távirati Iroda dokumentációs kiadványait, a szaklapok mellett a Figyelőt, az Üj Írást, olykor még a Vigíliát Is, Az elnök elvégezte az esti egyetemet, eredményesen tevékenykedik a közéletben, s szellemisége, tudása, intelligenciája nagy hatást gyakorol a ktsz dolgozóira, bár szép számmal akadnak lri- gyei is, akik szerint felvág. A tamási járás egyik kö- zös gazdaságában a fia. tál agrármérnök jól végzett napi munkája mellett élő, eleven, termékény alkotó kapcsolatot tart a kutatóintézetekkel. Sokoldalúan képezi magát, széleslátókörű embeí s olykor őt is az a vád éri, hogy felvág. Építők kitüntetése Az Elnöki Tanács a múlt évi árvízkárok helyreállításában az újjáépítésben kiemelkedő munkát végzett dolgozókat Munkaérdemreddel tüntette ki. Megyénkből Rott- lér Antal, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője, Noviczky József, a vállalat tehergépkocsi-vezetője, valamint Mészáros Sándor, a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat művezetője kapta meg a Munkaérdemrend bronz fokozatát. Fásítási ankét erdősítési A Baranya és a Tolna megyei Tanács VB mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Pécsi Állami Erdőrendezőség fásítási anketot és gépesített erdősítési bemutatót rendez Sásdon április 18-án. Az ankéton részt vesz Somorjai Sándor, a T >1- na megvei Tanács VB mezó qndasági és élelmezésügyi és gépesített bemutató osztályának vezetője, valamint azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek erdőműveléssel foglalkoznak. Az ankéton kerül sor ..ind- azoknak a jutalmazására, akik Baranya és Tolna megye területén az 14)70. évi fásításban kiemelkedő munkát végeztek. Nos, az értelmiségi állapot megtartásához, fenntartásához, állandósításához nem ritkán a környezet visszahúzó hatása miatt szívósságra, következetességre van szükség, mert akad olyan üzem, tantestület, község, ahol a, zsíros pletykákon hízó, kisszerű ügyeken csámcsogó „intelligencia” lenézi, gúnyolja az iparkodókat, a törekvőket. Miközben rovom a sorokat, rengeteg arc, helyzet jelenik meg ^lőttem. A helyzeteket, a beszélgetéseket, a vitákat ösz- szegezve le merem írni: a Tol. na megyében élő értelmiségiek nagy többsége valóban értelmiségi tartásé ember, életvitelben, közéletiségben, .érdeklődésben. igényességben, tudásban, tájékozottságban egyaránt. Sőt, közéleti érdeklődésük nő, részvételük, tájékozódásuk a helyi, az országos ügyek iránt erősödik. Jellemző erre, hogy nemrég az egyik szekszárdi egészségügyi intézmény KlSZ- szervezetének politikai rendez, vényén az idősebb orvosok is szép számmal megjelentek, meghallgatni a, megyei előadó beszámolóját a X. kongresszusról. ]Vf ltől értelmiségi szocializmust építő társadalmunkban az értelmiségi? Nem akadémikus kérdés ez? Bizonyára nem. Attól is értelmiségi a szellemi munkát végző ember, hogy mai szemmel nézi nagy sorsl^érdéseinket, reálisan látja hazánk helyét, rangját, erejét, szerepét Európában, a Dutja-medencében. A nacionalizmus, a sovinizmus, „a magvar a világ leg- különb néne’'illúzió, nem más, mint meekövesedés. S ahhoz, hoffv a művelt ember korszerű látásmóddal nézze a világ, ben. ne hazánk dolgait, ahhoz az is kell. hogy azonosuljon a dolgozók örömeivel, gondjaival, hogy becsülje, más népek sikereit, eredményeit, a haladásért tett erkölcsi és anyagi erőfeszítéseit, s fogadja be mindazt, ami dolgozó társadalmunk javát szolgálja. SZEKULITY PÉTER Szervezés az élet Alig múlott néhány perccel 8 óra. A mözsi Uj Élet Tsz udvarán Arany István, a termelőszövetkezet elnöke kocsiba száll. Indul a határba. — Talaj menti fagy volt az éjjel, meg kell nézni a korai burgonyát — mondja. De néhány percet szakít számunkra, pedig néki mindig sietős. Arany István 20 esztendeje él Tolnán. 1953-ban ugyanabban a kerületben választották tanácstagnak, mint idén jelölték. — Azt hiszem közel állok a választópolgárokhoz. Mindenki ismer, én is ismerek mindenkit. A tanácstagi munka nem lesz nehéz, mert körzeti tevékenységet eddig is végeztem. Jólesett, hogy a jelölő gyűlésen sokan megjelentek: idősek, fiatalok, férfiak, nők. Szóval minden réteg. Egy tsz-elnőknek kevés ideje van. Nagyon lefoglalja a munkája. Vajon hogy lesz ideje a tanácstagi feladatokat ellátni? — Jó beosztással mindenre jut idő. Csupán szervezés kérdése az egész. Szervezés az élet. Ezenkívül még számtalan más társadalmi munkát is végzek. — Például? — Soroljam? A Szekszárd és Vidéke Területi Tsz Szövetség közgazdasági bizottságának és a TOLNAKER-nek vagyok az elnöke, járási és községi párt vb-tag vagyok, a Paks—Szekszárd Vízitársaság igazgatósági tagja, és a községi tűzoltótesitületi elnök is én vagyak. — Hogy osztja be napjait? — Májustól szeptemberig reggel öt—félhat között bemegyek az irodába, néhány perc után pedig indulok az- állattenyésztésbe, majd megnézem, hogy elindultak-e a gépek. Fél nyolckor hazamegyek, átöltözöm, s irány Szekszárd — valamilyen ülés. Amikor vége, elintézek néhány ügyes-bajos dolgot s máris indulok vissza. Este körülbelül nyoloig dolgosom. Ha megválasztanak tanácstagnak, akkor még az estéim is átalakulnak. Ugyanis tudják, hogy van községekben. Mindenki nyolc után kimegy a ház elé beszélgetni. Eddig is kimentem, ezután meg még többször. — Mi a legfontosabb feladat. amit meg kell valósítani választókerületében? — A negyedik ötéves tervben korszerűsítik az utakat (szélesítik, betonozzák), majd a csatornázási munkákat folytatják végig, az egész Deák Ferenc utcában. Ezenkívül parkosítjuk, csinosítjuk a községet. ■ — Egy-két évvel ezelőtt probléma volt a Deák utca környékén a kutak elhelyezése és a járda ém’tése. Most, hogy áll ez a dolog? — Minden rendben van, minden elkészült. A feleségem irányításával. Ugyanis - ha megválasztanak tanácstagnak, tőle veszem át a „stafétabotot”. •— hm — Hogyan szavazzunk? Egy jelölt esetén a jelöltre úgy szavazunk, hogy a szavazólapokat változtatás nélkül borítékba zárjuk, majd a borítékot az urnába helyezzük. m- v': HAZAFIAS NÉPFRONT ——— ' - tó OHSZAU<mT£M klilrt «.SkUíVAl.ASiriAS •' ■ ' ' mi. április 25. ■ r ; v. Szavazólap KOMAROM megye 21. számú országgyűlési választókerületének jelöltje: IfilliifiiillÄISIil - • lAs/i.ó . 9: - . • >• • ■ ■ , .......ÍV--V V : t Országgyűlési képviselőválasztás’ szavazólapja Tanácstagválasztás szavazólapja egy jelölttel, egy jelölttel.
