Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
A huszonnyolc legjobb hőseit Menetközlben st nőkérdésről Bezárhatják-e előttük Kétyen a termelőszövetkezet kapuját? ',Az egyenlőség legdurvább megsértéseiként, Kétyen, a termelőszövetkezetben úgy határozott a közgyűlés, hogy a lövőben nőt nem vesznek fel tsz-tagnak" — olvasható egy, a nők politikai, gazdasági szociális helyzetéről készült jelentésben. Ejha! Mikor és hogyan dönthettek így? Fellépett-e valaki a közgyűlésen a nőellenes ötlet jóváhagyása ellen? És vajon a februári párthatározat után belenyugszik-e mindebbe a n ártszervezet ? Mielőtt Kétyre . utazunk, Bonyhádon arról is informálnak, hogy a járásban ez az egyetlen község, ahol az idén nem tartották meg a nemzetközi nőnapot. szervezet soraiban Schmidt Fe- rencné, akit a pártit.kár huzamosabb távollétének idejére megbíztak a helyettesítéssel. Állandó munkán, a tsz sertás- finzta! ójában dolgozik, pártvezetőségi tag. A két héttel ezelőtt lezajlott, több fordulóssá vált elnökválasztás alkalmából a nőik közül Schmidtné másod- magával bekerült a tsz vezetőségébe is. — Én eltökéltem magamban, hogy nem leszek ott bábu, teljes eremmel 'képviselem a nőket. Tudja, azon a gyűlésen, ahol most megválasztottak, csaknem elfelejtették — emlékeztetnem kellett rá —, hogy két nő is jelentkezett a tsz-be tagnak. Nagy lázban égtek az elnökválasztás miatt a vezetők. Merem állítani, ha nem éppen akkor történik, másképpen alakulhatott volna a nők felvétele, Ellenszavazatot nem kaptak, úgy néztem; kevesen Voltak azok, akik a nők felvételének megszavazásakor nem nyújtották fel a kezüket. A három-négy évvel ezelőtt hozott elutasító határozat- óta sokáig nem lett nálunk nő felvéve a termelőszövetkezetbe. Elég sokára, tavaly tört aztán meg a jég, amikor az elnök húgát közgyűlésen felvették a tagok közé — mondja Schmidt Eerencné, megbízott párttitkár. Amikor előre és vissza pillant, keserűséggel szól a nők mellőzéséről. Néha úgy érzi, hogy szélmalomharcot folytatnak. Határozottan cáfolja azt az állítást, hogy a kétyi asszonyok ne akarnának a tsz-ben dolgozni. — Egyféle ételt is lehet ám többféleképpen, tálalni. A Biró Lajosné kérelmét — akinek a férje máshol dolgozik — nem is vitték közgyűlés elé. Dolgos asszony hírében áll pedig. Viszont amióta megjelent a párt- határozat. kezdik ám Kétyen a nők másképp nézni saját sorsukat, Dolgoznának azok, hiszen mennvien eljárnak másfelé. Jó néhányan még Szek- szárdra is utazgatnak munkába. Feltétlenül helyesebben, okosabban kell, hogy nézze ezentúl a vezetőség. Szerintem nekik kell gondoskodni a meglévő tagoknál arról, hogy a nők kápi.anak rá módot, teljesíthessék az előírt munkanapokat. — Azt indítványozza Schmidtné élvtársnő, ami nem szívesség, hanem természetes kötelesség. Ehhez persze akarni kell, s ami épp oly fontos: akadály nélkül ne érvényesülhessen a maradiság.' a tegnapok erkölcse. A megbízott pártb'tkár úgy látja, hogy eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel vette fel a harcot a tizennégy tagú pártszervezet. Óvakodik tőle. semmiképpen nem akarja elragadtatni magát. De felidézni kényszerül az egyik brigádvezető jelenlétében el- h an azott elutasítást, amikor a nőnapi ünnepség elmaradásának okát kutatom. „Szabad-e úgy felelni, hogy én ilyen marhaságokba nem bocsátkozom f” — méltatlankodik. Megtört ugyan a jég, de... Egyedüli nő a kétyi párt„11a rajtam múlna, egyetlen nőt kétyi termelőszövetkezetben dolgozó százötven tfőnyi tagságnak több mint féle nő. Csupán hosszas eszmecsere után kezdi felismerni Bogos Ferenc elnök közgyűlési határozatuk nőellenes, kategór'kus voltát. Pontosabban inkább h’ánvos- n°k tartja. Olyannyira érzi az előbbi és utóbbi szavai közti ellentmondást, hogy — beteges ember lévén — arra gondol mi lenne a családdal, ha feleségét is így kezelnék, ha dolgozni akarna. Felidézi a két hete lefolyt viharos elnökválasztást. s ez.t mondja: „Én a nőiknek köszönhetem a megválasztásomat”. Rejtélyes, érthetetlen. Sem Kétyen, sem másutt nem lehet megállítani az loe-nkét! Ideje lenne náluk felülvizsgálni a ha‘-rnzatot és a ne^melk me»kWönVvö7»teit4»e helyett egv okosabb döntésben az e.svénonkénti elbírálást kellene rögzíteni. — Az akkor volt. azóta a nő- kéndés előtérbe került, M’ másként fogalmaznánk — mondja végül oz elnök, akinek aiánlom: tanulmányozza át a párthatározatot, használna. H" elmeho-tne néhánv termelőszövetkezetbe is, jó tapasztalatokat szerezni. Meggyőződésem, hogy nem egyszerűen fogalmi zavarról árulkodnak a szavak mögöttük rejtőzik, s ime, e’ég gyorsan kibukkan a tarthatatlan felfogás. Időbe telik, erős küzdelmen múlik, hogy ne álljon meg az idő a kétyi Kossuth Termelő- szövetkezetben sem. SOMI BENJAMINNÉ Kiváló könyvtár lett a paksi járási könyvtár Dr. Garamvölgyi József művelődési miniAterhelyettes adta át április hetedikén a minisztérium Petőfi termében a Kiváló Művelődési Ház és a Kiváló Könyvtár címeket. Az M. M. pályázatára a megyéből négy könyvtár nevezett, melyek közül a paksi járási könyvtár bizonyult méltónak a Kiváló Könyvtár címre. Az országban 28 könyvtár ért el hasonló eredményt. A pályázati feltételek között szerepelt a jó elhelyezés is, ez biztosította, hogy hasonló adottságokkal rendelkező könyvtárak induljanak a pályázaton, így elsősorban a tevékenységük lehetett mérce az értékelésnél. Jelenlegi helyére 1968-ban költözött a paksi járási könyvtár, ezután a költözködés után emelkedett nagyobb arányban az olvasók száma. Több társadalmi szervvel, intézménnyel, üzemmel áll a könyvtár munkakapcsolatban. Ennek eredménye a Lányok Klubja, szervezik a mezőgazdasági szabadegyetemet, működik a könyvtár keretein belül riporterőrs, de Ifjú Könyvbarátok Klubja is. A szocialista brigádokkal kötött szocialista szerződések szintén az együttműködés jó példái. A könyvtár a múlt évben nyolcvannégy újságra, folyóiratra fizetett elő, ezek mindennap az olvasóterem látogatói rendelkezésére állnak. Mint az a fentiekből is kiderül, a paksi könyvtár nem csupán kölcsönzési feladatokat lát el — bár ebben is a legjobbak között van a megyében — hanem egyéb népművelési tevékenységet is íoly-* tat. Az elmúlt évben hat író—• olvasó találkozó, irodalmi est volt Pakson. A meghívott művészek között szerepelt: Ágh István, Baranyi Ferenc, Béres Ilona, Kamondi László, Jan» cső Adrienn, Pécsi Ildikó. A felnőtt irodalomszeretőkön kívül fiatal és gyermekolvasóknak is szerveztek író—olvasó találkozókat, így például a paksi gyerekek találkozhattak — többek között — Janikovsz. ky Évával és Hunyady Józseffel. A könyvtár alkalmas kiállítások rendezésére is. Tavaly harminckét aktuális kiállítás volt a könyvtárban, ezeken kívül ifjú olvasói számára az ifjúsági könyvtár tizennyolc kiállítást rendezett. Néhány cím a sok közül: Nők az irodalomban, Bartók-emlékkiállí- tás, Százötven éve halt meg Széchenyi Ferenc, Gyermek- rajz-kiállítás, Mit csináljunk a szünidőben? A Kiváló Könyvtár címmel járó húszezer forint pénzjutalmat a felszerelést, nevezetesen az idegennyelvű könyv- állományt gyarapítják. Az olvasótermet díszítik majd azok a műtárgyak, amelyeket a Képzőművésizeti Alaptól kap a könyvtár. Szekszárdi III. Nemzetközi Filmszemle és Tudományos Tanácskozás Az első díj 15000 forint nem ver Noha Kéity községben az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset tavaly 27 ezer forintra rúgott, az elnök szerint egyetlen általános iskolából kikerült leány sem kopogtat a tsz ajtaján. Vajon miért? Arra hivatkozik. hogy szerinte jobbat választanak. Ahogy az elnökkel belemerülünk a beszélgetésbe, egyre inkább nyilvánvalóbbak az összefüggések. Szemtől szembe ritkán találkozni effajta vezetői felfogással. Túlzott jóindulattal meggondolatlanságnak minősíthető, valójában szemellenzős felfogás, tömény nóellenesség lapul a kétyi Kossuth Termelőszövetkezet elnökének felfogása mélyén. Először a közgyűlésen hozott határozat születése felől érdeklődöm. — Milyen meggondolásból és milyen indokkal döntöttek így? — kérdezem Bogos Ferenc »»«el nőktől. — Feltette már a járástól más is így a kérdést, A tsz nem gyűjtő tábor, ez olyan, mint a cigánykérdés. — Hogy’ érti ezt az enyhén szólva furcsa társítást? — Régebben nem bántuk mit ér, csak lépjen be. Ez megszűnt, nekünk ma csak munkaképes emberek kellenek. Úgy értem a kapcsolatot, hogy a nők dolgát egyszerre tárgyaltuk a cigányok munka- lehetőségeivel. Gondolkodnia kellett a vezetőségnek, mit tegyen. ha az egész község asz- szonynépe be akar lépni a tsz-be. Úgy határoztunk, hogy nőkkel külön nem terheljük meg a termelőszövetkezetet, nék be“ csak a férfi tagok feleségét fogadjuk — magyarázza, s természetesnek tartja, amit mond. — Terhelik? Tisztázzunk valamit. ön szerint hogy dolgoznak a tsz-ben az asszonyok. Kapásból mondja a választ: — Nem stabil munkaerő a nő. Vitaképesek, de a munkában nem felelnek meg a-követelményeknek mert nem.tud- ják elvégezni a dolgukat. Nekem több bajom volt velük, mint István királynak a pogá- nyok megtérítésével. __ ? ? ? — Ha rajtam múlna, egyetlen nőt nem vennék be a termelőszövetkezetbe — sommázza magabiztosan, nem rejti véka alá a véleményét Bogos Ferenc tsz-elnök. — Ilyen véleményt még soha, egyetlen tsz-ben sem hallottunk senkitől. Aki esetleg vallotta, jobbnak látta hallgatni róla. Egyáltalán, olvasta-e a kétyi tsz elnöke a párthatározatot? — kérdezem tőle. Állítja, hogy ismeri, ám szögesen ellentétest, irtásig mutat az ábra. Folytatja, de már nem annyira biztos fennen hangoztatott véleményének helyessége felől. — Akad azért néhány olyan asszony nálunk, aki ellátja a munkáját. Két sertésgondozó, meg aztán — töri á fejét. — Vettünk fel a határozat óta . asszonyokat, ahogyan a .munkaerő-szükséglet kívánta. Kell-e még firtatni. nehéz-e megérteni, vajh miért maradt el a nőnapi ünnepség? Pedig a A Filmművészek Szövetségének székházában tartották meg néhány napja a nemzetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás intéző bizottságának megbeszélését Budapesten. Ezen a megbeszélésen jelentették be, hogy dr. Ortutay Gyula, akadémikus javaslatára a Magyar Néprajzi Társaság, — amely a szekszárdi rendezvénysorozat felett védnökséget vállalt — szekszárdi filmszemlebizottságot alakított. E bizottság tagjai: dr. Dömötör Tekla, egyetemi tanár és K. Kovács László professzor, titkárának pedig Raf- 'fay Anna filmrendezőt nevezték ki. A fenti bizottság megalakulásával szinte egyidőben Szekszárdim is létrehozták « nemzetközi rendezvénysorozat legfőbb vezető testületét. A fesztivál igazgatója dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatója. Az igazgatóság tagjául pedig Czank Józsefet, a Tolna megyei Moziüzetni Vállalat igazgatóját és Vadóc Kálmánt, a íolna megyei Könyvtár igazgatóját nevezték ki. A fesztivál főtitkári tisztjével Kiss Istvánt, a megyei művelődési központ munkatársát bízták meg. A harmadízben megrendezésre kerülő szemle és tanácskozás időpontjául 1972. augusztus 2—7-ig terjedő hetet jelölték meg. 1958-ban Szegeden csak a hazai néprajzi filmek szemléjét taröt- ták meg. 1970-ben — kiszélesítve a kört — Európa néprajzát dokumentáló filmek is szerepeltek a programban. A rendező bizottság 1972-ben is szeretne egy lépessel előbbre jutni. Amint azt elhatásozták, 1972-ben más kontinensek, azaz Afrika, Amerika, Ausztrália és Ázsia néprajzából, etnográfiájáról készülő filmdokumentációk bemutatásának is teret engednék a filmszemlén. A szemle és a tanácskozás — a meghirdetés szerint — két nagyobb témakörben bonyolódik majd. Az egyik témakör az anyagi kultúrát — gazdasági néprajz, népi mesterkedés, kis mesterségek, — a másik pedig a társadalomnéprajzot, — szokáskultúra, folklór, díszítő művészet — ölelheti fel. A beküldendő filmek lehetnek kutatófilmek, dokumentációs, — interpretációs — és oktatófilmek, népszerű tudományos filmek is. A rendező bizottság szívesen látja a szemlén, a művészi feldolgozásban készült néprajzi témát felölelő közönségfilmeket is. Az új alapszabályzat szerint 1972-ben a hivatásos és az amatőr filmek egy kategó á- ban versenyeznek. S jövőre — elsőízben — szívesen látják a tévéfilmeket is a szemle versenyfilmjei között. Mivel egy kategóriában indulnak a versenyfilmek, egy zsűri lesz. A beküldött pályaműveknél határozottan ragaszkodik a rendező bizottság a határidők pontos betartásához. így mód nyílik majd az előzsürizésra. Az előzsürin túljutott filmek kerülnek a szemlébe. A szemle időtartama alatt tartott vetítéseket nemzetközi zsűri tekinti meg. Az elbírálásnál a néprajzi tudományosság mértéke lesz a legfőbb kritérium, így a hivatásos és az amatőr filmek közti, a lehetőségekből adódó technikai különbségeket figyelembe tudják venni. A szemlére csak új, friss alkotásokkal lehet jelentkezni. Csak az 1970. I. 1. után készült filmek vehetnek részt a versenyben. Az intéző bizottság határozatot hozott az 1972-ben kiadandó díjakról is. Egy első díjat alapítottak, amellyel 15 000 forint pénzjutalom jár. Kiadható lesz továbbá két második és két harmadik díj 10—10 000, illetve 5—5000 forint értékben. Ezen kívül a közönség is adhat ismét díjat A közönségdíjjal is nagyobb összegű pénzjutalom jár majd. A támogató intézmények — az 1970-es fesztiválhoz hasonlóan — tárgyjutalmakat adhatnak majd át, az általuk kiválasztott versenyfilmeknek.
